A faégetéssel kapcsolatos tévhit
Tévedés, hogy jobb fával fűteni, mint szénnel
2018. július 25. | e-gépész | | 1 |
Tovább növeljük a légkörbe kerülő szén-dioxid mennyiségét, ha eseti elbírálás nélkül fára vagy biomasszára cseréljük a szenet, a kőolajat és a földgázt – ezzel pedig veszélyeztetjük a párizsi klímaegyezmény sikerét – figyelmeztet az Európai Akadémiák Tudományos Tanácsadó Testülete.
Az EU 2016 végén tette közzé a tiszta energiatermeléssel kapcsolatos intézkedéscsomagját. Azóta az EU számos intézménye és tagállama tett friss vállalásokat a megújulóenergia-termelésről. A cél, hogy az Európai Unióban a megújuló energiatermelés aránya 2030-ra elérje a 32 százalékot, de valószínűleg ezt az értéket felfelé módosítják öt éven belül.
A testület egy tévedésre is felhívta a figyelmet a biomasszák kapcsán, az uniós tagállamok ugyanis továbbra is karbonsemleges, megújuló energiahordozónak minősítik az erdőkből származó biomasszát. Ez az érvelés azon alapul, hogy a fa és más erdei biomassza elégetése nyomán felszabaduló szén-dioxid eltűnik a légkörből, ahogy a fejlődő növényzet felhasználja. Ez a folyamat a legjobb esetben is évtizedek alatt zajlik le, az időtartam pedig nagyban függ a felhasznált biomassza jellemzőitől és attól, hogy mi történik azzal a területtel, ahonnan a fákat-növényzetet kitermelték. Így tehát a biomassza-égetésből származó üvegházhatású gáz ugyanúgy hozzájárul a klímaváltozás felgyorsulásához, mint ha kőolajat vagy szenet használtunk volna fel – tették hozzá.
Az erdei biomassza megújulónak minősítése jelentősen hozzájárul ahhoz, hogy az EU teljesíteni tudja megújulóenergia-céljait. Ezzel szemben a számítások azt mutatják, hogy egy egység villamos energia előállítása erdei biomasszából több szén-dioxid-kibocsátással jár, mint ha az erőműben szenet égettünk volna – a fák pedig jelentős szén-dioxid-felhasználók, kivágásával és elégetésével járó kibocsátáshoz így ráadásul az a CO2-mennyiség is hozzájárul, amelyet a fának már nem lesz módjában felhasználni. Ennek fényében pedig újra kellene gondolni az EU megújulóenergia-politikáját.
A párizsi klímaegyezményben kitűzött cél szerint nem szabad hagyni, hogy a Föld átlaghőmérséklete 2100-ra 1,5 Celsius-foknál többel növekedjen az ipari forradalom előtti átlaghoz képest. Ez megköveteli, hogy csak olyan projektek minősüljenek megújulónak, amelyek "szénhitel-törlesztési" periódusa egy évtized vagy még rövidebb. A számításoknak emellett azt is tükrözniük kell, hogy a biomassza kitermelésével mekkora széntároló-kapacitást használunk fel.
Az erdei biomassza felhasználását klímavédelmi és fenntarthatósági szempontból esetről-esetre kell elbírálni, ugyanis adott esetben lehet karbonsemleges vagy a klíma szempontjából pozitív hatású: például ha egy integrált fafeldolgozási láncban a hulladékot és a ritkítás miatt kivágott faanyagot sem hagyják veszendőbe menni. A fa esetében pedig a faanyag széntároló kapacitása megmarad, ha épületfaként hasznosítják, sőt így kevesebb acélt, cementet, vagyis jelentős szén-dioxid-kibocsátással előállított építőanyagot használnak fel.
Hozzászólás
A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.
Nagy Gábor | 2018. aug. 7.
A tudományos testület véleményével én bizony vitába szállok. Figyelmen kívül hagyja azt a nagyon egyszerű folyamatot, amelyet korhadásnak hívunk, vagyis amikor a faanyag lassan elég. ugyanis a korhadás egy természetes égési folyamat. Ebben az esetben is CO-termelés történik hőtermelés mellett, csakhogy az így megtermelt hő hasznosulása 0 azaz NULLA %. Egy átlagos tüzelőberendezésben ugyanezt a famennyiség 70-80 % hatásfok mellett elégetve rengeteg fosszilis tüzelőanyagot vált ki, amelyet nem kell kitermelni (hagyunk belőle az ükunokáinknak is) . Ez pedig azt jelenti az én olvasatomban, hogy fals reklám ez a fosszilis tüzelőanyagok mellett, csak a matek nem stimmel A cikkíró által sugallt behelyettesítés (fa eltüzelése helyett fölgáz, olaj stb. eltüzelése) figyelmen kívül hagyja azt az egyszerű tényt, hogy azonos hasznosított hőmennyiségre vetítve tévedés a fosszilis tüzelőanyagok termelt CO mennyiségét szembeállítani azonos hőmennyiség kinyeréséhez elégetendő fa CO termelésével. A korhadó fa energiatartalmát kell inkább minél nagyobb mértékben kihasználni. Vagyis nem szabadna hagyni, hogy hogy a korhadási folyamatban felszabaduló hő hasznosítás nélkül elvesszen. Az már viszont követendő cél, hogy a fa eltüzelése során a lehető legjobb hatásfokra kellene törekedni, vagyis nem nedves állapotban, elavult tüzelőberendezésekben kellene az égési folyamatnak lejátszódnia. Itt viszont lenne bőven tennivalónk. NG
