Ajánlás a társasházak energiahatékonyságot növelő felújítási gyakorlatához
2024. február 8. | e-gépész| | 6 |
Az épületek a legnagyobb hazai CO₂-kibocsátók és energia fogyasztók közé tartoznak. A teljes végsőenergia-felhasználás 27%-a lakóépületekben történik, a hazai energiafelhasználás 40%-a hűtés-fűtés célú. Az épületállomány megújulási aránya, bár növekvő tendenciát mutat, még mindig alacsony – a felújítási arány (amely nemcsak a mélyfelújítást tartalmazza) a lakóépületek esetében évente megközelítőleg csupán 1%.
Az energiahatékony felújításokból számos előny származik. A környezet szempontjából kiemelkedő az energiafogyasztás és üvegházhatású gázkibocsátás csökkentése, valamint a felújítások révén az építőipari anyaghasználat és hulladékmennyiségek mérséklése. Gazdasági szempontból kiemelendő a munkaerő és foglalkoztatás, a GDP-hez való hozzájárulás mértéke, energiabiztonság, energiafüggetlenség és produktivitás.
Ez utóbbi kapcsolódik a társadalmi hatásokhoz, ahol az egészség, jólét és komfort, az energiaszegénység csökkentése és az ingatlanok felértékelődése jelentik a legfontosabb előnyöket.
A számos előny mellett mégis egész Európa azzal szembesül, hogy míg az új építések terén az európai kibocsátáscsökkentési célkitűzések mentén haladunk, az épületfelújítási eredmények messze elmaradnak a várttól és szükségestől. A folyamat elősegítésére vállalt a HuGBC partnerséget a RetrofitHUB néven futó projektben. Az European Climate Initiative (EUKI) program keretében támogatást nyert 29 hónapos projektet a HuGBC horvát zöldépítési társszervezete (GBC Croatia) koordinálja, akihez konzorciumi partnerként csatlakoztak a magyar (HuGBC) és a lengyel (PLGBC) zöldépítési szervezetek.
A RetrofitHUB célja volt, hogy az épületenergetikai felújítások folyamatában és felújítási pályázatokban érdekeltté tegye, ösztönözze és megfelelő tudással lássa el a társasházak üzemeltetőit, közös képviselőit és magukat a tulajdonosokat is.
A projekt keretében a magyarországi helyzetről elemzés készült a szakirodalom és futó projektek áttekintésével, online kérdőívvel és mélyinterjúkkal. A műhelymunka-eseményeken a résztvevők konkrét esettanulmányokon dolgoztak energetikai felújításra szoruló épületek végfelhasználóival. A munka eredményei a HuGBC honlapján és a projekt weboldalán elérhetőek. A RetrofitHUB összefoglalását egy dokumentum, egy épületfelújítási útmutató jelenti, amelyet a társasházi épületfelújításokban érintettek számára szánnak hasznos dokumentumnak, amely ide kattintva nyitható meg pdf-formátumban.
Hozzászólások
A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.
Mácsár János | 2024. márc. 14.
Egyetértek, mindenki megfizeti busásan, akár többszörösen és átláthatatlanul, csak máshol, más árában.
Zoárd | 2024. márc. 12.
Egyébként én is 12. kerületi lakos vagyok. Igaz nem állnak 20 M autók a kertünkben, de nekem se járna támogatott gáz. És akkor lehet már be is újítottam volna egy hőszivattyút, ha 250-300 Ft/m3 lenne a gáz ára. De amíg ilyen olcsó, addig sajnos a boltokban fizetem a különbözetet, beruházni meg így nem érdemes.
Zoárd | 2024. márc. 12.
Ne legyenek kétségeink, az energetikai korszerűsítésekhez meg kell szüntetni a rezsicsökkentést. A gáz, amit 102 Ft/m3 adnak, annak nincs korszerűsítési vonz ereje. A piaci nettó ár tavaly 60-30 EUR/MWh között volt. Számoljunk 45 EUR/MWh-val, ez gáz m3-re lefordítva 165 Ft/m3 volt. Erre jön rá szállítás, némi nyereség és 27% ÁFA. Ha ingyen van a szállítás és nincs nyereség rajta, (???) akkor is 210 Ft/m3-re jön ki a gáz ára. Na, ezzel rögtön lefeleződik a megtérülési idő! Igaz, most 30-25 EUR körül van az ár, ami már ”csak” 105 FT/m3, de ÁFÁ-val ez is 133 Ft/m3. Budapest, 2. és 12. kerületében akik jobb módúak voltak, és horror 700 Ft/m3-es gázt kellett volna fizetniük, azok már tavaly beépítettek egy hőszivattyút, amivel le lehetett szorítani a gázfogyasztást a kedvezményes értékre. Akik nagyot szívtak, azok vidéken voltak a Kádár kocka házakban. Egy ilyen ház éves gázigénye 3.500 m3/év. Itt drasztikus fogyasztás csökkentést, vagy egyéb fűtésre való áttérést kellett megvalósítani. Egyébként pedig aki azt hiszi, hogy nem fizette ki -vagy nem fogja- kifizetni a valós gáz árat, az csak nézzen rá az inflációra. Mindent mi fogunk kifizetni, állampolgárok. És én nem értem miért kap kedvezményes gázt a 2. és 12. kerületi villaházak, ahol 20 milliós autók ácsorognak a garázsban.
Mácsár János | 2024. febr. 29.
A gond ott kezdődik, hogy még egy szakember is alaposan átgondolja belevágjon-e a korszerűsítésbe ezekkel az alap paraméterekkel. Amíg a lakosság nem érzi meg, amit a vállalkozások lassan 2 éve tapasztalnak, addig nem lesz áttörés semmilyen szinten (csak a kisker szolgáltatások/termékek árán lesz látható, ott fizeti meg fájdalmasan mindenki). Addig legfeljebb kevesebbet megy a konvektor és nem fürdenek annyit, na meg ”segít” a globális felmelegedés. A lakosság nélkül vajon fognak teljesülni a CO2 kibocsátás csökkentési célok?
Zoárd | 2024. febr. 23.
Én a következőket látom: Ma Magyarországon, aki energetikai korszerűsítést végez, az a jelenlegi körülmények között az ingatlan értéknövelését végzi. Az értéknövelés nyereségét csak egy eladással lehet realizálni. Ha marad, abban ne reménykedjen, hogy a költségei 20 éven belül csökkenni fognak, hacsak nincs a zsebében a felújításhoz szükséges pénz. Van egy konkrét esetem, ahol a 200 lakásos társasházhoz készített korszerűsítési projektre az előkészítő pont annyival mondott a költségekre nagyobb árat, mint amennyi a támogatás lett volna, azaz a piaci ár dupláját. A mi lakásunk konkréten 15 éven keresztül havi tízezer forinttal fizetett volna többet, mint amit most kell fizetni. Ha a 6 ezer forintos eddigi fűtési átalányhoz hozzá adom a 10 ezer forintot, akkor még egy 2,7-szeres gázáremelkedésnél is csak pariban lennénk. Nem azt mondom, el kellene hagyni a felújításokat, de ez egy igen problémás, költséges dolog.
Mácsár János | 2024. febr. 9.
Köszönjük, nagyon jól összerakott tanulmány! Látható, hogy támogatás nélkül drasztikusan visszaesett a felújítási ”kedv”. ”Korábban népszerű támogatás volt az éveken át működtetett Otthon Melege Program, amit társasházak energetikai felújítására is igénybe lehetett venni, 50 %-os vissza nem térítendő támogatással. A program eredményeként 14.000 lakás megújulása történt meg (ITM, 2021). 2017-ben a GINOP keretében kamatmentes hitelre lehetett pályázni, ezzel a forrással 60 társasház tudott élni. Jelenleg nem áll rendelkezésre vissza nem térítendő állami támogatás társasházak felújítására. A Hosszútávú Felújítási Stratégia a lakóépületek támogatására EKR, ESCO és európai uniós forrásokat említ. Érdemes figyelni a pályázatokat.” Lehet és kell is figyelni a pályázatokat, de az évek óta nincs és tervezetet sem látni rá. Hogyan tudnának a társasházak felkészülni időben egy pályázati lehetőségre, ha nincs terv, ütemezés és hónapokat vesz igénybe az előkészítés. Az előkészítés költségeit is finanszírozni kell, ismeretlen kezdési dátummal és ismeretlen feltételekkel elég nehéz döntést hozni, még egy szakembernek is és az energiaárak szerepét még nem is vettük bele a képletbe. A másik probléma ami megoldásra vár egy társasház esetében, az a tulajdonosok eltérő anyagi helyzete és a lakások hasznosítása (bérlemény vagy otthon), hitel felvételbe és nagyon hosszútávú megtérülésbe sokan nem vágnának bele. További nehéz terep a lakóközösség valódi közösséggé formálása. Több sebből vérzik a dolog. Megfelelő támogatások nélkül láthatóan nem mozdul előre a helyzet. Ami marad, hogy türelemmel várunk és figyelünk?
