Magyarországi földgáz- és elektromosenergia-árak, európai összehasonlításban
2010. július 23. | Zöhls András | | 0 |
Május végén jelent meg ”Környezet és energia” címmel az EUROSTAT uniós statisztikai hivatal elemzése a 2009-es év energia helyzetéről. A kiadványban két energiahordozó, a földgáz és az elektromos energia árának aktuális állapotát és a változások irányát mutatja be, a háztartási és a termelő szektorban. Talán az itt olvasható adatok is erősítették a Kormányt, hogy ezeknek az energiahordozóknak az árát, legalább is a lakossági szektorban időlegesen, amíg a jelenlegi helyzetet áttekinti, befagyassza.
Az ármoratóriummal kapcsolatban a közgazdászok egy része a piaci folyamatok megakasztása miatt aggódott. Ez ellen lehet vetni, hogy az Unió maga sem zárkózik el mindig az egyes szolgáltatási árakba való központi beavatkozástól. Gondoljunk például a mobilszolgáltatók roamingdíjainak tavalyi korlátozására.
A környezetvédő szervezeteknek leginkább amiatt fáj a fejük, hogy az alacsony ár pazarló fogyasztásra és a takarékosságot szolgáló beruházások elhalasztására ösztönöz majd.
Milyenek is ezek az árak? Nézzük először a gázt.
Mint látszik, ezen a vonalon tényleg körülbelül az uniós átlag közelében vagyunk, együtt a helyzetében hozzánk hasonló ún. Visegrádi országokkal. A kisebb eltérések beleférnek a forint/€ aktuális átváltási arányba, amit a statisztika a vizsgált időben 271,12 Ft/€ szinten vettek figyelembe. Ahol drágább a gáz, az eltérés leginkább az adott helyen érvényes környezet CO2-kibocsátáshoz kapcsolódó adóból ered.
Ha csak a nettó árat vizsgáljuk, sokkal egyenletesebb a kép, a diagrammban szereplő 24 országból 17 az átlag körüli 20%-os eltérésen belül van. Ekkora eltérést bőven igazolhat a forrástól való távolság, a vezeték egységnyi hosszára eső fogyasztás, a hálózat állapota, az eltérő terepviszonyok, összefoglalva a rendszerhasználat költsége.
A takarékosságra való ösztönzést a tényleges, nominális árnál alighanem jobban mutatja a vásárlóerő-értéken vett ár. Ezen a területen mondhatjuk, az élen járunk, a táblázatokban szereplő 24 országból mi vagyunk (Bulgáriától alig lemaradva) a negyedikek. Egy magyar lakossági fogyasztó pénztárcájának már ma is nagyobb megterhelés a gázszámla kifizetése, mint egy francia, osztrák vagy német társának, nagyobb a késztetése a spórolásra is.
Izgalmas kérdés még az energia ára a termelő szektorban. Itt kevésbé jelentkezik a környezetvédelmi szempont, uniós átlagban az ipari termelők a lakossági ár 56%-án jutnak hozzá a fölgázhoz. Magyarországon ez az arány nem egészen 59%, gyakorlatilag a hibahatáron belül van. A bruttó ár az EU27 átlag 95%-a, gyakorlatilag megegyezik a nálunk gazdaságilag kissé előbbre tartó finnekével.
A környezetvédelmi szempontok fokozott figyelembevételére nézvést rokonszenves kivétel, ezen a területen is Dánia.
Az elektromos energiáról
Apró érdekesség az uniós statisztikai kiadvány alapján.
Hőegyenértéken számolva a lakosság valamivel több háromszor annyit fizet az áramért, mint a földgázért. Ez közel azonos az uniós átlaggal, és megfelel a hazai erőművek hatásfoka alapján számítható értéknek. A termelői szektorban viszont ez a szám Magyarországon, európai összehasonlításban kiemelkedően magas.
Az elektromos energia ára
Nagyjából a háztartásokban fogyasztott elektromos energia áráról is hasonlóakat mondhatunk el, mint az előbbiekben a földgázéról. Az uniós átlag szintjén állunk, meglepő, de olyan országok is olcsóbbak nálunk, mint az Egyesül Királyság, Franciaország vagy Finnország.
Tanulságos megnézni a fenti táblázatot kicsit részletesebb bontásban.
Áram esetén a rendszerhasználati díj látszik kiegyensúlyozottabbnak. Persze az árképzés még ennél is összetettebb. Nézzünk egy hazai példát.
Az egyetemes szolgáltatásban értékesített villamos energia 2010. I. negyedévi teljes lakossági árának összetétele az ELMÛ területén "A1" árszabás és 2400 kWh/év fogyasztás mellett.
*Szénipari szerkezetátalakítási támogatásra és a villamosenergia-ipari nyugdíjasok áramvásárlási kedvezményére (nem ÁFA-köteles)
**Az egyetemes szolgáltatói árrés ebből kb. 1,9 Ft/kWh
Mint látszik, a sokat idézett ”szénfillér” a fogyasztói árakat alig befolyásolja, a súlyosan veszteséges Vértesi Erőmű decemberi bezárásával amúgy is okafogyottá válik ez a kérdés. A KÁT körbe eső energia támogatása már nagyobb tétel. Ez zömében a távfűtéssel kapcsolt áramtermelés támogatását szolgálja. Azt hiszem, hogy amikor az állam az Energia Hivatalon keresztül ezt a kérdést újra elkezdi felülvizsgálni, helyesen jár el.
Azt hiszem, a következő diagramm már komoly meglepetést okozhat. Az EUSTAT közlésben szereplő 27 ország közül vásárlóerő-paritáson számítva Magyarországon a legdrágább a háztartásoknak szolgáltatott elektromos áram. Ha ez a takarékosságra való ösztönzés legfőbb eszköze, nem panaszkodhatunk, hogy az állam pazarlásra biztatna.
Persze ha a spórolási hajlandóságunk erősítése az árképzés alapvető szempontja, a termelő szektorban pont az ellenkezőjét kellene tapasztalnunk, de nem ez a helyzet.
Bár az ipar fogyasztóknál az áram ára, főleg mivel a forgalmi adót visszaigényelhetik, a háztartásinak alig több mint 80%-a (az EU27 átlag 62,4%), és különösebb extra adó nem terheli, de mint a fenti diagramból látszik, Magyarország ezen a területen is a legdrágábbak közé tartozik. Ez alighanem komolyan rontja a versenyképességünket a piacon.
Mi lehet ennek az oka?
Az ország elektromos energia ellátása tavaly így alakult:
- Magyarországi erőművekből: 34 720 GWh (ebből kapcsolt 8 100 GWh*, megújuló 2 270 GWh)
- Importból: 4800 GWh
- Összesen: 39 520 GWh
- Hálózati veszteség: -3920 GWh
- Nettó fogyasztás: 35 600 GWh
* Az erőművek által kiadott hő kb. 48 0000 TJ volt, ennek körülbelül a fele a lakossági fogyasztás
Az erőművek 2009. évi tüzelőanyag-felhasználásának alakulása havi bontásban:
A fentiek erőművi szintre lebontva:
Amint látszik, a rendszerirányító a két legolcsóbban termelő erőművet részesíti előnyben, Paksot (~11 Ft/kWh) és a hazai lignittermelésre épülő Mátrai Erőművet (~14 Ft/kWh). Kihasználásuk a 4200 óra/év országos átlaggal szemben 7500, illetve 6700 óra/év körül van. Ők adják a hazai áramtermelés mintegy 55%-át. Az elektromosenergia-kereskedők a hazai erőművektől 14,84 Ft/kWh átlagos áron vásárolták az áramot.
Kereskedők által 2009-ben vásárolt elektromos áram átlagára:
A kereskedők a 17,18 Ft/kWh áron vásárolt energiát átlagosan 18,67 Ft/kWh-ért adták el, ezzel 2 milliárd forint forgalom mellett mintegy 165 millió forintos profitot értek el.
Az elosztói és a rendszerhasználati díj számításának meglehetősen bonyolult módszerét jelenleg a 119/2007. (XII. 29.) GKM rendelet szabályozza. Ezzel együtt alakul ki a meglehetősen magas, a lakossági és az ipari fogyasztókra közel egyformán érvényes 35-36 Ft/kWh körüli nettó ár.
Nos, ha minden igaz, a fenti árakat vizsgálja felül most a Magyar Energiahivatal.
Hozzászólás
A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.
