Hazai energetikai természeti erőforrásaink
2009. július 22. | e-gépész | | 0 |
Napjaink egyik fő kérdése, hogy a jelen és a jövő energiaigényeit milyen módon lehet vagy indokolt meg nem újuló (szénhidrogének, kőszenek, lignit, urán), illetve megújuló (biomassza, biogáz, a föld hője, szél, nap, víz) természeti erőforrásokkal biztosítani. A megújuló természeti erőforrások hasznossága és fontossága nem vitatható, erről számtalan előadás hangzik el és cikk jelenik meg. A meg nem újulókról igen kevés a szakszerű tájékoztatás, és sajnos akkor is számtalan esetben tendenciózus.
A szerkesztő megjegyzése: Szaklapunk fontosnak tartja, hogy a kis példányszámú, esetenként belső körben terjesztett, de értékes épületgépészeti vonatkozású orgánumokat bemutassa valamilyen formában. Ezek egyike a Magyar Energetika, amelynek cikkeiből időről időre szemezgetni fogunk. Mostani cikkünk egy éve íródott, tehát a válság és az azóta eltelt árváltozások hatásait nem veszi figyelembe, de alaptételei ma is nagyon igazak. A lap megrendelhető az alábbi oldalon: http://www.met.mtesz.hu/
Nem jelenik meg, hogy Magyarország 2010-re a megújuló források arányát a bruttó villamosenergia-fogyasztásban 3,6%-ra vállalta, és azt már 2005-ben elérte. De hogy ennek az ára (kötelező átvétel, többszörös átvételi ár stb.) mi volt, arról már nem olvashatunk. Sajnos arról sem olvashatunk, hogy a megújuló energiaforrások aránya a villamos energia előállításában hazánkban milyen torz. Ezt igazolja az 1. ábra.
1. ábra
Az 1990-es évek végén nemcsak a bányászati, hanem a közgazdasági szakemberek is kimondták, hogy természeti kincseink kiaknázásának gyökeres visszafogása – az import viszonylagos olcsóságára hivatkozva – közgazdaságilag nem megalapozott, és ez igen nagy nemzetgazdasági károkat is okozhat. S amikor ezek a gondolatok megfogalmazódtak, akkor még 1999. 01. 04-én a Brent Dtd olajár 10,545 USD/bbl volt. Ez az ár 2000. január 4-én 24,03; egy évvel később 38,21; és idén, 2008. 01. 02-án 96,94 USD/hordó-ra változott. De az előbbi gondolatokat igazolják a külkereskedelmi termékforgalmunk 2006. évi adatai (2. ábra) és az energiahordozók termelése, importja (3. ábra) is.
2. ábra
3. ábra
Tudomásul kell venni, hogy az olcsó nyersanyag- és energiaellátás ideje lejárt, többek között azért is, mert
- a globális kereslet következtében sok termék ára a csúcsmagasságot érte el, az európai ipar egyre nehezebben jut a termeléshez nélkülözhetetlen nyersanyagokhoz;
- az ásványi nyersanyagok értéke folyamatosan növekedni fog. Jelenleg 6,4 milliárd ember átlagosan 3,6 tonna/fő/év ásványi nyersanyagot használ fel egyenlőtlenül (USA 23, EU 15, India 0,8, míg számos ázsiai országban 0,2 tonna/fő/év). Amennyiben India és Kína ásványi nyersanyag-felhasználása csak a világátlagra nőne, akkor a felhasználás meghaladná a 80 milliárd tonnát, melynek elérése a világ bányászatának egyenletes fejlődése esetén 50 évet venne igénybe. Hasonló a helyzet az egy főre jutó energiafelhasználás relatív arányai te-kintve (világátlag: 1,00; USA 4,10; Ny-Európa 2,20; Magyarország 1,50; Kína 0,3; India 0,11, Fekete-Afrika 0,01);
- a világon a termelési költség évről évre növekszik, így az árnövekedés tendenciája ugyanezt fogja követni, amely mellett a szénhidrogének esetén spekulatív tényezők is hatnak.
Magyarország, mint az EU tagállama energiapolitikájának természetesen alkalmazkodnia kell az EU energiapolitikájához (4. ábra), de véleményem szerint azt ki kellene egészíteni egy negyedik politikával, nevezetesen a „geopolitikával”, ugyanis a Földön a nyersanyagok nem egyenlő arányban oszlanak el, így egy adott ország földtani helyzetétől fakadóan egy másik ország nyersanyag-juttatásától függő helyzetbe kerül. Ugyanakkor a tranzitvezetéki szállítású energiahordozóknál a forrásoktól való távolság érzékeny tényező, a "közelség" határozott előny. Ezt nevezem én a geopolitikai helyzetből fakadó természeti erőforráshiánynak (nem véletlen tehát, hogy egyre több konfliktus oka az energia hordozók hiánya). Ezt igazolja George Bush elnök egyik nyilatkozata, mely szerint "a külföldi olajtól való függőség nemzetbiztonsági kockázatot jelent".
4. ábra
Bár hazánkban az ásványi nyersanyagok termelése folyamatosan emelkedik (5. ábra), azonban – nem mindig megalapozott döntések miatt – az energiahordozók termelése az összes termelésből viszonylag alacsony (6. ábra).
5. ábra
6. ábra
Sajnos a természeti erőforrások értékelésénél sok esetben „politikai”, illetőleg szakmailag meg nem alapozott döntések is szerepet kapnak, és ezek mérhetetlen károkat okoznak a nemzetgazdaságnak (a teljesség igénye nélkül: Hévíz; bauxit 20 Mt ipari vagyon leírása, Bős-Nagymaros).
Szénhidrogének
A hazai kőolaj- és földgáztermelés alakulását (1937-2006) a 7. ábra mutatja be.
7. ábra
Hazánkban jelenleg hét, a bányahatósági engedélyek lejáratától függően esetenként 10–12 magyarországi bejegyzésű társaságnak van kutatási, termelési jogosultsága. Nagy reményeket fűzünk nemcsak a MOL Nyrt. és Horizont (HHE) hazai és külföldi kutatásaitól, hanem a Falcon Oil and Gas, újabban az Exxon Mobil és a MOL társaságokkal kiegészült konzorcium által végzett makói "nem hagyományos" kutatástól. Itt mélyítették le az ország legmélyebb kutatófurását (6085 m), ahol az ásványvagyon-mérlegben jelenleg "nem hagyományos" definícióval nyilvántartott készlet 3,29 ezer Mrd m3, a fűtőérték 37 000 kJ/m3.
Jelentős az is, hogy a mecseki medencében a szén jelentős mennyiségű metángázt tartalmaz, és az előzetes számítások szerint elérheti a 120 milliárd köbmétert, de sajnos a kinyerésre eddig folytatott kísérletek nem vezettek eredményre.
Ezen a területen félrevezető volt az olcsó importra való hivatkozás, aminek a következtében a vezetékes gázzal ellátott települések száma rohamosan növekedett (8. és a 9. ábra). Természetesen a környezetvédelmi előnyök vitathatatlanok, ugyanakkor a jövőben a hatékony, takarékos felhasználást alapvető követelményként kell kezelni.
8. ábra
9. ábra
Ennek következményei a jövőben még súlyosabbak lehetnek, hiszen a földgáz árnövekedése követi az olajár-változást. Hazánkban még mindig nagyon alacsony – bár ezt több mutatóval kellene összehasonlítani – a lakossági gáz ára az EU országokhoz viszonyítva, amit az alábbiak bizonyítanak:
Lakossági gáz ára 2007. 01. 01-én (EUR/GJ)
EU 2711,68
EU 2511,76
EU 1512,17
Magyarország5,97 (bár ez az arány most már javult)
Kőszeneink és lignit
ipari kitermelhető földtani
vagyon (millió tonna)
feketekőszén 198,71986,2 1596,7
barnakőszén167,72244,0 3200,8
lignit2902,44381,1 10 584,2
Hazánkban feketekőszenet kizárólag a Mecsekben találhatunk. A bányászat 1999-ben megszűnt, most kisebb kutatások folynak a kisebb mélységű ásványvagyon kitermelése érdekében.
Számos barnakőszén-medencében (Borsod, Dorog, Nógrád, Tatabánya) részben objektív, részben sokszor kellően meg nem alapozott indokkal megszűnt a széntermelés. Jelenleg egy mélyművelésű barnakőszén-bányában (Vértesi Erőmű Zrt., Márkushegy) folyik a termelés, a kőszénvagyon akár 2020-ig is tudja biztosítani a gazdaságos kitermelést. A társaság minden környezetvédelmi engedéllyel rendelkezik.
Az észak-magyar területen a lignitvagyon szinte „végtelen”. Több szakmai lapban mutattam be, hogy korábbi hibás döntések miatt (pl. az RWE–ÁPV szerződésben, 1995-ben rögzített erőműépítési szerződés felmondása a magyar kormány részéről) miért nem épült új hazai lignitbázisú erőmű. A hazai észak-magyarországi lignitvagyonunk eredményesebb hasznosítása számtalan előnyökkel járna. A múlt század hatvanas, hetvenes éveiben épült Mátrai Erőmű hazai lignittel termel villamos energiát. Például az öt évvel ezelőtt a 62,4 PJ energiatartalmú lignitből – és a kiegészítő 1,2 PJ (1,8%) olajból – összesen 5 Mrd kWh villamos energiát adott a hálózatra. Hatásfoka 28,3% volt, és 6,2 millió tonna szén-dioxidot bocsátott ki. Amennyiben a közel negyvenéves erőművet korszerűbb ligniterőmű váltaná ki, akkor az ugyancsak 5 Mrd kWh-hoz már elég lenne 42 PJ lignit is, hiszen a hatásfok elérhetné a 42%-ot. Ugyanakkor a szén-dioxid-kibocsátás 4,2 millió tonnára csökkenne. Tehát azonos termelés mellett a károsanyag-kibocsátás 2 millió tonnával mérséklődhetne. Felfogható úgyis a helyzet, hogy azonos lignitfelhasználás és károsanyag-kibocsátás mellett a korszerűsített erőmű közel 50%-kal több (kb. 7,5 Mrd kWh-t évente) villamos energiát adhatna a villamos hálózatra. Korábban a nyugat-magyarországi lignit hasznosítása (osztrák-magyar közös formában) is szóba került, azonban az elmúlt évtizedekben ez a téma lekerült. Az új technológiák és a szénhidrogének árának folyamatos emelkedése, a készletek csökkenése, kimerülése után véleményem szerint a XXI. század második felében – lehet, hogy előbb – ismét napirendre fog kerülni, hiszen már most, a mai tüzeléstechnikával az akkori osztrák-magyar környezetvédelmi aggályok elháríthatók.
Urán
Uránbányászatunk 1997-ben megszűnt, mert az akkori nyomott 15-20 USD/kg világpiaci árral szemben a hazai termelési költség ennek többszöröse volt. Mára megváltozott a világpiaci ár, és jelenleg a WildHorse Energy végez uránérc-kutatást 4 projekt keretében (Mecsek = Pécs + Abaliget, Bátaszék = Bátaszék + Geresdlak + Szálka, Dinyeberki és Máriakéménd kutatási területeken). A munkálatokat légi geofizikai mérésekkel kezdték meg.
Bányajáradék
A bányászat – a kitermelt ásványi nyersanyag után – bányajáradék címén komoly összeggel járul hozzá az állami költségvetéshez. Ez 2005-ben 132,5, 2006-ban 120,2 milliárd forint volt, melynek döntő hányada a szénhidrogének kitermelése utáni befizetés volt. A bányajáradék fizetését a 118/2003. sz. kormányrendelet szabályozta, melyet a Kormány 54/2008. sz. kormányrendeletével módosított.
Összefoglalás
A fentiek bizonyítják, hogy hamis az állítás, mely szerint hazánk ásványi nyersanyagokban szegény ország. Ezt az alábbi összefoglaló táblázat is igazolja.
(NGE: Névleges Gazdasági Eredmény = az ipari ásványvagyon mennyiségének a fajlagos árbevétel (költséghatár) és a fajlagos ráfordítás (reálköltség) különbségével való szorzata, mely nincs diszkontálva). 1000 m3 gáz = 1 tonna, Ipari vagyon (készlet) = a jelenlegi technológiai színvonal mellett gazdaságosan kitermelhető, részletesen megkutatott vagyon. A kitermelhető vagyon a földtani ásványvagyonnak az alkalmazott technológiai tényezők miatt csökkentett (veszteség, végleges pillér, felhagyás), illetve a hígulással növelt része, mely műszaki szempontból kibányászató. A földtani vagyon (resource) az ipari vagyon többszöröse (pl. kőolaj 2078,9 Mt), amely kutatási adatokkal igazolt, az ásványi nyersanyagokra jellemző paraméterekkel (vastagság, minőség) rendelkező vagyon. Műszaki, gazdasági korlátok nélkül számított vagyon.
- Az új erőművek építéséhez rendelkezünk elegendő ásványvagyonnal, de igen komoly lehetőségek vannak a vízenergia hasznosítása területén is, és természetesen ide tartozik, hogy nem szabad lemondani a paksi atomerőmű élettartam-hosszabbításáról sem.
- Az ország energiaellátásában támaszkodni kell a hazai ásványvagyonra, ez nem csak az ország fizetési mérlegét javítja.
- Az energiaárakat, a beszerzési (termelési) költségekben a szállítási és elosztási költségeket, a geopolitikai viszonyokat ismertetni kell.
Tudomásul kell venni, hogy az ellátásbiztonság terén az EU államai, így hazánk függősége fokozódik. Hazánkban – ugyanis az urán is import (bár egyes statisztikákban az urán üzemanyag hosszú kihasználása miatt az erőműben termelt villamos energiát hazai forrásnak tekintik) – az import közel 80 százalékos. Ami különösen figyelmeztető, hogy 2030-ig az EU földgázfüggősége a jelenlegi 57 százalékról 84 százalékra, olajfüggősége 82 százalékról 93 százalékra nő. Ezt a stratégiai hátrányt hazánkban, az említett geopolitikai előnyök következtében nagymértékben csökkentheti majd az előkészítés alatt álló Nabucco és a Déli Áramlat védnevű földgázvezeték üzembe helyezése. A készletek regionális eloszlása (10. ábra) abból a szempontból érdekes és egyben figyelmeztető, hogy a készletek döntő része instabil térségekben található.
10. ábra
Számos szakértő véleménye szerint hazánkban a megújulók aránya 2030-ig sem fogja elérni a 15 százalékot, és ezért is kell, hogy kiemelt szerepet kapjanak a hazai meg nem újuló energetikai természeti erőforrások. Nagyon fontos, hogy a hazai energetikai vagyon hasznosításakor korszerűbbé tegyük az energiát átalakító technológiákat, és a régebbi erőműveinket hazai alapanyaggal újítsuk meg, hazai szellemi energiát használva. S ha ezek megvalósulnak, akkor az időszámítás előtt elhangzott NAVIGARE NECESSE EST (vivere non est necesse), Hajózni szükséges, élni nem szükséges, Pompeius, helyett az új idézet e sorok írójától: EFFODERE NECESSE EST (vivere est necesse), Bányászni szükséges, élni szükséges.
Hozzászólás
A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.
