GMBSZ fórum
2009. július 21. | e-gépész | | 10 |
Féléves működés után a szerkesztőség elég jó képet kapott arról, hogy melyek azok a témák, amelyek frekventáltabban érdeklik a kollégákat. Ezeknek a témáknak, közülük is elsőként a GMBSZ módosításának most egy-egy fórumot nyitunk (bal oldali menüsor), ahova állandó válaszadókat hívunk meg. Cikkünkben megtaláják az eddig beérkezett kérdéseket és bőséges válaszokat. Az újabb felvetésekre a Gázipari Bizottság tagja válaszolnak a továbbiakban legalább hetente. A válaszokból kiskátét szerkesztünk.
Az eddigi GMBSZ-ben a falikazánok szerelési mérete 80-120 cm volt. Az újban nem találtam erre vonatkozó adatot. Akkor hát nincs méretkorlátozás?
Üdv: Tóth Miklós (Választ várunk)
Nagy Gábor
A 2008. december 8-án lezárt és most közzétett GMBSZ 7.6.1 fejezete (az azonos számú ábrával és táblázattal) homlokzati égéstermék kitorkollási megoldásaiban súlyosan sérti a hatályos (1997 évi LXXVIII. építési törvény alapján hatályos 182/2008. (VII.14.) Korm. rendelettel módosított 253/1997. (XII.20.) Kormány rendelet 74. és 80. § előírásait (közismertebb nevén OTÉK).
Az államigazgatási eljárások rendje értelmében -jogszabályi ütközés esetén - a magasabb szintű jogszabály előírásait kell alkalmazni, vagyis jelen esetben az OTÉK előírásait.
Hogyan kerülhetett a GMBSZ-be egy ennyire súlyos hibahalmaz?
Ugyancsak súlyos hibának tartom, hogy az égéstermék kitorkollás bármilyen komfort szellőző rendszer légbeszívó szerelvényétől vagy egyéb szellőző nyílástól való távolsága viszont egyáltalán nem korlátozott, holott az égéstermék tartózkodási térbe történő visszakerülését ugyancsak a kitorkollási feltételekkel kellene szabályozni.
Az égéstermékek elvezetésének minden biztonságtechnikai vonatkozása az EU országokban a kéményseprő közszolgáltatók kompetenciája és büntetőjogi eszközökkel is alátámasztott kötelessége.
Miért nem egyeztették a GMBSZ vonatkozó fejezeteit a Magyarországi Kéményseprők Műszaki Szakbizottságával?
Tisztelt Nagy Gábor Úr!
A gazdasági és közlekedési miniszter eleget téve a földgázellátásról szóló 2003. évi XLII. törvény (továbbiakban: GET) 56. §, (2) bekezdés g) pontjában kapott felhatalmazás alapján (A miniszter rendeletben állapítja meg a csatlakozóvezetékekre és fogyasztói berendezésekre vonatkozó műszaki-biztonsági előírásokat) kiadta a gáz csatlakozó vezetékekre és fogyasztói berendezésekre vonatkozó műszaki-biztonsági előírásokról szóló 11/2004. (II. 13.) GKM rendeletet (továbbiakban: Rendelet).
A gáz "csatlakozó vezetékek" és "fogyasztói berendezések" fogalmát a 253/1997. (XII. 20.) Kormányrendeletnél (OTÉK) magasabb szintű jogszabály, a a földgázellátásról szóló 2003. évi XLII. törvény és az azt felváltó 2008. évi XL. törvény az alábbiak szerint egyértelműen, és rendszerszemléletű megközelítéssel definiálja:
"GET 3. § 2. Csatlakozóvezeték: a fogyasztási hely telekhatárától a gázmérő főcsapjáig vagy – gázmérő hiányában – a fogyasztói főcsapig terjedő vezeték."
"GET 3. § 10. Fogyasztói berendezés: a fogyasztói vezeték és a gázfogyasztó készülék, illetve gázfelhasználó technológiák, valamint azok rendeltetésszerű és biztonságos használatához szükséges tartozékok összessége."
A GET-et felváltó, jelenleg hatályos, a földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény 3. § 18. pontja értelmében
"Felhasználói berendezés: a fogyasztói vezeték, a gázfogyasztó készülék és a gázfelhasználó technológiák, valamint az azok rendeltetésszerű és biztonságos használatához szükséges tartozékok összessége."
Megjegyzés: az OTÉK még az "építmény" fogalmát sem definiálja!
A törvényi definíciókból egyértelműen megállapítható, hogy az "égéstermék-elvezetők" és a "gáznemű égéstermék homlokzati kivezetők" a fogyasztói/felhasználói berendezések rendeltetésszerű és biztonságos használatához szükséges és elválaszthatatlan tartozékai, azoktól külön, önálló elemként nem kezelhetők, ezért a Rendelet 1. § (2) bekezdése értelmében "a csatlakozó vezetékek és fogyasztói berendezések
- tervezésére,
- létesítésre,
- üzemeltetésére és
- megszüntetésére a műszaki-biztonsági szabályzat (lásd Rendelet 10. §) előírásai az irányadóak."
A Nagy Gábor úr által hivatkozott 253/1997. (XII. 20.) Kormányrendeletet (OTÉK) módosító 182/2008. (VII. 14.) Korm.rendelet kiadásakor
- a GET mint magasabbrendű jogszabály már 5 éve hatályban volt, továbbá
- 4 éve hatályban volt a GET rendelkezései alapján kiadott Rendelet, sőt a Rendelet előírásai alapján
- közzétételre került a Rendelet 10. §-a szerinti Gáz Csatlakozó Vezetékek és Fogyasztói Berendezések Létesítési és Üzemeltetési Műszaki-biztonsági Szabályzata - akkor már módosítása is.
Az OTÉK módosítás előkészítőitől - a jogszabály kibocsátójától - elvárható, hogy a módosító jogszabállyal, rendelettel szabályozni kívánt témakörhöz közvetlenül kapcsolódó jogszabályi, legalább a törvényi előírásokra figyelemmel legyenek, véleménykülönbség esetét a szükséges egyeztetéseket az érintett minisztériumokkal, szakhatóságokkal folytassák le, és a követelményrendszer megfogalmazása ne "erőből", hanem konszenzussal történjen.
A Magyarországi Kéményseprők Műszaki Szakbizottsága részéről a Bizottsághoz a mai napig egyetlen írásban megfogalmazott kritika, sem módosító javaslat nem érkezett. A kritikát bárki részéről is érkezik megköszönjük, de konkrét módosító javaslat hiányában a kritika önmagában érdemben nem kezelhető.
A Bizottság nyitott a módosító javaslatokra, de azokat csak érdemi vita után, konszenzussal - és nem 50 % + 1, vagy 2/3-os szavazati többséggel - fogadja be.
A Bizottság a GMBSZ 2008 közzétételre történő megküldésekor külön is felhívta az érintettek figyelmét a Nagy Gábor úr által hivatkozott jogszabályi ellentmondásokra!
Tisztelettel
Blazsovszky László
MMK-GOT (a Gázipari Műszaki Szakbizottságba a Magyar Mérnöki Kamara Gáz- és Olajipari Tagozata által delegált tag)
Tóth Miklós (Kipterv)
A GMBSZ 94. oldalán a 7.9.sz. melléklet hasadó-nyíló felület V>500000 m3 sorában a fajlagos felületi tényező értékére fhn=0,0 érték szerepel.
Ez azt jelenti, hogy 500 000 m3-nél nagyobb beépítetlen helyiségnél nem kell hasadó-nyíló felületet létesíteni?
Egyébként ugyan ezen az oldalon 124-es lábjegyzetben hivatkozott 2/2002 BM rendelet helyébe - a 2008. december 3.-án lezárt új GMBSZ előtt - már 2008.05.22.-én hatályba lépő 9/2008.(II.22.) ÖTM rendelet, OTSZ 5.rész I/10. fejezet 5. pontjában ugyan ezen a helyen 0,004 érték szerepel. (Választ várunk)
Érdekelne, hogy a vegyes tüzelésű kazán kéménye milyen távolságban lehet turbo kazán kivezető csövétől ferde tető fölött.A GMBSz mellékletében az ábrán nincs távolsági kikötés jelölve. A kéményseprők ennek ellenére 1,5 x H (kémény kiállás a tető fölött) távolságot kérnek. Én sem az ábrából, sem a táblázatból nem olvastam ki ezt a követelményt. Mi a valós előírás?
Mészáros László okl. épületgépész mérnök Kecskemétről
Tisztelt Mészáros Úr!
A kérdés felvetése jogos, a GMBSZ valóban nem tartalmaz előírást a vegyes tüzelésű kazán kéményétől való oldaltávolságra. Közvetve azonban értelmezhető a GMBSZ 7.5 vagy 7.6 mellékletében olvashatóan úgy, hogy min. 300 mm, mint a szabad kiáramlást akadályozó tárgy. Fontos azonban megkülönböztetni az esetet attól függően, hogy a „turbó kazán” nyitott (B típusú) vagy zárt tűzterű (C típusú), illetőleg kiegyenlített vagy kiegyenlítetlen égéstermék elvezetéssel rendelkező-e. Ez utóbbi szempontból a levegő beszívás helye a kritikus, vagyis a koncentrikus kivezetés levegő beszívó nyílása nem nyúlhat másik kémény fölé. A tapasztalat szerint 0,5 m-el alacsonyabban már kedvezőtlen széljárás esetében sem kell számolni veszélyes mértékű égéstermék visszaszívással.
Kondenzációs kazánok esetében célszerű az oldaltávolságot növelni, ha az uralkodó szélirány olyan, hogy a kondenzációs hőmérséklet alatti füstgáz a szomszédos kémény oldalfalába üt-közhet.
A kéményseprők által megkövetelt 1,5XH távolság, különösen túlnyomásos kazánok esetében nem indokolt, a valamikori előírás két hagyományos kéményre volt értelmezhető.
Gyárfás Attila elnöki tanácsadó
Magyar Épületgépészek Szövetsége
A DÉGÁZ Zrt. T-04 technológiai utasítása zárt égésterű (turbo) készülék oldalfai kivezetésénél a 6.4.5.2 pontban 10 m-es védőtávolságot ír elő. Az új GMBSz-ben nem találtam erre előírást, csak azt, hogy lehetőleg a tető fölé kell kivezetni. Érdeklődöm, a 10 m mért, vagy hasraütött érték? A turbo készülékek nyomása ilyen nagy, hogy ekkora távolság kell a szomszéd építménytől? Mi az elsődlegesen figyelembe veendő: a GMBSz vagy a T-04 esetleges utóda?
Tisztelettel: Mészáros László okl. ép. gép. mérnök
Tisztelt Mészáros László!
Való igaz, hogy az idézett és 2009. július 1.-ig érvényben lévő T-04 jelű társasági Technológiai Utasítás az előbbi hozzászóló által említett OTÉK előírást tartalmazta (10 m). Azonban a 19/2009. (I. 30.) sz. kormányrendelet, amelynek az a szakasza, amely a GMBSZ előírásainak figyelembevételéről rendelkezik(a terv felülvizsgálatok során) 2009. július 1.-én lépett hatályba. Ettől az időponttól a hivatkozott T-04 jelű Technológiai Utasítás is új - a GMBSZ-t követő - kiadásban lépett életbe. Vagyis amit idézni tetszett, az már július 1.-től nem él. A ma érvényes T-04 jelű Technológiai Utasítást az ÉGÁZ-DÉGÁZ honlapján megtalálja.
Aszódi János GÁZLÁNG Mérnökiroda Szeged
Rapavi Kázmér
A GMBSZ-t átnézve az alábbi kérdések merültek fel bennem, melyekre mint gyakorló mérnök nem igazán tudom a választ;
1. Készülékcsere:
A készülékcserénél ezentúl nem lesz követelmény az azonos rendeltetés? Egyszerűen a meglévő V – 4 –es helyett felrakják a kombi kazánt?
Gyárfás Attila: Az MSZ CEN/TR 1749 szerinti azonos besorolás, valamint hangsúlyozottan a kémény és a levegőellátás megfelelőssége továbbra is követelmény. Ez elég kell legyen. Egy fűtő kazán helyett kombi beépítése ezekkel a feltételekkel nem jelent gondot.
2. Homlokzat fogalma:
Ezek szerint minden égéstermék elvezetés homlokzati égéstermék elvezetéses lesz és vonatkozik rájuk az OTÉK? Nem lehet új égéstermék kivezetést létesíteni a 2008. 09. 12-e utáni használatbavételi engedéllyel rendelkező házaknál?
Gyárfás Attila: A homlokzat továbbra is a ház függőleges oldalfala, a lapos vagy ferde tető nem. A 2008. évi Gáztörvény és a 19/2009 Kormány rendelet értelmében július 1. óta a homlokzati kivezetésekre al-kalmazható a GMBSZ. Sajnos két ellentmondó rendelet van érvényben. Reméljük az OTÉK-ot fogják módosítani.
3. Légtér összeköttetés: Két vagy több helyiség légtere akkor tekinthető összeköttetésben lévőnek, ha közöttük nyílás van és azon nincs fokozott légzárású, automatikusan záródó nyílászáró.
A záródó szó a magyarban azt jelenti, hogy kulcsra zárom. Gondolom a csukódó szó használata szerencsésebb volna. Ha megtörténik a baj, biztosan ez a szó lesz az oka a tragédiának, és a „felelőtlen” tervezőre húzzák a vizes lepedőt!
Gyárfás Attila: A Szakbizottság nem gondolt kulcsra-záródóra. A lényeg az, hogy az ajtó csak szándékosan, tudatosan legyen nyitható, vagy nyitva tartható.
4. Összeszellőztetés:
Előadásokon elhangzott, hogy a GMBSZ-t szó szerint kell érteni! Ezek szerint ha az összeszellőztető rácsok, nyílások a két helyiség közötti ajtóban vannak, akkor nincs összeszellőztetve a két helyiség?
Gyárfás Attila: A két, min. 150 cm2 szabad felületű rács egymástól legalább 180 cm függőleges távolságban legyen. Ha ez másképpen nem megoldható, lehet az ajtón is.
5. 3.1.1. A tervező felelőssége
Néhány pont betartását egyszerűen nem lehet a tervezőn számon kérni, hiszen az a kivitelezés folyamatában aktualizálódik! (i, j, k)
Gyárfás Attila: A hivatkozott pontokban megfogalmazott követelményeknek a tervben való egyértelmű szere-peltetéséért felelős a tervező. A kivitelezés során való betartásukért a kivitelező a felelős.
6. 3.1.3.2. A műszaki leírás tartalmazza
(b) A tervezett készülék azonosító adatait hogyan lehet megadni, hiszen lehet, hogy még le sem gyártották azt! A műszaki adatai rendben!
Gyárfás Attila: Természetesen nem a gyártási számot kell megjósolni, de a műszaki adatain túl az MSZ CEN/TR 1749 szerinti besorolást és a kereskedelmi típusjelölést is fel kell tüntetni.
(l) Hegesztési technológiát ne az épületgépész mérnök találjon ki! Azt, hogy a hegesztés milyen szabvány szerint készüljön elő tudom írni, de a technológiáját kidolgozni biztosan nem.
Gyárfás Attila: A szabványra való hivatkozás csak akkor elég, ha az tartalmazza a technológiát is. A technológiát tartalmazhatja az engedélyes technológiai utasítása is. Ha nem és az épgépész tervező sem ismeri, igénybe kell venni gépész tervezőt. Semmiképpen ne a kivitelező döntse el.
(o) A koordinátor feladatait nyilván egy külön jogszabály tartalmazza, azt nem a tervezőnek kell kitalálni!
Gyárfás Attila: Nem kitalálni kell, hanem a vonatkozó jogszabályra hivatkozni.
(p) az érintésvédelem megoldása villamos(mérnöki) feladat, nem hiszem, hogy egy épületgépésznek ezt kötelessége lenne tudni! Természetesen az érintésvédelemnek, mint kialakítandó rendszerelemnek a kialakítását elő kell írni, a vonatkozó szabvány megnevezésével!
Gyárfás Attila: Ha kell érintésvédelem, akkor bizony be kell vonni villamos tervezőt.
(u, v) kivel, milyen formában történik az egyeztetés, hogyan kell dokumentálni?
Gyárfás Attila: Az elosztói engedélyes tervfelülvizsgálója a tervező szakmai partnere. Az egyeztetésről jkv-et célszerű fölvenni.
7. 3.1.3.3. Tervrajzok
(b) - a nyílászárók típusa, légzárási értéke nyilván csak akkor kell, ha azok a légellátásban szerepet játszanak. DE NEM ez van leírva! Régi, de némelyik új építésű lakásnál ezeket az adatokat lehetetlenség beszerezni!
Gyárfás Attila: Nyilván csak a nyitott égésterű készülékeknél van az adatokra szükség, de ezektől nem tekinthetünk el azért, mert „lehetetlenség” beszerezni. Pl. meg kell méretni!
8. 3.1.5. Eltérés a felülvizsgált tervtől
Hol van meghatározva, hogy mi tartozik a műszaki-biztonsági feltételt érintő változtatások közé? Gyakorlatilag amit a GMBSZ tartalmaz, az mind ide sorolható!
Gyárfás Attila: Az amit a tervező vagy a felülvizsgáló annak tart. Az ő felelősségük.
9. 3.2. A FÖLDGÁZ CSATLAKOZÓ VEZETÉKEK ÉS FOGYASZTÓI VEZETÉKEK TERVEZÉSI KÖVETELMÉNYEI
A gázvezeték méretezését ezentúl nem lehet egyenértékű csőhosszakkal elvégezni?
Gyárfás Attila: Ha az egyenértékűséget a cső gyártója garantálja, akkor igen.
10. 3.2.1.1. Térszint alatti elhelyezés
Milyen formában, mennyi időn belül kapja meg a tervező ezen adatot?
Gyárfás Attila: Elvileg 15 napon belül meg kell kapja.
11. 3.2.2.2. A csatlakozó és/vagy fogyasztói vezeték elhelyezése épületen belül
A lehető legrövidebb vezeték esetenként azt jelenti, hogy a nappalin kellene keresztülvinni a vezetéket, bár van hosszabb út a udvaron, földben vezetve.
Nem tudom, hogy ezen föltételt megfogalmazó pontosan mit értett ezen?
A lehető legrövidebb és a lehető legkevesebb kötés feltételét hogyan teljesítem, ha pl. az acél gázvezetéken hegesztett kötések vannak, de a legrövidebb úton is van min. 3 hegesztés, illetve ha PE vezetékkel, közbenső kötés nélkül 2 db kötéssel készítem el a vezetéket, igaz, hogy ez meg hosszabb!
Gyárfás Attila: A lehető legbiztonságosabb megoldást kell választani. Ez azonban ne okozzon aránytalanul nagy költséget.
„A fogyasztói vezeték korrózióvédelméről az üzembe helyezést követően folyamatosan gondoskodni kell.”
Ezt a feltételt elvakolt acél gázvezetéknél hogyan tudom biztosítani?
Gyárfás Attila: Emiatt nem kell falat bontani. Joggal feltételezhető, hogy az elvakolás előtt megtörtént a gondos korrózió védelem.
12. 3.2.5. A csatlakozó- és a fogyasztói vezetékek szakaszoló szerelvényei
(a, b, c), A „közelében”, mint távolság meghatározás a műszaki életben hány métert jelent? Ki dönti el, hogy az a közelében, vagy távolában van?
Gyárfás Attila: A tervező hozza meg az ésszerű döntést, a körülményekre tekintettel.
(d) Hány métertől távolabb valami?
Az indokolt eset csak akkor értelmezhető, ha már bekövetkezett a baj. Amennyiben nem következik be a baj, akkor viszont a legkevesebb kötés feltétellel, feleslegesen beépített szerkezetekkel kell szembesülni, mivel nem volt indokolt a beépítés!
13. 3.2.6.1
Nagyközép nyomású házi nyomásszabályozók és egyedi nyomásszabályozó állomások elhelyezése
(h) A megfogalmazás véleményem szerint az új tervezésű rendszerekre utal, de mi van a már meglévő rendszereknél? Mi alapján lehet mondani az építtetőnek, hogy a már meglévő lakáson belüli gázmérőt ki helyezni a szabadba?
Gyárfás Attila: A mérő elhelyezéshez mindig ki kell kérni az engedélyes véleményét.
14. 4.2.5.1. Általános előírások
A műszaki életben mekkora a „kis alapterületű belső udvar”?
15. 4.3.5.1.Az égéstermék-elvezetés, illetve levegő bevezetés kialakításának általános feltételei
„készülékek égéstermékét minden lehetséges esetben a tetőhéjazat fölé kell kivezetni”
Szerintem nincs olyan, hogy nem lehetséges eset, hiszen bármelyik épületet át lehet építeni ezen feltétel biztosítására, csak kérdés, hogy mennyiért és megéri-e!
Gyárfás Attila: Az aránytalanul nagy költségek, vagy más akadály is lehet. Szükség esetén alkalmazható a GMBSZ feltételrendszere. Olyan is elképzelhető, hogy ezekkel sem megoldható gazdaságosan.
Jól értem, hogy azt a készüléket, amely nincs C6-ra minősítve, még méretezés esetén sem lehet pl. Tricox rendszerrel szerelni? A Tricox pedig azt mondja, hogy neki van minősítése pl. a Junkers kazánokhoz is!
Gyárfás Attila: Ha egy készülék nincs C6-ra tanúsítva, akkor csakis a saját csőrendszerével szerelhető. A Tricox, mint rendszer rendelkezik önálló tanúsítással, minden bizonnyal sok más készülékhez is megfelelő, de ezt a készülék oldaláról kell tanúsíttatni. Egy C33 készülék a saját csőrendszere nélkül egy hiányos gázfogyasztó készülék, a C33 tanúsítás nem a csonka készülékre vonatkozik.
Hozzászólások
A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.
Fazakas Miklós | 2009. nov. 16.
megoldások”. Sokszor csak az EU bizottságok munkájában való részvétel alapján biztosítható egy leírt idegen nyelvű szövegben szereplő fogalom, szakmailag azonos értelmű magyar fordítása. Jó példa erre, hogy a gázkészülékek típusaként nem a gázkészülék modell kereskedelmi nevét, hanem CEN/TR 1749-ben megahatározott osztályba sorolás szerinti típust kell érteni és megadni, ellentétben például azzal a magyar gyakorlattal, amikor a gázkészülék adattábláján típusként a készülék kereskedelmi nevét vagy kereskedelmi kódját adják meg.
Fazakas Miklós | 2009. nov. 16.
A GMBSZ a gázkészülékek homlokzati és tető feletti égéstermék elvezetési pontjainak meghatározásakor a vonatkozó európai szabványok (EN 15287-1 és EN 15287-2) előírásait vette át. Ebben, tekintetben tehát a GMBSZ az EU konform előírás és nem az OTÉK. Az OTÉK 10-m-es előírását egyébként az egyébként az elrettentő példák közé sorolnám. Ha valaki látta már a turbó gázkészülékek égéstermékének (az égéstermék gőztartalma miatt hidegben jól látható) kiáramlását az égéstermék gőztartalma miatt, az tudja, hogy az égéstermék áramlása a faltól mintegy 1,5 m távolságra már függőlegesen felfelé mutat, nem is beszélve a gravitációs üzemű készülékek égéstermékének áramlásáról. Ebben a tekintetben tehát az európai szabványok és a GMBSZ előírási járnak a valóság talján. Az égéstermék lakótérbe való visszajutását elemző mérések nem támasztják alá az OTÉK európainál szigorúbb előírásait. A GMBSZ előírási biztosítják a lakótéri levegőminőség tervezési értékére vonatkozó előírások betartását. Az épületek energiahatékonyságának növelése miatt az égéstermék épületből történő kilépési pontjának elhelyezésénél sokkal fontosabb szemponttá fog válni a gravitációs üzemű kémények kiváltása zárt rendszerű berendezésekké: A gravitációs kéménybe kötött tüzelőberendezések, különösen a gázkészülék igen jelentős extra légfelesleget igényelnek. A készülék üzeme alatt elve az elméleti levegőszükséglet minimum háromszorosa szükséges a gázkészülék biztonságos üzemeltetéséhez. Az indokolatlanul nagy légcsere a gázkészülék üzemszüneteinek ideje alatt is fennmarad. A fűtési időtartamnál akár 10-szer hosszabb idejű üzemszünetek ideje alatt a lakótér meleg levegője továbbra is a kéményen át távozik, hiszen a gázkészülék biztonságos üzeméhez szükséges rések az ajtóknál és ablakoknál ekkor sem zárhatók el. A gravitációs kéménybe kötött tüzelőberendezés gátja a megfelelő légzárású, jó hőszigetelési tulajdonságú nyílászárók beépítésének is. Ezért a gravitációs kéménytechnológia mára nem csak önmagában vált veszélyessé és energiapazarlóvá, de akadálya annak is, hogy más épületszerkezeteket is gazdaságossá alakítsunk. Ezért az épületek energetikai felújítása nehezen képzelhető el a gravitációs kéménytechnológia kiváltása nélkül. Meglévő épületben zárt rendszerű fűtés sok esetben kizárólag a homlokzati égéstermék elvezetéssel hozható létre, de lehetőség van a meglévő kémény átalakítására is, úgy hogy alkalmas legyen akár egy zárt rendszerű, túlnyomással üzemelő kondenzációs gázkazán égéstermékének befogadására is. Homlokzati égéstermék elvezetés esetén egy alacsony energiaigényű épületből, korszerű zárt égésterű tüzelőberendezés alkalmazása esetén, a mainál sokkal kevesebb káros anyag lép ki a homlokzaton, ráadásul viszonylag jól tömített nyílászárók mellett, így az égéstermék lakótérbe jutásának valószínűsége igen alacsony. Úgy vélem, hogy hosszútávon mindenképpen meg kell teremteni, hogy a magyar előírások, a magyar fogalomhasználat egyezzen az európaival, úgy ahogy ezt a vonatkozó magyar EU-s csatlakozási előírások egyébként elő is írják. Az azonos fogalomhasznált hiánya súlyos konfliktusok forrása lehet. Ezért nagyon fontos, hogy amennyiben valaki úgy véli, hogy ennek a régiónak a specialitási miatt egy európai előírás Magyarországon nem teljes körűen garantálja a műszaki biztonságot, akkor ennek például szabvány esetén az a megoldása, hogy ezt a körülményt, első lépésben az illetékes CEN biztosság felé kell jelezni. (Szabvány esetén segítséget lehet kérni a Magyar Szabványügyi Testülettől) Semmiképpen nem elfogadható és jogszabályba is ütköző eljárás, ha egy EU-s előírást vélt vagy valós okokra hivatkozva figyelmen kívül hagyunk, vagy ha fogalmakat az európai szabványoktól vagy az. EU-s jogszabályoktól eltérő módon definiálunk magyarul, és különösen veszélyes, ha ezt egy jogszabály kertében tesszük. Kidolgozott EU eljárásrendek vannak annak rendezésére, ha egy tagállam, vagy akár egy magánszemély is, egy jogszabály, egy szabvány, vagy egy termék esetén vélelmezi, hogy az adott szabvány, jogszabály vagy termék nem garantálja a műszaki biztonságot. Ezt a vonatkozó EU-s eljárásrendet be kell tartani, mert az EU csatlakozás során ezt vállaltuk és magát az eljárásrendet is, magyar előírásként bevezettük. Belátható, hogy az eljárásrend be nem tartása káoszhoz vezet. (Például ha valaki egy szabványmódosítási indítvány alapján még a javaslattételi fázisban elkezd a javasolt szöveg szerint eljárni.) A régiós, illetve a nemzeti szokások, az éghajlati eltérek, a gazdaság fejletségének eltérései, stb. erősen indokolják, „az un. nemzeti sajátosságok indokolnák”, hogy a mainál sokkal több európai bizottságban legyen magyar képviselő, akik kiállnak azért, hogy az említett előírások olyanok legyenek, amelyek ebben a régióban is megfelelőek, ne félre érthetők stb. Az EU-ban igen komolyan veszik, és nem söprik a szőnyeg alá azokat a felvetéseket, amelyek a biztonság kérdését érintik, ezért semmiképpen nem támogathatók az EU eljárásrendjét megkerülő „egyéni megoldá
M.Bela | 2009. aug. 12.
Tisztelt Nagy Gábor. A társasházban gyűjtőkéményes, közös kazános melegvíz és fűtés ellátású, amiről a 10 családból 3 már levált (az egyik pont alattam lakik és mivel ő még 2008.szept12 elött megcsináltatta) és egyedi fűtést alakított ki. Sajnos sem az egyedi, sem a LAS rendszerű kémény nem alakítható ki (utobbi amiatt, mert többen nem akarják a saját rendszer kiépítését). A 19/2009. (I. 30.) sz. kormányrendelet alapján, ahol a GMBSZ-t kell figyelembe venni sem tudok homlokzati égéstermék kivezetést terveztetni-jóváhagyatni-készíttetni? A GMBSZ 7.6-os mellékletében található, mesterséges huzatú, kiegyenlített égéstermék-elvezetésre vonatkozó előírásokat már be tudom tartatni (az OTÉK 2-2 m-es előírásával ellentétben.
Nagy Gábor | 2009. aug. 11.
Tisztelt M.Béla! Jelenleg a hatályos OTÉK előírások alapján 2-2 m oldaltávolság és 10 m homloktávolság alatt tilos ez utóbbit én is túlzásnak érzem!/Leveléből nem derül ki, hogy a társasház egyedi vagy gyűjtőkéményekkel rendelkezik-e? Egyedi kéménynél egészen biztos, hogy megoldható. Gyűjtőkéménynél is lehetséges, de csak az egymás felett lakók összefogásával, a gyűjtőkémény LAS rendszerű kéménnyé alakításával. A lakossági fűtéskorszerűsítési pályázat /NEP/ 30 % vissza nem térítendő támogatást tesz elérhetővé, zárt égésterű kazánnal 10-15 %, kondenzációs kazánnal akár 25-30 % fűtési díj csökkenést is el tudnak érni. Azt már csak halkan merem mondani, hogy nem csak gázfűtéssel tud fűtéskorszerűsítést megvalósítani, levegő hőszivattyúval /ZUBADAN, ALTHERMA/ zöldáram tarifával kondenzációs kazánnál is olcsóbb éves fűtési költséget tud elérni, ráadásul a nyári hűtésre is lehetőséget nyújt /persze nem olcsó/. Gondolom Ön sem venné örömmel, minden ablakos szellőztetés előtt egyezkednie kellene az alsó, vagy oldalsó /szélirányfüggő/ szomszéddal, hogy ugyan kapcsolja már ki egy kicsit a kazánját, hogy Ön szellőztetni tudjon! Higyje el a homlokzati égéstermék elvezetés rengeteg probléma forrása, nem törekedni kell rá, hanem lehetőleg elkerülni! Németország több tartományában már betiltották, mert jelentős levegőminőség romlást okozott, és a közhihedelemmel ellentétben sokkal több balesetet, füstmérgezést okozott, mint kéményes társai! A füstnek a lehető legtávolabb van a helye
M.Bela | 2009. aug. 10.
A tavaly szept.12.-én életbe lépett OTÉK alapján az első emelti társasházi lakásomban nem tudtam egyedi fűtést kialakítani, mert a homlokzati égéstermék elvezetést a konyhából nem lehetett megvalósítani a kb. 1,5m-re lévő konyhai és a kb 1,8 m-re lévő lépcsőházi ablak miatt. Az új kormányrendelet és az ehhez kapcsolódó GMBSZ szerinti távolságok alapján, már tudnék zárt égésterű, turbós kombi kazánt telepíteni a 9 éves lakásomba. Ez most már hivatalosan is lehetséges? (A függőleges elvezetésre a helyi kéményseprő szakember sem tudott megoldást javasolni)
Nagy Gábor | 2009. júl. 31.
Tisztelt Gyárfás Attila! ad1.A homlokzat építészeti fogalom, az adott épület építmény oldalnézeti képét jelenti. Építész tankönyvekben, szakirodalomban néha bővebben is szerepel, de ez a meghatározás egzaktnak tekintendő. A gépészeti! szerkesztési szabályok szerint sem lehet a ferde felületeket (és ez nem csak tető lehet)a homlokzat fogalom alól kivonni. Az eredeti kérdésre adandó szabatos megfogalmazás szerintem "a homlokzat tetősík alatti függőleges határoló szerkezetei" lenne. Ad2/A homlokzati égéstermék kivezetések ma tömegesen terjednek Magyarországon, elsősorban a bejelentés nélküli fekete gázkészülékcserék miatt. Nem lehet vitatkozni azzal a ténnyel, hogy az országban eladott fűtő és melegvíztermelő gázkészülékek száma közel duplája a gázszolgáltatóknak bejelentettnek, és a különbözet döntő mértékben ezen homlokzati égéstermék kivezetéssel létesített készülékekből adódik. Miért? Ez a gyakorlat döntően azért alakulhatott ki, mivel az ellenőrzésre kötelezett kéményseprőknek a homlokzati kivezetésekhez nincs jogosultsága, sem az építési hatóság, sem a gázszolgáltató nem végez rendszeres ellenőrzést, vagyis a feketeszereléseket nincs aki "lebuktassa". Talán azt sem kell bizonygatnom, hogy ezeknél az illegális homlokzati kivezetéseknél sem a régebbi, sem a jelenlegi GMBSZ előírásokat nem tartják be, hiszen senki nem ellenőrzi, nem szankcionálja. Ami az oldalkivezetések veszélytelenségét illeti; falu szélén igaz lehet ez az állítás, de egy zsúfolt városban, ahol az alap környezeti terhelés a közlekedés miatt amúgyis néha szinte elviselhetetlen, a házak közé eregetett égéstermék ezt a szennyezettséget csak növeli. Ne tévesszen meg senkit, hogy az égéstermék amúgy is felfelé száll, mert ez csak a meleg égéstermékre és az égéskor keletkező vízgőzre igaz, de az égéstermék éppen veszélyesebb összetevőire visszahűlt állapotban már nem. Megjegyzés:Láttam már szitává változott hűtőbordájú (savhatás) 2 éves klíma kültérit, ahol a homlokzati égéstermék kivezetés tőle oldalirányban kb. 1,2 m-re volt. Nem kell nagy képzelőerő, hogy a (szabályos(!)0,5 m-re lévő szobaablakon mi került a lakásba kedvezőtlen szélirány esetén! Továbbra is meggyőződésem, hogy az égéstermék kibocsátásának helyét nem csak az épület passzív felületeitől kell betartatni, az aktív levegővételi helyektől pedig minél távolabb legyen! A homlokzati égéstermék elvezetést ezért - legfeljebb kivételként - és a jelenlegitől szigorúbb kontroll és távolságok mellett tartanám csak megengedhetőnek.
MP | 2009. júl. 30.
Gyárfás Attila hozzánk érkezett válaszai: 1.Zöhls András úrnak: A függőleges oldalfal kifejezést éppen azért használtam, mert ez egyértelmű, szemben az építési rendeletekben szereplő meghatározásokkal. A ferde tetőt semmiképpen nem tekintem a homlokzatnak, hiszen a repcsatlakozás pontjáról nem látható. A ferde tetőn történő égéstermék kivezetést a GMBSZ és az építési rendelet is, ellentmondás nélkül szabályozza. A GMBSZ szükségszerűen hivatkozik az MSZ EN 15287-1 szabványra, amelyben évek óta ugyan szerepel egy betarthatatlan előírás (c2 nagyobb, mint 0,4 m, ha L kisebb, mint 8 m). Magánvéleményem szerint, a többi méret betartása esetén L kisebb, mint 0,8 m a helyes! 2. Nagy Gábor úrnak: Egyetértek Önnel, hogy a környezetvédelem korunk legkritikusabb kérdése. Hiteles mérések bizonyítják, hogy a korszerű gáztüzelő berendezések előírások szerint, homlokzati falon kivezetett égésterméke normál körülmények között nem kerülhet vissza a lakótérbe, vagy esetleg csak rövid ideig és olyan hígításban, aminek nincs káros hatása. Az természetes, hogy újonnan épülő épületeknél meg kell követelni a tető feletti kivezetést. Az oldalfali kivezetés lehetővé tétele csak szükségmegoldás meglévő épületeknél, ahol a korszerű gáztüzelő berendezés beépítése több előnnyel jár, mint a régi tüzelési mód konzerválása. Tóth Miklós úr eddig nem megválaszolt kérdésére: A GMBSZ 4.2.1. fejezete előírja, hogy "a gázfogyasztó készülék felállítási, felszerelési helyét úgy kell megválasztani, hogy a gázfogyasztó készülék hozzáférhető, üzembiztosan kezelhető, javítható legyen". Az erre vonatkozó méreteket a készülék gyártója kell, hogy kötelezően megadja. Üdvözlettel Gyárfás Attila
Nagy Gábor | 2009. júl. 23.
Tisztelt Gyárfás Attila! "A 2008. évi Gáztörvény és a 19/2009 Kormány rendelet értelmében július 1. óta a homlokzati kivezetésekre al-kalmazható a GMBSZ. Sajnos két ellentmondó rendelet van érvényben. Reméljük az OTÉK-ot fogják módosítani." Az Alkotmány és az Emberi Jogok Nyilatkozata egyaránt deklerálja az ember egészséges környezethez való jogát. Ennek értelmében remélem nem a GMBSZ jelenlegi szabályozása marad érvényben, az OTÉK szigorúbb és kategórikusabb tiltása jelenleg jobban szolgálja az emberi egészség és környezet védelmét. A józan emberi ész is azt diktálja, hogy a káros anyagokat az emberi tartózkodási terektől minnél jobban távolítsuk el. A tetősik feletti kibocsátással szemben homlokzatra süllyesztéssel /emberi tartózkodási zónában történő kibocsátással/ ennek éppen az ellenkezőjét kívánja a GMBSZ megkönnyíteni az OTÉK-kal szemben. Ezt a tendenciát kifejezetten károsnak tartom, jól tudva, hogy a homlokzati kivezetések létesítését könnyíteni szándékozó tendencia mögött komoly gazdasági érdekek is húzódnak. Csak remélni tudom, hogy az egészséges környezethez való jog erősebb lesz a gazdasági érdekeknél! Gyakorló tervezőként csak egy megjegyzés: mivel jelenleg két ellentmondó szabályozás van érvényben, ezek összehangolásáig a szigorúbb előírást kell alkalmazni! Megfontolásra javasolnám továbbá az OTÉK 92.§ (4) szellőzésre vonatkozó előírásának égéstermék kivezetéseknél történő alkalmazását: "A frisslevegő vételi és szennyezett levegőt kibocsátó nyílást egymástól legalább 3,0 m távolságra úgy kell elhelyezni, hogy sem gravitációs, sem szélhatás ne eredményezzen visszaáramlást." Vajon egy szellőzőkürtőn távozó "fáradt levegő" veszélytelenebb a füstgáznál? Érdemes lenne ezen is elgondolkodni! Tisztelettel: Nagy Gábor
Nagy Gábor | 2009. júl. 22.
Tisztelt Blazsovszky Úr! Sajnos az általam feszegetett kérdésre adott válasza nem nyugtatott meg. Nem akarok nagyon mélyen elveszni a jogi kérdésekben, de válaszának azon része, amely a GET-ből vezeti le a jelenleg hatályos GMBSZ és OTÉK viszonyában a GMBSZ magasabb szintjét, azért téves, mivel az előbbi az Épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997 évi LXXVIII törvény alapján kötelezően közzétett rendelet, vagyis legfeljebb azonos szintű szabályozásról és azok ellentmondásairól beszélhetünk. (Indoklása logikáját követve ráadásul az OTÉK 1997 óta, vagyis 11 éve van hatályban). Gyakorló tervezőként és műszaki szakértőként fentieknél sokkal fontosabbnak tartom a valós műszaki és biztonsági problémák megvitatását ill. megoldását, melyeket hozzászólásomban csak érintettem és amely kifejezetten az égéstermék biztonságos elvezetésére vonatkozott. Gondolom senki nem vitatja, hogy általában az építési törvényben és kapcsolódó rendeletekben szabályozott módon megépült építményekben kerül elhelyezésre az a gáz-tüzelőberendezés, amelynek az égéstermék elvezetését ehhez az építményhez kell igazítani és nem az építményt a gázberendezéshez. Ez azonban csak szükséges, de nem elégséges az egészséges emberi környezet szempontjából: Az építményekben lévő komfort terek technológiai terek nem csak ablakokkal falakkal és tetőkkel határoltak, hanem egyéb gépészeti rendszerekkel is, /pl. szellőző rendszerek beszívó elemei/. A GMBSZ részletesen szabályozza a nyílt égésterű gázkészülékek égéstermék elvezetésének előírásait, de nem foglalkozik azzal a kérdéssel, hogy a komfort, vagy technológiai térből kivezetett égéstermék ne kerülhessen oda vissza. Az igaz nagy baj pedig a GMBSZ homlokzati kivezetésekre vonatkozó szabályozásával van, az ugyanis kifejezetten ROSSZ! Komolyan gondolta a 7.6.1 fejezet alkotója, hogy pl. nyíló ablak felett 30 cm-re mnax 70 kW-nyi égéstermék kivezethető??! vagy kitokollástól szemben lévő felülettől 60 cm??! Aki már életében legalább egyszer komolyabban tanulmányozta egy homlokzati égéstermék kivezetésen távozó füstgáz viselkedését eltérő időjárási körülmények között, annak biztosan elmegy a kedve a 7.6.1. táblázat kritika nélküli elfogadásától. Szakmai tevékenységem során nem egy esetben találkoztam már a homlokzati égéstermék kivezetésekből bekövetkező füstgáz mérgezéssel, a szomszédok közti pereskedésekről már nem is beszélve. Egyetértek Blazsovszky László Úr rendszerszemléletre vonatkozó észrevételével, de csak azzal a kiegészítéssel, hogy a gáztüzelő berendezés egy nagyobb rendszernek; az egész épített környezetnek a része, ezért a rendszerszemlélet nem szabad, hogy a füstcső végén véget érjen!
Zöhls András | 2009. júl. 22.
Gyárfás Attila Úrnak. A hatályos GMBSZ a fogalom meghatározások fejezet szerint a homlokzat ”az építménynek a terepcsatlakozása felett látható része”. A TIGÁZ 337/213/44/2008.D. számú körlevelében kiegészíti a saját technológiai utasítását a homlokzat fogalmával. Eszerint a ”homlokzat: az építménynek a nézőpont felé eső legkülső pontjára illesztett függőleges felületre vetített terepcsatlakozása felett látható része”. Mindkét definícióba belefér a ferde tető is. A függőleges oldalfal értelmezést egyik sem használja. A TIGÁZ ugyanabba a körlevelébe, szó szerint beillesztette az OTÉK homlokzati kivezetésre vonatkozó előírásait.
