A kapcsoltak és a megújulók összehasonlítása hazai feltételek mellett
2009. július 15. | Dr. Stróbl Alajos okl. gépészmérnök | | 0 |
A kapcsolt hő- és villamosenergia-termelés éppen olyan fontos lehet, mint a megújuló források használata villamos energia termelésére. Melyik a fontosabb? Melyiket kellene jobban támogatni? Nehéz ma megítélni, hogy a magyar feltételek mellett melyik a jobb megoldás, és melyik szorulhat nagyobb biztatásra.
A szerkesztő megjegyzése: Szaklapunk fontosnak tartja, hogy a kis példányszámú, esetenként belső körben terjesztett, de értékes épületgépészeti vonatkozású orgánumokat bemutassa valamilyen formában. Ezek egyike a Magyar Energetika, amelynek cikkeiből időről időre szemezgetni fogunk. Mostani cikkünk 2006-os keltezésű, de nagyon jó. A lap megrendelhető az alábbi oldalon: http://www.met.mtesz.hu/
A kapcsolt hő- és villamosenergia-termelést – a következőkben egyszerűbben: a kapcsolt termelést – több helyen, így nálunk is támogatják. Hasonló anyagi ösztönzést kap a megújuló források használata villamos energia termelésére. Mindegyik termelést csak részben támogatják, és bizonytalan ennek jövője. Tisztább kép ettől az összehasonlítástól sem nagyon várható, de talán szükséges.
Általános összevetés
Valami közöst kell találni akkor, ha két dolgot összehasonlítunk. Almát a körtével össze lehet hasonlítani, mert mindkettő gyümölcs. Itt a közös a villamosenergia-termelés. Közös az is, hogy jelenleg mindkettőt támogatják, de egyiket sem teljes egészében. Mindkettőnél vannak kivételek. A támogatásokat mindkét esetben a fogyasztók fizetik, és mindkettőnél az ún. kiegészítő ártámogatási pénzeszköz (KÁP) az, amelyik jelentősen növekedik évről évre. Ez aztán megnöveli a villamos energia egységárát, amit nem kimondottan szeretnek. Például a közel százéves anyósom sem, akinek hiába magyaráznám a kapcsoltak és a megújulók rejtett előnyeit.
Mielőtt a mélyebb ismeretekre térnénk, nézzük meg, hogy tavaly hogyan alakult a magyarországi villamosenergia-ellátás szerkezete (1. ábra). A bruttó fogyasztás, amely a nettó termelés és az importszaldó összege, már meghaladta a negyvenmilliárd kilowattórát, miután egy év alatt több mint két százalékkal növekedett. Ennek az összes, hálózatra adott villamos energiának közel a 18%-a külföldről, behozatalból származott, ami elég nagy arány Európában és a világon. Több mint fél évszázada importálunk közvetlenül villamos energiát, és ez – úgy tűnik – egyelőre szokásunk marad. Csak a hazai nettó villamosenergia-termelést lehet felosztani a szóban forgó két termelési formára. A kapcsolt termelés részarány több 18%-nál, viszont a megújuló forrásból származó még a négy százalékot sem éri el. Elég nagy tehát az eltérés a kétféle megoldás hazai mérlegében. A többi termelés természetesen hasadóanyag és fosszilis tüzelőanyag felhasználásával előállított, kondenzációs villamos energia – közel azonos részarányt, mintegy 30-30% körüli értéket mutatva.
Nem vizsgáljuk most sem az atomerőműves, sem a fosszilis kondenzációs termelést, hanem csak a kapcsoltat és a megújulót. Első megközelítésben az állítható, hogy a kapcsolt energiatermelésben jól állunk, a megújuló források villamosenergia-ipari hasznosításában azonban nem annyira. Sok ország irigykedne, ha ilyen nagy részarányt látna a kapcsolt termelésben, viszont igencsak szégyenkeznének, ha látnák, hogy még szinte sehova sem jutottunk el a megújuló források hasznosításában. Természetesen csak Európára gondolunk, elsősorban az Európai Unióra, ha az öszszehasonlítás részleteibe mélyedünk.
1. ábra: A magyar villamosenergia-ellátás szerkezete 2006-ban
Kapcsolt termelés
Nézzük először a kapcsolt hő- és villamosenergia-termelést! Amennyiben eltekintünk a hatalmas importtól, és csak a hazai nettó villamosenergia-termeléshez hasonlítunk, akkor megállapítható (2. ábra), hogy az elmúlt években jelentősen nőtt a kapcsoltan megtermelt, ebből a hálózatra adott villamos energia nagysága és annak a részaránya.
2. ábra: A kapcsolt villamosenergia-termelés változása az elmúlt években
Minden évhez három oszlop tartozik. A legnagyobb az összes kapcsoltan termelt villamos energiára vonatkozik. Ennek részaránya négy év alatt 18%-ról mintegy 22%-ra nőtt, miközben a viszonyítási alap, a nettó villamosenergia-termelés is nagyobb lett. Még régebbre visszatekintve megállapítható, hogy egy évtized alatt hazánkban közel négyszeresére nőtt a kapcsoltan termelt villamos energia évi mennyisége.
A második, jóval alacsonyabb oszlop a kiserőművek kapcsolt termelését jelenti. Mint köztudott, a kiserőművek az 50 MW-nál kisebb névleges villamos teljesítőképességű erőművek. A kiserőművek kapcsolt termelése arányaiban jobban nőtt az összesnél, hiszen az alig több mint 6%-ról 10%-ra emelkedett a részarány.
A kiserőműves kapcsolt energiatermelés egy részét támogatják, azokat, akik nem a saját céljukra alakították ki ezt a termelési módot, hanem eladásra szánják a termelt villamos energiát. Ezeket támogatják az említett KÁP-pal. Bár a saját termelés is ugyanolyan nemzetgazdasági hasznot hozhat, mint az eladásra szánt közcélú, de annak a támogatása egyelőre nem megoldott. A KÁP-os kapcsolt termelést csak négy éve találták ki, és a növekedés itt a legnagyobb: négy év alatt közel kétszeres. Látható tehát, hogy a támogatás elérte a hatását.
Külön szemléltethető a nagyrészt támogatott kiserőműves és a nem támogatott nagyerőműves kapcsolt villamosenergia-termelés éves nagysága (3. ábra). A gázmotorok, a kis gőz- és gázturbinák a sok kiserőműben jelentős mennyiséget adnak, de összességében nem érik el a 14 nagyerőmű kapcsolt termelésének az összegét. A 18 magyarországi nagyerőművet tekintve, csak a Tiszai Erőműben és a három tartalék gázturbinából nincs hőkiadás. A többi mind kapcsolt termeléssel üzemel.
3. ábra: A kis- és nagyerőműves kapcsolt villamosenergia-termelés 2005-ben
Az rendben van, hogy a kapcsolt termelésű nagyerőműveket nem feltétlenül kell támogatni. Sok ilyen erőmű a beruházó gazdasági értékelése alapján jónak bizonyult. Egy „kapcsolt” nagyerőmű pedig egyenesen megnyerte az első – és utolsó – hazai kapacitásversenyt, mint egyedüli győztes. A győztes csak díjat kapott (szerződést), nem támogatást. Erre a kiserőművek szorulhatnak, ha nem elég olcsók vagy versenyképesek.
Támogatási lehetőség a kapcsolt termelésben
Feltétlenül a kicsiket kell támogatni? Nem. Lehet, vagy lehetne a nagyokat is. Például az ismert EU-irányelv alapján. A kritérium az elsődleges energia megtakarítása lehet a tudományosan igazolt képlet (4. ábra) alapján. A primerenergia-spórolás (PES) lényegében két hatásfok arányától függ: a hő és a villamos energia termelésének hatásfokaitól – viszonyítva egy összehasonlító (referencia) hatásfok-párral. A megtakarítás százalékos nagysága alapján aztán megítélhető, hogy a kapcsolt villamosenergia-termelés nagyon hatásos-e. Ha igen, akkor lehet támogatni, ha nem, akkor nem. Ilyen egyszerű lenne?
4. ábra: A kapcsolt villamosenergia-termelés megítélése
Nem kell egyelőre kritikát mondani erről a módszerről, mert nem ismertek a részletek, például az ún. referencia-hatásfokok nagyságának hatása. Nem mindegy, hogy mihez hasonlítunk. Kiadtak erre is irányt mutató értékeket, amelyeket ezeknél az összehasonlításnál használni kell. Ezek a számok függenek a felhasznált tüzelőanyagtól, az üzembe helyezés évétől, a környezeti átlagos hőmérséklettől és a csatlakozási hálózat feszültségszintjétől. Elvben meg még sok mindentől, de fő a rend, ezért az Európára (EU-ra) megállapított referencia-adatsort kell figyelembe venni.
Például földgáz tüzelésekor – a legtöbb kapcsolt termelés nálunk földgázzal üzemel – a referencia-hatásfok a villamos termelésre 52,5% (15 °C-os levegőnél, új egységnél, nagyfeszültségű csatlakozásnál), a hőtermelésre 90%. A nálunk egyelőre hidegebb levegőnél 0,5% többlet kellene a villamos hatásfoknál (hidegebb időben jobb a gázturbina hatásfoka), viszont a kisebb csatlakozási villamos feszültség miatt kevesebb. Vegyük fel a mostani elemzéshez az 52%-os villamos és a 90%-os hőtermelési hatásfokot! Egyelőre ezekhez a referenciákhoz viszonyítjuk a földgáz-tüzelésű kapcsolt termeléseinket, majd később módosítjuk a feltételeket.
Külön kell elemezni a nagy- és a kiserőműveket. Nem mindegyiket, csak azokat, ahol az eredő hatásfok (a földgáz alsó fűtőértékére vonatkoztatva) eléri a 65%-ot. Hazánkban az elmúlt két évben öt ilyen önálló nagyerőmű volt: három Budapesten, egy Debrecenben összetett körfolyamattal (CCGT), egy pedig Pécsett gőzturbinás technológiával.
A 2005. évi adatok alapján a kiadott és a bevezetett energiákból kiszámítható a két hatásfok, a referenciák (52% és 90%) alapján pedig a megtakarítás kiadódik (1. táblázat). Természetesen azonos mértékegységgel szerepeltettük az energiákat. A eredő (össz) hatásfok a két részhatásfok összege, a mutató pedig a kettő hányadosa. Külön kiemeltük az összegezésben a négy CCGT-technológiát.
1. táblázat: Megtakarítás kapcsolt termelésű nagyerőművekben, 2005-ben
Látható, hogy 8-14% megtakarítás van a CCGT-technológiával, de nincs haszon ilyen referenciák mellett a gőzturbinás megoldásban. Az összetett körfolyamatokkal elérhető a 10% PES, így a megtakarítás egy év alatt 2,24 PJ-t tesz ki.
Nézzünk meg egy ilyen összeállítást a kiserőművekre is! Itt főleg gázmotorok vannak, de nem ritka a gőz- és gázturbinás megoldás sem. A sok áramszolgáltatót felesleges lenne bemutatni, elegendő például az EON-ÉDÁSZ (2. táblázat) és az ÉMÁSZ (3. táblázat) területének nagyobb kiserőműveit megszemlélni.
2. táblázat: Megtakarítás kapcsolt kiserőművekben, EON-ÉDÁSZ, 2005-ben
Látható, hogy gázmotorokkal a 15% PES is elérhető, de a gőzturbinás megoldások itt sem kedvezők.
3. táblázat: Megtakarítás kapcsolt kiserőművekben, ÉMÁSZ, 2005-ben
Itt volt egy CCGT (első sor) 11% körüli megtakarítást ígérve, a többi pedig gázmotor 15% feletti átlagos PES-sel.
Mindhárom táblázatból jól látható, hogy az eredő hatásfok átlaga még a 80%-ot sem éri el, és egyedi esetekben is ritka az ennél nagyobb energetikai hatásfok. Az is kitűnik, hogy a mutatószám (a villamos és a hő hatásfokának hányadosa) gázmotoroknál közel van az 1-hez, de a CCGT-knél is meghaladja a 0,8-at, gőzturbinás esetekben azonban jóval kisebb.
Mindez természetesen csak egy évre, egyféle referenciára, az új földgáz-tüzelésre vonatkozik a nemzetközi előírás alapján. Nem az összes kapcsolt termelésre, hiszen – mint láttuk – szinte az összes nagyerőműből adnak ki hőt is, tehát 14 nagyerőműből csak ötöt értékeltünk. Paksot például nem, hiszen ott is van kapcsolt termelés, bár a referenciák között hasadóanyag-felhasználás nem szerepel.
Nézzük meg a változásokat! Egy évvel későbbi, 2006-os adatok vannak már a nagyerőművekre, így azok hatásfokai ábrázolhatók (5. ábra).
5. ábra: Nagy kapcsolt termelésű erőművek hatásfokai 2006-ban
Látható, hogy 2006-ban egyetlen nagyerőmű energetikai hatásfoka sem érte el a 80%-ot, de a vizsgált öt erőművé meghaladta a 65%-ot. A legjobb villamos hatásfoka a Debreceni Erőműnek volt, de mivel itt volt az eredő hatásfok a legkisebb, feltehetően nem ebben az erőműben érték el tavaly a legnagyobb primerenergia-megtakarítást.
Érdemes megnézni, hogy egy év alatt miként változott ezeknél a nagyerőművek-nél a PES értéke (6. ábra). Sajnos a CCGT-technológiáknál romlott a helyzet, Pécsett viszont némileg javult. Ezért is írja az EU, hogy minden évben külön kell számítani a megtakarításokat.
6. ábra: Nagyerőművek PES értékeinek évi változása
Megállapítható azonban, hogy nem az évi változások jelentik a megítélésben a legnagyobb változásokat, hanem a referencia-hatásfokok felvett értékei. A legfontosabb, hogy mit mivel hasonlítunk. Az Európai Közösségek Bizottsága 2006. december 21-én kiadott végleges határozatában (B-2006-6817) megadja például, hogy 1996-ban vagy előtte épített gépegységeknél a földgáz tüzelésekor 50,0% a referencia villamos hatásfoka, míg a 2006 és 2011 között üzembe helyezettekre 52,5%. Ilyen kicsi lenne nálunk is a differencia? Voltak nekünk 50%-os hatásfokú, kondenzációs termeléseink tíz évvel ezelőtt? Aligha.
Nálunk a múltban, a jelenben és a közeljövőben is a megtakarítható tiszta kondenzációs termelést gázbázison a Tiszai Erőmű (900 MW) jelenti, ahol a hatásfok a 36%-ot is alig éri el. Hasonló hatásfokok vannak a Duna-menti villamos termelésben, de ott a kis kiterhelés miatt már nem nagyon lehet sokat megtakarítani. A valóságban tehát a referenciánál sokkal rosszabb hatásfokú erőművekben takarítunk meg energiát a kapcsolt termeléssel. Kérdés, hogy ezt a valóságot az EU elfogadja-e.
Meg kell tehát nézni, hogy miként változik a PES értéke ezeknél a nagyerőműveknél, ha a referencia hatásfokai mások (7. ábra). A döntő a villamos hatásfok, hiszen igen erősen nő a megtakarítás, ha 52% helyett 36%-kal számolunk. A hő termelésének hatásfoka már kevésbé befolyásolja a helyzetet (pl. 90%-ról 80%-ra, a realitásra módosulva). Jól látszik, hogy mintegy ötszörösére nő a PES, ha a valósághoz és nem az EU-hoz igazítjuk a referenciát. Ha például 36% és 80% lenne a referencia, akkor Pécsett is 15% (pozitív) körül lenne a megtakarítás, Debrecenben pedig megközelítené a 35%-ot is.
7. ábra: Módosulás a referencia hatásfokának változására
Nagy a referencia megválasztásának a hatása. Ha az EU előírását vesszük, akkor 5-6 PJ/a körül van a megtakarítás, ha a valóságot, akkor 30-40 PJ/a között. Nem javaslok semmit, döntsön az illetékes. Fel kell azonban még három dologra hívni a figyelmet, amiket a képlet alapján meghatározott százalékos megtakarítással nem vesznek figyelembe.
1. Nem veszi figyelembe az eljárás, hogy milyen energiahordozóval milyent takarítanak meg. Ha például többlet import földgázzal takarítanak meg hazai lignitet vagy szenet, akkor ez nem feltétlenül előnyös. Az sem, ha hasadóanyagot takarítanak meg. Nincs is referencia atomerőmű a felsorolásban.
2. Nem veszi figyelembe az eljárás, hogy hol takarítják meg az energiahordozót. Nem mindegy, hogy a város közepén kell-e többlet földgáz eltüzelésével vidéki nagyerőműben megtakarítást elérni. A belvárosban így a kapcsolt termelés többlet tüzelőanyaga többlet helyi kibocsátást okozhat, és ez a káros anyag összeadódhat a közlekedési kibocsátás szennyezőivel.
3. Nem veszi figyelembe az eljárás, hogy a százalék mire vonatkozik. Adott távhőkörzet nagy hőigényét ki lehet elégíteni kis gázmotorral vagy nagy öszszetett körfolyamattal. Az adott hőigényből százalékosan egy kis kielégítés nagy hasznot hozhat százalékban, viszont elveszik az egész terület potenciális értéke a kapcsolt termelés tekintetében.
Ez utóbbi gondot egyszerű példával lehet szemléltetni. Tekintsünk egy összekapcsolt nagyvárosi távhőrendszerre, amely évente 4 PJ hőt igényel. Ezt természetesen érdemes kapcsolt termeléssel kielégíteni. Lehet nagyerőmű CCGT-vel, vagy kiserőmű gázmotorral. Mindkettőnél nagyobb lehet a szokásos referencia-hatásfokok – 52% és 90% – mellett a PES, mint 10%. Akár jóval nagyobb is. Bemutatható, hogy az adott esetben nem a nagyobb PES jelenti a nagyobb primerenergia-megtakarítást (4. táblázat).
4. táblázat: Nagyvárosi távhő kétféle kapcsolt termeléssel
Látható a táblázatból, hogy a nagyobb egység, a CCGT a hőigény 62,5%-át, a kis gázmotor viszont csak 12,5%-át elégíti ki. A CCGT energetikai mutatói szinte mindenben kedvezőtlenebbek, így a PES is sokkal kisebb, mint a gázmotornál. Ennek ellenére a CCGT az adott rendszerben 839 TJ-t takarít meg, míg a gázmotor csak 294 TJ-t, azaz alig több mint a harmadát. Ez egyszerű logika és számtan. Nem mindegy ugyanis, hogy a százalék mire vonatkozik.
Hasonló hibákat az eddigi támogatásokkal is elkövethettek, amikor a nagyobb városi hőellátáshoz sok helyen nem 90-110 MW-os CCGT-t építettek, hanem 18-24 MW-os gázmotor-telepeket, jó esetben 49,96 MW-os CCGT-t. Nem mindegy tehát, hogy miként módosítják a támogatási rendszereket.
Megújulók a villamosenergia-termelésben
Nézzük most a mérleg másik serpenyőjét, a megújuló forrásokat. Ezeknek is csak azt a részét, amelyekből villamos energiát termelnek. Itt a kép nem olyan kedvező hazánkban, mint a kapcsoltnál, bár a fejlődés nagy (8. ábra). A megújuló források használatával termelt, majd a hálózatra adott villamos energia egészen 2005-ig növekedett, tavaly viszont csökkent.
A vízenergia-hasznosítás nem túl nagy hazánkban, évente 180-220 GWh körül jár a kiadott energia a vízjárás függvényében. A szélenergia-hasznosítás erősen fejlődik, te tavaly is kevesebb, mint 40 millió kilowattórát adtak a hálózatra a szélerőművek, miközben a teljes igény mintegy 40 milliárd kilowattóra volt. Az egy ezrelék még nem túl nagy arány. A biogáz-hasznosítás is fejlődik, de a jelentősége még mérsékelt. A hulladék energetikai hasznosítása és termikus ártalmatlanítása csak a fővárosban meghatározó, és a növekedést itt az erőmű rendbehozatala jelentette. A szelektív szemétgyűjtés miatt a hulladék a civilizáció megújuló termékének tekinthető. A nap- és a földhő egyelőre nem nagyon jelent meg a villamos rendszerben. Az egyedül jelentős megújuló forrás a biomassza, főleg a dendromassza, magyarul: a fa. A megújuló forrásokból hálózatra adott villanynak tavaly a 75%-a származott az erőművek fatüzeléséből. Egy évvel korábban még több.
Az összes nettó villamosenergia-termelés az említett megújuló forrásokból tavaly csak 1450 GWh volt, szemben a két éve számolt 1820 GWh-val. Mindez messze elmarad a kapcsolt termelés 7000 GWh-t már jóval meghaladó értékétől. Természetesen a támogatott rész még kisebb, hiszen két vízerőmű termelését (Kisköre és Tiszalök, a kettő együtt 130-150 GWh/a) nem támogatják.
8. ábra: Megújulók a magyar villamosenergia-termelésben
A megújulók támogatott része tavaly: bio 1100 GWh (84%), hulladék 132 GWh (10%), víz 44 GWh (3%), szél 38 GWh (3%). A legjobban a szélenergia-hasznosítás fejlődik, hiszen 2006-ban három és félszeresére nőtt a szélerőművek együttes beépített teljesítőképessége.
Nem tudni még, hogy három év múlva miként érjük el a „kitűzött, a vállalt” 3,6%-os részarányt a megújulókkal, de ez már nem nagy feladat, hiszen nem vagyunk messze ettől. A kormányzat legutóbbi előírásában viszont az szerepel, hogy 2013-ban 6,5% legyen a részarány. Ez azt jelenti, hogy több mint kétszeresére kell növelni a megújulók segítségével kiadott villamos energia mennyiségét, hiszen nő a fogyasztás abszolút értéke is. A kérdés, hogy eddig hogyan jutunk el, majd tovább hogyan haladunk. Igen messze vagyunk az EU 20%-os távlati céljától.
Összehasonlítás
Végre eljutottunk az összehasonlításhoz. A kapcsolt termeléssel igen jól állunk, hiszen Európa élmezőnyébe tartozunk (9. ábra), alig néhány skandináv ország előz meg bennünket. A megújulók tekintetében azonban az EU-ban az utolsó helyet tűztük ki, és ezt feltehetően tartjuk is. Ezért aztán nagyon egyoldalú az összehasonlítás. A kapcsolt termelés fölénye nyilvánvaló.
Nézzük meg azonban külön a nagy- és kiserőműveket. A nagyerőművekben egyaránt van kondenzációs és kapcsolt termelés, valamint több helyen hasznosítják a megújuló forrásokat is (10. ábra). Pakson van kapcsolt termelés, a Mátrában, Oroszlányban és Borsodban mindhárom termeléssel lehet találkozni. A fővárosban és Debrecenben csak a kapcsolt termelés a meghatározó. A nagyerőműveknél csak a megújulót támogatják, a kapcsoltat nem.
A kiserőműveknél nincs fosszilis bázisú kondenzációs termelés, igen jelentős viszont a kapcsolt termelés, és két erőmű (Pannongreen, Bakonyi Bioenergia) miatt a megújuló források használata is. Az arányok évente változnak, de úgy tűnik, hogy a kiserőműves kapcsolt termelés gyorsabban fejlődik (11. ábra).
9. ábra: Kapcsolt energiatermelés az EU-ban – részarány 2003-ban (Forrás: Energy & Cogeneration World, 2006. 42. sz. p. 36)
10. ábra: A nagyerőművek villamosenergia-kiadása 2006-ban
11. ábra: A kiserőművek villamosenergia-kiadása két évben
Természetesen a kiserőművek termelése önmagában is jelentősen növekedett, aminek a fő oka elsősorban a támogatásokban keresendő. Mivel itt mind a kapcsoltakról, mind a megújulókról szó van, az összehasonlítást ki kell terjeszteni a támogatásokra.
Támogatások
Össze kell hasonlítani a támogatásokat, hiszen sok mindent támogatnak ma a villamosenergia-ellátásban: a kapcsoltak és a megújulók egy részét, a hazai széntermelés egy részét és bizonyos különlegességeket (pl. gáznyomás-ejtő termelést). A támogatás a kötelező átvételen és annak árán alapul. Sokan szeretik, ha támogatják, mert nem bízik a versenyszabályokban, nem látja jól a nyerés esélyét és az ún. extern (külső) költséget korrekt követését.
A fogyasztó pedig fizet. Az ún. KÁP-kassza 2005-ben még csak 31,6 Mrd Ft-ot tett ki (ebből a kapcsolt 17 Mrd Ft-ot, azaz 54%-ot), de tavaly már ennek kétszeresével is fenyegettek. Aztán nem lett több 47,2 Mrd Ft-nál (a kapcsolt 32,2 Mrd Ft, 68%) a teljes KÁP-támogatás (12. ábra). Az egyévi növekedés közel 50%-os mértéke azonban így is elgondolkodtató. Ha a végfelhasználók, mondjuk, kereken 900 Mrd Ft-ot fizetnek a villamos energiáért (például 36 milliárd kWh-t, mintegy 25 Ft/kWh-val, ÁFA nélkül), akkor a KÁP-kassza már több mint 5%-ot jelent. Ezt pedig akár soknak is tarthatjuk.
Mindez azonban közvetlen adók (ÁFA, energiaadó) nélküli számsor, tehát nem olyan túl nagy a KÁP például az ÁFA 20% többlete mellett, hiszen volt az adó már 25% is (igaz, 12%-ra szívesebben emlékszünk). A megújulók és a kapcsoltak támogatásának együttes, 5%-os többlete valóban nem túl nagy más európai országokban tapasztalt többletekhez képest. A német lakossági villanyárban 2005 végén 40% volt az adók, illetékek, járulékok és támogatások együttes részaránya, és ebből a megújulók 2%-ot, a kapcsoltak 4%-ot jelentettek, tehát együtt többet, mint nálunk.
A fajlagos, Ft/kWh-ban kifejezett KÁP-támogatás változása is sokat mond az öszszehasonlításban (13. ábra). Az átlagos nagykereskedelmi ár feletti többlet jelenti itt a támogatást. Egy év alatt mind a kapcsoltaknál (a nagyobbaknál, a 6-49,9 MW-osaknál és a kisebbeknél, a 6 MW alattiaknál), mind a különféle megújuló forrásoknál sokat növekedett ez a támogatást kifejező mutatószám.
12. ábra: A KÁP-kassza alakulása az elmúlt két évben
13. ábra: A megújulók és a kapcsoltak fajlagos támogatásai
Meg lehet állapítani, hogy a kapcsoltaknál – különösen a „kis” kapcsoltaknál (kevesebb, mint 6 MW) – nagyobb volt a növekedés, mint a megújulóknál. A legkisebb változást a hulladékoknál tapasztaljuk, tehát nem is nagyon ösztönöznek hulladékégetésre, azaz szeretik a lerakást, a deponálást, amely pedig sokkal veszélyesebb. A legnagyobb támogatást a szélerőművek élvezik, bár ennek az árelőnye is mérséklődött egy év alatt.
Befejezésül nézzünk egy olyan példát, ahol nincs közüzemi átvételi kötelezettség, mert nincs közüzem, viszont a piac tíz év óta nyitott, és a megújulók – különösen a szélenergia-hasznosítás – támogatása igen jelentős. Természetesen Németországról van szó, ahonnan a legtöbb magyarországi szélerőmű származik.
A végső villamosenergia-felhasználás már nem nagyon növekedik, hiszen takarékoskodnak (14. ábra). A megújulókat régóta támogatják, de 2003 közepe óta jobb filozófiát találtak a korábbinál. Legyenek ún. kivételezett (privilegizált) fogyasztók, akiknek nem kell a többlettel támogatni a megújuló forrásokat. Ezek nemzetgazdaságilag, versenyzés tekintetében fontos fogyasztók, természetesen nagyok, akik évente több mint 100 GWh-t fogyasztanak. Ők teremtenek főleg értéket, ők adnak fizetést, majd segítségükkel nő a nyugdíj. Az ő kivételükkel valamennyi fogyasztónak támogatnia kell a megújuló források villamosenergia-ipari hasznosítását. Mind a több mint 700 mérlegkörben be kell tartani a kialakult arányokat, tehát egyik kereskedő sem húzhat hasznot a dologból.
14. ábra: A megújulók támogatása Németországban
Az arányokat az ún. kvóta jelzi, és ezt havonta módosítják a tények alapján. Idén a kvóta már megközelíti a 14%-ot, míg 2005-ben alig haladta meg a 10%-ot. Jelentősen nő tehát ebben az országban a megújuló források hasznosításának mértéke. Az ár már meghaladta a 10 EURcent/kWh-t, idén – átszámítva – 27 Ft/kWh körül van az átlagos ár. Ez is azt jelenti, hogy a német fogyasztók – a kivételezetteken kívül – több mint hatmilliárd eurót fizetnek a források támogatására (idén kb. 1600 Mrd Ft-ot). Ez sem kevés, és bizony sokkal több, mint a mi KÁP-os rendszerünkben.
Sok formája lehet még a támogatásnak, de fel kell hívni a figyelmet arra is, hogy nem célszerű összekapcsolni a kapcsolt energiatermelés és a megújuló források támogatásának rendszerét. Ez utóbbinál nem csak a villamos piacot, hanem az üzemanyag- és hőpiacot is tekintetbe kell venni, míg az előbbinél elég a hőpiacot többletként számításba venni.
Nem ésszerű ezért a támogatásokat a villamosenergia-törvényben rendezni. A kapcsolt jelentős része a hő piacához kapcsolódik, a megújulóknál pedig a hő és az üzemanyag piaca meghatározóbb lehet, mint a villanyé. Különösen a megújulókra kellene összehangolt, külön jogszabály a fejlesztéshez és támogatáshoz, ha el akarjuk érni 2020-ra a 15%-os részarányt az országos mérlegben (a 20%-ról nem is beszélve). A jelenlegi 5%-ról 15%-ra növekedni nem éppen villamosenergia-ipari feladat. De lehet, hogy tévedek.
Hozzászólás
A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.
