e-gépész online szaklap

Kérdezzen az új GMBSZ-szel kapcsolatban

2009. július 31. | e-gépész | |  10 |

Olvasóink ezen a héten az alkotó Bizottság tagjainak tehetnek fel kérdéseket.

Kérdéseket a Bizottságnak avagy személyesen egy-egy tagjának is lehet címezni.

Hozzászólások

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Rapavi Kázmér | 2009. aug. 8.

Rapvi Kázmér Gyárfás Attila Úrnak Néhány kérdésemre nem kaptam választ, ezért ezeket megismételném, s vannak újabbak is, de először néhány reagálás a válaszokra; 3. Légtér összeköttetés: Két vagy több helyiség légtere akkor tekinthető összeköttetésben lévőnek, ha közöttük nyílás van és azon nincs fokozott légzárású, automatikusan záródó nyílászáró. A záródó szó a magyarban azt jelenti, hogy kulcsra zárom. Gondolom a csukódó szó használata szerencsésebb volna. Ha megtörténik a baj, biztosan ez a szó lesz az oka a tragédiának, és a „felelőtlen” tervezőre húzzák a vizes lepedőt! Gyárfás Úr válasza nyilván a gyakorlatban alkalmazott megoldásokra utal, pl. olajfék felszerelése gumiprofillal tömített ajtóra, csak az a problémám, hogy NEM EZ A FELTÉTELRENDSZER VAN MEGFOGALMAZMA, MINT KÖVETELMÉNY!!!! Gondolni bárki bármire gondolhat, de a számonkérésnél csak a leírt szöveg a döntő! 6. 3.1.3.2. A műszaki leírás tartalmazza (b) A tervezett készülék azonosító adatait hogyan lehet megadni, hiszen lehet, hogy még le sem gyártották azt! Az én fogalmaim szerint - bár lehet, hogy tévedek - egy készülék azonosító adata a gyártási szám. Amit Gyárfás Úr a válaszában megad, azok szerintem a készülék típusát, gyártmányát,illetve műszaki adatait jelentik. Attól, hogy a terven mindezek meg vannak adva, az adott készüléket még nem lehet beazonosítani! Lehet, hogy itt is erre GONDOLT(!)a Szakbizottság? 7. 3.1.3.3. Tervrajzok (b) - a nyílászárók típusa, légzárási értéke nyilván csak akkor kell, ha azok a légellátásban szerepet játszanak. DE NEM ez van leírva! Régi, de némelyik új építésű lakásnál ezeket az adatokat lehetetlenség beszerezni! Azt hiszem, hogy a kérdésre adott válaszban a "pl. meg kell méretni" javaslat kissé "életszerűtlen"! Nem hiszem, hogy egy ilyen hivatalosan dokumentált mérést elfogadható költségszinttel meg lehet valósítani pl. Tanya 234. címen, vagy pl. egy tizemeletes panelház 7. szintjén! Választ várok ; 12. 3.2.5. d.)Hány métertől távolabb valami? Az indokolt eset csak akkor értelmezhető, ha már bekövetkezett a baj. Amennyiben nem következik be a baj, akkor viszont a legkevesebb kötés feltétellel, feleslegesen beépített szerkezetekkel kell szembesülni, mivel nem volt indokolt a beépítés! 14. 4.2.5.1. Általános előírások A műszaki életben mekkora a „kis alapterületű belső udvar”? Újabb kérdéseim: 1. 3.1.3.1. A tervezői nyilatkozat k)A gázkészülék minden részében a kondenzvíz elvezetéséről a gyári előírások szerint gondoskodott, jégdugót a kondenzvíz nem okoz. Ez a téma szerintem eleve a "műszaki leírás" tartalma lenne, de a problémám ennél több, hiszen van olyan gázkészülék - gyártmányát nem írom le - melynek az égéstermék elvezetésre vonatkozó tervezési segédlete pl. a szétválasztott rendszer esetében semmilyen hőmérsékleti, vagy csőelhelyezési feltételt nem ad meg, csak a max. csőhosszat. Ennek tudatában a tervező hogyan nyilatkozhatná felelősséggel a megfogalmazott követelményt,s vállalná fel az esetleges negtív következményeket - mind anyagi, rosszabb esetben büntetőjogi - mikor arra vonatkozóan semmilyen adat nem áll rendelkezésére? A "mezei" tervező vállalja át a felelősséget a gyártó illetékes mérnökcsoportjától? Én biztosan nem! DE akkor a gáztervet nem fogja a Gázszolgáltató jóváhagyni? Természetesen az égéstermék elvezető rendszer a készülékkel együtt minősített, a kialakítása a gyári utasításoknak megfelelő, és nem kell méretezni sem! 2. Almérős rendszernél a kettő gázmérő ellenállása meghaladhatja esetenként a 2,5 - 3 mbar-t is. Amennyiben középnyomású gázellátásról van szó, betervezhető olyan nyomásszabályozó, melynek kimenő oldali nyomása állítható. A Gázszolgáltató elutasíthatja-e a tervet azon okból, hogy neki nincs ilyen típusú nyomásszabályozója, csak a fix kimeneti nyomással bíró? Előírhatja-e egyáltalán a Gázszolgáltató xy típusú, gyártmányú nyomásszabályozó és gázmérő betervezését, ill. kötelezhető-e ezen adatok kiadására? 3. A műszaki leírást a tervezőnek a GMbSZ szerint nem kell aláírnia!(?) Hogyan lehet akár 2 hét múlva is bizonyítani, hogy a műszaki leírás az eredeti szöveget tartalmazza?


MP | 2009. júl. 16.

Tisztelt Mészáros úr! A lassúságot az okozza, hogy a Gázipari Bizottság hivatalosan szeretne válaszolni a kérdésekre, és az egyeztetés némi időbe telik számukra. Ígéretet kaptam, hogy a héten, illetve a jövő hét elején kimerítő válaszok fognak születni. Türelmét köszönve: Veresegyházi Béla


Mészáros László | 2009. júl. 16.

Mikor fogok választ kapni az első kérdésemre? Tisztelettel: M.László


Rapavi Kázmér | 2009. júl. 9.

Rapavi Kázmér A GMBSZ-t átnézve az alábbi kérdések merültek fel bennem, melyekre mint gyakorló mérnök nem igazán tudom a választ; 1. Készülékcsere: A készülékcserénél ezentúl nem lesz követelmény az azonos rendeltetés? Egyszerűen a meglévő V – 4 –es helyett felrakják a kombi kazánt? 2. Homlokzat fogalma: Ezek szerint minden égéstermék elvezetés homlokzati égéstermék elvezetéses lesz és vonatkozik rájuk az OTÉK? Nem lehet új égéstermék kivezetést létesíteni a 2008. 09. 12-e utáni használatbavételi engedéllyel rendelkező házaknál? 3. Légtér összeköttetés: Két vagy több helyiség légtere akkor tekinthető összeköttetésben lévőnek, ha közöttük nyílás van és azon nincs fokozott légzárású, automatikusan záródó nyílászáró. A záródó szó a magyarban azt jelenti, hogy kulcsra zárom. Gondolom a csukódó szó használata szerencsésebb volna. Ha megtörténik a baj, biztosan ez a szó lesz az oka a tragédiának, és a „felelőtlen” tervezőre húzzák a vizes lepedőt! 4. Összeszellőztetés: Előadásokon elhangzott, hogy a GMBSZ-t szó szerint kell érteni! Ezek szerint ha az összeszellőztető rácsok, nyílások a két helyiség közötti ajtóban vannak, akkor nincs összeszellőztetve a két helyiség? 5. 3.1.1. A tervező felelőssége Néhány pont betartását egyszerűen nem lehet a tervezőn számon kérni, hiszen az a kivitelezés folyamatában aktualizálódik! (i, j, k) 6. 3.1.3.2. A műszaki leírás tartalmazza (b) A tervezett készülék azonosító adatait hogyan lehet megadni, hiszen lehet, hogy még le sem gyártották azt! A műszaki adatai rendben! (l) Hegesztési technológiát ne az épületgépész mérnök találjon ki! Azt, hogy a hegesztés milyen szabvány szerint készüljön elő tudom írni, de a technológiáját kidolgozni biztosan nem. (o) A koordinátor feladatait nyilván egy külön jogszabály tartalmazza, azt nem a tervezőnek kell kitalálni! (p) az érintésvédelem megoldása villamos(mérnöki) feladat, nem hiszem, hogy egy épületgépésznek ezt kötelessége lenne tudni! Természetesen az érintésvédelemnek, mint kialakítandó rendszerelemnek a kialakítását elő kell írni, a vonatkozó szabvány megnevezésével! (u, v) kivel, milyen formában történik az egyeztetés, hogyan kell dokumentálni? 7. 3.1.3.3. Tervrajzok (b) - a nyílászárók típusa, légzárási értéke nyilván csak akkor kell, ha azok a légellátásban szerepet játszanak. DE NEM ez van leírva! Régi, de némelyik új építésű lakásnál ezeket az adatokat lehetetlenség beszerezni! 8. 3.1.5. Eltérés a felülvizsgált tervtől Hol van meghatározva, hogy mi tartozik a műszaki-biztonsági feltételt érintő változtatások közé? Gyakorlatilag amit a GMBSZ tartalmaz, az mind ide sorolható! 9. 3.2. A FÖLDGÁZ CSATLAKOZÓ VEZETÉKEK ÉS FOGYASZTÓI VEZETÉKEK TERVEZÉSI KÖVETELMÉNYEI A gázvezeték méretezését ezentúl nem lehet egyenértékű csőhosszakkal elvégezni? 10. 3.2.1.1. Térszint alatti elhelyezés Milyen formában, mennyi időn belül kapja meg a tervező ezen adatot? 11. 3.2.2.2. A csatlakozó és/vagy fogyasztói vezeték elhelyezése épületen belül A lehető legrövidebb vezeték esetenként azt jelenti, hogy a nappalin kellene keresztülvinni a vezetéket, bár van hosszabb út a udvaron, földben vezetve. Nem tudom, hogy ezen föltételt megfogalmazó pontosan mit értett ezen? A lehető legrövidebb és a lehető legkevesebb kötés feltételét hogyan teljesítem, ha pl. az acél gázvezetéken hegesztett kötések vannak, de a legrövidebb úton is van min. 3 hegesztés, illetve ha PE vezetékkel, közbenső kötés nélkül 2 db kötéssel készítem el a vezetéket, igaz, hogy ez meg hosszabb! „A fogyasztói vezeték korrózióvédelméről az üzembe helyezést követően folyamatosan gondoskodni kell.” Ezt a feltételt elvakolt acél gázvezetéknél hogyan tudom biztosítani? 12. 3.2.5. A csatlakozó- és a fogyasztói vezetékek szakaszoló szerelvényei (a, b, c), A „közelében”, mint távolság meghatározás a műszaki életben hány métert jelent? Ki dönti el, hogy az a közelében, vagy távolában van? (d) Hány métertől távolabb valami? Az indokolt eset csak akkor értelmezhető, ha már bekövetkezett a baj. Amennyiben nem következik be a baj, akkor viszont a legkevesebb kötés feltétellel, feleslegesen beépített szerkezetekkel kell szembesülni, mivel nem volt indokolt a beépítés! 13. 3.2.6.1 Nagyközép nyomású házi nyomásszabályozók és egyedi nyomásszabályozó állomások elhelyezése (h) A megfogalmazás véleményem szerint az új tervezésű rendszerekre utal, de mi van a már meglévő rendszereknél? Mi alapján lehet mondani az építtetőnek, hogy a már meglévő lakáson belüli gázmérőt ki helyezni a szabadba? 14. 4.2.5.1. Általános előírások A műszaki életben mekkora a „kis alapterületű belső udvar”? 15. 4.3.5.1.Az égéstermék-elvezetés, illetve levegő bevezetés kialakításának általános feltételei „készülékek égéstermékét minden lehetséges esetben a tetőhéjazat fölé kell kivezetni” Szerintem nincs olyan, hogy nem lehetséges eset, hiszen bármelyik épületet át lehet építeni ezen feltétel biztosítására, csak kérdés, hogy mennyiért és megéri-e! Jól értem, hogy azt a készüléket, amely nincs C6-ra minősítve, még méretezés esetén sem lehet pl. Tricox rendszerrel szerelni? A Tricox pedig azt mondja, hogy neki van minősítése pl. a Junkers kazánokhoz is!


Aszódi János | 2009. júl. 7.

Tisztelt Mészáros László! Való igaz, hogy az idézett és 2009. július 1.-ig érvényben lévő T-04 jelű társasági Technológiai Utasítás az előbbi hozzászóló által említett OTÉK előírást tartalmazta (10 m). Azonban a 19/2009. (I. 30.) sz. kormányrendelet, amelynek az a szakasza, amely a GMBSZ előírásainak figyelembevételéről rendelkezik(a terv felülvizsgálatok során) 2009. július 1.-én lépett hatályba. Ettől az időponttól a hivatkozott T-04 jelű Technológiai Utasítás is új - a GMBSZ-t követő - kiadásban lépett életbe. Vagyis amit idézni tetszett, az már július 1.-től nem él. A ma érvényes T-04 jelű Technológiai Utasítást az ÉGÁZ-DÉGÁZ honlapján megtalálja. Aszódi János GÁZLÁNG Mérnökiroda Szeged


Mészáros László | 2009. júl. 7.

A DÉGÁZ Zrt. T-04 technológiai utasítása zárt égésterű (turbo) készülék oldalfai kivezetésénél a 6.4.5.2 pontban 10 m-es védőtávolságot ír elő. Az új GMBSz-ben nem találtam erre előírást, csak azt, hogy lehetőleg a tető fölé kell kivezetni. Érdeklődöm, a 10 m mért, vagy hasraütött érték? A turbo készülékek nyomása ilyen nagy, hogy ekkora távolság kell a szomszéd építménytől? Mi az elsődlegesen figyelembe veendő: a GMBSz vagy a T-04 esetleges utóda? Tisztelettel: Mészáros László okl. ép. gép. mérnök


Mészáros László | 2009. júl. 6.

Érdekelne, hogy a vegyes tüzelésű kazán kéménye milyen távolságban lehet turbo kazán kivezető csövétől ferde tető fölött.A GMBSz mellékletében az ábrán nincs távolsági kikötés jelölve. A kéményseprők ennek ellenére 1,5 x H (kémény kiállás a tető fölött) távolságot kérnek. Én sem az ábrából, sem a táblázatból nem olvastam ki ezt a követelményt. Mi a valós előírás? Mészáros László okl. épületgépész mérnök Kecskemétről.


Tóth Miklós (Kipterv) | 2009. júl. 3.

A GMBSZ 94. oldalán a 7.9.sz. melléklet hasadó-nyíló felület V>500000 m3 sorában a fajlagos felületi tényező értékére fhn=0,0 érték szerepel. Ez azt jelenti, hogy 500000 m3-nél nagyobb beépítetlen helyiségnél nem kell hasadó-nyíló felületet létesíteni? Egyébként ugyan ezen az oldalon 124-es lábjegyzetben hivatkozott 2/2002 BM rendelet helyébe - a 2008. december 3.-án lezárt új GMBSZ előtt - már 2008.05.22.-én hatályba lépő 9/2008.(II.22.) ÖTM rendelet, OTSZ 5.rész I/10. fejezet 5. pontjában ugyan ezen a helyen 0,004 érték szerepel.


Nagy Gábor | 2009. júl. 2.

A 2008. december 8-án lezárt és most közzétett GMBSZ 7.6.1 fejezete (az azonos számú ábrával és táblázattal) homlokzati égéstermék kitorkollási megoldásaiban súlyosan sérti a hatályos (1997 évi LXXVIII. építési törvény alapján hatályos 182/2008. (VII.14.) Korm. rendelettel módosított 253/1997. (XII.20.) Kormány rendelet 74. és 80. § előírásait (közismertebb nevén OTÉK). Az államigazgatási eljárások rendje értelmében -jogszabályi ütközés esetén - a magasabb szintű jogszabály előírásait kell alkalmazni, vagyis jelen esetben az OTÉK előírásait. Hogyan kerülhetett a GMBSZ-be egy ennyire súlyos hibahalmaz? Ugyancsak súlyos hibának tartom, hogy az égéstermék kitorkollás bármilyen komfort szellőző rendszer légbeszívó szerelvényétől vagy egyéb szellőző nyílástól való távolsága viszont egyáltalán nem korlátozott, holott az égéstermék tartózkodási térbe történő visszakerülését ugyancsak a kitorkollási feltételekkel kellene szabályozni. Az égéstermékek elvezetésének minden biztonságtechnikai vonatkozása az EU országokban a kéményseprő közszolgáltatók kompetenciája és büntetőjogi eszközökkel is alátámasztott kötelessége. Miért nem egyeztették a GMBSZ vonatkozó fejezeteit a Magyarországi Kéménysprők Műszaki Szakbizottságával?


Tóth Miklós | 2009. júl. 2.

Az eddigi GMBSZ-ben a falikazánok szerelési mérete 80-120 cm volt. Az újban nem találtam erre vonatkozó adatot. Akkor hát nincs méretkorlátozás? Üdv: Tóth MIklós

Facebook-hozzászólásmodul