Hol maradnak a mérnökök?
Az MMK közzétette véleményét a magyar építészetről szóló törvényről
2023. július 4. | e-gépész| | 1 |
A Magyar Mérnöki Kamara (MMK) elkészítette „a magyar építészetről szóló törvény” tervezetéről alkotott véleményének összefoglalóját, melyben – egyebek mellett – a jogszabálytervezet címével kapcsolatos aggályokat fogalmazta meg, javaslatokat tett az építésügyi hatóságok és az építésfelügyeleti feladatok elhatárolásának pontosítására, a kettős közigazgatási rendszer visszaállítására, a kamarai törvény külön jogszabályban történő szabályozására, az értelmező rendelkezések pontosítására, a főmérnöki rendszer részletesebb kidolgozására.
„Fenntartjuk korábban már többször jelzett véleményünket, amely szerint a tervezésben, valamint a kivitelezésben jelentős mértékben (80%) a Magyar Mérnöki Kamara szakmagyakorlói vesznek részt. A törvénytervezet címében ezzel szemben kizárólag az építészet jelenik meg, holott napjainkban a mérnöki szempontok legalább olyan jelentőséggel bírnak, mint a külső megjelenés. A törvény célja és szellemisége jelentős mértékben túlmutat az építészeti tevékenységen. A mérnöktársadalom a címként használt terminológiának elsődleges értelmezésével szembesül, így kollegáink ennek kizárólagos alkalmazását a hivatásuk háttérbeszorításaként élik meg.” Ez az egyik leghangyúlyosabb aggály mindazok közül, amelyet az MMK fogalmazott meg az építészetről szóló törvény terveztével kapcsolatban. A testület éppen ezért azt javasolja, hogy
a magyar építészetről szóló törvény helyett a magyar építészeti és mérnöki alkotásokról és tevékenységről szóló törvény legyen a javaslat címe. Ezt a törvény szövegében is következetesen érvényesíteni tartjuk szükségesnek.
Hatósági eljárások
A hatósági eljárásokkal kapcsolatban a kamara álláspontja az, hogy az építésügyi és építésfelügyeleti hatásköröket pontosabban kellene szétválasztani annak érdekében, hogy esetleges összeférhetetlenségi illetve felügyeleti szempontok ne mosódjanak össze. Mint írják, a törvénytervezet XI. fejezet 34. pontja egységesíti az építésügyi és az építésügyi felügyeletek feladatait arra hivatkozással, hogy a feladatokat gyakran ugyanaz a munkatárs látja el. Álláspontjuk szerint ugyanakkor „az építésügyi és az építésfelügyeleti hatóságok összevonása nem kívánatos, tekintettel arra, feladataik oly mértékben térnek el egymástól, hogy annak egységesítésére nincs lehetőség.”
Az MKK síkraszáll a kettős közigazgatási rendszer visszaállítása mellett is. Érvelésük szerint ugyanis közigazgatási másodfokú hatósági eljárás kivezetése elvette az esetleges műszaki vizsgálati hibák korrigálásának lehetőségét, tekintettel arra, hogy a bíróságok kizárólag jogi szempontokat vizsgálnak. A felügyeleti szerv eljárása az, ami biztosítja, hogy az első fokon eljárt hatóságok műszaki tévedései, esetleges hibái kijavításra kerüljenek. Ezen kérdéskör jelentős problémát okoz és az állampolgárok súlyos sérelmet szenvedhetnek el.
Dipl.ing. mérnöki cím?
A kamara fontosnak tartja, hogy a köztestületekre, így saját magára vonatkozóan is, a szabályozás az eddigi bevált gyakorlatnak megfelelően önálló törvényben jelenjen meg. Szorgalmazza továbbá a mérnöki végzettséggel rendelkező, a felelős műszaki vezetők és műszaki ellenőrök kötelező kamarai tagságának bevezetését, egyúttal kérelmezi a dpl.ing. mérnöki cím bevezetését és szabályozását. Ezzel kapcsolatban kiemelik, „fontos, hogy a mérnöktársadalom az orvosokéhoz és a jogászokéhoz hasonló kiemelt címet kapjon. A Magyar Mérnöki Kamara mindezekre tekintettel javasolja a környező országokban is elterjedt diplomatus ingeniarius (dipl. ing.) mérnöki cím általános bevezetését.”
Az értelmező rendelkezések pontosítása
A kamara sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a törvénytervezetben nem kerül meghatározásra számos olyan résztvevő fogalma, akik alapvetően befolyásolják az építésügyet. Ennek kezelése véleményük szerint ágazati szabályokban nem lehetséges, tekintettel arra, hogy a jogalkotási törvény szerint az alapvető jogokat és kötelezettségeket, valamint státuszokat törvényben kell meghatározni. A törvénytervezetben szereplő alábbi kifejezések meghatározása elengedhetetlenül szükséges, a tevékenységek felelősségének pontos körülhatárolásában is a kamara szerint:
- tervező
- felelős tervező
- szaktervező
- szakági tervező
- építészeti-műszaki tervező
- szakértő
- felelős műszaki vezető
- műszaki ellenőr
- önkormányzati (települési, térségi, a fővárosban fővárosi és kerületi) főmérnök
- építészeti-műszaki tervezés
- a műtárgy fogalmának átnevezése (összetéveszthető a szépművészeti alkotásokkal): A törvényben a műtárgy definíciója téves megfogalmazásokat tartalmaz, például a nyomvonalas létesítmények nem tartoznak ebbe a kategóriába.
Kamaránk javaslata, hogy a fogalomtár a fentiekben megjelölt építésügyi résztvevőkkel kerüljön kiegészítésre.
Kapcsolódó
Hozzászólás
A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.
Zoárd | 2023. júl. 14.
Friss, mindenhez is értő -csak az építőipartól éppenséggel fényévnyi távolságra lévő- csapat nekibuzdul és több évtized alatt kialakult csiszolgatott jogszabályi szervezeti piaci rendszert akar teljes egészében felül írni, egy-két hónapos munkával, az érdekeltek csoportjainak kiiktatásával, ködös ideológiai elvek mentén. Ezt kaptuk ezzel a jogszabállyal. Szerintem a Magyar Mérnöki Kamarának abban igaza van, -szép szavakkal ezt írta le- hogy ezt még véleményezni sem szabad, egyszerűen ki kell dobni a kukába.
