e-gépész online szaklap

A folyadékhűtős rendszerek anomáliái a mindennapokban

| | |  0 | |

A mai kor követelményei egyre komfortosabb lakások építésére sarkallják a kivitelezőket. Egyre inkább elterjedtek a lakások, irodák hűtésére szolgáló folyadékhűtős rendszerek, melyek az épületek méretével egyre nagyobb teljesítményűek lettek. A modern stílusú irodaépületek betonból és acélból épülnek, nagyon nagy üvegfelületekkel, ahol a besugárzás miatt nagyon nagy tud lenni a nyári hőterhelés – ezeket az épületeket egyértelműen klimatizálni is kell.

Egy folyadékhűtős rendszer kiépítése az igények felmérése után egy korrekt tervezést is igényelne. Sajnos ez a költségcsökkentés első áldozata lesz, azaz sok esetben nem készül semmilyen terv.

A beruházók sokszor a tervezést kihagyva először választanak egy kivitelezőt, aki remélhetőleg jártas a folyadékhűtök világában. Ha jól működő rendszert akarunk létrehozni, akkor legalább egy szakkereskedésnél keressünk meg egy műszaki tanácsadással foglakozó szakembert/mérnököt, vagy külső tervező segítségét vegyük igénybe. Egy rosszul kivitelezett rendszer egy életen át csak a problémák melegágya lesz.

A problémák alapja sok esetben a csővezetékek méreténél kezdődik

A folyadékhűtőre csatlakozó cső átmérőjének a mérete szinte soha nem a gyári csonk mérete, sokszor szűkítéssel indul a hálózatra való csatlakozás – így persze soha nem lesz meg a folyadékhűtő teljesítményleadásához szükséges víztömegáram. Továbbá az ideális 5 °C-os hőmérséklet különbség kb. 4-szer akkora tömegáramot eredményez egy hagyományos fűtésrendszerhez képest, ezt is sokszor figyelmen kívül hagyják a telepítő kollégák.

1. kép: fűtéshez használt kis keresztmetszetű osztó-gyűjtő hűtési rendszerbe építve – a „szigetelés” sem éppen párazáró

Második nagy hibalehetőség

Ha a hőtermelő tömegárama nem egyezik meg a hőleadók tömegáram igényével. Ilyenkor hidraulikailag le kell választani a hőleadó szekunder kört, ezt a feladatot elláthatja például egy hidraulikus váltó. A magyarországi éghajlatnak megfelelően a fagyvédelmet is megoldva, ezt a feladatot el lehet látni egy leválasztó hőcserélővel is. Ilyenkor elég a primer oldalt feltölteni megfelelő koncentrációjú fagyálló keverékkel, a szekunder oldalt az épületen belül már feltölthetjük vízzel is. Így a szekunder szivattyúnk is vezérelhetővé válik. A folyadékhűtök állandó tömegáramra vannak méretezve, a primer szivattyú leállítása – mint a gázkazánoknál – nem lehetséges.

Csővezetékek szigetelése

Csak párazáró szigetelés alkalmazása az elfogadott, a hagyományos fűtési szigetelések alkalmatlanok a hűtővezetékek szigetelésére. A szabadban, tetőn vezetett hűtési csöveket nem csak párazáró, hanem az UV sugárzásnak és a madaraknak is ellenálló alumínium borítással is érdemes ellátni – különben teljesen el fog tűnni egy idő után a szigetelés.

2. kép: a hűtési vezeték szigetelése az UV sugárzás és a madarak miatt tönkrement

3. kép: folyadékhűtő hűtési csöveinek helyes szigetelése, UV ill.madarak elleni védelme

4. kép: fan coil bekötés szigetelés nélkül – ez is csöpögni fog

Tágulási tartály méretezése

A folyadékhűtők rendelkeznek tágulási tartállyal, de ezek csak a folyadékhűtő puffertárolójára vannak méretezve. A teljes rendszerre külön tágulási tartályt kell méretezni. Abban az esetben, ha rendszer össze van kapcsolva a fűtési rendszerrel is, akkor nem opció kérdése a fűtésre méretezett tágulási tartály megléte.

Áramlásőr beépítése a folyadékhűtőhöz

Beépíteni kötelező, a szabályok betartásával és úgy, hogy kapcsoljon is rendesen és működjön. Az áramlásőr beépítéséhez kapott útmutatót is el kellene olvasnia, a rajzokat meg kellene néznie a telepítő kollégának, és aszerint kellene beépíteni – ez is sokszor elmarad.

Folyadékhűtők elhelyezése

Minden esetben vegyük figyelembe a készülékhez kapott telepítési utasítást, és lehetőleg attól ne térjünk el. Egy folyadékhűtőnél az áramfelvétel nagyságrendekkel nagyobb, mint egy szobai légkondicionálónál. Továbbá minden esetben szükséges egy érintésvédelmi jegyzőkönyv megléte is.

Amikor összeáll a rendszerünk és elérkezik a nap mikor megjelenik az üzembehelyező szakember, akkor mindennek rendben kell lennie, a rendszernek késznek kell lennie, és elindítható állapotban kell, hogy legyen. Ez a gyakorlatban sajnos nagyon ritkán van így, mindig van valami probléma vagy hibás kiépítés, ami akkor derül ki.

Az üzembehelyezéshez a kiérkező szerviztechnikus ellenőrzi a kivitelezést – de csak a folyadékhűtő felőli rendszert – és ezután kezdi meg az üzembehelyezést. Az üzembehelyezésről munkalap készül, mely tartalmazza a szükséges információkatar a rendszer jelenlegi állapotáról. Sajnos e problémáról azért kell szót ejteni, mert az új telepítéseknél folyamatosan e hiányosságokkal szembesülünk.

Reméljük ezen alaphibák elkerülése után egy jól működő rendszert használhatunk évtizedeken át.

Folyadékhűtőkkel, hőleadókkal kapcsolatban keresse a Columbus Klímaértékesítő Kft. szakembereit.

Kovács László
épületgépész, műszaki ellenőr
Columbus Klímaértékesítő Kft.

Columbus KlímaFan coilFolyadékhűtő

Hozzászólás

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.

Facebook-hozzászólásmodul