e-gépész online szaklap

Épületgépészek által elkövetett hibatípusok I.

| | |  8 | |

Új rovatot indítunk kollégánk ötlete alapján. Ez egyfajta gyakorlati elmetorna: a való életből vett hibákat ismertetünk kapcsolási rajz formájában, elemzésre ösztönözve. Talán sokaknak felcsillan a szeme, ha megtudják, hogy első kérdésünk feltevője Homor Miklós.

Ön szerint mi a hibája (energetikailag) az itt található elvi kapcsolási rajznak?

Sajnos nagyon sok épületgépész alkalmaz ilyen kapcsolási rajzot, de Homor Miklós szerint ez nem igazán jó rajz!

A Bio hőtermelő blokk lehet:
- Faelgázosító blokk kompletten
- Napkollektoros rendszer kompletten
- és az előzőekhez hasonló központok

A fűtővíz áramlási útvonala a primer oldalon:
- vagy: 1 – 2 – 3 – 4 – gázkazán – 5, ha a fatüzelésű blokk nem tud ráfűteni a primer visszatérőre
- vagy: 1 – 2 – Biov – fatüzelésű blokk – Bioe – 4 – gázkazán – 5, ha a fatüzelésű blokk rá tud fűteni a primer visszatérőre.

Megemlítem még, hogy néhány tervező hőcserélőt alkalmaz a 2-3-4 rész helyén, tehát akkor nem lesz váltószelep, de energetikailag az kb. ugyanúgy nem igazán jó, mint a fenti rajz.

Várjuk a kollégák kommentjeit, illetve hasonló jellegű feladványait.

Szerkesztői megjegyzés:

Homor Miklós személye vitatott az épületgépész szakmában, ezt ő maga sem tagadja, de nem is zavarja. Többen stílusáért, kevesebben szakmai nézetiért illetik kritikával. E cikkben a stílus negatív irányban nem játszik szerepet, a szakmai hozzáértésről pedig hadd ne döntsek én. Amit a magam részéről tudok, az az, hogy a Homor Miklós a Magyar Mérnöki Kamara Épületgépészeti Tagozatának tagja. És egy kis plusz adalék: idén a Tagozat részéről ketten elmentek HM egyik előadására, az előzetes ismereteik okán telve kétségekkel. Idézet az egyiküktől: "Bevallom, hogy nagyon kellemesen csalódtam... HM, mint mondta, 1996 óta foglalkozik napenergiával, így bizony 15 éves tapasztalata és gyakorlata van. Mi is sok napkollektoros rendszert terveztünk, de bizony nagyon is érdekelt az előadása. Sőt oly annyira, hogy (azóta) a holnap Székesfehérváron tartandó Solár2-re is beneveztem." És ezen túl is hallottam pozitív visszajelzéseket.

Mindezeket azért írtam le, lehet, hogy feleslegesen, hogy kérjem a kollégákat: úgy, ahogy eddig is korrekt és személyes felhangok nélkül folyt a kommentezés immár negyedik éve oldalunkon, ez esetben is mellőzzük a nem szakmai, illetve a nem a cikkhez kapcsolódó gondolatmeneteket.

Hozzászólások

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Németh Csaba | 2021. jún. 8.

Ma 2021 van, de nem látom, hogy ez a feladvány le lenne zárva, pedig 9 év eltelt. Amúgy szerintem tudom mire gondol Homor Miklós: Két hibát látok, mindegyik energiaveszteséget okoz: 1) Ha a bioblokk egy hőtárolót (pl.puffertartályt) is jelent, akkor még az lehet probléma, hogy a magasabban lévő kazán felé statikus hőáramlás megy, így mikor áll a meleg rendszer, akkor is hőveszteséget okoz a kazántest hőcserélője a kémény felé. Csőhurkokat kellene a bioblokk után rakni, amik megszakítják a statikus hőáramlást. 2) A bioblokkból származó hőenergia amikor elégséges, akkor a kazán visszatérője magas hőmérsékletű, ami leállítja a gázkazánt. Ekkor a gázkazán hőcserélőjén áthajtva ezt a meleget, akkor annak egy része elveszik a kémény felé nyitott hőcserélőn át. Csak a maradék jut át és kerül a felhasználási helyre. Szerintem jobb lenne, ha a kazánra menő ágban lenne a váltószelep úgy, hogy vagy (1) a hőcserélőre, vagy (2) a kazán visszatérőre váltható lenne. A váltószelep után lenne egy T idom, amin át vagy (1) a bioblokktól vagy (2) a kazántól jövő meleg kerülhetne a felhasználási helyre. A gázkazán szivattyú bekapcsolása válthatná az előremenő szelepet a gázkazán felőli ágra, de alapban a bioblokk felől jönne a meleg. A T-n a kazán felé nem áramlana visszafele a meleg, mert az előremenő ága hidraulikusan zárva. Persze ide (a kazán és a T-idom közé) is kellene egy statikus hő(vissza)áramlást megakadályozó csőhurkot rakni. Szóval a probléma egy szóval: az energiaveszteség.


Kardos-Kunszt Ferenc | 2012. szept. 26.

Két hete gondolkodom, hogy részt vegyek-e ebben az új játékban. Eddig azt gondoltam, hogy nem, mert hatalmas handicap-el indul a találós kérdés feltevője. Miután tucatnyi kreatív „dolgozat” születik – lehet köztük olyan, amire a tréfás rébusz feltevője esetleg nem is gondolt – végül Miklós megveregeti a legokosabb nebuló vállát: „jól válaszoltál, gratulálok”. Hát, így sok rizikót nem kell vállalni, hacsak a helyes válasz nem lett közjegyzőnél elhelyezve lezárt borítékban. Végül ma arra gondoltam – mert játszani nagyszerű dolog – csak megírom a magam feljegyzését, és letétbe helyezem a Szerkesztő úrnál, akit nem tartok részrehajlónak, legalább olyan jó helyen lesz nála, mintha közjegyzőnél lenne. Kérésem az, hogy a helyes megfejtés kihirdetése után tegye fel Szerkesztő úr az én verziómat. Ezzel persze kockáztatom azt, hogy hülyét csinálok magamból, de hátha nem én leszek ebben a szakmában az első. Javaslom boríték bontásra október elsejét.


Taszi | 2012. szept. 19.

Véleményem: Ha a megújuló "bigyó" hőtárolójában van megfelelő mennyiségű és hőfokú (konvekciós vagy sugárzó fűtés?) akkor fűtsünk azzal. Ha van energiánk , de nem megfelelő hőfokszinten akkor használjuk fel pl. a használati meleg-víz előmelegítésére (20°C-os vízzel már nemigen lehet fűten, de a 10°C-os HMV-t még elő lehet melegíteni, vagy esetleg valamit szárítani) Ha ezek a feltételek nincsenek meg, akkor fűtsön a kondenzációs kazán. Véleményem szerint a kondenzációs kazán visszatérőjét nem szabad előmelegíteni. A kapcsolási rajzot ennek megfelelően át kell alakítani oly módon, hogy a két előremenőt (kondenzációs kazán és megújuló "bigyó")össze kell kötni a hidraulikus váltó előtt. A 4-es pont átkerül a kondenzációs kazán és az 5-ös pont közé.A többit az önműködő (vagy kézi) szabályozás elintézi. Homor Mikinek sok világos, könnyen érthető gondolata van.


Zoárd | 2012. szept. 14.

Hát akkor nézzük a kapcsolásról szóló véleményemet: Ha van a bió bigyón puffer tartály, - miért ne lenne - akkor minek a váltószelep és minek a szivattyú, elég a 4-es pontra egy 0-10v-os keverő szelep, melyet megfelelő logikával kell megvezérelni. Azaz puffer hőmérsékletérzékelő alapján tudjuk, hogy van mit kivenni a pufferből és ekkor az előremenő hőmérsékletre szabályozva mozgatjuk a keverő szelepet. Persze ehhez feltétel, hogy a két rendszer összeköthető legyen, különben hőcserélő és szivattyú kell. Ha a kondenzációt ki akarjuk megfelelően használni, akkor az előremenőbe kellene bekeverni a bió bigyó hőenergiáját. Igaz ekkor felmerül az a probléma, hogy a puffer tartály teljes hőkapacitását nem tudjuk kihasználni. Nagy kérdés mi hoz többet, a puffer teljes kihasználása, vagy a kondenzáció jobb kihasználtsága. Ezt csak úgy lehet eldönteni, ha feltételezzük, hogy a teljes hőigény mekkora részét fogjuk bió bigyóval elkészíteni és a szekunder oldalon milyen hőmérsékletek szükségesek. Ennek alapján lehetne dönteni. A bió bigyó hőtermelője is kérdésessé teszi a feladatot. Szilárd tüzelésnél nem gond a magas hőmérsékletű előremenő – sőt kényszer, bár leálláskor ott is kérdés meddig tudom a pufferből kiszívni a hőenergiát -. Napkollektor esetén nyílván csak fűtés rásegítés jöhet számításba. Mivel ez eleve kétséges, ebben az esetben nagyon fontos a hőtermelés minél alacsonyabb hőmérsékleten történő kiszivattyúzása, azaz ebben az esetben a visszatérőbe kell mindenképen nyomni a bióhőt. Érzésből egyébként az előremenőbe nyomott bió hőt nem tartom jónak, de lehet, hogy vannak olyan speciális esetek melyre ez nem igaz. A motoros szelep egyébként elég drága mulatság, főleg, ha hozzá vesszük a szabályozót. Egyszerű családi háznál egy termosztatikus keverő szelep és egy szivattyúval is megoldható. Ez ugyan primitív, de szerintem százezrekkel is olcsóbb lehet. A kapcsolási rajz persze jelentősen megváltozik.


Zoárd | 2012. szept. 14.

Kedves László! Véleményem megfogalmazásában az vezetett, hogy Homor úr marketinges megfogalmazásai már nagyos sok szabad időben rabolta el azzal, hogy a tisztelt megrendelőimre rátalálván olyan információkkal próbálta meggyőzni őket, aminek elsőre bedőltek és nem győztem megmagyarázni, hogy miért is kell úgy kialakítani a rendszert, ahogy mi kitaláltuk. Azt látván, hogy már 7-en egyetértettek velem, az e-gépész hozzászólásait végignézve rekordot döntöttem, bár nem ez volt a célom. Ezzel a részemről a Homor úr féle véleményezésemet Én lezártnak tekintem.


Németh Szabó László | 2012. szept. 14.

Én meg egyáltalán nem. Ráadásul szegény szerkesztő éppen az ilyen beírások mellőzését kérte az olvasóktól....


Kovács Zsolt József | 2012. szept. 12.

Teljesen egyetértek Zoárddal.


Zoárd | 2012. szept. 11.

Nos Homor úr személye valóban vitatott. Leginkább agresszív üzletpolitikája miatt, ami nálam úgy csapodik le, hogy shift+del a levélre. Lehet, hogy sokszor igaza van, de a stílusa számomra annyira nem jön be, hogy egyszerűen nem érdekel. Fenti kapcsolásiról annyit, hogy egy rendszerből kiragadott részleten nem szabadna tépelődni. Még azt se látni, hogy azon a bio blokkon van-e puffer és azt se, hogy milyen fűtési körök vannak a szekunder oldalon. Azaz tipikusan olyan kérdés van feltéve, amire így nem szabad válaszolni. Ha már mindenáron hozzá kellene szólni, akkor Én a bió-ból származó energiát a szekunder visszatérőjébe tuszkolnám bele, mielött belépnénk a hidraulikus váltóba, de ez is csak akkor biztos, ha ismerném a rendszer többi alkotó elemét.

Facebook-hozzászólásmodul