Levegő-víz hőszivattyúk gazdaságossági kérdései
2009. november 4. | támogatott cikk | | 13 |
Mint minden hőszivattyú-forgalmazó esetében az egyik legsűrűbben megfogalmazódó kérdés a vásárlók részéről a berendezés gazdaságosságára vonatkozó érdeklődés. Ezen igény alapján megvizsgáltuk ennek a témakörnek a legfontosabb szempontjait, és készítettünk egy összehasonlítást, amely nem feltétlenül termékorientált, de mindenképpen alapvető fizikai adottságok alapján dönti el a kérdést.
A címben is szereplő termék tehát egy levegő-víz hőszivattyú, amelyet nagyon röviden úgy tudnánk jellemezni, mint egy levegő hőforrással üzemelő, villamos fűtő- (hűtő) berendezés. Az LG esetében ez egy osztott (split) felépítésű, kültéri és beltéri egységre osztható berendezés, ahol a kültéri és beltéri egységek között R410A hűtőközegre felépített Carnot-körfolyamat szolgáltatja a hő- (hűtési) energiát.
Amint a korábbi megfogalmazásból is láthattuk, a termék egyaránt alkalmas hő- és hűtési energiát szolgáltatni, de az esetek túlnyomó többségében erről a vásárlók hajlamosak megfeledkezni, és kizárólag a készülékből kinyerhető fűtési energia viszonylatában kívánnak gazdaságossági kérdéseket feszegetni. Ez a két különböző üzemmódban történő működés köszönhető az ábrán is látható 4-járatú váltószelepnek, amely egy átkapcsolás során megfordítja a kültéri és beltéri egységekben jelenlévő hőcserélők szerepét. A továbbiakban mi is elvonatkoztatunk attól a ténytől, hogy a berendezés képes hűtési energiát is szolgáltatni, mert a megfogalmazás így sokkal egyszerűbb. Azonban kérem az olvasót, hogy ezt semmiképpen ne hagyja figyelmen kívül, mint ahogy a későbbiekben mi is visszatérünk majd erre a tényre.
A készülékek műszaki jellemzőit és így a névleges hőteljesítményét is az érvényben lévő európai szabványok elvárásainak megfelelően +7 °C-os külső és +35 °C-os előremenő hőmérsékletnél kell érteni! A LG készülékei természetesen képesek -20 °C és +30 °C külső hőmérséklet között fűtési üzemmódban működni, miközben +25 °C-tól +55 °C-ig terjedő intervallumban változtatható az előremenő fűtőközeg hőmérséklete. Szabályozási módozatait tekintve lehet időjárásfüggő vagy helyiségtermosztát-vezérelt, és mindkét viszonylatban lehet előremenő fűtőközegre vagy helyiséghőmérsékletre vonatkozó szabályozás. Azt mindig a kiépített hőleadó (konvekciós, sugárzásos vagy levegőárammal támogatott konvekciós [fan-coil]) rendszer dönti el, hogy ezek közül melyiket célszerű választani.
A legfontosabb jellemző a fajlagos fűtési fok vagy COP érték, amely a legtöbb gyártó műszaki adatlapja esetében egy úgynevezett sztacionárius érték, amelyet általában laboratóriumi körülmények között a létező legideálisabb állapotban rögzítenek. A COP érték meghatározása nagyon egyszerű, mert egy egyszerű hányados a hatásfok mintájára:
COP = Q / P
ahol: Q – a kinyerhető fűtési teljesítmény [kW] (kinyert energia)
P – a berendezés által felvett villamos teljesítmény [kW] (befektetett energia)
Véleményem szerint ez az érték a fentebb jelzett peremfeltételekkel nem olyan sokatmondó, mint mondjuk egy éves átlagérték, amit például a német kazángyártók használnak a fűtőberendezéseik jellemzésére. Ugyanakkor mindannyian tudjuk, hogy egy levegő-víz hőszivattyú teljesítményét jelentősen befolyásolja a külső hőmérséklet alakulása. Mivel a berendezés hőforrása a külső levegő, ezért minél alacsonyabb ennek hőmérséklete, annál nagyobb energia-befektetéssel tudjuk a szükséges energiát kinyerni belőle. Ebből következik, hogy egy levegő-víz hőszivattyú jelleggörbéje lineárisan csökkenő (degresszív) jellegű, míg az épületek hőszükségleti jelleggörbéje lineárisan növekvő jellegű a külső hőmérséklet csökkenésének viszonylatában.
Ebből következik a készülék kapcsán felmerülő két igen fontos jellemző: mennyire csökkenő a jelleggörbe meredeksége, és hol metszi a hőszükségleti jelleggörbét (váltópont). A jelleggörbe meredeksége jelentősen befolyásolja a tényleges méretezési állapotnál (-11 °C és -15 °C közötti külső hőmérsékletnél) kinyerhető teljesítményt, amely döntően befolyásolhatja a kiválasztott készülék nagyságát. A váltópont pedig abból a szempontból fontos, hogy melyik az a külső hőmérséklet, amely alatt mindenképpen be kell vetnünk valamilyen kiegészítő hőtermelőt, legyen az beépített villamos fűtőbetét vagy egyéb hőt termelő megoldás.
A gazdaságossági kérdések alapja az éves hőenergia-fogyasztás [kW], amely nagyon sok tényezőtől függ, de jó közelítéssel meghatározható az éves statisztikai adatok alapján. Természetesen arányos az épület hőveszteségével, a fűtési napok számával, amely függ a határhőmérséklettől (hőfokgyakoriság jelleggörbe, hőfokhíd fogalmai), és természetesen függ a hőtermelő berendezés üzemeltetési szokásaitól, szabályozási módjától. A hőveszteség viszonylatában függ a beépítés helyétől, időjárási körülményeitől, a szokásos külső és az elvárt belső levegő hőmérsékletkülönbségétől, az épület szerkezeti jellemzőitől (falak, nyílászárók, födémek, padlók, hőfokhidak stb.) és geometriájától, a helyiségekben termelődő belső energia mennyiségétől, a lakásban megvalósuló légcsere mértékétől és még sok apró tényezőtől, amit idő és hely hiányában itt nem sorolnék fel.
Hőveszteség-számítás: méretezési értékek
Külső hőmérséklet: A leghidegebb téli külső átlaghőmérsékletre vonatkoztatják, ami területenként változó, a hőtermelő kiválasztásának alapja, például Budapest esetében -13 °C.
Belső hőmérséklet: A felhasználó igényei és belső térfunkció szerinti értékek, például lakótér: 20 °C.
A fentiek alapján a legnagyobb, az idényben előforduló teljesítményigény adódik a hőtermelő, hőszivattyú kiválasztásához.
A - épületszerkezet felülete - m2
U - épületszerkezet hőátbocsátási tényezője - W/m2,°K
L - csatlakozási él hossza - m
n - átlagos légcsereszám - 1/óra
V - fűtött térfogat - m3
tb - belső méretezési hőmérséklet - °K
tk - külső méretezési hőmérséklet - °K
Qbelső - belső hőforrás: gépek, világítás, emberek - kW
A méretezési állapotnak megfelelő érték az éves energiafogyasztás kiszámításához nem megfelelő, mivel a maximális teljesítménnyel csak a fűtési napok elenyésző részében üzemel a hőtermelő. A külső hőmérséklet (átlagos) időszaktól függően változik a fűtési idény alatt, októbertől következő év áprilisáig. Pontosabb és megbízhatóbb számítási módszer a hőfokgyakoriság alkalmazása, amely statisztikai adatok alapján (30 év) tartalmazza a külső hőmérséklet előfordulások időtartamát.
Példa:
Fűtési napok száma 12 °C határhőmérséklet esetén: -15...+12 °C között: 192 nap.
Napok száma különböző külső határhőmérsékleteknél: -15...+5 °C között: 100 nap; -15...0 °C között: 44 nap.
Hőfokhíd – a fogyasztással, a külső és belső hőmérséklet különbség az előfordulás arányában (súlyozottan) arányos
G 20/12 – hőfokhíd
tb – belső hőmérséklet
th – határhőmérséklet
tk,átl – külső hőmérséklet súlyozott átlaga
nfüt – fűtési napok száma
A fogyasztás a jelzett területtel arányos =
Például Budapesten tb = 20 °C, th = 12 °C
G 20/12 = 3048 nap, °C
Az éves fűtési energiaigény, azaz az éves fogyasztás, az alábbiak szerint számítható:
G 20/12 – hőfokhíd - nap, °C
Qtot – méretezési hőveszteség - kW
K – állandó: értéke a szakaszos üzem és belső hőtermelésből származó megtakarítást veszi figyelembe (értéke 8-12) - óra
tb – tk – méretezési hőmérséklet különbség (20 – (-13)) - °C
Az ismertetett számítási módszer alkalmas éves energia- (fűtési) fogyasztás becslésére, továbbá a különböző fűtési módok gazdaságossági összehasonlítására.
Az állandó (K) értéke az egyetlen adat, ami bizonytalanságot okozhat.
Az éves gázfogyasztás az energiaigény alapján adódik:
Eév - éves fűtési energia - kJ/év (MJ/év, kWóra/év)
Ha - alsó fűtőérték - MJ/m3
Üzemeltetési költségösszehasonlítás alapja:
Ágáz - gázfogyasztási díj - Ft/m3
Ávill. - áramfogyasztási díj - Ft/KWóra
Átlagos, egész fűtési idényre vonatkozó fajlagos fűtési fok: COPév
A külső hőmérséklet függvényében, hasonlóan a fűtési teljesítményhez, a COP a névleges értékhez
képest csökken, lásd a mellékelt táblázatot.
A hőfokgyakoriság alapján súlyozottan lehet a COP átlagértékét kiszámítani.
Hőszivattyú alkalmazhatósága (kiválasztás) külső hőmérséklet alapján
A külső hőmérséklet függvényében csökkenő értékeknél a fűtési teljesítményigény nő, míg a hőszivattyú teljesítménye csökken.
A pontos értékei a Mérnöki Kézikönyvben megtalálhatók:
Üzemeltetési költség: energiafogyasztás; üzemeltetési költség: karbantartás, személyi költség…
Energiafogyasztás: összehasonlítás alapja a becsült évi energiafogyasztás, ami ugyanaz bármilyen fűtési hőtermelővel.
Példa: kondenzációs gázkazán és levegő-víz hőszivattyú
- Méretezési hősszükséglet: 10 kW
- Fűtési rendszer: padlófűtés: 35/30 °C
- Belső hőmérséklet: 20 °C
- Határhőmérséklet: 12 °C
- Gázkazán éves hatásfoka: 92%
- Hőfokhíd: G20/12 = 3048 nap, °C
Gázkazán - éves fűtési energiaigény:
Egáz = 36,142 MJ
Ágáz = 113 Ft/m3 kgáz,év = 120 120 Ft/év
Hőszivattyú - éves fűtési energiaigény:
EHsz = 33250 MJ
Ávill = 28 Ft/kWh = 7,70 Ft/MJ GEO tarifa: (43 Ft/kWh helyett)
kHsz, év = 66 160 Ft/év
Fogyasztási üzemköltség-különbség évente: kgáz,év – kHsz.év = 53 960 Ft/év
A fentiek szerinti fogyasztási költségkülönbözet jelentősnek mutatkozik. Ez lehet a meghatározó tényezője a megtérülés számításnak (későbbiekben).
Fogyasztási költségarány
Egyéb költségek, mint beépítés, karbantartás, személyi költségek, felülvizsgálat, ugyanazon szinten mozognak, lényeges eltérés nem mutatható ki.
Az éves hatásfok (kazán, hőszivattyú COP), ami kizárólag a hőtermelőkre vonatkozik, jelentősen csökkenhet a központi fűtési rendszer kiépítése révén, pl. összetettebb hálózat, hőcserélők, keverés stb.
Ezekben az esetekben nagyon fontos a TERVEZŐI döntés!
Amint azt már korábban is említettem, a levegő-víz hőszivattyúk fűtési mellett hűtési feladatokat is elláthatnak, ami további pótlólagos beruházást tesz feleslegessé (pl. split léghűtők). Kiválóan használható a rendszer az energiatakarékos felülethűtési megoldásokhoz (mennyezet, fal), és a hagyományos fan-coil készülékekhez is.
Melyik megoldást válasszuk? A MEGTÉRÜLÉS kérdései
Amennyiben kíváncsiak vagyunk pl. két műszaki megoldás közötti gazdaságossági kérdésekre, a következőkre van szükségünk a teljesség igénye nélkül:
Feltételek pontos feltérképezése és rögzítése:
- Feladat-meghatározás: fűtés (hősszükséglet), hűtés (hőnyereség)…
- Megoldások ismertetése: gáz hőhordozó: hagyományos, kondenzációs; hőszivattyú: levegő-levegő, levegő-víz, víz-levegő, víz-víz; egyéb: napsugárzás.
- Fűtési (hűtési) rendszer-meghatározás
- Berendezések kiválasztása
Beruházási költségek elemzése:
- berendezések bekerülési költsége,
- esetleges pótlólagos beruházás, egyéb költség,
- szerelési költségek.
Éves üzemi költségek:
- energiafogyasztás – fogyasztással arányos költségek,
- karbantartási költségek,
- egyéb.
PÉLDA: kondenzációs gázkazán és Therma-V levegő-víz hőszivattyú
Összehasonlítás az üzemeltetési költségekhez hasonló paraméterekkel (10 kW)
Megtérülés:
1., csak fűtés: ∆kgáz/Hsz = 53.960 Ft/év,∆Bkgáz/Hsz = 300 000 Ft/év
Megtérülés:
2., fűtés és hűtés: beruházási költségkülönbség 0, nyerő megoldás
A döntést befolyásoló egyéb tényezők, főleg az üzemeltetési tapasztalatok alapján, különös tekintettel a végfelhasználó szemszögéből:
1. Berendezés kezelése: egyszerű logikus kezelés, programozható
2. Üzembiztonság: minőség és megfelelő műszaki megoldások
3. Veszélyesség. Gyakorlatilag nincs, csak szerelésnél (elektromos hálózat)
4. Szervizhálózat: LGE partnerei országos lefedettséggel
5. Támogatás (After Sales Service): garancia, újdonságok, fejlesztések, weboldal
Gondoljuk át, miből származik a legjobb megoldás a végfelhasználó számára, és merjünk egy környezetkímélőbb megoldásban gondolkodni.
Hozzászólások
A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.
MP | 2012. nov. 16.
Kedves Neubrandt Mariann! Gáti György e-mail címe: gyorgy.gati@lge.com Üdv
Neubrandt Mariann | 2012. nov. 16.
Tisztelt Gáti úr! Amennyiben lehetséges, szeretnék öntöl kérdezni privátban! Nagyon felkeltette az érdeklődésem a cikk! Köszönettel: Neubrandt Mariann
payagyerek | 2009. nov. 13.
Ezt a kifordított, érthetetlen, félremagyarázó hazugságot inkább átfordítom magyarra: Az én napelemem álltal termelt energiámat 26Ft-ért veszi meg a szolgáltató. Ezt másnak 44Ft-ért adja el. Ráadásul javarészt fogyasztási csúcsban tejel a napelem. Vagyis jelentősen megkönnyítem a helyzetét, de ő mégis nevetséges áron veszi tőlem. Hát mekkora hasznot akar még kivinni az országból? (amúgy nincs napelemem, csak hőszipkám) Azon még senki nem gondolkodott el, hogy miért kapjuk a nap bármely szakában csúcsáron a villanyt? Telefonszolgáltatónál akkor miért egyértelmű mindenki számára a különböző napszaki tarifa? Éjszaka, mikor megfutnának a turbinák, akkor miért adja csúcsáron annak, akinek nincs kapcsolt villanya? Senki nem érzi átvágva magát? Hát mekkora haszon kell még az energiaszektorban? És a mi zsebnyitogatós politikusaink, meddig biztosítják nekik ezt a roppant tejelő helyzetet. Mi -kiszolgáltatott vevő- állampolgárok, meddig tapsolunk még a hazugságokra, buta, hiszékeny módon? De, hogy konkrétabb legyek: Eddig volt pár pocsékló erőmű, amik biztosították a fogyasztást. Most megjelentek az alternatív termelők. Ráadásul épp akkor, mikor a válság miatt leállt az üzemek, gyárak nemkicsi fogyasztási igénye, meg a lakosság is nekiállt spórolni. De rakjuk össze a képet: Mostmár miért nem fontos az óraállítás sem? Magyarul: Bármennyire is csökken a fogyasztás, az energiaszektor bekalkulált haszna, akkor is MEG KELL, HOGY LEGYEN! NINCS MESE! Mi -buták- meg tapsolunk neki! Hurrá! De visszatérnék a hőszipkához: Ma 1 jó ház az, ami hőtömeggel rendelkezik (pl.tégla), de jól kiszigetelve. Vegyünk 1 ilyen házat, padlófűtéssel. Ezáltal lesz cca. 3óra fűtési késésem, a nagy hőtömegű beton miatt. Namost: Fogom a termosztátot, és átprogramozom. Ne éjszaka tartson hűvösebbet, hanem épp nappal! Nappal melegebb is van, meg benapozást is kap az ablakokon. Ha mondjuk van éjszakai áramom és padlófűtésem, akkor beállítom a termosztátot úgy, hogy éjjel 3 órától magasabb hőfokra fűtsön. Ekkor reggel 6-ra lesz meleg a lakás, így legalább kivet az ágyból. Ráadásul pont 3 órától, vagyis akkor kezdek el villanyt fogyasztani, mikor fogyasztási minimum van. Vagyis kiegyenlítem az erőművek üzemét. És még olcsóbban is fűtök! Hát kinek ártok vele? Szerintem mindenki boldog. bocs a hosszúért
Kálmán László | 2009. nov. 12.
http://www.portfolio.hu/cikkek.tdp?k=2&i=123947&sp=1&p=1
payagyerek | 2009. nov. 11.
"Én a 4-es COP értéket, kizárólag energetikailag a magyar villamosenergia rendszer hatásfoka és hálózati vesztsége alapján állapítottam meg. " Ezt a mondatot nem értem, igaz nemis nagyon érdekel. Bár Balajti Úr már választ adott rá. "mit eredményezne az, ha mindenki 2,8-as COP-jű hőszivattyúval szeretne fűteni" Senki sem akar 2,8-al csapatni! Én ráadásul 1 szóval sem említettem GEO tarifát, meg valamiféle áfa kedvezményt. Csak nappali árammal számoltam! De ha már itt tartunk: 50-50% nappali-"éjszakai" árammal azonnal mégbarátibb lesz a fűtésköltség. Más fórumokon többször leírtam, hogy a szobatermosztátot homlokegyenest másképp érdemes átprogramozni, mint az eddig megszokott, berögzült. Így azonnal 70% körülre ugrik a kacsolt villany-üzem. Az oka nagyon egyszerű. Csak végig kell gondolni. Zárszóként: Mindettől függetlenül, pár erőmű szenny.kibocsátása kordában tartható, és kordában is tartott, mint a sok-sok ócska gázkazán, parapet. NeadjIsten autógumit, PET palackot, stb. tüzelő kályhák!
Kálmán László | 2009. nov. 11.
Tisztelt payagyerek! Én a 4-es COP értéket, kizárólag energetikailag a magyar villamosenergia rendszer hatásfoka és hálózati vesztsége alapján állapítottam meg. Ez azt is jeleneti, hogy a jelenlegi rendszer minden ármanipulációja, tovább torzítja a szektort. (pl. GEO-tarifa, ÁFA csökkentés) Gondoljon bele abba, hogy mit eredményezne az, ha mindenki 2,8-as COP-jű hőszivattyúval szeretne fűteni. Amennyiben kizárólag földgázzal állítanánk elő az ehhez szükséges villamos energiát, akkor meg kellene duplázni a jelenlegi földgáz importunkat és meg kellene duplázni az villamos erőműveink számát, a villamosenergia hálózatunkat, a földgáztározóinkat, ami persze csak télen üzemelne.
Kálmán László | 2009. nov. 11.
Balajti Zsolt! A hasznot véleményem szerint kétféleképpen kell megközelíteni, az egyik az energetikai hatásfok, ami jó is lehetne, ha 100%-ban hasznosítva lenne a hulladék hő, de ez a gyakorlatban szinte sehol nincs így. A másik pedig az, hogy milyen áron: Itt egyszer beszélhetünk a drága import földgázról, egyre kiszolgáltatottak vagyunk a termelőknek, tranzit országoknak, továbbá idehaza folyamatosan nő a villamosenergia ára, ami egyre elviselhetetlenebb terhet jelent a lakosságnak és a versenyszférát is egyre hátrányosabban érinti, a rossz támogatási rendszernek köszönhetően. A villamosenergia termelésben - a nagyarányú földgáz aránynak köszönhető - nem tud a két energia közötti olló záródni, és ilyen magas COP-t kell egy hőszivattyúnak produkálnia ahhoz, hogy elterjedjen. Végül a környezeti kár, egy gázmotor működése közben tízszer annyi káros anyag kerül a levegőbe, mint egy szabályozott gázkazán esetén.
payagyerek | 2009. nov. 11.
Tisztelt Kálmán Úr! Konfrontálódást mellőzve, azt kell mondjam, a meglátása nem helyes. " a mai valóság alapján, csak 4-es COP fölöttieknél mérhető a haszna. " Ez cca. 3éves adat. Azóta 2,8COP körül bóklászik. Lásd támogatatlan gázár. Nameg a gáz fűtőértékébe is bele lehetne kötni. "a szondás rendszerek a léc közelében vannak" Melyik? Mert a helyes méretezésű függőleges szonda, vetekszik a nyitott kutassal. Nameg azért csapatható gép 14/11°primer, 45/40°szekunderrel 7COP (hét) is. Bizonyos fajta gáztöltettel, utóhűtővel. (GépCOP, nem rendszerCOP.) Persze a vill. előállítás esetében nem kéne elfelejtkeznünk az alternatív megoldásokról. Nameg van itt olyan talámány is, hogy atomenergia. Gáz előállítására nemsok alternatíva kínálkozik. Na persze azt is bele dobnám a kalapba, hogy melyik szennyezés kontrollálhatóbb? 3millió elavult gázkazán, vagy 6 erőmű. Röviden ennyi. Köszönöm, hogy helyet kaptam.
Balajti Zsolt | 2009. nov. 8.
Tisztelt Kálmán Úr Meghökkentő a megközelítése, de nem egészen értem: akkor most nem jó a hőszivattyús fűtés a gázfűtéssel szemben, mert "növeli a kitetségünket a fosszilis energiahordozókra"? Ezt hogy érti? Ugyanis éppen a gázfűtéssel kapcsolatban probléma az, hogy "csak" a gáz fűtőértékét, az abból előállított hőt használjuk el, míg egy gázmotoros erőműnél 2x...3x jobb a "kihozatal", ugyanis a villamos energia előállításának a "mellékterméke" csak a hő, amit távfűtésre, termelőüzemi felhasználásra, meg a jó ég tudja, még mire használnak. Ennyire buták lennénk? Nem jó, ha az egy egység villamos energiával 2,3,4,5 egység hőt mozgatunk a rendszerbe, MIKÖZBEN NEM ÉGETÜNK EL SEMMIT, HANEM VALAMELYIK KÖRNYEZETI HőFORRÁST HűTJÜK? A villamos energia előállításának is vannak alternatívái, talán inkább abban, és a hálózati veszteségek csökkentésében kellene fejlődni, és nem a hőszivattyúkat szapulni, nem gondolja?
Kálmán László | 2009. nov. 6.
„mindenképpen alapvető fizikai adottságok alapján dönti el a kérdést” A fizikából ne hagyjuk már ki a villamos energia-termeléssel járó veszteséget. Egy egységnyi villany előállításához turbinában, gázmotorban, 2-3 egységnyi, hulladék is keletkezik. A gyakorlatban elégetünk 3-4 egységnyi energiát, kapunk belőle 1 egységnyi villanyt, azt némi veszteséggel elszállítjuk, majd azon izgulunk, hogy vissza jön-e amit befektettünk. Természetesen pl. ahol nincs kiépített földgáz, ott ez egy nélkülözhetetlen eszköz, sőt a tömeges egyedi kazánok helyett is hasznos lehet - mivel a környezet terhelés nem közvetlenül a települést fog keletkezni -, de ezeket leszámítva, a mai valóság alapján, csak 4-es COP fölöttieknél mérhető a haszna. A levegős hőszivattyúk átlagban nem tudják ezt elérni, a szondás rendszerek a léc közelében vannak és a vizesek tudják ezt garantáltan felülmúlni, de még ezen utóbbinál is mindösszesen + 25 – 50 %-ot köszönhetünk a GEO-nak. Vegyük tudomásul, hogy a hőszivattyú - általánosságban - egy villamos gép, nevezhetjük ezt ”geotermikus hőszivattyúnak”, ”levegős kazánnak”, ragaszthatunk hozzá GEO-TARIFÁT, attól még többségében fosszilis energia elégetéséből származó villannyal működnek és minél több lesz belőle, annál nagyobb mértékben szorulunk import fosszilis energiára.
tottesz | 2009. nov. 6.
Tisztelt uraim Vélemémyem szerint a készüléket megvásárló egyszerű ember, nem mérnök. Ebből kiindulva szép a cikk szerzőinek számítása, és a hozzászólások is DE: a vásárlót nem érdekli a számítás, az elpárologtató leolvasztása, a növekedő jégrétek hatásfok befolyásolása, sőt még a jahresarbeitszahl is hidegen hagyja. Évente leolvassák a gázórát, az alapján kell fizetni, ez nem vitakérdés. Létezik villanyóra vagy más fogyasztásmérő, tehát meg lehet mérni az adatokat, és szintén ez alapján fizet az ember. Ehhez nem fér kétség, és ebbe belefér minden ilyen-olyan kételkedés is. A két számla külömbsége adja majd meg melyik gazdaságosabb. Mindezek után a végfelhesználó elmegy egy céghez és megkéri mind a gázfűtés, mind a hőszivattyús rendszer telepítési költségét. Ebből primitív módszerekkel számolva a felhasználó is eldöntheti a megtérülési időt.
kecsab | 2009. nov. 5.
A Jahresarbeitszahl (JAZ) sem tartalmazza a leolvasztáshoz szükséges felvett energiát...
Kardos-Kunszt Ferenc | 2009. nov. 4.
Kerestetik az a bátor gyártó, akinek a működő levegős hőszivattyújára felszerelhetnénk egy adatrögzítőt, majd a mért adatokból közösen kianalizálhatnánk az elpárologtató leolvasztásához felhasznált energiaigényt. Amíg ez az adat nem válik publikussá, örök kétség marad bennem a megtérülés számításokkal kapcsolatban. Még ebből sem fog kiderülni, hogy a fokozatosan növekvő jégréteg hogyan befolyásolja az üzemi COP változását, de legalább beláthatnánk egy olyan méréssorozat szükségességét, amelynek a végeredményét a németek "jahresarbeitzahl"-nak nevezik.
