Tájékoztatás a Magyar Mérnöki Kamarában nyilvántartott gázszerelők részére
2023. október 30. | e-gépész | | 6 |
Mivel az utóbbi időben számos megkeresést kapott a Magyar Mérnöki Kamara is az „Égéstermék-elvezető építő, szerelő, karbantartó” megnevezésű tevékenység végzésével kapcsolatban, a MMK Épületgépészeti Tagozata tájékoztatást kért a tárgyi ITM Rendeletben foglaltak értelmezésére!
Tárgy: Tájékoztatás a 2024. január 1. napjától hatályos 34/2021. (VII. 26.) ITM rendelet 1. melléklete 86. sorában nevesített önálló szerelői tevékenységgel kapcsolatban.
A Gazdaságfejlesztési Minisztérium Iparszabályozási Főosztálya számára megküldött megkeresésükben választ vártunk arra, hogy az MMK által kiadott gázszerelő igazolvány jogosítja-e a gázszerelőt „Újonnan telepített tüzelőberendezések égéstermék-elvezetőinek építésére, szerelésére, újonnan telepített tüzelőberendezések égési-, hígításilevegő-ellátásának építésére, szerelésére, meglévő égéstermék-elvezetők, levegőellátó rendszerek átalakítására, javítására, meglévő égéstermék-elvezetők, levegőellátó rendszerek bontására.”
A feltett kérdésekkel kapcsolatban a GFM Iparszabályozási Főosztálya válaszát az IF/204/2/2023 iktatószámú levélben adta meg. (A hivatkozott levelet jelen tájékoztatásunkhoz mellékelten csatoljuk!)
A földgázellátásról szóló törvényben kapott felhatalmazás alapján a gázszerelők által végezhető tevékenységet és annak feltételeit a 42/2017. (XII. 11.) NGM rendelet (NGM rendelet) szabályozza.
Az NGM rendelet hatálya arra a személyre terjed ki, aki a földgázellátásról szóló törvény (GET) és végrehajtási rendelete szerinti csatlakozóvezetékkel és felhasználói berendezéssel kapcsolatos, az NGM rendelet 1. melléklete szerinti tevékenységet folytat. A feltett kérdés a felhasználói berendezéssel kapcsolatos gázszerelői tevékenységet érinti.
Gázszerelői tevékenységet az a személy (a továbbiakban: gázszerelő) végezheti, aki rendelkezik az NGM rendelet mellékletében meghatározott képesítéssel, vagy más, a szakmai kompetenciák tekintetében azzal egyenértékű képesítéssel, és az ott meghatározott gyakorlati idővel.
A „felhasználói berendezés” a fogyasztói vezeték, a gázfogyasztó készülék (mint tüzelőberendezés) és a gázfelhasználó technológiák, valamint az azok rendeltetésszerű és biztonságos használatához szükséges tartozékok összessége. Ahhoz, hogy egy gázfogyasztó készülék rendeltetésszerű és biztonságos üzeméhez szükséges-e „égéstermék-elvezető” és/vagy „levegő-bevezető” mint tartozék, azt „a gáz halmazállapotú tüzelőanyag égetésével üzemelő berendezésekről és a 2009/142/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló (EU) 2016/426 európai parlamenti és tanácsi rendelet (GAR) – mely közvetlenül alkalmazandó az EU-s tagállamokban – alatt tanúsított típusa határozza meg az MSZ EN 1749 Gázkészülékek osztályozása az égéslevegő-ellátás és az égéstermék-elvezetés módja (típusok) szerint c. szabványban foglaltak alapján.
Fentiek alapján a gázszerelési tevékenység végzésére jogosult gázszerelő a „levegő-bevezetővel” [1. melléklet a 3/2020. (I. 13.) ITM rendelethez 1. Fogalommeghatározások 28. Levegő-bevezető] és az „égéstermék-elvezetővel” (Kstv. 1. § 2. égéstermék-elvezető) mint tartozékokkal felszerelt berendezés (gázfogyasztó készülékek, gázfelhasználó technológiai rendszerek) szerelésére is jogosult anélkül, hogy más képesítéssel is rendelkezne, amennyiben a gázszerelési tevékenység végzését – az NGM rendeletben foglaltak szerint – megalapozó végzettség megszerzése, illetve szakma vagy szakképesítés elsajátítása során megszerzett ismeretek, készségek és képességek az „égéstermék-elvezető” és a „levegő-bevezető” szerelésére is kiterjednek.
Például:
Aki az NGM rendelet szerint „központifűtés és gázhálózat rendszerszerelő” szakmával rendelkezik, az jogosult gázszerelési tevékenység végzésére az MMK-hoz történt bejelentés alapján. Erre a szakmára meghatározott képzési és kimeneti követelmények (KKK) 6.3. alpontjában („Szakirányú oktatás szakmai követelményei”) található táblázat 4-es sorában a „Készségek, képességek” oszlopban szerepel a „Tüzelőberendezések égéstermékelvezető rendszereit szereli meg.” míg ugyanezen sor „Ismeretek” oszlopában szerepel a „Gázellátásban alkalmazandó megoldásokat, technológiai előírásokat. Ismeri az égéstermékelvezető rendszerekre vonatkozó jogszabályokat, illetve a létesítési feltételeket. Ismeri a csőtípusokat, idomokat és járulékos szerelvényeket, (légbeeresztők, tisztítónyílások) azok funkcióját, beépítési feltételeiket.
A 34/2021. (VII. 26.) ITM rendelet 1. melléklete 86. sorában nevesített önálló gazdasági tevékenység végzését az ITM rendelet azok számára teszi lehetővé, akik nem gázszerelők, ugyanakkor rendelkeznek „Égéstermék-elvezető építő, szerelő, karbantartó” megnevezésű, a gázszerelési tevékenységtől elkülönülő, önálló szakmai képesítéssel.
Az ITM rendelet nem teszi lehetővé azt, hogy az „Égéstermék-elvezető építő, szerelő, karbantartó” szakmai képesítéssel rendelkező személy egyéb, nem az égéstermék-elvezetőkkel, nem a levegő-bevezetőkkel kapcsolatos gázszerelői tevékenységet végezzen, amennyiben nem rendelkezik gázszerelői jogosultsággal.
A GAR hatálya alatt tanúsított és forgalomba hozott gázfogyasztó készüléket a telepítésekor is az EU-típusvizsgálati tanúsítványát tanúsító szervezetnél letétbe helyezett dokumentációja szerint, az EN 1749 szabványhoz rendelt típusa alapján kell azonosítani. Bővebb tájékoztatás a Gázipari műszaki Szakbizottság által a termékinformációs ponthonlapján közzétett Gázipari Szakági Műszaki Előírások (SZME-G) 26. fejezetében található. Az SZME-G elérhető ide kattintva.
A teljesség kedvéért fontos, döntés-választó tudnivaló*:
Azt, hogy a kivitelezés folyamatába az „égéstermék-elvezető építő, szerelő, karbantartó”-t a gázszerelő bevonhatja-e, továbbra is
- tervköteles létesítés esetén a műszaki biztonsági szempontok szerint felülvizsgált kiviteli terv alapján a gázszerelő,
- gázfogyasztó készülék egyszerűsített eljárásban történő cseréje esetén a feljogosított gázszerelő
döntheti el.
*Ez fontos információ a gázszerelők számára, de fontos tájékoztató-információ a „G” ill. a „GO” jogosultsággal rendelkező tervezők számára is!
Kérjük fenti tájékoztatásunk szíves tudomásulvételét.
GázszerelőGázszerelői nyilvántartásMagyar Mérnöki Kamara
Hozzászólások
A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.
Fazakas Miklós Feren | 2023. nov. 2.
Mivel az SZME-G szerinti megoldások általában kedvezőek a gázfogyasztó készüléket tartalmazó felhasználói berendezések telepítése esetén, ezért ajánlott, hogy telepítés tervezője a terven, vagy az egyszerűsített készülékcsere végrehajtója a cseréről szóló bizonylaton nyilatkozzon arról, hogy a megoldás megfelelőségét az SZME-G vonatkozó előírásainak betartásával biztosította. Ezzel lépéssel a tervező minden érintettet, ideértve a gázelosztót, a tagállam hatóságait, a kéményseprőt és a bíróságot is arra kötelez, hogy a megoldás megfelelőségét az egyébként önkéntesen alkalmazható SZME-G előírásainak fényében és ne valamelyik másik önkéntesen alkalmazható előírás hatása alatt értékelje, ideértve például a gázelosztó technológiai utasítását, egy a tervező által nem hivatkozott szabványt, vagy a KiMI-t. Ezt követően az SZME-G-nek való megfelelőség esetén a megoldást mindenki köteles megfelelőnek tekinteni.
Fazakas Miklós Feren | 2023. nov. 2.
Egy gázszerelőnek ismernie kell a tevékenységi területébe tartozó valamennyi jogszabály előírását. A gázipari jogszabályok előírási kiterjednek az égéstermék-elvezetők elhelyezésének feltételeire is. Ahogy az a Kstv. 7/A. § -a nak előírásából is kitűnik az égéstermék-elvezető elhelyezésének a gázipari, az építőipari és a tűzvédelmi jogszabályok égéstermék-elvetetővel kapcsolatos követelményinek kell megfelelnie. Azért írom, hogy az elhelyezésének, mert maga az égéstermék-elvezető ma már szinte minden esetben egy CE jelet viselő termék, amelynek a termék forgalomba hozatalát szabályozó jogszabálynak kell megfelelnie. Ezzel kapcsolatban meg kell említenem, hogy a gázfogyasztó készülék égéstermék vezető tereire vonatkozóan a GAR előírása apján előírt feltételek gyakran eltérnek attól, mint amit az égéstermék-elvezetők esetében a CPR hatálya alatt előírt. A GAR hatálya alatt a termék gyártója és tanúsító intézet megállapodik azokban a feltételekben, amelyek biztosítják, hogy „a gázfogyasztó készülékből veszélyes mennyiségű égéstermék ne áramoljon ki”. Például a gázfogyasztó készülék égéstermék vezető terei tekintetében ez az előírás szólhat úgy, hogy az égéstermék tömörséget a gázfogyasztó készülékbe épített ventilátor által kelthető legnagyobb nyomással, például 120 Pa nyomással kell vizsgálni, hiszen e termék esetében ennél nagyobb nyomás nem fordulhat elő. Ezt a gyári előírást csak a gyártó feljogosított megbízottjai ismerik, a kéményseprők nem. Az égéstermék-elvezetők esetében abból indultak ki, hogy nem lehet előre megmondani, hogy mekkora lesz az a legnagyobb nyomás, ami az égéstermék-elvezetőben előfordulhat és ezért azt a gyakorlati megoldást választották, hogy az azonos besorolású égéstermék-elvezetőket azonos nyomással, például 200 Pa nyomással kell vizsgálni és ekkor azonos tömörségi követelményeknek kell megfelelniük, amitől a telepítések tervezői általában nem térnek el. A gázfogyasztó készülék, pontosabban a felhasználói berendezés szerelője üzembe helyezője, felszerelője nem magányos harcos, sosem volt az, ő felel a teljes felhasználói berendezés megfelelőségéért. A gázszerelő a felhasználói berendezés egyes elemeinek megfelelőségéről gyakran bizonylatok alapján győződik meg. Ez már negyven évvel ezelőtt is így volt. Egy felhasználói berendezés elkészítése mindig is csapatmunka volt és logikus, hogy minden érinett csak azokkal az eszközökkel van felszerelve, amelyekkel ő közvetlenül foglalkozik. A kérdés elsősorban nem arról, hogy ki hajtja végre ezeket a feladatokat, hanem hogy adott tevékenységet melyik jogszabály hatálya alatt kell végrehajtani. Például a teljes, készre szerelt gázfogyasztó készülék megfelelőségét a GAR hatálya alatt kell biztosítani, ennek kertében kell biztosítani, hogy az égéstermék tömörségnek a gázfogyasztó készülék gyártója által előírt feltételei teljesüljenek. Azt kell elkerülni, hogy a tervező és a gázszerelő a gázipari, a tűzvédelmi és az építőipari jogszabályok előírásai szerint jár el, de a kéményseprő egy olyan szabvány előírásainak fényében készítse el érintettsége esetén az égéstermék-elvezetővel kapcsolatos szakmai nyilatkozatát, amelyik szabványra egyetlen jogszabály sem hivatkozik a nemzeti szabványosításról szóló 1995. évi XXVIII. törvény 6. § (2) bekezdése szerinti értelemben. A gázfogyasztó készülék égéstermék vezető tereivel és az égéstermék-elvezetőkkel kapcsolatos ismeretek a gázszerelők képzésnek és a továbbképzésnek is a részét képezik, ahogy ez a válaszlevélben hivatkozott jogszabály előírásából is kiderül. Ezért ma már nem lehet kérdés, hogy a gázszerelők rendelkeznek-e az égéstermék-elvezetők szereléséhez szükséges ismeretekkel. Az előbbiekkel kapcsolatos, hogy a tervezők és az egyszerűsített készülékcserék végrehajtói ma már több önként választható előírás, szabvány stb. közül választhatnak annak kimutatásra, hogy az általuk választott megoldás a vonatkozó jogszabálynak megfelel. Az SZME-G elírásainak megfelelő megoldásokat úgy kell tekinteni, hogy az SZME-G a műszaki biztonsági szabályzatának követelményeit az egészségvédelem magas szintjét kielégítő, valamint a műszaki-tudományos színvonallal és a gazdasági megfontolások alapján megvalósítható gyakorlattal összhangban álló műszaki megoldás. Mivel az SZME-G szerinti megoldások általában kedvezőek a gázfogyasztó készülékek telepítése esetén, ezért ajánlott, hogy telepítés tervezője a terven, vagy az egyszerűsített készülékcsere végrehajtója a cseréről szóló nyilatkozaton nyilatkozzon arr
Fazakas Miklós Feren | 2023. nov. 2.
A tagállam a gázfogyasztó készülék környezetbe helyezésének feltételeit ebben a készre szerelt és használatra alkalmas minősítésű állapotának feltételezésével határozhatja csak meg, illetve kell megállapítsa. A gázfogyasztó készülék üzembe helyezője a teljes készre szerelt gázfogyasztó készülék megfelelőségét igazolja. A gyártó a készülék feljogosított megbízottja általi üzembe helyezésre való kötelezéssel a gázfogyasztó készülék készülék-modulján elhelyezett CE jel érvényességi feltételeként írta elő a kötelező üzembe helyezést. Az előbbiek alapján belátható, hogy a készletként forgalomba hozott égéstermék-elvezetők esetében a termék forgalomba hozatalának feltételeit megállapító jogszabály hatálya alatt nem igazolt a külön szállított égéstermék-elvezető elemek megfelelő összeszerelése, azaz a készre szerelt égéstermék-elvezető megfelelősége, és ezért a készletként forgalomba hozott égéstermék-elvezetők esetében a tagállamnak joga és kötelessége intézkedni a készre szerelés megfelelőségének ellenőriztetéséről. Ellentétben a készre szerelt, CE jelölést viselő teremékek esetében ilyen ellenőrzést a tagállam nem írhat elő. A tájékoztatásból azt a következtést vontam le, hogy a kérdéses jogszabály tevékenységet kizáró rendelkezése csak azokra nézve hatályos, akiket jogszabály nem hatalmaz fel a tevékenység ellátásra. Az eltérések okai két EU-s jogszabály eltéréseiből erednek, elsősorban abból, hogy a CPR azaz az AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS építési termékek forgalmazására vonatkozó harmonizált feltételek megállapításáról és a 89/106/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 305/2011/EU (2011. március 9.) rendelt magyar nyelvű változatában megtaláljuk a „készlet” fogalmát, az EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) a gáz halmazállapotú tüzelőanyag égetésével üzemelő berendezésekről és a 2009/142/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2016/426 (2016. március 9.) rendelete – a GAR- viszont nem tartalmazza azt a lehetőséget, hogy a hatálya alá tartozó terméket a gyártó „készlet”-ként hozza forgalomba. A CPR-nek való megfelelőség kimutatása a gyakorlatban csak az az építési termékek európai szabványainak alkalmazásával lehetséges, míg a GAR hatálya alatt komoly hagyománya van annak, hogy egy gázfogyasztó készülék megfelelőségét a gyártó a vonatkozó szabványt mellőzve közvetlenül a GAR-nak való megfelelősség kimutatásával igazolja. Ezért gyakran tapasztalható, hogy a CPR alkalmazásában jártas szakértők kétségeiket hangoztatják egy gázfogyasztó készülék megfelelőség tanúsításával kapcsolatos kérdésben. Úgy gondolom ezek után nem lehet kérdéses, hogy mely jogszabályok alkotói érdemlik a cirom díjat.
Fazakas Miklós Feren | 2023. nov. 2.
Kedves Zorád! A tájékoztatás nem terjed ki a gázfogyasztó készülék égéstermék vezető tereit határoló szerelvényeire, kizárólag a gázfogyasztó készüléket kiszolgáló, a Kstv. 1 § 2. szerint azonosított égéstermék-elvezetőre vonatkozik, amely a gázfogyasztó készülék égéstermék kilépésre kialakított kivezetésétől azonosított, és amely a GET szerint a gázfogyasztó készülék rendeltetésszerű és biztonságos üzemeltetéshez szükséges számos azonos státuszú tartozékkal együtt annak a felhasználói berendezésnek a részei, amelynek szerelésére a gázszerelő jogosult, ahogy a gázfogyasztó készülék égéstermék vezető szerelvényeinek szerelésére is jogosult a gázszerelő. A GAR hatálya alatt forgalomba hozott, elemeire bontott állapotban szállítható gázfogyasztó készülék, ellentétben a CPR hatálya alatt forgalomba hozott égéstermék-elvezetővel „készlet”-ként nem adható át a vevőnek műszakilag. Ezért az elemeire bontott állapotban beszerezhető és szállítható gázfogyasztó készülékek esetében a gázfogyasztó készülék gyártó köteles előírni, hogy a terméket kizárólag a „feljogosított megbízott” -ja (lásd a GET-ben) adhatja át a vevőnek műszakilag. Ezért kötelező az ilyen gázfogyasztó készülékek esetében a gyártó feljogosított megbízottja által végrehajtott üzemebe helyezés, és ezért nem kötelező a CPR hatálya alatt forgalomba hozott égéstermék-elvezetők esetében a termék gyártó feljogosított megbízottja által végrehajtott üzemebe helyezés. A forgalomba hozatal akkor fejeződik be véglegesen, amikor a termék gyártója feladata a termék forgalomba hozatalának feltételeit megállapító jogszabály hatálya alatt részére biztosított korlátlan felügyeleti jogát. Nyilvánvaló, hogy abban az esetben, ha a termék gyártója előírta, hogy a terméket csak a feljogosított megbízottja adhatja át a vevőnek műszakilag, aki az üzemebe helyezés során végrehajtja a gyártó által előírt utolsó szerelési és ellenőrzési műveletek, a termék a forgalomba hozatalának feltételeit megállapító jogszabály, azaz a GAR hatálya alól csak teljesen készre szerelt állapotban és használatra alkalmas minősítéssel kerülhet ki. Addig a folyamat a gázkészülék gyártójának kizárólagos felügyelete alá tartozik, a külön szállítható elemek egymással történő összeszerelése tekintetében. A gázfogyasztó készülék készülék-modulján (beltéri egységén) elhelyezett CE jele nem a beltéri egység, hanem a legkönnyebben SZME-G 26. fejezetének ábrái szerint, a készülék telepítésének tervén, vagy az egyszerűsített készülék cseréről szóló bizonylaton az EN 1749 szabványnak megfelelő típusa szerint, azonosított teljes gázfogyasztó készülék megfelelőségét igazolja. A gázfogyasztó készüléket a GAR előírása szerint a termék megfelelőségét tanúsító szervezetnél található dokumentációja azonosítja, ami minden esetben megfel a készülék EN 1749 szabvány szerinti leírásának és az SZME-G 26. fejezetében leírtaknak. A CE jelet viselő készülékek megfelelőségét a tagállam nem kérdőjelezheti meg azáltal, hogy a termék megfelelőségét csak valamilyen feltétellel ismeri el. Ilyen tiltott feltétel lehet például, ha a CE jelet viselő termék megfelelőségének elismerését ahhoz a feltételhez kötik, hogy valakik a terméken további, a gyártó előírásaitól eltérő feltételek szerint további vizsgálatokat végeznek és a vizsgálatok eredménye megfelelő legyen. (Gondolok itt az 1/g hibakódokra, amelyek felvétele, az előbbiek szerint, a vonatkozó európai jogszabályok előírásaiba ütközik.) Az előbbiek alapján belátható, hogy alapvető és elvi különbség van a készletként forgalomba hozott égéstermék-elvezető elemek és a komplett termékként forgalomba hozott gázfogyasztó készülékek között. Egy „készlet” -ként forgalomba hozott égéstermék-elvezető esetében a terméken elhelyezett CE jel az egyes elemek megfelelőségét igazolja, az elemekre bontott állapotukban. Egy GAR hatálya alatt forgalomba hozott gázfogyasztó készüléken elhelyezett CE jel a teljes, készre szerelt és használatra alkalmasként megjelölt gázfogyasztó készülék megfelelőségét igazolja, ideértve, a gázfogyasztó készülék égéstermék vezető tereit határoló szerelvényeinek a gyártó előírása szerinti megfelelő tömörségét is. Egy gázfogyasztó készülék a forgalomba hozatalára vonatkozó jogszabály hatálya alól teljesen készre szerelve és használatra alkalmas minősítéssel kerül ki. A tagállam a gázfogyasztó készülék környezetbe helyezésének feltételeit ebben a készre szerelt és használatra alkalmas minősítésű állapotának feltételezésével határozhatja csa
Zoárd | 2023. nov. 2.
Felmerül bennem még az a kérdés, hogy a gázszerelők fel vannak-e készülve egy 4 szinten keresztülhaladó gyári füstgázelvezető szett szerelésére, melynek a kitorkollásához egy 6 emelet magasságban, a tetőn 20 m hosszan vezetett kéményseprő járdán keresztül megközelíthető régi kéményjáratba kell beszerelni. Vajon fel vannak-e a kémény, bocsánat, -füstgáz elvezető szett- tömörségméréshez szükséges műszerekkel szerelve. Vajon ismerik-e a kitorkollás környezetét, hogy ott egyáltalán elhelyezhető-e a füstgáz kivezető szett.
Zoárd | 2023. nov. 2.
Ami nekem lejött. Ha xy kazán gyári füstgáz és égési levegő szettjét kell megszerelni, azt csak a gázszerelési jogosultsággal rendelkező szerelő teheti meg, nem szerelheti meg a kéményszerelésre jogosult szaki. Ha ez nem gyári cucc, hanem a xy készüléktől független kéményrendszer, akkor a gázszerelő nem szerelheti meg, ezt csak a kéményszerelésre jogosult szaki teheti meg. Az úgy látszik senkit nem érdekel, hogy egyébként szerelés technológiailag egy kondenzációs kazán gyári, vagy független füstgáz és égési levegő elvezető rendszeri között nincs különbség. Azaz van egy szereléstechnológia szempontjából azonos gépészeti rendszer és ezt vagy csak a gázszerelő, vagy csak kéményszerelésre jogosult szakik szerelhetik meg. Gratulálok a jogszabály alkotóknak, kiérdemelhetik a citrom díjat.
