A levegő-víz hőszivattyús rendszerek térnyerésével egyenesen arányosan jönnek elő a vezérléssel kapcsolatos igények. Főleg távoli eléréssel, okosotthon-vezérléssel kapcsolatban keresik a megoldást gépésztervezők és kivitelezők egyaránt.
Mit is jelent ez? Elég csupán egy wifi-modul és máris megoldottunk minden problémát, amit a végfelhasználó szeretne elérni egy hőszivattyús rendszerrel kapcsolatban? Részben igen, de azért a végkifejlet, a megfelelő komfortérzet elérése nem ennyire egyszerű.
A vezérlés lehet végtelenül egyszerű, hiszen a hőszivattyú kezelőpaneljén megadhatjuk a gépészeti tervezés során kalkulált előremenő fűtési víz hőmérsékletét, és kérhetjük a hőszivattyútól, hogy csak ezt a beállított értéket gyártsa folyamatosan. A Fujitsu Waterstage rendszernél kérhetjük a hőszivattyútól azt is, hogy időjáráskövető szabályzással, a külső hőmérséklethez igazodva állítsa elő a belső és külső hő által megengedett legmegfelelőbb fűtési víz hőmérsékletét. Ezzel gyakorlatilag az úgy nevezett fűtési primer kört le is kezeltük. Megfelelően méretezett rendszernél, egy központi termosztáttal a puffertartály, vagy a hidraulikus váltó elhagyható. Na de mi van abban az esetben, ha egy épületben több zónás vezérlést szeretne a végfelhasználó? Kihagyhatjuk a puffer tartályt?
Okos szabályozás: egyéni és távszabályozás opciók különböző felhasználási igényekre.
Egy átlag 100m2 nagyságú családi ház téli hővesztesége 4-5 kW körülire tehető, amihez nyilván nem célszerű 16 kW névleges teljesítményű hőszivattyút telepíteni. Sokan beleesnek abba a hibába, hogy túl nagy teljesítményű készüléket választanak, mondván, hogy a nagyobb biztosan kifűti az épületet. A probléma a részterheléssel és az átmeneti időszakban keletkezik. Ugyanis abban a pillanatban, ha az épületben csak 1 szobában keletkezik fűtési igény, ami nem több, mint mondjuk 700 W, akkor az átgondolatlan telepítésnek és kivitelezésnek köszönhetően azt fogjuk tapasztalni, hogy a hőszivattyú ki/be fog kapcsolni. A túl sok ki/be kapcsolgatás a kompresszor hosszú távú „életét” finoman fogalmazva sem segíti, ezért a rendszerbe mindenképpen be kell tervezni egy megfelelően méretezett hidraulikus váltót, vagy puffertartályt.
Okosotthonoknál a fő cél elsősorban az, hogy egy telefonról, vagy táblagépről lehessen látni az egész épületet. Legyen az világítás, árnyékolástechnika, kamerarendszer, vagy éppen a fűtés-hűtés vezérlés. Ha mindezt egyetlen platformon keresztül akarja látni a végfelhasználó, akkor nem elég a hőszivattyúhoz csatlakoztatható wifi-modul, hiszen ebben az esetben két külön applikáción érhető el a kívánt kezelőfelület. Ilyenkor kerül előtérbe Fujitsu Waterstage rendszereinknél a modbus protokoll, amin keresztül az okosotthon-vezérléssel parancsot adhatunk a hőszivattyúnak, hogy az adott időjárási körülményekhez képest milyen üzemmódban, milyen fűtési, vagy hűtési víz gyártása mellett üzemeljen.
Apropó hűtés. Mivel a komfortérzetet legjobban a kellemes hőmérséklet és a csend tudja biztosítani, így a felületfűtés-hűtés rendszerek is egyre nagyobb teret nyernek a radiátoros és fan coilos rendszerekkel szemben. De amig a fan coil esetében a párakicsapódás és a cseppvízelvezetés könnyedén megoldott, addig a mennyezet- vagy falhűtésnél figyelni kell nehogy harmatpont alá essen az előremenő hűtési víz hőmérséklete. Hogy tudom ezt elérni? Elég a sokak által alap tervezési hőmérsékletre hagyatkozni, és 17-18 °C-os előremenő vízre beállítani a hőszivattyút hűtés üzemmódban?
A válasz egyértelmű: nem elég! Hűtési üzemmódban a vezérlés két irányba terelhető. Adhatunk egyszerűen tiltójelet a párafigyeléssel, és leállíthatjuk a hőszivattyút, ha párakicsapódás közeli állapotba kerül az épület. A már említett fixen beállított 17-18 °C-os víz gyártása mellett ezzel már egyfajta védelmet ki is alakítottunk. Viszont ha lehet, akkor ne álljunk meg itt, hanem egy keverőszelep beépítéssel adjunk lehetőséget arra, hogy a zónaszabályzás során beépített központi vezérlőnk (már amelyik erre alkalmas) ne csak egyszerű tiltójelet adjon a hőszivattyúnak, hanem tudjon emelni vagy adott esetben csökkenteni a párakicsapódás közeli állapotban levő hűtési víz hőmérsékletén. Ezzel a keverőszelep-szabályzással gyakorlatilag elérhetjük azt, hogy hűtési üzemmódban sem lesz túl sok ki/be kapcsolgatás.
Modbus-vezérlő, wifi-modul, wifis termosztát. Ördögtől való úri huncutságnak tekinthető? Jól megtervezett, alaposan átgondolt rendszer esetén aligha. Nem beszélve arról, hogy a hőszivattyú egyik legsarkalatosabb problémáját is könnyen kezelhetjük, hiszen ha nincs túl sok ki/be kapcsolgatás, akkor a kompresszor meghibásodására is egészen minimális esély keletkezik.
