Ahány ház, annyi szokás tartja a mondás, ám ez a kitétel nem igaz a helyesírásra, itt csak egy jó megoldás létezik. Cikkünkben egy széles körben használt épületgépészeti készülék helyes és helytelen írásmódjával foglalkozunk.
Nem hivatkozási alap, de ha megnézzük a Google-keresőt, akkor a „keringető szivattyú” keresésre 141 000 találatot kapunk, míg az egybeírt keringetőszivattyúra csak a töredékét. A t betűvel bővebb „keringtető szivattyú” és ennek az egybeírt változata a „keringtetőszivattyú” szintén nagyon kevés találatot hoz és mindkét utóbbi esetben kapunk keresési javaslatot a Google-tól a keringető szivattyú írásmódra, jól jelezve, hogy döntő többségben ebben a formában található meg az interneten a fogalom.
Azonban nagyot hibáznánk, ha ebből messzemenő következtetést vonnánk le!
Ha csak a szakmai oldalakon, épületgépészeti webáruházakban és a gyártói honlapokon szétnézünk, szintén nagy a „szórás”, mind a négy írásmóddal találkozhatunk (és akkor még a kötőjellel leírt változatokról nem is beszéltünk).
Hogyan írjuk helyesen?
A játék kedvéért jelölje meg az Ön szerint helyesnek vélt változatot!
A kérdés megválaszolásában természetesen a Magyar helyesírási szótár a mérvadó, amelyben szerepel a szóban forgó kifejezés.
Segítség a megoldáshoz
Egy műveltető igéről van szó, amely az ige egyik fajtája, azt fejezi ki, hogy az igében megnevezett cselekvést nem az alany maga végzi, hanem mással végezteti, illetve okozza. A műveltető igék iktelen ragozásúak és tárgyas igék, hiszen a bennük foglalt cselekvés mindig valakire vagy valamire irányul. A műveltető igék igéből képzett származékszók, pl. gyakoroltat, olvastat, rajzoltat, mosolyogtat, és ebbe a sorba illik a keringtet is.
Most már tudjuk, hogy a keringtet a helyes változat, azonban derítsük ki azt is, hogy egybe vagy külön írjuk a termék nevét. Ebben A szószerkezetekre és szóösszetételekre vonatkozó szabályok lesznek a segítségünkre, amelyekről a szabályzat A jelentésváltozás mint az egybeírás forrása rész alatt a 95. pontban fejti ki részletesebben a tudnivalókat: „Ha két szó kapcsolatának jelentése több vagy más, mint a tagok jelentésének együttese, akkor ezt az alkotóelemek egybeírásával érzékeltetjük.”
„A jelentésváltozás miatt egybeírt összetett szavak alkotó tagjai természetesen alkalmi kapcsolatba is kerülhetnek egymással. Ilyen előfordulásukban külön kell írni őket. A kétféle írásmód jól szemlélteti a kétféle alakulat közötti jelentéskülönbséget”, például: (ellenállást) mérő műszer, de mérőműszer (készüléktípus), (épületet) tervező mérnök, de tervezőmérnök (foglalkozás).”
Ezzel el is érkeztünk a helyes megfejtéshez! Jegyezzük meg és használjuk helyesen: keringtetőszivattyú
A Magyar helyesírási szótár legfrissebb, 12. kiadásának a 286. oldalán találjuk a kérdéses szót. A kép a szavazás után megjelenik tisztán.
A cikk szerint ”A műveltető igék igéből képzett származékszók, pl. gyakoroltat, olvastat, rajzoltat, mosolyogtat, és ebbe a sorba illik a keringtet is.”
Vagy egy másik sorba a műveltető igék sokféle sora közül:
-at, -et : várat, keltet, vágat, járat, festet, (meg)nézet, húzat, ingat, ringat, hajtat, stb...
(de a tat/tet-en és az at/et-en kívül is van még lehetőség. Ott az -aszt,-eszt, pl. apaszt, keleszt a -t, pl. serkent /hoppá, serkentőszivattyú és nem serkentető/, a -lal, -lel, pl. hízlal, kérlel és még van vagy három, nem is érdekes.)
A keringet simán belefér a mondott -at, -et-es sorba.
És e tekintetben igenis komoly relevanciája van annak, hogy hány találat van egyik vagy másik alakra egy google keresésben. Ugyanis (ha a találatok anyanyelvi beszélőtől származnak) a nagy számú találat azt mutatja, hogy a beszélők az úgy használják, és - kissé leegyszerűsítve - az a helyes, ahogyan a nyelvhasználók többsége alkalmazza. Most.
Horribile dictu a nyelv változik.
Bevallom mindig csodálkozom, hogy annyi év után még mindig oly sokan vannak, akiket elkerültek pl. Nádasdy Ádám gondolatai (ld. Modern Talking) a nyelvtudomány deskriptív (nem preskriptív) voltáról.
Ceterum censeo: nekem továbbra is keringetőszivattyú. )
Azt pedig szándékos cukkolás miatt illesztem ide, hogy a keringető szivattyú (így külön) írásmód is lehet helyes. ”A folyadékot keringető szivattyú a rendszer fontos eleme.” Csak mielőtt erre az esetre is az egybe írást javasolnók, mondván: úgy szerepel a szótárban.
Ponty Ferenc |
2018. febr. 24.
Megpróbálom összefoglalni: a műveltető ige cikkbéli meghatározása vakvágányra vitt, valóban műveltetőnek minősül, ha a szivattyú a folyadékot keringteti. Valaha régen én is így használtam és az idők folyamán leszoktam róla, engedelmeskedve a kereskedelemben használatos, egy betűvel rövidebb változatnak. Ezek szerint nem is az volt a gondom, hogy műveltető ige vagy sem, hanem, hogy miért TET a műveltető képző.
Ezt próbáltam illusztrálni a tréfának szánt képzeletbeli jelenettel. Nem néztem utána,, azt hittem mindkét változat helyes, nem gondoltam bele, hogy a keringet alak nem létezik. Ezt természetesen elfogadom, hiszen a nyelvtudósok mondják. Jobb lenne persze, ha belülről, magamtól is így gondolnám. Az út felét már megtettem, azt már magaménak tekintem,hogy a közeg a szivattyú által keringtetett. Fog ez menni. Tárolt dokumentumaimban kicserélem a szöveget a helyes alakra. A kinyomtatott és elküldött írásokat is megkísérlem újra cserélni. Köszönöm a szerzőnek, hogy felhívta a figyelmemet egy fontos dologra. A személyeskedésre nem reagálok.
Kósa Krisztina |
2018. febr. 23.
Amennyiben az igazság ennyire fáj, kedves Ferenc, sajnos nem tudunk mit tenni. Ott van fent feketén-fehéren a helyesírási szótárból a fotó, oldalszám, minden van hozzá; tessenkedjen szíveskedni kinyitni, és megnézni azt. Másik lehetőségként javasolnám az MTA Nyelvtudományi Intézetét felkeresni, ahol részletes magyarázatot kaphat, miért is nincs ebben a dologban igaza, és miért nem létező szó a keringetőszivattyú.
Ami pedig az állítólagos kekeckedést illeti, az én stílusom csak akkor ilyen, ha egyes emberek akkor sem hisznek a szemüknek, ha az orruk előtt van az adott magyarázat.
További szép napot!
Ponty Ferenc |
2018. febr. 22.
Engedelmes vagyok, íme a bizonyíték: elmentem a gyermekért a bölcsődébe. Látom ám, hogy egy bölcső körül egy gyerek (ő már tud járni) KERING, a bölcsőben egy csöppség RING. Mondom a hölgynek, milyen kedvesen RINGTATJA!
Mottl Gábor |
2018. febr. 22.
Szerencsére nem ez a szakma legnagyobb problémája, de ha már a vitaindító cikk megkérdezte (nem megkérdeztette), akkor ki-ki elmondja a saját álláspontját, ezért én sem értem Krisztina -más oldalakon talán megszokott, de ezen a szakmai oldalon túlzottnak tartott- kekeckedő stílusát a más véleményen lévőkkel szemben.
A Miklós által leírt érvelés szerintem azért hibádzik, mert nem a folyadék szempontjából vizsgáljuk a kérdést, hanem, a szivattyú tulajdonsága szempontjából. A szivattyú pedig ő maga végzi a folyadék keringetését, nem mással végezteti, tehát nem lehet műveltető igéről beszélni.
Fülöp Miklós |
2018. febr. 22.
Kedves Ferenc!
Szerintem az idézett szabály ”az igében megnevezett cselekvést nem az alany maga végzi, hanem mással végezteti, illetve okozza” megmagyarázza, a dolgot. A szivattyú „okozza”, hogy a víz keringjen, azaz keringtet. De megközelíthetjük úgy is, hogy a szivattyú egy helyben áll, nem ő kering, tehát nem ő végzi a cselekvést, hanem a vízzel végezteti. A két szabályt azért írtuk le, hogy legyen „cikk”, de úgy látom, hogy a szabály értelmezése csak összekavarja a dolgot. Kiegészítettem a cikket a Magyar helyesírási szótár legfrissebb, 12. kiadásának 286. oldaláról készült fotóval.
Ponty Ferenc |
2018. febr. 22.
Elhiszem Krisztina. az észérveknek hiszek. A cikkben idézett szabály nem magyarázta meg, sőt...Felírom a falra, hogy KERINGETŐ nem létezik. Kár volt gúnyolódnia.
Kósa Krisztina |
2018. febr. 22.
És igen, végre megérkezett az első versenyző (Kiss Alexandra a Facebookról), aki észérvekkel is alá tudja támasztani azt, amit Fülöp Miklós a helyesírási szótárra hivatkozva ír. Nem kell, hogy mindenben egyezzen a véleményünk a szótárral, de itt most nem is ez a fontos.
A keringTETŐszivattyú esetében pont az a lényeg, hogy nem az a lényeg, hogy kell-e a keringtetéshez bármilyen alkatrész/elem/akármi, ami kiváltja a műveltetést, hanem az, hogy az a funkciója magának a szivattyúnak, hogy keringTESSEN.
Persze játszhatunk itt Kazinczy-t, csak mert az jó móka, de az a legegyszerűbb, ha kedves Ferenc, Sebestyén és egyéb alteregói belátják, hogy ezt a futamot most a keringTETŐszivattyú nyerte.
Mottl Gábor |
2018. febr. 21.
Az én véleményem megegyezik Ponty Ferencével, mert az alapkérdés az, hogy műveltető igéről beszélhetünk-e vagy nem. Szerintem az alábbi idézet szerint nem, mert a szivattyú nem mással keringteti, hanem saját maga keringeti a folyadékot.
”Műveltető ige minden cselekvő igétől származhat. Az ilyen igen mindig azt jelenti, hogy az alany mással művelteti, téteti, végezteti a cselekvést, nem pedig maga végzi.
Forrás: Pallas Nagylexikon”
Fülöp Miklós |
2018. febr. 21.
Kedves Ponty Ferenc! A Magyar helyesírási szótár tartalmazza a kérdéses kifejezést - lehet ezzel vitatkozni, csak nincs sok értelme.
Ponty Ferenc |
2018. febr. 21.
Más a véleményem.
”Egy műveltető igéről van szó, amely az ige egyik fajtája, azt fejezi ki, hogy az igében megnevezett cselekvést nem az alany maga végzi, hanem mással végezteti, illetve okozza.”
A szivattyú nem mással keringtet, nincs alvállalkozója, a járókerék is az ó része. A túlbeszélési járvány legyen hosszabb a szöveged, ha csak egy karakterrel is következtében terjedt el a keringtető.
Az egybeírást, külön írást is taglaltuk már, nem könnyű. Visszatérve az akkor idézett problémára, bizony a szakmában mást jelent a meleg víz és a használati melegvíz. Hopp, már alá is húzta a bölcsészkaron végzett helyesírásellenőrző!
Amitől hullik a hajam, az idegen nyelvből mereven fordított kifejezések. Két nagyon elterjedt példát idézek tovább úgysem olvasnák:
magas nyomású mosó helyesen nagynyomású
magas feszültségű vezeték helyesen nagyfeszültségű
