Nagyon aktív hőszigetelés
2014. szeptember 1. | e-gépész | | 39 |
A témában, mondhatjuk, régen folyik egy komoly vita a találmány kezelője és kritikusai között, melynek újabb fordulójába tekinthetnek bele olvasóink. Érdekesség, hogy immár a fizikai alapokig mentünk vissza.
Felvezetésként még annyit: láthatóan a két fél ellentéte feloldhatatlan egy mediátor nélkül, sőt akár személyes irányba is eltolódhat, éppen ezért a teljes anyaggyűjteményt továbbítottuk egyik hazai épületgépészeti tanszékünknek (engedtessék meg a semlegesség miatt, hogy ne nevezzem meg a tanszéket), akik reményeink szerint állásfoglalásukkal segítik a helyzet kezelését. Szintén terveink között szerepel idén ősszel egy nyilvános vita megszervezése. Javaslatom, hogy addig is a vitát függesszük fel. Természetesen ez csak egy javaslat, cikkeink a továbbiakban is kommentelhetők.
Veresegyházi Béla főszerkesztő
A két iratot változtatás nélkül közöljük.
Eddig megjelent cikkeink a témában:
1. Bárkányi Tamás reakciója az eddigiekben dr. Csomor Rita tollából származó cikkekre:
Az aktív hőszigetelés elemzése 1. rész
szerző: dr. Csomor Rita - ( summa cum laude minősítéssel a fizika doktora 1986-ban ,valamint épületenergetikai minősítő) - szerint,
és a
VALÓSÁG
Tisztelt olvasók.
Az aktív hőszigeteléssel 2007. jan. 19-től kezdtem foglalkozni egy nagyon jól képzett épületgépész barátommal. Felállítottunk egy hipotézist, hogy amennyiben az épület határoló szerkezet külső részébe energiát vezetünk alacsony hőmérsékletű közeggel, akkor csökkenni fog az épület belső terének a hővesztesége. Ekkor neveztük el ezt a műszaki megoldást „ aktív hőszigetelésnek”, bár ez a megoldás egy alacsony hőmérsékletű épület fűtés/hűtés , az épületszerkezet temperálás egy speciális esete.
A hipotézisünk igazolására rengeteg előszámítást végeztünk, a lehetséges alternatív megoldásokat szimuláltuk és elemeztük. Végül elkészült az első aktív hőszigetelésű épület melyen a méréseket 2009-ben kezdtük el. Ebben az évben már a 6. aktív hőszigeteléssel ellátott épület fog elkészülni.
Miután ezek az épületek egy folyamatos kísérlet sorozatnak részei ( mindegyik épületnél mások a külső körülmények )ezért mindegyik épület adatait mérjük, gyűjtjük és elemezzük.
A több éves munkásságomról különböző fórumokon számoltam be. Természetesen, mint minden újjal szemben megjelentek az ellen vélemények. ( sajnos nem mindig szakmai alapon, elfogulatlanul.)
Ennek egyik igen látványos esete a Dr Csomor Rita elemzése ( a későbbiekben a tudományos fokozata és képesítésének említése mellőzésével ) „az elemzés szerzője” -ként fogom említeni.
Egymással folytatott levelezéseinkben felajánlottam , hogy egyeztessük eltérő véleményünket szakmai alapon, de sajnos Ő más utat választott . Elemzéseit és megállapításait rögtön a nagyközönség elé vitte, így én is kénytelen vagyok ugyan ezen a fórumon megtenni észrevételeimet.
Mindenek előtt szeretnék köszönetet mondani azért, hogy feltárta a publikációmban előfordult nyomdai hibákat és számítási hibákat amiket ugyan azon a fórumon korrigálok és elnézést kérek tisztelt olvasóimtól a hibákért.
A továbbiakban viszont idézet az elemzésből:
Az elemzés írója azt állítja, hogy a
qo=qi+qf összefüggés
NEM IGAZ
Na itt kellene egy kicsit megállni.
Nagy tisztelettel megkérdezem Dr Csomor Ritát, hogy az eddigi tanulmányai, tapasztalata, tudományos fokozata figyelembe vételével fenntartja – e továbbra is ezt az állítását ?
Amennyiben visszavonja, úgy van értelme a további állításai cáfolatának,
amennyiben továbbra is fenntartja ezt az állítását, akkor értelmetlennek tűnik mindennemű cáfolat.
Tisztelettel
Bárkányi Tamás
A cikk eredetije letölthető itt.
dr. Csomor Rita reakciója a fenti levélre:
Az igazi VALÓSÁG
Valószínűtlen fordulatot vett az aktív hőszigetelésről ezen a fórumon kialakult polémia. Egy helyesírási hibákkal teli írásban Bárkányi úr arra kéri a válaszomat, hogy az eddigi tanulmányaim, tapasztalataim, tudományos fokozatom figyelembe vételével fenntartom-e továbbra is azt az állításomat, hogy az általa jegyzett írásokban található
q0=qi+qf
összefüggés nem igaz.
Az a rossz hírem van számára, hogy ezt bárki fenntartaná a helyemben, aki érti, miről van szó, így én sem tehetek mást. Ehhez nem kellenek magas tanulmányok, tudományos fokozat, csak elemi fizikai ismeret, amire bármelyik középiskolában szert lehet tenni. Ezért tulajdonképpen a válaszadás hiábavaló. A választ mégis elkészítettem, Veresegyházi főszerkesztő úrnak is tartozom ezzel: a jogi támadást neki címezték, miattam.
A szakmai részen kívül azonban Bárkányi úrnak legalább az a kijelentése igényel cáfolatot, amely szerint: „Egymással folytatott levelezéseinkben felajánlottam , hogy egyeztessük eltérő véleményünket szakmai alapon, de sajnos Ő más utat választott . Elemzéseit és megállapításait rögtön a nagyközönség elé vitte,..”
Ezzel szemben az a valóság, hogy Bárkányi úr is megkapta június 1-én másolatban egy e-mail-emet, aminek a szakmai része mások mellett változatlanul tartalmazta az ezen a fórumon az ő fellépése kapcsán később megjelent második elemzést. Válaszában néhány helyen vitatta az én megállapításaimat, amelyekből néhányra még egy viszontválaszt kapott. A folytatást ismerik.
A q0=qi+qf összefüggés magyarázata tehát alább olvasató.
Bárkányi úrnak írt levelemben „A ház, amiben mindig tavasz van” (Magyar Építéstechnika, 2014. 2-3.) című cikkéből idéztem ezt: „Egy aktív szigeteléssel ellátott házon mért adatok szerint az aktív hőszigetelő rétegben 13 és 23 fok között változik a hőmérséklet, a fűtési idényben is 13 és 18 fok között”,. amit ő kifogásolt. Mivel egyebek közt még mindig nem érti azt sem, hogy az aktív hőszigetelésű ház mennyivel fűti túl az utcát, a táblázat végén ezt is megtalálja.
Elnézést kérek az olvasóktól, ha ezen a helyen szokatlan hangot ütök meg. Köszönhető ez annak a szürreális helyzetnek, hogy a fenti előzmények után még mindig olyan állításának igazolását kéri Bárkányi úr, amit honlapján és publikációkban rendszeresen felhasznál, és ami a fizika törvényeivel ellenkezik. A szakmai vita lehetősége hiányzik, és ismétlem, ez az írás a Veresegyházi szerkesztő urat és a mindnyájunkat szolgáló e-gépész honlapot ért támadás miatt született, az ő kérésére. De következzék most az elkerülhetetlen — fiat voluntas tua – mindenki úgy hívja ki maga ellen a sorsot, ahogy neki tetszik.
Tisztelettel
dr. Csomor Rita
Az eredeti dokumentum itt letölthető.
Hozzászólások
A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.
Szakos Péter | 2014. szept. 8.
Kedves György! Csak elméletben jeleztem, hogy lehetne. Azt már megbeszéltük, hogy értelmetlen. Nincs vita köztünk.
Chiovini György | 2014. szept. 8.
Kedves Péter! Fűteni télen kell. Télen a napkollektorok a HMV igényt sem fedezik. Szerintem ezért ez az elvi lehetőség nem reális dolog. De újra állítom, hogy a passziv hőszigetelést aktívval váltani szükségtelen, haszontalan. Az aktívval egyenértékű hőszigetelés bekerülési költsége kisebb, és nincs működtetési költsége sem. Persze mondhatnánk, hogy nincs lehetőség elegendő rétegvastagságra. Ezért teszünk egy vékonyabb aktív réteget. Erre nem tudom mit válaszolni.
Szakos Péter | 2014. szept. 8.
Kedves György, A napkollektor, mint pótlólagos hőforrás érdekes dolog. Technikailag, ha abból indulunk, ki, hogy a napkollektor csak korlátozottan alkalmas a fűtésrásegítésre a hagyományos rendszereknél, ez egy jó alternatíva lehetne, mivel elegendő csak a belső hőmérsékleti alapjel fölé (közelébe) állítani a keringetett víz hőmérsékletét és máris pozitív a mérleg. Így a szórt napsütés alacsony hőmérsékletű termelését is fel lehet használni. Fordulatszám szabályozott szivattyú kell csak, meg egy jó automatika.
biosolar | 2014. szept. 5.
"Nagyon aggályosnak tartom, hogy a keringetést megfelelően lehet indítani és leállítani a tényleges fűtés megvalósításához, illetve a hűtés elkerüléséhez." Habár ez csak egy technikai részlet, de nagyon érdekes problémára világított rá. Ha a hőelosztó a teljes felületen egyenletes hőmérsékletet tartana, akkor lenne ötletem a szabályzásra. A hőeloszlás viszont csak akkor lehet homogén, ha nincs hőelvétel, vagyis a közeg nem melegíti a falat (nem működik). Ezért nem tudom a megoldást.
Chiovini György | 2014. szept. 5.
Szeretném a nyilvánossággal leellenőrizni magamat. Én még ott tartok, hogy a falat valamilyen hőforrásból melegítjük. Mivel ez a hő "ingyen" van, ezzel kiválthatjuk a fűtési költség egy részét. A közegnek melegebbnek kell lenni, mint az ott egyébként kialakuló hőmérséklet. Nem számolgattam, de szerintem ennek közel kell lenni a fal belső hőmérsékletéhez. Különben a nagy hőmérséklet különbség miatt nagy lesz a hőáram. (Közbevetem, ez nem baj?) Tehát csak olyan közeg jöhet számításba, amelyik ilyen hőmérsékletre tudja a fal külső felét felfűteni. Két forrást tudok elképzelni: talaj, napkollektor. A talaj szerintem "túl hideg" erre a célra. A napkollektor elvileg alkalmas, bár nem folyamatosan fűtene. De én nem csak a rendszer kiviteli költségét érzem aránytalannak ahhoz képest, hogy helyette egy egyszerű passziv hőszigetelés is csökkenti falon kiáramló hőt. Nagyon aggályosnak tartom, hogy a keringetést megfelelően lehet indítani és leállítani a tényleges fűtés megvalósításához, illetve a hűtés elkerüléséhez. Miben tévedek?
biosolar | 2014. szept. 4.
Kedves Chiovini György, "... Véleményem szerint ez a bizonyos aktív hőszigetelés nem valósítható meg. Illetve kivitelezni lehet, de szinte biztos, hogy nem javít, hanem ront a helyzeten..." Javít, vagy nem javít? Az is kérdés, hogy ki mit ért ez alatt. Remélem, hogy segíthetek pontosabb képet alkotni az ötletről egy egyszerű alkalmazással. Mielőtt a technikai jellegű problémákon gondolkodnánk (mint például az egyenletes hőeloszlás biztosítása), nézzük meg, hogy elméletileg hogyan teljesít az ötlet. A veszteségek miatt gyakorlatban biztosan nem lehet elérni az optimumot, csak törekedni rá. Szóval: Nyilvánvaló, hogy a belső hőveszteség csökkentése céljából a falba csak akkor érdemes egy külső hőforrásból hőt vezetni, ha azon a ponton a hőbevitel nélkül alacsonyabb a hőmérséklet. Más szóval, csak akkor, amikor a te külső hőmérséklet tx "aktív határhőmérséklet" alá csökken. Mivel több paraméter is befolyásolja az eredményt, érdemes némi számítástecnikai segítséget is igénybe venni a kérdések megválaszolásához: http://apps.biosolar.hu/ati/ Ennek a kalkulátornak a célja az energiamegtakarítás és a gazdaságosság számszerűsítése. A számítás alapja az egyensúlyi állapotokat leíró képletek, valamint a hatályos TNM hőfokhídra vonatkozó adatai. A képletek vonatkozásában egyébként Csomor Ritával értek egyet. A program induláskor megjelenő alapadatokat felül lehet írni. Bárki kitalálhat magának egy falszerkezetet és kiszámolja hozzá az U0 és Ui értékeket, megtippelheti a talajszondákból érkező folyadék tf hőmérsékletét, a működtetéshez szükséges teljesítmény-igényt, valamint az energia-árakon felül az egyik legnagyobb bizonytalansági tényezőt, a bekerülési költséget is. Az alkalmazás kiszámolja az üzemidőt, a fal éves hőveszteség-csökkenését, valamint az üzemeltetés során elhasznált energia mennyiségét. Az energia költségek egyenlege adja az éves megtakarítás forintosított összegét. Negatív az előjel, ha az üzemeltetés önmagában költséget generál. Pozitív szaldó esetén a bekerülési költség figyelembevételével egyszerű megtérülést számolunk. 1m2-re vetített értékekkel számolunk és remélem, hogy a jelölések egyértelműek.
Chiovini György | 2014. szept. 4.
Kedves Péter! Véleményem szerint ez a bizonyos aktív hőszigetelés nem valósítható meg. Illetve kivitelezni lehet, de szinte biztos, hogy nem javít, hanem ront a helyzeten. Számomra rejtély, hogyan gondolták a szerzők. Beismerem, nem veszem a fáradságot, hogy az eredeti dokumentumokat megnézzem. Várok, hátha beírnak az e-gepeszre. De, lehet, hogy meggyőzték őket az itt olvasható érvek.
Szakos Péter | 2014. szept. 4.
Kedves György Köszönöm a megerősítést, én is ugyanezen okra vezetem vissza a vártnál jóval kisebb megtakarítást. A 24-8kW modulációs tartományú kazán az év jelentős részében ki-be kapcsolva működött (volna). Javítani próbáltam ezen azzal, hogy az eredetileg beállított 65fokos alapjel helyett 75-80-at állítottam be (a felfűtési periódusban nem érte el), illetve az egyedi, elektronikus helyiségszabályozáson a szelepek akkor is nyitva voltak 10-15%-ra, ha amúgy a helyiség hőmérséklete nem kérné a fűtést. Kazánnak jobb lett :), a helyiség hőmérséklete 1-1,5fokot ingadozott :( Mióta az új kazán megy, a minimális szeleppozíciókat 2-5%-ra vettem vissza és a helyiségek hőmérséklete a beállított alapjel +/- 0,1-0,2 fok eltérésre stabilizálódott. Én meg csak néztem, ahogy a kazán 5-10%-os modulációval folyamatosan üzemel és közben csepeg-csorog a kondenzvíz, a gázóra megpihen. Kicsit elkanyarodtunk az eredeti témától. Szerintem, az ismeretett aktív hőszigetelés, ha pénzügyi részről közelítjük, és a kivitelező szerinti megtakarítási, beruházási értékeket produkálja és ez 100év (hihi) feletti megtérülési időt eredményez, a nem foglalkozunk vele kategóriába helyezi a megoldást. Ha valaki ilyet akar, ismerve az adatokat, az vegyen, végül is demokráciában élünk. Ha elégetné a pénzt az bűnycselekmény lenne, ebből meg legyaláb lesz ÁFA bevétele az államnak.
Chiovini György | 2014. szept. 4.
Kedves Péter! A Knauf Insulation adataival valóban vigyázni kell... A pótlólagos hőszigeteléssel elérhető energia megtakarítás nem csak a hőveszteségek változásától függ. Függ attól is, hogy a kisebb igényt milyen hatásfokkal termeli meg a kazán. Nagyon leegyszerűsítve az az általánosan elterjedt vélemény, hogy bizonyos kazánok hatásfoka romlik, másoké javul. A nem kondenzáló kazánok részterhelésen nagyobb, a kondenzáló kazánok kisebb veszteséggel dolgoznak. De vajon hogyan alakul ez a gyakorlatban? Sok múlik a fűtésszabályozáson. Akkor még nem beszéltünk a szellőztetési gyakorlat esetleges változásáról, annak hatásáról. Megtörténhet, hogy a jó hőszigetelésre tekintettel egy kicsit melegebb lakást engedünk meg magunknak. Az igaz az lenne, ha egy korszerűsítés mindenre kiterjedne. Egyszerre csökkentem a veszteségeket, cserélem a hőtermelőt, jobb fűtési és szellőzési szabályozást alakítok ki. Mivel ez nagy költség, legtöbbször több lépésben változtatunk. Néhány éve a neten elérhető volt egy diagram. Arról szólt, hogy több, egymást követő beavatkozás hogyan csökkentette egy lakóház fűtési energia fogyasztását: http://chem.elte.hu/Turanyi/energia.html Sajnos ma nem nyílik meg. De a szerző elérhető: Turányi Tamás, wwww.turanyi.eu
Szakos Péter | 2014. szept. 3.
Kedves Zoárd! Már megígértem valakinek, hogy írok egy cikket ebben a témakörben, de nem egyszerű, hogy minden részleteben tényszerű legyek. Most is csak a szigetelés témaköre miatt gurult be a gyógyszerem... A ház alapjának kerülete kb. 37m, a kültéri falfelület magassága 3 és 3,5m között van, a födémre rakott szigetelés felülete 85nm, nagyjából stimmel amit írsz. 2db nagyjából négyzet alapterület részben egymás mellet, egy falon a szomszéd házához csatlakoztatva. Nem 1 óra volt bevinni a szerkezeteket, majd a 4 éves felújítási szakaszoknak megfelelően változtatni, összehasonlítani, a páraszabályozott légbevezetők beépítésének megfelelően kompenzálni. Nincs is kész... Csak a fűtési szezont vettem figyelembe, de a HMV-t még finomítom. Szerencsére a kazán szabályozója meg tudja mondani mennyit futott fűtésre és HMV-re üemórában. Ez is egy támpont. Köszönöm a javaslatot.
Chiovini György | 2014. szept. 3.
Nagyon benne vagyunk a témában... Kérdéseim a következők: Hány fokra fűtsük fel a védett oldalt? Mi a szabályozott jellemző? Hol mérjük? Hány fokos hőfoklépcsőre kell méretezni? Hány ponton kell betáplálni a közeget? Kialakítunk-e ezzel új hőhidakat? Hogyan reagál a rendszer, ha az épületen belül változik a hőmérséklet?
biosolar | 2014. szept. 3.
László, "... mindig lehet találni egy olyan síkot, ahol hidegebb a felület, mint az a mondjuk 8°C..." Igaz. Viszont ha ennek érdekében közelítenünk a külső oldal felé, avval csökken a kívánt hatás mértéke, ráadásul nő a hőveszteség külső síkon ... csiki-csuki. "... azt nemigen vitatja senki, hogy az aktív hőszigetelés fizikailag értelmezhető megoldás... Az más kérdés, anyagilag megéri-e az aktív hőszigetelés... " Én sem vitatom, hogy a külső falfűtés a beltéri fűtési-igényt csökkenti, viszont mi más célja lehet egy energetikai célú beruházásnak, ha nem az, hogy rentábilis legyen?
Zoárd | 2014. szept. 3.
Kedves Péter! Gondold végig a számításaidat, nekem valami nagyon nem stimmel. Valóban 113 m2 falat hőszigeteltél? Ha egy névleges hőveszteség érték 20%-al csökken, akkor az éves megtakarításnak feltétlen többnek kell lennie 20%-nál! Vajon levontad a HMV fogyasztást? Azt ugyanis nem befolyásolja a fal hőszigetelése! A kazán csere viszont a HMV fogyasztást is csökkenti, ráadásul a kombi - átfolyós - kondenzációs kazánok – például az enyém – úgy szabályoz, hogy keményen kondenzál a HMV termelés időszakában.
Kovács László | 2014. szept. 3.
Kedves Róbert, azt nemigen vitatja senki, hogy az aktív hőszigetelés fizikailag értelmezhető megoldás, akármennyi "hagyományos" szigetelés van a falon, mindig lehet találni egy olyan síkot, ahol hidegebb a felület, mint az a mondjuk 8°C, amit mondjuk egy talajszondás rendszerrel létre lehet hozni, tehát ebben nem tévednek az ilyen megoldások kidolgozói. Tehát a fal és a szigetelés határán mért értékek ebben az esetben nem perdöntőek. Az más kérdés, anyagilag megéri-e az aktív hőszigetelés. Ha az ember szigeteletlen házra teszi a csőkígyót, és arra a 2cm EPS, vagy akármilyen réteget (ez a Kukoricza János féle javaslat), az ugyan nominálisan jelentős megtakarítást hoz, de ugyanekkorát jelentene, ha egyszerűen 10cm szigetelést rakna fel, ami a töredék áron megvalósítható. Ha a házon eleve nagyon vastag szigetelés van, és arra teszik a csövet (Bárkányi Tamás ötlete) azt már csak fölöttébb vastag réteggel lehetne kiváltani, de annak meg azért nincs sok teteje, mert már egy eszméletlenül kis fajlagos fűtési költségből akarunk rettenetes beruházással még egy-két százalékot faragni. Ilyenkor a szivattyú fogyasztása már nagyobb, mint a gáz oldali spórolás. Péter kérdésére, persze nincs egyértelmű válasz, azt csak esetekre lehet becsülni. Léteznek projektek amire vannak adatok, ilyen a Solanova, vagy a Faluház. Számottevő a megtakarítás, de nagyon komoly külső támogatás nélkül senki sem vágott volna bele. Ideális szakmailag persze a komplex felújítás lenne, de erre nincs mindenkinek egyszerre pénze. Tragédia akkor sem történik, ha az ember először csak a házat hozza rendbe, ha nem sokkal utána tud hozzá venni egy, a hőigényhez illesztett hőtermelőt is. Utána napkollektort, napelemet, ízlés szerint.
Szakos Péter | 2014. szept. 3.
Kedves György, Köszönöm, hogy felhoztad ez a projektet, így még jobb. Ezt a kiadványt is ajánlom: http://nalamszigetelnek.hu/sites/default/files/knauf_book16_oldal_nyomdai_144dpi_modce_m3.pdf A program tökéletesen mutatta be, hogy ha egy házat nagyon leszigetelünk, akkor jelentős, akár 50%-os megtakarítást is el lehet érni. DE, a probléma ott van, hogy a leírt marketing-szöveg, öööö, izéé, hogy is mondjam szépen. Torzít. A megtérülést a BEÉPÍTETT SZIGETELőANYAG NETTO ÁRÁRA VISZONYÍTJÁK (9-10 OLDALAK) A szigetelés falra építésének munkadíját, a tetőszerkezet átalakításának költségét NEM számolják bele mint költség. És így térül meg 12 év alatt a szigetelőanyag ára, ha azt a telken tartjuk, nem a falon. Értem? Beszéltem a program szervezőivel, tudják, hogy tudom. Amiért kérdeztem az elébb. Az elmúlt években folyamatosan újítottam fel a házunkat, ha jött egy kis pénz, vettem új ablakot, cseréltem, szigetelőanyagot és felraktam a falra. Csukott szemmel a megfelelő állagúra keverek bármilyen ragasztót. Úgy csináltam, ahogy a termékadatlapok ajánlják, és nem úgy ahogy azt a "mesterek". Dűbelezés, ragasztás terén, a magyarorszgi kivitelezések 80%-a nem megfelelő. Nem oda, nem annyit, nem úgy, nem sorolom... A szigetelés 10cm EPS B30 falon, a ház fogyasztásának, winwatt szerinti javulása 10,8kW-ról 6,7kW, tehát elvileg 38%-al kellett volna kevesebb gáz fogyasztanunk. A valóság az, hogy az elfogyasztott gáz mennyisége 21%-al csökkent, úgy hogy a referenciaév foknap értéke kb 2%-al magasabb volt. Azonos gépészet, automatika és felhasználási szokások mellett. Lelövöm a poént, tavaly kazánt cseréltünk. A régi nyitott égésterű, legolcsóbb kombi kazán helyére fekerült egy felső középkategóriás kondenzációs kazán. A gázfogyasztás csökkenése: 47% a csere előtti évhez képest. Az enyhe tél hatásával kompenzálva is eléri a 24%-ot a csökkenés. Lassan elfogynak a karakterek, de még néhány gondolat: A nem komplex felújítások, nem hozzák a felületesen számolt megtérülést, mellékhatásokkal járnak. Ha egy beruházás 10 (5-4-3-2)év alatt nem térül meg, a pénzügyi szemléletű döntéshozó nemet mond. Ha az érzelmek is közbeszólnak, természetesen ez változhat, de erre nem lehet műszaki terveket alapozni. Maximum marketingkommunikációt. ;) DE ha létezik jó kombináció, megfelelő mértékű szigetelés, megfelelő mértékű szellőztetés, megfelelő gépészet, megfelelő komplexitású INTEGRÁLT automatika (bocsánat nem hagyhattam ki) miért nem azt használjuk?
biosolar | 2014. szept. 3.
Kedves Szakos Péter, 2012-13-14-ben egy teljes nyári és téli mérési sorozatot végeztünk. Egy B30-as falban és a 15 cm vastag utólagos hőszigetelésű rétegben szenzorokat helyeztünk el. A grafikon a szenzorok által mért, és az adatgyűjtő által rögzített hőmérsékleti adatokat mutatja. http://biosolar.hu/stuff/uploads/falmeres_20140413.jpg Ha az energia-megtakarítás a kérdés, akkor az a mérési adatokból egyszerűen kiszámítható (igény esetén elvégzem a számítást). A legfőbb érdekesség a világoskék görbe. A hozzá tartozó szenzor a tégla-fal és az EPS határán van elhelyezve. Az "aktív hőszigetelés" után érdeklődőknek kifejezetten ajánlott tanulmányozni ezt a görbét! Ugye jól látható, hogy a 15cm vastag EPS alatt nem hűl 15C alá a fal? Mi értelme lenne ott 10 fokos vizet keringetni? Szenzorok: 1. Szobában Szenzor mélysége a falban: 2. Vakolatban (0cm) 3. 11 cm 4. 23 cm 5. 34 cm (fal és hőszigetelés határa) 9. Szabadban Szenzor mélysége a hőszigetésben: 6. Ragasztóban (0cm) 7. 5 cm 8. 10 cm 5. 15 cm (fal és hőszigetelés határa)
Antal | 2014. szept. 3.
Tisztelt egybegyűltek! Rita cikkéből nekem az rajzolódik ki, hogy szépen elbeszélnek egymás mellett. A cikk alapvető fizikai törvényszerűséget ír le, és bebizonyítja, hogy ha kitesszük a ház elé a radiátort, akkor több lesz a gázszámlánk, ami persze igaz, de itt a 10-16C-os víz kb. ingyen is lehetne... Mikor korábban nekem is voltak hasonló saját ötleteim, felületesen utánaszámolva, nem hozta a várt eredményt. (Érdekesség, hogy rá kb. fél évvel olvastam valamelyik szaklapban egy cikket, talán pont az itt tárgyalt rendszerről.) Saját családi házunknál gondolkodtam azon, hogy a 12-15C körüli kútvíz, ami a Csepel-szigeten és környékén biztos rendelkezésre áll fűthetne akár hőszivattyú nélkül is. Akkor lenne ám jó a COP-nk. Az ám, de már vagyunk olyan kényelmesek, hogy 16C-ot is igen zokon vennénk. Mit kezdjünk hát vele, hiszen ha kint nem -5C van, hanem +16C, akkor a hőveszteség kb 1/5. Tegyük a felületet a falra kívülre! Hurrá! Az eredmények sajnos nem voltak bíztatók. 1. A falakon a hőveszteség a mai hőszigeteltségi előírások esetén, nem túl jelentős. Filtráció, ablakok-, tető traszmissziós hővesztesége(tetőtérbeépítéses épület, így már nehéz lenne a hélyzat alatt szigetelni, stb ... 2. A kútvizet nem célszerű közvetlenül átengedni a felületi fűtésen, ezért hőcserélővel illene leválasztani. Hőfoklépcső miatt esik a hőmérséklete. 3. Hőleadó oldalon fagyveszély van. Célszerűen glikolos rendszer kellene. További szivattyúzási igénynövekedés. A végén olyan tetemes összegre rúgott a szivattyúzási munka, és annyira keveset csökkentett volna a teljes hőigényen, hogy soha nem térült volna meg.
| 2014. szept. 3.
A szellőzés témában nagy egyetértés van a hozzászólók között, mégis tömegesen épülnek új épületek gépi szellőzés nélkül, és a lakásfelújítók tömegesen építik be a légtömör ablakokat anélkül, hogy a szellőzésre gondolnának. Egy két kiegészítő gondolatot, reagálást a szellőzés cikkben adtam közre pár perccel ezelőtt.
Chiovini György | 2014. szept. 3.
Kedves Szakos Péter! www.nalamszigetelnek.hu
Chiovini György | 2014. szept. 3.
Kedves Zoárd, félreérthető voltam? Hiszen szellőzésre jobban szükség van, mint fűtésre. Igaz, hogy a hideget inkább észleljük, mint a nem megfelelő levegőt. Úgy tűnik, hogy a gubancot a légtömör ablakok okozták. Használjuk, hogy kisebb legyen a fűtésszámla. De eltűnt a spontán légcsere, annak minden következményével együtt. A huzat helyett kaptuk az elhasznált, adott esetben párás levegőt. Úgy tűnik, a légtömör ablak magától értetődő, de az nem jár vele, hogy a hiányzó spontán légcsere miatt ettől kezdve tudatosan gondoskodni kell a szellőzésről. Illetve sokan azt mondják: "Kár volt megvenni a "jó" ablakot, ha nyitogatni kell, és "kimegy a meleg". Itt jönne az épületenergetika. A szellőzés szükséges, de télen gázzal (fával, szénnel) kell fizetni érte. Igen, a szellőzés okozta fűtési energiaigényt vagy vállaljuk, vagy beruházunk egy hővisszanyerős szellőzési rendszerbe. Más részről nem tartom értelmesnek a szellőzési energia igény lefaragását, ha közben a transzmissziós hőveszteség nagy. De ez meglehetősen elméleti probléma. A gyakorlatban ezt megoldjuk a külső hőszigeteléssel. Semmi újat nem írtam. Talán kiderült, hogy a kettőt egységben lehet látni, és kezelni.
Szakos Péter | 2014. szept. 3.
Kedves Törzsasztal! Ha jól látom az alapoban egyetértünk. Olyan műszaki megoldást kell válaszatni, ami egy probléma legoptimálisabb magoldását adja. Ha egy szerkezet vastagsága problémás, az új szigetelőanyagok, rendszerek segíthetnek. Nemrég egy szigetelőanyagokkal foglalkozó kereskedőnél meglepetten hallottam, hogy a PUR és PIR táblákat, amelyek szigetelési hatékonységa messze jobb a hagományos EPS, XPS, szálas anyagoknál, már falakra is használják. Létezik tehát a passzív megoldás, ami nem fogyaszt energiát. Egy kicsit más szemszögből nézve kérdezném, van-e valakinek tapasztalata, mérési eredménye arra vonatkozóan, hogy egy épület szigetelése és a szigeteléssel való elméleti (gyakorlati) hőveszteség-csökkenés a gyakorlatban milyen energiamegtakarítást eredményezett? Arányban van-e a két változás egymással, és ha nem, miért? Kérdésem nem véletlen.
Zoárd | 2014. szept. 3.
Kedves György! Nem értek egyet veled a transzmisszió előtérbe tolásával. Sajnos az összes jelenlegi energetikai pályázat legnagyobb hibája az, hogy nem foglalkozik a légtechnikával! Egy épületet energetikailag mindig komplexen kell kezelni! Normális gondolkodású megrendelőnél a komfort értékeket is bele kell kalkulálni egy energetikai rekonstrukcióba. Nagy Gábor másik cikkben említett hozzá szólása ékesen bizonyítja, hogy mekkora galibákat okoz, ha nem komplexen kezeljük a komfort és energetikai kérdéseket. És a vége az az energetikai korszerűsítésnek, hogy pocsék a levegő, büdös van. A gázszámla összege egyáltalán nem érdekli az óvodában lévő gyerekeket és dolgozókat. őket a jó komfort érdekli. A felújítás után hazamennek és megmondják a tutit a társasházi közgyűlésen, hogy a hőszigetelés és az ablakcsere baromság, az óvodában is megcsinálták és attól kezdve rossz a levegő, mert „nem szellőznek a falak”, stb, stb!
| 2014. szept. 3.
Kedves László, ami nekem az aktív hőszigetelés egyértelmű előnye, hogy ugyanaz az u érték vékonyabb falazattal érhető el, emiatt nagyobb a nettó lakóterület. A verseny alatt azt értem, hogy a tervező vagy beruházó válogathat, hogy a kitűzött u értéket grafitos vagy hagyományos eps lapokkal, kőzetgyapottal, befújt cellulóz, stb technológiákkal oldja meg, (ez nem a gyártók, hanem a technológiák versenye), és ebben a versenyben még a falazatok is megjelennek (polisztirolzsalus, tégla, stb). A szellőzésre vonatkozó felvetésére a szellőzés cikknél reagálok majd.
Kovács László | 2014. szept. 2.
Kedves István! Itt az e-gépészen, ha egy (PR) cikkhez 9 hozzászólótól 23 komment érkezik, gyakorlatilag kritikai észrevétel nélkül, én azt nem érzem rossz eredménynek. A ”nagyon aktív hőszigetelés” ennek a számnak még csak a felénél tart, és az sem rossz eredmény. Ami a hővisszanyerős szellőzést illeti, egyetértek Zoárddal, energetikailag belátható időn belül nem nagyon térül meg, de legalább bizonyos komfort igényeket kiszolgál, ráadásul a mai közel légtömören záró ablakok sok helyen szinte ki is kényszerítik a beépítését. Hogy ”a transzmissziós hőveszteséget többféle technológiával” lehet csökkenteni, amely ”technológiák versenyeznek egymással” nem tudom, mit jelent. Hőszigetelést, vagy minőségi ablakot (miként hővisszanyerős szellőző berendezést is) sokan gyártanak, de ettől még a technológia ugyanaz. A nano-festékeknek és az ”aktív hőszigetelés” jellegű megoldásnak, hm.. nem túl nagy a szakmai elfogadottsága. Hogy mi az utóbbinak az ”egyetlen előnye”, ami ”egyértelmű”, arra őszintén kíváncsi vagyok.
Chiovini György | 2014. szept. 2.
Kedves Tóth István! Egy hagyományos lakóháznál a transzmissziós veszteség lényegesen nagyobb a filtrációsnál. A transzmissziós elég egyszerűen csökkenthető, és elhatározás kérdése, hogy mennyire. Ezért készülnek az új épületek kis U-értékkel, és ezért hasznos a pótlólagos hőszigetelés. Ha ez nem lenne, akkor nem lenne annyira logikus a filtrációs veszteség csökkentése. Ha viszont a transzmissziós már "rendben van", foglalkozhatunk a szellőzéssel is. Van analógia, mert szinte teljesen hasznosítani tudom a távozó meleg levegő hőtartalmát a bejövő felmelegítésére. De ehhez egészen más technika kell. Tulajdonképpen arról van szó, hogy ha nem akarok a szellőzésnél sok hőenergiát elhasználni, például földgázt elégetni egy kazánban, ennek árát "megelőlegezem" egy hővisszanyerős szellőzés beépítésével. Az már "csak" számtan, hogy mi mennyi, megtérülés, megéri-e, stb. Legjobb tudásom szerint a kérdés azonban eldőlt. Hiszen előírás van arra, hogy egy épület folyó energia költségét oly mértékben kell csökkenteni az ehhez szükséges beruházások megvalósításával, hogy az megtérüljön a várható működési ideje alatt. (Nézetem szerint így a "pénz az ablakban", nem nyertem semmit, de ha kötelező....) A hővisszanyerős szellőzés elterjedése elsősorban magán a rendszeren múlik. Nem véletlen, hogy a Zehnder is igyekszik a szellemi feltételeket megteremteni. Falat hőszigetelni egy kis gyakorlással szinte bárki tud. Jó hővisszanyerős szellőzés tervezéséhez, kivitelezéséhez, beszabályozásához ennél több kell.
Zoárd | 2014. szept. 2.
Kedves Gyuri! Egyszerre írtuk a véleményünket! Te gyorsabb voltál. De amit leírtam, abból szerintem te is látod, hogy az egész"aktív" hősziegetelés fából, vaskarika. Azaz lehet, hogy az épületek hűtésére lehetne használni, mert úgy tűnik, hogy egy értelmes falszerkezetnél inkább hűti az épületet, mint fűti! Na, ez egy új gondolat, miből lesz a cserebogár! A végén még lesz értelme hűtésre használni? Volt már ilyen a technika történetében, hogy amivel próbálkoztak, azt végül valami teljesen másra remekül fel lehetett használni.
Zoárd | 2014. szept. 2.
Kedves István! 23-11-re vezet a cikked, ne panaszkodjál. Ott szakmáról van szó, itt már túlléptünk a szakmán, legalább is én már csak viccnek szántam a falban tologatható csőkígyó variációt – bár az egésznek meglehet csak akkor lenne értelme!. László hozzászólásának is az a lényege, hogy 200 vagy 800 év a megtérülés. Tulajdon képen teljesen mindegy, illetve mégsem! Egy pontos éves hőnyereség számítással az is kiderülhet, hogy többe kerül a villamos energia, mint amit a fal hőveszteségén meg lehet spórolni! Sőt! Ha rosszul üzemeltetik, még hűtheti is télen a házat, a helyett, hogy fűtené! Egy jó külső hőszigetelés esetén simán lehet, hogy a fal és a hőszigetelés találkozásánál a csőkígyó nélkül magasabb lesz a hőmérséklet, mint amit a talajból ki lehet venni! És ha ez így van és elbutult, vagy eleve buta volt a vezérlés, akkor bizony hűteni fogjuk télen a házat. Példa: 38 cm-es km falon van kívül 10 cm hőszigetelés. Kint +4°C, bent +20°C A km tégla és a hőszigetelés találkozásánál a hőmérséklet: +17°C!!! Ha ide +10°C-os vizet viszünk, akkor hűtjük a házat! Szóval az egész drága dologgal meg lehet növelni a fűtés számlát! Hát hajrá! Arra pedig nagyon kíváncsi vagyok, hogy lehet a 10 cm-es hőszigetelés belsejébe bevarázsolni a csőkígyót! És aztán tologatni a fal síkjában, hogy mindig ideális helyen legyen, ha van ilyen egyáltalán!
Chiovini György | 2014. szept. 2.
Kedves Zoárd, milyen falra gondoltál? Az ún. aktív hőszigetelés sem csinál mást, mint a "nem aktív" hőszigetelés. Csökkenti a belülről kifelé történő hőáramlást. Amíg a hagyományos hőszigetelés önmagában gátolja a hőterjedést, az "aktív" fűti a falat, hogy a delta T minél kisebb legyen. Ha a falban a delta T azonos, azonos lesz a hőáram is. Ez minden U-értékre igaz. Tehát a B30-as falnál is, és a legjobb Porotherem-nél is. Egy baj van. Az "aktív" hőszigetelést is szigetelni kell. Különben képtelenség lenne a falat a kívánt hőfokra fűteni. Tehát van belül a "fal", jön a fűtés, és egy külső hőszigetelés. Ez azonban lehet vékonyabb is, mert a fűtéshez használt hő "ingyen" van. (Pontosabban áram költség van.) Vagyis megspóroltam valamit a hőszigetelés vastagságon, helyette betettem a fűtést. Mi ebben az üzlet? Másik kérdés: hogyan kell a fűtést szabályozni?
| 2014. szept. 2.
Érdekes, hogy a kollégák fantáziáját milyen mértékben megmozgatja ez a hőszigetelési módszer. A hővisszanyerésről szóló múlt heti cikkem jelentősen kevesebb szakmai hozzászólást generált. Valahogy a transzmissziós hőveszteség problémaköre kedveltebb, és a hétköznapi mérnöki gondolkodásmódot jobban meghatározza és vezeti. Pedig az u értékek szigorodásával egy új épület transzmissziós/filtrációs hőigénye jellemzően a 60/40 arány körül mozog (és az építőanyagok korszerűsödésével egyre inkább a filtráció aránya nő), tehát a filtráció hatékony kezelésében sokkal több energia megtakarítás potenciál rejlik, mint a falazatok u értékekének további hajszolásában. Ráadásul a transzmissziós hőveszteséget többféle technológiával tudom csökkenteni, és ezek a technológiák versenyeznek egymással, e versenyzők mellé áll be az aktív hőszigetelés. E módszernek számomra csak egyetlen előnye egyértelmű, a többi vita tárgya. A hővisszanyerés viszont nem egy technológia a sok közül amiből a tervező, hanem alacsony energiaigényű épületek esetén éppen olyan a tervező vagy építkező szemezget, hanem alapvető eleme az épületnek, éppúgy mint az ablak vagy a tető.
Kovács László | 2014. szept. 2.
Kedves Zoárd, ne felejtkezzünk meg róla hogy ezt a hő oldali megtakarítást mennyi szivattyú munkával, azaz elektromos teljesítménnyel lehet megoldani. Hogy valamit elérjünk, elég kicsi hőfoklépcsővel, tehát elég nagy keringtetett vízmennyiséggel kell dolgozni. 100m2 becsövezett felülettel (10x10-es ház 20m2 nyílászáróval) és 2cm külső oldali szigetelés hővezetési ellenállásával számolva, méretezési állapotban nekem nagyjából 1m3/h teljesítmény jött ki. 4-5 méteres vízoldali ellenállásnál (szonda, illetve kollektor + a falba ágyazott vezeték) kell hozzá egy 40W-os szivattyú. Ha ez csak évi 2500 órát dolgozik, az 100kWh/év, ez 1m2 falra vonatkoztatva 1kWh/év, ami tegnap óta bruttó 37,50 forintba kerül. Ezt kell még levonni a hő oldali megtakarításból. Akkor már tényleg nem túl sok haszon marad. És, azt hiszem tényleg elég szolid számokkal dolgoztam.
Zoárd | 2014. szept. 2.
Utóirat: Eisten is képes volt egy két téveszménél leragadni, csak azért mert szerinte "isten nem vet kockát".
Zoárd | 2014. szept. 2.
Kedves György! Nincs ilyen korszerű fal. Egy korszerű határoló fal U értéke 0,2 - 0,3 közötti érték. Azaz az éves hőveszteség költsége U=0,25 W/m2K esetén 200 Ft/m2/év. A legideálisabb esetben is ennek legfeljebb a 25%-t lehetne a vitatott hőszigeteléssel megvalósítani. Azaz 50 Ft/év/m2 a spórolás. A beruházási összeg 20.000 Ft/m2, de legyen csak 10.000 Ft/m2. Akkor a nominális megtérülés, 10.000 Ft/m2 esetén 200 év! Egyébként olyan fal lenne az ideális, amiben ezt a síkot, ahol a csövek vannak, a hőmérséklet különbség függvényében ki-be lehetne tologatni. Javaslom a Debreceni egyetemen diplomatémának felvenni, a tologatható 3D faltemperálást. Így lesz a rendszer igazán 3D!
Chiovini György | 2014. szept. 2.
Vizsgálható a kérdés teljes élettartam költség szempontból. Van egy adott épület. Ismert a falak hőtechnikai állapota. Számolható a fűtési hőigény. Adódik egy fűtési energia fogyasztás és költség. Ha egy drágább beruházással ezt csökkenteni tudom, akkor az élettartam költség csökkenthető, mert abban a folyó fűtési költség a legnagyobb tétel. Egy lehetőség a fal hőszigetelése. Ennek nincs folyó költsége, egyszer kifizetem, és kész. Elvileg tetszőleges fűtési költség kiváltható. Csak az arányt kell megválasztanom. Mennyi fűtési költséget fizetek ki előre. Egy lehetőség a fal fűtése. Értelme, hogy a folyó költség kisebb. Nem kell tüzelőanyag, csak villamos energia a keringetéshez. Kérdés, hogy mennyi legyen a beruházási költség. Ugyanaz a helyzet, mennyi fűtési költséget fizessek ki előre. Mivel itt van folyó költség, nem lehet a beruházás drágább, sőt azonos összegű sem a külső hőszigeteléssel. Létezik ilyen megoldás?
Chiovini György | 2014. szept. 2.
Saját változatom. Legyen a belső fűtés a fal közepén. Legyen ott egy hőmérséklet mérő. Szabályozzam a fűtőközeg hőmérsékletét. Állítsam be úgy, hogy azonos a fűtés nélkül kialakuló helyi hőmérséklettel. A fűtőközeg hőmérséklete nem változik. A falon a hőáramlás nem változik. A fal hővesztesége nem változik. A közeget csak keringetni kell, de valahonnan meg kell oldani a "temperálását". Emeljem a közeg hőmérsékletét. Ha a hőforrás ezt megoldja, ennek külön költsége nincsen. Növeljem a hőfokot egészen addig, hogy azonos legyen a belső hőmérséklettel. Ekkor belülről megszűnik a hőáramlás. Az épületet nem kell fűteni. Kifelé azonban távozik a hő, ezt a közeg pótolja. A közeg által biztosítandó hő függ a csövek és a külső falfelület közötti rész hőátbocsátási tulajdonságától. Mi történt? A belső fűtést kihelyeztem a falba. Ha a hőforrásom nem tesz lehetővé ilyen nagy közeg hőmérsékletet, akkor meg kell elégednem a ház fűtési hőigényének részleges kiváltásával. Ismerve a fűtőközeg hőmérsékletét, meghatározhatom a csövek optimális helyzetét. Ha túl közel lenne a fal belső síkjához, hűtené a házat. Ha túl közel lenne a fal külső síkjához, feleslegesen nagy lenne a kifelé távozó hő. Kérdés: adott, "ingyen" rendelkezésre álló közeg hőmérséklet mellett hova kerüljön cső a falban? Még egy szempont. Ha a fal két rétegű: egy belső, teherhordó réteg és egy külső, hőszigetelő réteg, akkor nagy valószínűséggel nem találok olyan hőforrást, amelyik nem hűti a helyiséget. Ugyanis a hőszigetelés belső fele az alig kisebb hőmérsékletű a helyiségnél.
Kovács László | 2014. szept. 2.
Kedves Zoárd, egyszer már írtam erről, és most magamat idézem: "A több innovációs díjjal elismert Isoactive-3D "aktív hőszigetelő" rendszer egyik fejlesztője a Macskásy Árpád díjas Nagylucskay László, az épületgépész szakcsoport vezetője Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, aki kétszer is elnyerte az év mérnöke címet. Vagy: Debreceni Egyetem Diplomamunka témák 2013/14. II. félév: Konzulens: Prof. Dr. Zöld András, ny. egyetemi tanár 1. "Aktív hőszigetelés" energetikai elemzése Külső Konzulens: Bárkányi Tamás Mindez mennyit nyom a latban?"
Zoárd | 2014. szept. 2.
Kedves László! Elvileg még igazad van, jó a megközelítés, de szerintem a 20 eFt/m2 költség egy ésszerű hőszigeteléssel ellátott fal 50 Ft/m2-év megtakarításával, 400 év a nominális megtérülési idő. Ez viszont véleményem szerintem túlmegy a "marketingeljünk egy kicsit" tételen, ez már a szélhámosságot is kimerítheti. És itt még komfortkérdésről sem beszélhetünk, mint egy központi mesterséges, hővisszanyerős szellőzésnél, ahol szintén kijöhet akár 50 éves megtérülés is, már ha addig életképes lenne egy gépészeti rendszer. És akkor arról nem beszéltünk, hogy te is tudod, hogy a számításod leegyszerűsített, a valóságos, részletes számítás sokkal gyengébb eredményt fog hozni. Ettől függetlenül nagy multiknak is van olyan talaj kollektoros levegő-levegő, víz-levegő rendszere, melynek a megtérülése hasonló nagyságrendbe esik, mégsem láttam eddig senkit, hogy nekik esett volna, amikor adatokat kértem ilyen rendszerekre, akkor az volt a válasz, hogy még mérnek. Kedves József! Mérni akkor érdemes, ha a mérés mögött van egy jól leírható fizikai folyamat, amit előbb kiszámolunk, majd ha elsőre kedvezők a számok, akkor esetleg részletesebben egy véges elemes módszerrel is kiszámoljuk és csak utána építünk egy valóságos modellt léptékhelyesen, esetleg 1:1-ben, legalábbis nekem ez a véleményem.
Kovács László | 2014. szept. 2.
Kedves József, érte már többször kritika ezt az ”aktív hőszigetelésnek” nevezett megoldást, de egyik sem állította, hogy legalábbis hő oldalon ne lehetne vele valamennyi energiát megtakarítani. Itt legfeljebb az a kérdés, hogy számszerűsítve mennyit, és ehhez mennyi beruházási és mennyi üzemeltetési költség tartozik. Ha egy laikusnak (az építtetők többsége ilyen) próbálnám, bizonyos kisebb paraméterek elhanyagolásával, nagyságrendileg érzékeltetni a dolgot, a következőt mondanám. A fűtési időszakban +4°C átlagos külső-, és +20°C belső hőmérséklettel szoktunk számolni. A kettő különbsége 20-4=16K. Most a meglevő falunkra ráteszünk egy fémlemezt, arra egy csőkígyót, amiben valami 8-10°C körüli vizet keringtetünk, és erre még 2-3 cm hőszigetelést. Ezzel elérjük, hogy a támadott oldalon állandó 8°C legyen a hőmérséklet. (Itt most elhanyagoltuk, hogy az első esetben a hőátadási tényező is szerepel.) Ebben az esetben a hőfok különbség 20-8=12K. Ez egy negyedével kisebb, mint a kiinduló esetben volt, tehát azon a falon, hő oldalon, közelítőleg a fűtési költségnek is nagyjából negyedét lehet megtakarítani. Ha egy régi, kétoldalt vakolt téglaházról van szó, mondjuk U=1 W/m2K, és elfogadjuk a kondenzációs gázkazánokra a 11Ft/kWh összeget, valamint a rendelet szerinti H=72000 hK hőfokhidat, a kiinduló éves fűtési költség valahol 72000x1x11/1000~800 Ft, amiből 200 Ft/m2 megspórolható. Ha a szóban forgó ház fala ennél hőtechnikailag jelentősen jobb, mondjuk U=0,25W/m2K, akkor ennek a negyedét, négyzetméterenként 50 forintot, amiből azért le kell még vonni a szivattyúzás elektromos fogyasztását. Ha az így kapott számot elosztjuk a fajlagos beruházási költséggel (talajszonda, vagy kollektor, hőelosztó lemez, csőkígyó, további szigetelés, szivattyú, szerelvények, szabályozás), kapunk egy értéket, amelyikkel lehet becsülni a megtérülési időt. A nyíregyházi Bárkányi Tamás és Nagylucskay László által jegyzett, Isoactive-3D néven futó rendszerre sajnos nem találtam árakat, csak egy hasonló megoldásra, a debreceni Kukoricza János féle aktív szigetelésre, a Thermo Drapes-re. ő az egy négyzetméterre eső költséget 20-40 ezer forint közé tette. Ezt visszaosztva a lehetséges spórolással, nem látszik, hogy az ”aktív hőszigetelés” lenne az évszázad üzlete. Ettől még (nem minden csak a pénzről szól) megfelelő kommunikációval el lehet adni, csak illendő a leendő vásárlónak korrekten elmondani a peremfeltételeket is. A sértődött reakciók helyett inkább ezt ajánlanám.
Fázmán József | 2014. szept. 1.
Bár a kolléganő levezetése meggyőző - legalábbis nekem - a vitát mérési eredményekkel talán el lehetne dönteni és le lehetne zárni.
Zoárd | 2014. szept. 1.
Én nem kekeckednék a fizikával. Bárkányi úrnak hőtanból bukta. Egyébként ha valahol lenne értelme a dolognak, inkább a nyári hűtés esetén, mint a téli fűtéskor, de természetesen azt is meg lehetne oldani sokkal olcsóbban, mint becsomagolni csövekkel egy házat.
