Alternatív közösségi közlekedés
2014. március 21. | Veresegyházi | | 4 |
Budapesten az egyik taxitársaság üzembe állított 50 darab CNG-meghajtású és két darab elektromos autót. A kezdeményezés követendő, de vajon ez az első lépés, avagy az egyetlen ebben az irányban?
A sajtóközlemény:
"Környezetbarát taxik hazánkban elsőként a Budapest Taxinál
A világ nagyvárosai után Budapestre is megérkeztek a “zöld taxik”. A hazai taxi társaságok közül elsőként bővíti flottáját a Budapest Taxi több mint 50 környezetbarát autóval egy zöldebb Budapestért.
Itthon 2 elektromos és 50 CNG meghajtású új autót tesztelt a cég hónapokon keresztül egy tisztább levegőjű Budapest érdekében. A Budapest Taxi flottájában most debütáló Nissan Leaf ötajtós elektromos autói magas hatékonyságú lítium-vas-foszfát akkumulátorral működnek, amelyek gyors feltöltése mindössze 25 percet vesz igénybe, és mintegy 150 kilométeres hatósugárban juttatja el utasát a célállomásra.
Bár egyelőre két helyen lehet gyorsan tölteni a környezetbarát elektromos taxikat, a töltőállomások gyarapodása elősegítheti azok egyre szélesebb körben történő terjedését. A cég vezetője úgy véli, hogy a városvezetés, az elektromos szolgáltatók és a személyszállításban érdekelt cégek összefogásával néhány év alatt is komoly fejlesztések valósíthatók meg a közlekedésben, egy zöldebb Budapest érdekében."
Ha valahol, akkor a közösségi közlekedésben van helye a drágább beszerzési árú, de olcsóbb üzemeltetésű járműveknek. A sajtótájékoztatón én egy kérdést szerettem volna igazán feltenni az ott megjelent, de gyorsan távozó budapesti főpolgármester-helyettesnek: milyen konkrét lépésekkel támogatja a főváros vagy a kormány az alternatív közlekedés elterjedését? Gondolok itt a nyugaton jól bevált ingyenes parkolásra, buszsáv-használatra, dugódíjmentességre, beszerzési támogatásra.
Egy mókás dologra is felfigyeltem: a Budapest Taxi promóciós videóján (itt megtekinthető) a sofőr azzal látszik demonstrálni az elektromos Nissan Leaf ötcsillagos töréstesztjét, illetve az abban való hitét, hogy biztonsági öv nélkül vezet.
Hozzászólások
A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.
Zoárd | 2014. ápr. 1.
Kedves László! Amit leír, az alapjaiban igaz, de sajnos az alternatívákkal elég sok gond van: Hidrogénnél kellemetlenebb energiahordozó szerintem nincs is a földön – nem környezetvédelmi, hanem műszaki, gazdasági és biztonsági szempontból. Sajnos a villamos energia tárolása a leggyengébb pontja bárminemű előrelépésnek - egyelőre.
Zoárd | 2014. ápr. 1.
Tisztelt Emhő László! Én word-ben írom meg a hozzá szólásaimat, majd bemásolom.
| 2014. ápr. 1.
Igyekszem röviden írni, mivel a rendszer 3-szor megette elkészült hosszabb hozzászólásomat! Mindkét ujdonság megoldásnál marad jelentős (80 %-os) fosszilis energiahordozó függőségünk nagy része és káros CO2 kibocsátásunk, az elektromos autóknál a fosszilis tüzelésű erőműveinknél meglévő mintegy 30-50 %-os hatásfokból eredő 2-3-szoros CO2 kibocsátással, igaz: ezt legtöbbször a lakott településeinkből az erőművek kibocsátásához "exportálva". Az ebből eredő válasz: mindkét ujdonság közbenső megoldás: felkészülési lehetőséget adva a gyártóknak, szolgáltatóknak, hatóságoknak, kormányzatoknak és - nem utolsósorban - a közlekedőknek, hogy optimális esetben például megújuló (pl. szél-, nap-,) energiával vizet bontva hidrogént nyerjünk, abból tüzelőanyagcella segítségével nyert villamos energiával járműveinket hajthassuk. Ahogy ez kisebb, kisérleti járművekkel már itthon is elindult, és a még fejlettebb országokban sokezer járműben, sokszáz töltőállomással - az üzemelésnél gyakorlatilag CO2 kibocsátás mentesen ) már ma is történik. Így fokozatosan eljutunk a "karbon" bázisú (szén, olaj, földgáz) energia-korszakokból a "karbon mentes" korszakba. Aláhúzva Oláh György kémiai Nobel-díjasunk megszokott előadás bevezető szavait: "Hölgyeim és uraim! Az elkövetkező négy és fél milliárd évben energia válság nem várható!" (Mai tudásunk szerint ennyi a Nap hátralévő élettartama . . .)
Zoárd | 2014. márc. 24.
Kedves kollégák! A fenti hír miatt is nagyon alacsony fogyasztású épületeket célszerű tervezni! Bele gondolok, hogy hétköznapi dolog lesz a CNG, akkor a földgáz könnyen a gázolaj ársorsára juthat! És talán hasonló eset megtörténhet a villannyal is! És akkor "végre" megvalósul az energiahordozók igazi versenye?! Gondoljunk bele, most a benzinre 92%-os adó rakódik az egyéb energiahordozók 27%-os ÁFA-val szemben! Azaz a 40 Ft-os villanyáram, ha a benzin adótartalmával számoljuk, akkor 60,5 Ft/kWh-ra emelkedik! Vagy a földgáz 140 Ft/m3-es ára 212 Ft/m3-re!
