Épületgépészek által elkövetett hibatípusok IV.
2013. január 25. | Homor Miklós | | 5 |
Üzemeltetőknek és szakembereknek szóló kérdés fűtési gázfogyasztás csökkentése témában.
Van három meglévő családi ház (egyformák építészetileg, tájolás és üzemeltetési szokás szerint is, és a gázkazánjuk is egyforma, csak a fűtési rendszerük az eltérő, semmi más):
- az egyikben padlófűtés üzemel, ez a háztípus most legyen „P” típus
- a másikban korábban gravitációs radiátoros fűtés üzemelt nagy vízterű tagos radiátorokkal és nagy átmérőjű acélcsövekkel megszerelten, de ma már szivattyúval üzemeltetik, ez a háztípus most legyen „Gr” típus
- a harmadikban kis átmérőjű ötrétegű csövekkel és éppen megfelelő méretű (tehát egyáltalán nem hatalmas, hanem inkább kicsi, de megfelelő méretű) lapradiátorokkal szerelt fűtés van, ez a háztípus most legyen „Laprad” típus
Mindhárom háztípusban régi és hagyományos, ugyanolyan típusú és méretű gázkazán működik. (Pl. mindegyik gázkazán Hőterm, vagy mindegyik Termotéka, vagy mindegyik régi, fali FÉG stb. stb. Mindegy, hogy melyik típusra gondol, az a lényeg, hogy csak az egyik típusra gondoljon! Most ugyanaz az egy típus legyen mind a 3 házban.)
És most jön a kérdés:
Ha a hagyományos gázkazánokat kicseréljük ténylegesen magas színvonalú kondenzációs gázkazánokra úgy, hogy mind a 3 háztípus ugyanazt az új kondenzációs kazántípust és méretet kapja,
- de a fűtési rendszerek egyéb részein nem változtatunk semmit,
- és az egyforma épületeken sem változtatunk semmit,
- az egyforma üzemeltetési szokásokon sem változtatunk,
- és tételezzük fel, hogy az időjárás pont ugyanolyan, mint az előző évben,
akkor a korábbi év fűtési gázfogyasztásához képest melyik háznál érünk el nagyobb %-os gázmegtakarítást?
Kazáncsere után a gázmegtakarítás
Tehát az a kérdés, hogy melyik % érték a legnagyobb, tehát melyik háznál lesz a legnagyobb a fűtési gázmegtakarítás a ház korábbi gázfogyasztásához képest?
„P”, vagy „Gr”, vagy „Laprad”?
Figyelem!
Nem a három ház gázfogyasztását hasonlítjuk össze egymással, hanem az a kérdés, hogy előbb gondolja át, hogy ugyanannak a háznak az új gázfogyasztása mennyi %-kal kevesebb ugyanezen ház korábbi gázfogyasztásához képest, majd pedig válassza ki, hogy melyik fűtési típusnál (P vagy Gr vagy Laprad) lehetett elérni a legnagyobb gáz-megtakarítási %-ot a korábbi gázfogyasztáshoz képest?
Viszont előre megemlítem, hogy a „P” válasz az biztosan rossz!!! Aki „P”re gondolt, az rosszul tudja, rosszul tanítja!
Hozzászólások
A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.
Zöhls András | 2013. ápr. 2.
Ha már így két hónap elteltével szóba került. A kérdés leginkább az, a kiinduló esetben melyik volt a rosszabb, a nagy, vagy a kis vízterű rendszer. A hagyományos, kazánok a legjobb hatásfokot a méretezési vízhőmérséklet környékén éri el, a legrosszabbat pedig induláskor, a teljesítménye gáz oldalról nem nagyon változtatható. A kis vízterű rendszer hőtartalama is kicsi, a radiátorokban levő mennyiség átmeneti időben hamar visszahűl, a kazán (azzal a vacak hatásfokkal) sűrűn ki-be kapcsol. A nagy terű rendszerek lomhák, mint egy cserépkályha, a kazánnak ugyan több idő kell az adott víztömeg felmelegítéséhez, de utána jóval többet pihenhet, amíg újra lehűl. Nála az egy órára eső, ki-bekapcsolási szám alacsonyabb, a fajlagos hatásfok jobb. A kazán állandó zajos nyüzsgése miatt alacsonyabbra állíthatjuk a fűtés kilépő hőmérsékletét, ezzel ugyan lassítjuk a hűlést (alacsonyabb a radiátor felületi hőmérséklete), de ugyanakkor a rosszabb hatásfokú tartományban dolgoztatjuk a kazánt. A modulációs kazánok teljesítménye viszonylag széles tartományban változtatható, ez a kapcsolgatási probléma kisebb, de mivel a lapradiátoros rendszer eredendően gyengébb volt, rajta lehet többet spórolni.
Balpeta | 2013. ápr. 1.
Tisztelt Urak! Én nem vagyok épületgépész, "csak" közlekedési gépész, de szeretnék részt venni a játékban. Azt gondolom, hogy a kazáncsere előtt, a kazánok által leadott átlagos teljesítmény csak egy fix teljesítmény ki-be kapcsolásával volt szabályozható. Ha nem történt változtatás a rendszerben, akkor a kondenzációs kazán esetében is marad a fix teljesítmény ki-be kapcsolgatása. Tehát nem lesz különbség a megtakarítások között.
Imreh Márton | 2013. febr. 4.
Ha nagyon elméleti szintem akarom vizsgálni a kérdést, akkor én az energiamegmaradás felé mozdulnék. Az épület hőigénye mitől változott volna??? Viszont ha hőmérsékletekbe és szabályozásba is belemegyünk akkor izgalmas kérdések jöhetnek még elő! Várom a megfejtést!
Baumann József | 2013. jan. 30.
Tisztelt Juhász István! Szerintem ott van a kutya elásva, hogy az időjárás függő szabályozásról nem volt szó, az már a fűtési rendszer megváltoztatását is jelentené (szabályozás).
Juhász István | 2013. jan. 30.
Tisztelt Homor Miklós Úr! Kedves Kolléga! Ez így most megint egy provokatívan megfogalmazott feladvány, gondolok itt kiváltképp az utolsó mondatodra. Kiegészíteném a P leírását a saját szájam íze szerint. A mai hazai viszonyoknak megfelelően túlméretezett a fűtés (durván) és a padlófűtés kapcsolása egy egyszerű bekeverő kapcsolással működik (t előremenő korlátozás állandó 30°C-ra), szobatermosztát kapcsolja a szivattyút. Csak főköri szivattyú van és a "többlet" víz a fürdőszobai törölközőszárítós radiátoron igyekszik keresztülzúgni. "Tanulmányaim szerint" a kondenzációs kazán előremenőjét külső hőmérsékletről vezérelve a keverőszelep állandóan nyitva maradhatna, így alacsonyabb lenne a fűtési hőfoklépcső, a kondenzációs hőt ki lehetne használni. Vagyis ennek kellene "nyerni", leggyorsabban "megtérülni". Kiváncsian várom a megoldást. Sejtem, hogy a te gondolatmeneted szerint GR fog győzni, de miért is...?
