Korszerűsítés évtizedes technológiával?

2020. augusztus 31. | e-gépész | | 0 |

A közelmúltban egy társasház fűtéskorszerűsítési munkáival kapcsolatban közöltünk cikket, amelynek alapját egy olvasói levél adta. Az íráshoz több hozzászólás is érkezett a kollégák részéről – ezekre reagálunk most.

A Ronda, de hatékony – Fűtéskorszerűsítés átkötőelem beépítésével című cikkünkben egy laikus kérdező fejezte ki aggályát a beépített H-elem meghajlítása kapcsán. A megkeresésre írt reakciónk kapcsán több kolléga is kifejtette a véleményét, ezekre az alábbiakban reagálunk.

Vélemény:

A képen látható korszerűsítésben nem az a fájó, hogy ronda, hanem az, hogy teljesen rossz a kivitelezett megoldás, a probléma megoldására alkalmatlan! Felháborítónak tartom, hogy 30 évvel a rendszerváltozás után ilyen, hozzá nem értő, amatőr módon kerülnek fűtési rendszerek felújításra! Az egycsöves átkötős fűtési rendszerekhez – ami több szocialista panelház rendszerben elterjedt volt – már 30 éve nem ez a megoldás! Több gyártónak is van erre megfelelő keverő szelepe.

Válasz:

Az eredeti kérdés az esztétika volt, a hajlított cső miatt reklamált a lakó. A javasolt Oventrop szelep beépítése esetén is meg kell hajlítani az összekötő csövet. A kivitelező a hajlítást hidegen végezte és emiatt behorpadt a cső (szakszerűtlen kivitelezés), szebb lett volna, ha melegen meggyvörösre felizzítja a prakkolt csövet, vagy csőhajlítón csinálta volna meg az ívet.

Vélemény:

A 70-es években nagy radiátorhiány volt. Elsősorban a budapesti házgyári lakásoknál RADAL fűtőtestet építettek be, melynek csőregiszterét kézzel hegesztették. A kötéstávnál néhány mm-es hiba gyakori volt. A CSŐSZER sok szenvedés után a rogyasztást találta ki és alkalmazta.Más fűtőtesteknél erre nem volt szükség. Ez a megoldás azzal is járt, hogy kezdeti szándékuk ellenére a pontos méret beállításhoz hegesztő apparátot kellett felvinni a szintekre. Azután nem volt szükség a jobb-bal menetes karmantyúk alkalmazására sem.

Válasz:

Az egycsöves fűtést pont azért fejlesztették, hogy az emeletre ne kelljen a hegesztő aparátot felvinni a munkásoknak. A cél, hogy a paneles építkezések gyorsaságát felvegye a szerelőipar is, és ezzel a technológiával sikerült is. Független a radiátor típusától az „U” csövek tágulása, ezért minden egycsöves átkötőszakasznál a „H” elem átkötőszakasza meg van hajlítva.

Vélemény:

A kivitelező nem a hőtágulással magyarázta a megtörést, hanem azzal, hogy így egyszerűbb méretre igazítani a H elemet...

Válasz:

Lehet, hogy a szerelő nem volt tudatában, de végül is a hajlítással ha csúnyán is, de jót tett.

A válaszokat megfogalmazta:
Bokor András

A „H” idom beépítése témához

Néhány észrevétellel, gondolattal zárom le – a magam részéről – a fórumbeszélgetést (Gyurkovics Zoltán írása).

Ha az Épületgépészeti Tagozatnak címzett szakmai, vagy szakmai jellegű kérdés érkezik, arra illik válaszolni. Az én álláspontom szerint – minden körülmény ismeretének hiányában – lehetőleg tömören, a konkrétumra koncentrálva kell válaszolni. Amennyire ez lehetséges! Persze ez nehéz, mert egyrészt nem szakember kérdez szakembert, másrészt – ahogy jeleztem – minden körülményt nem ismerünk. Az hiba, hogy ezt most jelzem a kérdés kapcsán, bár korábban ezt már kifejtettem egy más jellegű kérdésre válaszolva.
A hozzászólások – kiemelten dr Csoknyai István hozzászólása – bemutatott egy olyan szakmai állapotot, anyagellátási helyzetet, amely a 70-es évekre, a 80-as évek első felére jellemző volt, amely a mai kínálati piachoz szokott fiatal kollegák számára elképzelhetetlen. Lásd a RADAL radiátorok gyártását, kötéstáv-pontatlanságát! (Őszintén szólva engem is meglepett ez a fajta „házilagos sorozatgyártás”.)
Ha nem alkalmazta volna az előregyártásra berendezkedő szerelőipar a „cső-roggyantó” módszert, minden elemet a helyszínen kellett volna legyártani, amely elképzelhetetlen volt a „házgyártás” időszakában. (Lásd ehhez dr Csoknyai István és Bokor Andris kiegészítését, válaszát!) Ez a rekonstrukció során sem járatos megoldás! Sőt, most lakott az ingatlan!
„Bűnronda” volt ez akkor is, amikor kényszerszülte megoldásként először alkalmazásra került. Ez azonban akkor, amikor felcsillant a lehetősége annak, hogy a tömeges lakásépítés lehetőséget jelenthet a társbérletek megszüntetésére, amikor lehetőség mutatkozott a fiatal házasok lakáshoz jutásához, nem igazán számított!
A kérdező egy olyan társasházban rendelkezik, rendelkezhet lakással, mely éppen (gépészeti) energetikai felújításon esik át! Tudott, hogy az energetikai korszerűsítés korábban hőszigetelésre, nyílászárók fokozott légzárásúra történő cseréjére korlátozódott. Az épületgépészeti rendszerek felújítása sokáig szóba sem került. Ezért is beszélhetünk ma 500-800 000 iparosított technológiával épített lakásról úgy, mint egy kerülgetett-, megoldásra váró-, egyre terebélyesedő társadalmi problémáról! (És itt nem csupán a jelenlegi állapotukban szabályozhatatlan központi fűtési rendszerekről van szó, hanem az MM-falas alumínium elektromos vezetékhálózatokról, a leamortizálódott víz- és csatornahálózatokról, az energiafaló – ha egyáltalán működik – zajos szellőző rendszerekről, vagy a megnövekedett komfort elvárásokból adódó igényekről, nem beszélve a megváltozott építéshatósági – pl. tűzrendészeti – követelményekről.)
Visszatérve a konkrét ügyre, természetesen lehet vitát nyitni a tervezett – mert biztosan tervezett! – műszaki megoldásról. Van majdnem mindenre más megoldás is. Igen lehetne az elágazási – elosztási – pontba is szerelvényt beépíteni. Lehetne szebb, lehetne elegánsabb. De lehetne azt is mondani, hogy még mindig nem ez az üdvözítő megoldás. Hanem megvalósítani egy olyan horizontális elosztást, amely a korrektebb, lakásonkénti szabályozást és elszámoló MÉRÉS-t tenné lehetővé! Költség kérdése is ez. De nem is csak beruházási költség kérdése! A bemutatott műszaki megoldás nem azért minimálszintű, mert egyutú szerelvény van beépítve a „H” idom után, és mert az „eredeti” csőroggyantó megoldást alkalmazzák, hanem azért, mert – majdnem biztosan – emiatt még éppen a kiköltöztetés nélküli megoldás is szempont lehetett!

Összefoglalva: lakossági megkeresésekre nehéz olyan választ adni, amire nem lenne (több) másik is! Minden észrevétel, minden megoldás-javaslat több szempont alapján elemezhető.

A hozzászólások mindegyike – építő kritikát tartalmazó, javaslattevő, ötletadó stb. – hasznos lehet, lesz majd egy ismételten beinduló panelprogram során. 2018-ban az első lépéseket megtettük. Remélhetően lesz folytatása!

Gyurkovics Zoltán

Fűtéskorszerűsítés Panelház Radiátor