Ronda, de hatékony
Fűtéskorszerűsítés átkötőelem beépítésével
2020. augusztus 18. | e-gépész | | 2 |
Egy társasház fűtéskorszerűsítési munkáival kapcsolatban kaptunk olvasói levelet, amely . Ennek során beszerelésre kerül, illetve hozzánk már került, minden radiátor elé egy összekötő (vagy H-cső). A kivitelezés megfelelőségéről nem vagyok meggyőződve, a cső minden egyes esetben meg van törve.
Az e-gépész online felületein keresztül rendszeresen kapunk különböző megkereséseket, amelyekben a tanácsért fordulnak hozzánk vagy a véleményünket kérik valamilyen épületgépészettel összefüggő esetben. Ugyan az ilyen jellegű szaktanácsadás nem profilja sem az e-gépésznek, sem az Épületgépészeti Tagozatnak, de azért igyekszünk segíteni a hozzánk fordulóknak. Az olyan eseteket, amelyek szélesebb kör érdeklődésére is számot tarthat, vagy ismétlődő jelleggel felbukkan, anonim módon megosztjuk. Tesszük ezt azért is, hogy az egyes eseteket az e-gépész olvasói nyilvánosan megvitathassák.
A kérdés
A társasházunkban jelenleg is folyik egy fűtéskorszerűsítési program kivitelezése. Ennek során beszerelésre kerül, illetve hozzánk már került, minden radiátor elé egy összekötő (vagy H-cső). A kivitelezés megfelelőségéről nem vagyok meggyőződve, a cső minden egyes esetben meg van törve.
A társasházban többen nem tudjuk megítélni, hogy (azon kívül, hogy ez így bűn ronda) nem okoz-e áramlási problémát és ebből fakadóan, hosszabb távon jelentkező, idő előtti meghibásodást? A kivitelező nyilatkozata szerint ezt a megoldást nagyon régóta alkalmazza a szakma ilyen jellegű szerelések esetén az egész országban. Eddig egyikünk sem látott még ilyet, akár személyesen, akár pl. használt, felújított panellakások fényképes hirdetéseiben sem.
A válasz
A választ Gyurkovics Zoltán, a Magyar Mérnöki Kamara Épületgépészeti Tagozatnak elnöke fogalmazta meg.
A tisztelt levélíró egy korábban „iparosított technológiával épült társasház” energetikai korszerűsítésével kapcsolatos műszaki megoldás megfelelőségére vonatkozó kérdést tett fel. A kérdés mellett egy állítást is megfogalmazott, miszerint „ez így bűn ronda” – erre szakmai választ nem adunk. Persze lehetne a válasz az, hogy „ízlés dolga”, ami természetesen nem műszaki relevancia, azonban izgalmasabb a műszaki megfelelőség kérdése.
A MMK Épületgépészeti Tagozata Szakértői Bizottságának tagja, Bokor András, aki amellett, hogy nagy tapasztalatú gyakorló tervező, igazságügyi műszaki szakértő is. Andrással konzultálva az alábbiakban adok választ a kérdésére.
A szerelés nagyon is szakszerű!
Az átalakítás előtt átfolyós rendszerű egycsöves fűtése volt a háznak. Ebben még nem volt a radiátoroknál szelep, a hőleadók teljesítményszabályozására nem volt lehetőség. A magas hőmérsékletű – méretezési állapotban mondjuk 80 fokos fűtőközeg – a hálózatot „tágulásra kényszeríti”. A nyomvonallal kialakított „U” elemek veszik fel a hőmozgást, tágulnak. Ehhez kellett, hogy a strang és a radiátor között legalább 60 cm-es szárhossza legyen az „U” elemnek.
Az átkötő szakaszos egycsöves fűtésnél (amikor már radiátorszelep is bekerült az egycsöves rendszerbe), az átkötőszakasz azért épül a rendszerbe, hogy a lakó ne a strangot zárja el, hanem csak a radiátorát. Ezt az átkötőszakaszos elemet „H” elemnek hívják és már az előregyártó üzemben is meghajlították az átkötő szakaszt, mert az „U” elem mozgása következtében, ha az átkötő szakasz nem tud tágulni, illetve zsugorodni, akkor leszakadna a kötéseknél. Ha az előregyártás hegesztett kötést tartalmaz, akkor a varrat kap nagy terhelést. A mellékelt fotók tanúsága szerint a társasházban a „H” elemeket menetes kötésekkel építik be a rendszerbe. (Helyesen, mert a hegesztési technológia lakott épületben fokozott veszélyforrást jelentene!) A menetes kötés sérülékenyebb, mint a hegesztett.
Helyes a hőtágulás miatti hőmozgást biztosító geometriai kialakítás.
FűtéskorszerűsítésFűtéstechnikaPanelházRadiátor
Kapcsolódó
Hozzászólások
A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.
Zoárd | 2020. aug. 24.
A képen látható korszerűsítésben nem az a fájó, hogy ronda, hanem az, hogy teljesen rossz a kivitelezett megoldás, a probléma megoldására alkalmatlan! Felháborítónak tartom, hogy 30 évvel a rendszerváltozás után ilyen, hozzá nem értő, amatőr módon kerülnek fűtési rendszerek felújításra! Az egycsöves átkötős fűtési rendszerekhez – ami több szocialista panelház rendszerben elterjedt volt – már 30 éve nem ez a megoldás! Több gyártónak is van erre megfelelő keverő szelepe. Például az Oventrop weboldalán is megtalálható a feladathoz szükséges szelep (https://www.oventrop.com/hu-HU/term%C3%A9kek/term%C3%A9kek/cikksz%C3%A1m/1180584/) de más gyártóknak is van ilyen szelepe.
Dr. Csoknyai István | 2020. aug. 21.
A 70-es években nagy radiátor hiány volt. Elsősorban a budapesti házgyári lakásoknál RADAL fűtőtestet építettek be, melynek csőregiszterét kézzel hegesztették. A kötéstávnál néhány mm-es hiba gyakori volt. A CSŐSZER sok szenvedés után a rogyasztást találta ki és alkalmazta.Más fűtőtesteknél erre nem volt szükség. Ez a megoldás azzal is járt, hogy kezdeti szándékuk ellenére a pontos méret beállításhoz hegesztő apparátot kellett felvinni a szintekre. Uzután nem volt szükség a jobb-bal menetes karmantyúk alkalmazására sem.
