e-gépész online szaklap

Kötelező lesz az épületautomatizálási és épületszabályozási rendszer

| | |  1 | |

2022. január 1-től szigorodtak a nagyobb fűtési, légkondicionáló és szellőző rendszerek automatizálására és szabályozására vonatkozó előírások, de eltérő szabályok vonatkoznak a lakóépületekre és a nem lakáscélú épületekre.

Az épületek energiatakarékos és gazdaságos üzemeltetéséhez hatékony segítséget biztosítanak az okosépületekben egyre gyakoribb épületautomatizálási és épületszabályozási rendszerek. További előnye ezen rendszereknek a biztonságos működés, hiszen a meghibásodásokat és az általánostól eltérő üzemelést időben azonosítják és jelzik az üzemeltetők számára. 2022. január 1-től szigorodtak a nagyobb fűtési, légkondicionáló és szellőző rendszerek automatizálására és szabályozására vonatkozó előírások, és bizonyos esetekben kötelezővé válik – számol be róla az épitésijog.hu

Definíció szerint az épületautomatizálási és -szabályozási rendszer olyan rendszer, amely magában foglalja mindazon termékeket, szoftvereket és mérnöki szolgáltatásokat, amelyek automatikus vezérlés révén, és a kézi működtetés megkönnyítésével elősegíthetik az épülettechnikai rendszerek energiahatékony, gazdaságos és biztonságos üzemeltetését.

Nem lakáscélú épületek

Fontos, hogy a nem lakáscélú épületek esetén konkrét határnap van az épületfelügyeleti rendszer kiépítésére: 2025. január 1-ig kell felszerelni a fűtési rendszereket, kombináltan helyiségfűtési és szellőző rendszereket, légkondicionáló, valamint kombináltan légkondicionáló és szellőző rendszereket, ha azok névleges effektív teljesítménye 290 kW-nál nagyobb, és ha a műszaki feltételek ezt lehetővé teszik.

Az épületfelügyeleti rendszernek alkalmasnak kell lennie az energiafelhasználás folyamatos ellenőrzésére, regisztrálására, korrekciójára és elemzésére. Fontos, hogy a rendszer jelezze az épülettechnikai rendszerek hatékonyságának csökkenését, ami lehetőséget ad a változás elemzésére és egy esetleges meghibásodás gyors javítására .

Lakóépületekre vonatkozó előírások

Lakóépületek esetében szintén a 290 kW-nál nagyobb névleges effektív teljesítményű fűtési rendszerre, kombináltan helyiségfűtési és szellőző rendszerre, légkondicionáló rendszerre, valamint kombináltan légkondicionáló és szellőző rendszerre vonatkoznak az új előírások. Ezeknél az épületeknél adott határnap helyett a rendszer soron következő jelentős felújítása alkalmával kell az épületautomatizálási és épületszabályozási rendszert kiépíteni.

Az épületfelügyeleti rendszernek folyamatosan működnie kell, és feladata, hogy az épület energiahatékonyságát mérje, és jelezze az üzemeltető számára, ha a hatékonyság jelentősen csökken vagy karbantartásra van szükség. A szabályozási rendszernek optimalizálnia kell az energiatermelést, az energiatárolást, az elosztást és a felhasználást.

Forrás: epitesijog.hu

Hozzászólás

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Zoárd | 2022. márc. 26.

Szeretném látni azt az előkészítő tanulmányt, ami alapján ezt a rendeletet meghozták. Szerintem nincs ilyen, mert, ha erről készült volna egy korrekt előkészítő tanulmány, akkor senkinek se jutott volna eszébe ilyen határidőket és ilyen a feltétel rendszereket nem tisztázó blabla szöveget összeirkálni. A magyar kivitelői kapacitás automatika területen nincs erre felkészülve. 3 év alatt több ezer épületre telepítsünk épületfelügyeletet? Valaki is végig gondolta, hogy a magyar épületautomatizálási kapacitás hol is áll? Biztos vagyok benne, hogy az épületállománnyal rendelkező tulajdonosok döntő többsége sincs erre felkészülve, sem tudásban, sem anyagilag. Elképesztő mennyiségű 290 kW-nál nagyobb hőigényű épületállomány van Magyarországon. Ráadásul egy jelentős részüknél előbb energetikai korszerűsítést kell elvégezni, mert a régi gagyi rendszerre, hőszigeteletlen épületekre teljesen értelmetlen egy drága épületfelügyeleti rendszert installálni. Ez pont úgy el lesz elfelejtve, mint a korábbi épület energetikai vizsgálatok.

Facebook-hozzászólásmodul