e-gépész online szaklap

Jó így az irány?

| | |  14 | |

Jó így az irány?

Szakmagyakorló kollégák kerestek fel – habitusuktól függően értetlenkedő, méltatlankodó, dühös hangú – levélben, vagy telefonhívással az elmúlt napokban. Meglepő részletezettséggel módosította a 7/2006. (V. 24.) korm. rendelet 1. számú mellékletének 2. pontját a 61/2020. (XII. 30.) ITM rendelettel. Már a közösségi médiában is helyet követelnek az ezzel kapcsolatos vélemények, és azok a kérdések, amelyek a váratlannak nevezhető módosítások gerjesztenek.

„Kötelező lesz a gépi szellőztetés! – avagy változott a TNM-rendelet, az ablaknyitogatás már nem lesz elég …” – olvasható az ezzel a címmel indított részletes tájékoztató bejegyzés. Miről is van szó? Az idézett Melléklet 2.1-2.3. alpontjai a szükséges szellőző levegő mennyiségének a meghatározásával foglalkozik. Ezt nem részletezve az ominózus 2.4 alpont szövege:

„Az épület 2.1. vagy 2.2. alpontban meghatározott, a tartózkodási zónába minimálisan bejuttatandó friss levegő mennyiséget és az elvezetésre kerülő szennyezett levegőt, így a légcserét, csak szabályozott működésű hővisszanyerős szellőztetőrendszer vagy központi elszívásos szellőzés kiépítésével lehet biztosítani, mely a belső páratartalom és CO2-szint alapján automatikusan és folyamatosan, igény szerint üzemel. A rendszer részeként és kialakításánál figyelembe vehetők a friss levegő bevezetésére alkalmas passzív, automatikus működésű páraszabályozású légbevezető elemek. Az épület külső nyílászáróinak teljes vagy részleges nyitásával történő friss levegő bejutást a 2.1. és 2.2. alpontban meghatározott érték számításnál nem szabad figyelembe venni.”

Ez a pont valóban csak a gépi szellőzést „fogadja el” megoldásként a frisslevegő dotáció biztosítására. Mi több – itt a vastag betűs kiemelés magyarázata – előírja a központi megoldást! Kiemelten javasolja a hővisszanyerős szellőztetőrendszert, és kicsit megengedőbben a központi elszívást. Nyilvánvaló különbséget jelent a két megoldás között a hővisszanyerés lehetőségéről való lemondás, illetve, hogy a „csak” központi elszívás esetében figyelembe vehető műszaki megoldásként nevezi meg a légbevezető elemeket. 

Erről van tehát szó! De mi a baj ezzel a módosítással? Nem jó az irány? Ha nem, akkor miért nem?

Nem az előremutató műszaki tartalom miatt kritizálható, hisz a PJ vadászatban a legkisebb mértékű megtakarítás is fontos. Kritizálható azonban a meglepetésszerű, előkészítetlen bevezetése miatt. Azért, mert nem kellően átgondolt. Nem tesz különbséget a nem lakójellegű, ill. a lakóépületek között a 2.4. pont. Emiatt sem könnyen tartható be. Ezt a hazai termékkínálat alapján, a központi – kiemelten a CO2 koncentráció szint alapján történő – szabályozásnak úgy általában történő kikötése alapján lehet állítani. Természetesen mindenre van műszaki megoldás, de más szempontok – pl. beruházási-, és üzemeltetési költségek – megfontolásától sem lehet eltekinteni!

A hozzám beérkezett megkeresések kitérnek arra is, hogy mi lesz a 2020. december 30-a előtti előírások figyelembevételével már megtervezett, esetleg már építés alatt álló létesítmények műszaki átadásával, ha ez a módosítás átmeneti intézkedés nélkül, változatlan formában fennmarad? (A hatálybalépés időpontja: 2021. 01. 01.)

Fontos megjegyzés, hogy fentieket azt követően írtam le, hogy egyeztettem dr. Csoknyai Tamással, aki nem csupán az ÉPGET Tanszéknek a vezetője, hanem a MMK Épületgépészeti Tagozatán belül működő Épületenergetikai Szakosztálynak is!

Az elmondottak alapján fontosnak gondoljuk, fontosnak gondolom egy olyan állásfoglalást eljuttatni az ITM-hez, amely semmiképpen sem teljes visszalépést ajánl, hanem azt, hogy a realitásokat jobban figyelembe vevő megoldások elfogadása – pl. a decentralizált szellőző rendszerek – is kerüljenek be a rendeletbe.

Gyurkovics Zoltán elnök
MMK Épületgépészeti Tagozat 

LégtechnikaSzellőztetés

Hozzászólások

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Zoárd | 2021. febr. 2.

Ami a szakmai kifejezések értelmezését illeti, egy a mi szakmánknak szóló szabványban, rendeletben szerintem nem probléma, ha olyan szakmai zsargont használnak, ami más területen dolgozóknak nem egyértelmű, de számunkra érthető, sőt elfogadott. Számos szabványos leírást nem is lehetne más képen megoldani. Remélem, nekem sem kell hosszan kifejtenem itt, hogy mit jelent a TNM rendelet, vagy a VOC érzékelő, vagy, hogy mit jelent az 1K arányosságú termosztatikus szelep.


Zoárd | 2021. febr. 2.

A TNM rendeletet szövegben nem érzem szakmai szempontból azt a követelményt, hogy a hővisszanyerős központi szellőzés ne lehet több önálló rendszerrel megoldani, azaz decentralizáltan. Ez itt egy szakmai zsargon, ami azt jelenti, hogy a hővisszanyerőt el kell valahol helyezni egy „központi” helyen és a helyiségektől oda kell vezetni a légcsatornán keresztül a levegőt. Elvileg egyetlen olyan szellőző rendszer megoldás van, ami nem ilyen és hővisszanyerős. Ez a falba épített hőkapacitással rendelkező osztott rendszerű szellőzés. Ez úgy működik, mint egy kettévágott forgódobos szellőző berendezés. A hővisszanyerést úgy biztosítja, hogy a két rész felváltva befúj, illetve elszív egy időperiódus szerint, váltakozva. Eddig csak kiállításon láttam ilyet, nem halottam róla, hogy valaki is beépített volna ilyet.


Zoárd | 2021. febr. 2.

Lakások, családi házak szellőzés tervezése abból a szempontból nem egy bonyolult dolog, hogy vannak komplett rendszerek, különböző gyártóktól. Most nem akarok itt senkit sem felsorolni, de, mind a hővisszanyerős megoldásra, mind az elszívásos rendszerre vannak (CO2, VOC, pára, jelenlét érzékelőkkel, esetleg kézi kapcsolós megoldással és ezek kombinációival vezérelt rendszerek) gyártók, akiknek teljesen korrekt tervezési segédletei vannak és komplett rendszer installálható, jellemzően egyetlen gyártó rendszerelemeiből. Ami itt problémát okozhat a Megrendelő és az Építésztervező meggyőzése. Ez manapság van, hogy több energiát emészt fel, mint magának a rendszernek a megtervezése. Alapjában véve ezért örülök, hogy a TNM rendeletbe ez bekerült, még akkor is, ha van egy logikai hiba benne, maximum a logikai hibát kell javítani a követelmény rendszerben. És sajnos akkor is helyesnek tartom a jelen környezetben ennek a megjelenítését, ha egyébként itt csak a szellőzési koncepcióra és a szakmai anyagokra kellene tulajdon képen felhívni a figyelmet.


Csiha András | 2021. febr. 2.

Egy dolgot szeretnék tisztázni: amikor én azt állítottam, hogy egy kombinált hő- és páraérzékelő szenzor ára 1000 Ft, egy CO2 érzékelő pedig 30000 Ft körüli tétel, csak egy egyszerű, NYÁK-ra ültethető SMD alkatrészről írtam. Zoárd a komplett, önállóan telepíthető érzékelő egységek áráról írt amikor párára 15-20 ezer, illetve CO2-re 100000 Ft-os tételeket említett. Egyikünk sem említette a gyártás módosítása és a telepítés plusz költségeit, ahogy a működtető szoftver fejlesztéséét sem. Ezt az alapjában rossz, nem egyértelműen megfogalmazott, önkényesen meghozott, a szakmai szempontokat és józan észérveket semmibe vevő rendeletet természetesen sürgősen vissza kell vonatni - ehhez a szakma minden szervezetének összehangolt, együttes fellépésére van szükség.


Zoárd | 2021. febr. 1.

A TNM rendelet előírása. A rendelet megfogalmazásában valóban van némi grammatikai zavar. A hővisszanyerős szellőzés és az elszívásos között „vagy” szerepel, azaz vagy az egyik, vagy a másik megoldást tartja elfogadhatónak. Az elszívásoshoz tartozó pára és CO2 elvárás pedig a szakmai követelményekben alapvetően „vagylagosan” jelenik meg, nem „és” kapcsolattal. Azaz vagy pára, vagy CO2-re javasolt a szabályozás. De a szakmai anyagok sokkal szélesebb körűek, sokkal pontosabbak. Ez nem fért bele a TNM rendelet kis „szösszenetébe” és el is lett rontva egy „vagy” „és”-re. Természetesen nem tiltott megoldás, hogy egy helyiség szellőzését CO2-re és párára együttesen is szabályozzuk. De azt látni kell, hogy egy CO2 kapcsoló százezer forintos tétel, míg a páraszabályozott elszívó fejt 15-20 ezer forintos tétel. A CO2-re történő légmennyiség szabályozást a LEED és a BREEAM iroda épületminősítő rendszerek is csak a legalább 20 fő tárgyalókban, előadó termekben várják el. Azaz, amíg az CO2 szabályozás ára nem fog a tizedére lecsökkenni, addig szerintem lakások szellőző rendszerbében reálisan nem lehet vele számolni. A TNM rendelet V. pontjában meghatározott elvárások kivétel nélkül, valamilyen másik jogszabály, vagy szabványos rendszerből kiemelt elvárásokat fogalmaz meg. Azaz elvileg a épületgépész tervező társadalomnak az itt felsorolt elvárásokkal egy elfogadhatóan működő szabványos közegben tisztában kellene lennie. Azt el kell ismerni, hogy jelenleg nincs elfogadható összegből, elfogadható minőséggel üzemelő szabványelérhetőség. Az MSZT szolgáltatása kritikán aluli és egy 1-2 fős kisvállalkozásnak drága is lehet. Mind e mellett a minket érintő fontos szabványok bő 90% csak angol nyelven érhető el.


Zoárd | 2021. febr. 1.

Kedves Kollégák! Számomra meglehetősen sajnálatos, hogy most 2021-ben még egyáltalán egy rendeletben kell figyelmeztetni az épületgépész szakmát, hogy csak mesterséges módon lehet egy lakóépületben biztosítani a megfelelő légállapotokat a mai építésszerelési technológiák mellett. Abban is egyet kell értenem Tóth Istvánnal, hogy a TNM rendelet nem megfelelő keret ebben a tekintetben. Fazakas Miklós kollégának is igaza van abban a tekintetben, hogy az OTÉK-ra már ezer éve ráférne egy takarítási folyamtat, mert tele van nem odavaló elvárásokkal, amik ráadásul sok helyen ellentmondanak a mai szakmai követelményeknek. Na de, ha valaki azt hiszi, hogy az OTÉK és a TNM rendelet az egyetlen rendeletünk, amik tele vannak oda nem való elvárásokkal, akkor nyugodtan ide illeszthetjük az OTSZ-t és a hozzá csatolt TVMI-t. A TNM rendelet, tervezésre vonatkozó részei azért kerültek bele a jogszabályba, mert sajnálatos módon a tervezői társadalom el van maradva a műszaki követelmények tekintetében. A Megrendelői oldal, amikor azt mondja a Tervező, hogy szabványos, műszakilag vállalható megoldást kell tervezni, akkor visszavág, hogy csak a jogszabály kötelező, neki a jogszabályi minimum kell és sajnos pont az OTÉK-ban talál is erre kapaszkodót.


Galsi Viktor Tibor | 2021. jan. 29.

Tisztelt Elnök Úr! Szatmári Örs álláspontjával értek egyet! Ha kötelezővé akarja tenni valaki a légtechnikai rendszerek alkalmazását konkrétan fogalmazza meg. Véleményem szerint a TNM rendelet 2.4. pontjának utolsó két mondata alapvetően a központi elszívásra vonatkozik ugyanis (sajnos) többször találkozok olyan szellőztetési megoldással ahol az elszívó hálózat kiépítésre került de a helyiségek közötti légátvezetés és maga a levegő bevezetés már nem került megoldásra, még terv szinten sem! Ezt a vitát célszerű lenne nagyon gyorsan lezárni valami döntéssel vagy hivatalos MMK állásfoglalással mert az idő megy, az épületek épülnek. (Ha azóta lett ilyen akkor bocsánat és küldjétek meg a linket kérlek!)


Csigó Balázs | 2021. jan. 28.

Tisztel Elnök Úr! Teljes mértékben egyetértek Szatmári Örssel. Én is ezt álláspontot hangoztatom. Egyébként, ha így értelmezzük a rendeletet, akkor már nincs is semmi probléma. Úgy gondolom, ha egy rendeleti szövegezése ilyen mértékben lehetőséget ad a félreértelmezésre, akkor feltétlenül szükség van állásfoglalásra.


Csiha András | 2021. jan. 28.

Kedves kollégák, én csak a rendelet egy rosszul megfogalmazott mondatához, és az ahhoz fűzött megjegyzésekhez szeretnék hozzászólni: „...csak szabályozott működésű hővisszanyerős szellőztetőrendszer vagy központi elszívásos szellőzés kiépítésével lehet biztosítani, mely a belső páratartalom és CO2-szint alapján automatikusan és folyamatosan, igény szerint üzemel.” A magyar nyelv szabályai szerinti értelmezésem szerint ez egyáltalán nem tiltja meg a helyi hővisszanyerős szellőzések alkalmazását - ellentétben a Gyurkovics Zoltán által leírttal. Nem értek egyet Szatmári Örs azon értelmezésével sem, hogy a CO2 szabályozás csak az elszívó szellőzésre vonatkozna, én ilyet nem tudok kiolvasni ebből a mondatból. Előírja viszont a belső páratartalom és CO2-szint alapján történő folyamatos szabályozást mindkét szellőzéstípusra (a lényeg az ÉS kötőszón van), teljesen feleslegesen, mert szerintem az ÉS/VAGY megfogalmazást kellene használni. Komfort szellőzés céljára teljesen megfelelő a páraszabályozás, hiszen az emberi szervezet CO2 termelése arányos a párakibocsátásával. Időszakosan nagy, nem emberi kibocsátású helyi páraterhelés (főzés, zuhanyozás, felmosás...) esetén a páraszabályozott szellőzés legfeljebb túlteljesít a CO2 alapján szabályozottal szemben, de ez nem jelenthet gondot. Nem mellékes ennek anyagi vonzata sem: míg egy kombinált hő- és páraérzékelő szenzor ára 1000 Ft, egy CO2 érzékelő 30000 Ft körüli tétel, ami különösen a helyiségenkénti kialakítású rendszerek esetén okozna jelentős és felesleges plusz költséget.


Csigó Balázs | 2021. jan. 28.

Tisztel Elnök Úr! Teljes mértékben egyetértek Szatmári Örssel. Én is ezt álláspontot hangoztatom. Egyébként, ha így értelmezzük a rendeletet, akkor már nincs is semmi probléma. Úgy gondolom, ha egy rendeleti szövegezése ilyen mértékben lehetőséget ad a félreértelmezésre, akkor feltétlenül szükség van állásfoglalásra.


Csigó Balázs | 2021. jan. 28.

Tisztel Elnök Úr! Teljes mértékben egyetértek Szatmári Örssel. Én is ezt álláspontot hangoztatom. Egyébként, ha így értelmezzük a rendeletet, akkor már nincs is semmi probléma. Úgy gondolom, ha egy rendeleti szövegezése ilyen mértékben lehetőséget ad a félreértelmezésre, akkor feltétlenül szükség van állásfoglalásra.


Fazakas Miklós Feren | 2021. jan. 28.

Tisztelt Elnök Úr! Szatmári Örs hozzászólásához kapcsolódva, felhívom a figyelmet a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 22. § (1) e) pontjára, amely szerint az indokolatlanul párhuzamos vagy többszintű szabályozást megvalósító új jogszabály, módosítandó jogszabály elkészítése során gondoskodni kell annak módosításáról. továbbá a 35. §-ban foglaltakra idézem: „35. § E törvénynek az egyes törvényeknek és törvényi rendelkezéseknek a jogrendszer túlszabályozottságának megszüntetése érdekében szükséges technikai deregulációjáról szóló 2012. évi LXXVI. törvénnyel megállapított 12. § (3) bekezdését a 2012. augusztus 1-jén és az azt követően kihirdetett jogszabályok és közzétett közjogi szervezetszabályozó eszközök tekintetében kell alkalmazni.” Különösen az OTÉK-kal kapcsolatban tapasztalható, hogy a jogszabály olyan más szakterületek hatályába tartozó részleges, töredékes szabályozást tartalmaz, amely területekre vonatkozó szakterületi jogszabályokban minden részletre kiterjedő, jól átgondolt szabályozás található. Gyakori, hogy az OTÉK és a kapcsolódó szakterületek jogszabályinak indokolatlan párhuzamosságára a jogszabályalkotás során azért nem derül fény, mert az OTÉK a más jogszabállyal azonos műszaki tartalmat, annyira eltérő fogalomhasználattal szabályozza, melyet csak a szakmagyakorlók ismernek fel, a jogi végzettséggel rendelkezők az indokolatlan, párhuzamos szabályozásként az esetet nem ismerik fel. Ilyen eset például, hogy Az OTÉK a gázfogyasztó készülékek elhelyezésére vonatkozóan indokolatlan, töredékes szabályozást tartalmaz: A gázfogyasztó készülékek elhelyezése a földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény (GET) hatálya alatt, minden részletre kiterjedően szabályozott. Az előbbiek alapján nyilvánvaló, hogy a gázfogyasztó készülék részeként a GET hatálya alá tartoznak a gázfogyasztó készülékek égéstermék kivezetésére szolgáló részének az épületek homlokzatán történő elhelyezésének műszaki, biztonsági kérdései is. Ugyanez a műszaki tartalom párhuzamosan az OTÉK-ban „új homlokzati égéstermék kivezetési hely létesítése” elnevezés alatt indokolatlanul párhuzamos, részleges, nem kellően átgondolt, többféleképen értemezhető szabályozást tartalmaz. A GET-et kevésbé ismerők számára nyilvánvalóan nem tűnhetett fel, hogy a homlokzati égéstermék kivezetés létesítése és a gázfogyasztó készülékek elhelyezésének szabályozása ugyanara a műszaki tartalomra vonatkozik. Nyilvánvaló, hogy az OTÉK-ban a homlokzati égéstermék kivezetésnek csak az építészeti kérdéseit kellene szabályozni, a műszaki biztonsági kérdéseket nem. Az OTÉK jellemzően hiányos műszaki-biztonsági szabályozásának egyik ismérve például, hogy az OTÉK-ból hiányzik a hivatkozás arra az európai szabványra, amelynek való megfelelőség kimutatásával a jogszabálynak való megfelelőséget a szakmagyakorlók kimutathatnák. Véleményem szerint a jelenleginél nagyobb figyelmet kellene fordítani arra, hogy a jogszabályok eltérő elnevezések alatt lehetőleg ne tartalmazzanak indokolatlanul párhuzamos szabályozásokat azonos műszaki tartalomra. Ebben a tevékenységben esetleg a Magyar Mérnöki Kamara nagyobb szerepet kaphatna, tekintettel a kérdés műszaki jellegére. A kérdéses esetben például azt a megoldást támogatva, hogy az OTÉK csak hivatkozzon az adott szakterület jogszabályára. Ezzel elkerülhetnék, hogy a szakmagyakorlóknak annak elemzésére kelljen fordítania a legtöbb energiát, hogy vajon az ugyanazt a területet szabályozó két jogszabály egymással ütköző előírásai közül, vajon melyiket kell betartania.


Szatmári Örs | 2021. jan. 27.

Tisztelt Elnök Úr! A Bausoft fórumon januárban többször is kifejtettem álláspontomat, hogy a 7/2006 TNM rendelet 2021. Januári módosítása szerintem miért nem jelenti azt, hogy kötelező a gépi szellőztetés. Eddig cáfolat nem érkezett álláspontomra, ellenben többeket meggyőzött magyarázatom. Ezért itt is megosztom. Ha hibás a magyarázatom, szívesen várom az ellenérveket. Először is, az OTÉK 91.paragrafusa engedi a természetes szellőzést. Persze, két jogszabály mondhat egymásnak ellent, de azért ez mégis figyelemre méltó, hogy az OTÉK mit ír. Másodszor, a TNM rendelet hivatkozott 2.1 pontja azt írja, hogy ”légtechnikai rendszer esetén” hogyan kell meghatározni a légmennyiséget. A 2.2 is ezt írja, de ott kicsit másképp fogalmaz: ”légtechnikai rendszerrel”, vagyis légtechnikai rendszert alkalmazva hogyan kell meghatározni a légmennyiséget. Nem azt írja tehát, hogy azzal kell, hanem hogy abban az esetben, ha légtechnikával biztosítjuk a friss levegőt, akkor milyen légmennyiséget kell biztosítani. A 2.4 ennek a légtechnikai rendszernek adja meg a további követelményeit. S ha légtechnikai rendszert használunk, akkor nem lehet ablaknyitással is számolni. Akkor hővisszanyerőt kell alkalmazni, vagy csak elszívás esetén CO2-szabályozást. Ez az értelmezés logikus, nem mond ellent az OTÉKnak sem, s a mai realitásnak is megfelel. Megtiltja viszont az energiapazarló légtechnikai rendszereket. Ablaknyitással senki sem fog oly mértékben energiát pazarolni, mert fázni fog. De légtechnikai rendszerrel könnyű pazarolni úgy, hogy észre sem vesszük menet közben.


Tóth István, Zehnder | 2021. jan. 27.

Tisztelt Elnök úr, igen, jó az irány, de rengeteg értelmezési kérdés merül fel. Lehetne a jelenlegi TNM módosítás szövegezésének értelmezési kérdéseit hosszasan taglalni, erről rövid összefoglalót írtam a honlapon: https://zehnder.hu/kotelezo-a-szellozes-az-uj-tnm-rendelet-szerint (én pl. nem látom, miért ne lehetne decentralizált szellőztetőket alkalmazni). A valódi megoldás azonban szerintem a TNM-en felüli jogi szabályozásban van. Engedje meg, hogy rövid nemzetközi kitekintést adjak arról, máshol hogyan van ez a szellőzés kérdés kezelve. A legtöbb EU-s országban a lakótér szellőzési kérdéseket külön szabvány szabályozza, ezek közül a legelterjedtebb a DIN 1946. Ennek terjedelme kb. 120 oldal, ez talán jelzi, hogy a felmerülő műszaki kérdéseket milyen mélységben taglalja. Tehát minden „ki van már találva”. Nekünk nincs hasonló érvényes szabványunk. Véleményem szerint a TNM rendelet nem alkalmas arra, hogy egy DIN 1946 -hez hasonló szabvány feladatait átvegye. A szellőzéssel kapcsolatos kérdéseket máshol, máshogy kell tárgyalni, megfelelő részletezettséggel, a magyarországi adottságokat figyelembe véve. Németországban pl. a tervező egy szellőzési koncepciót is készít (nem terv). Ilyen - a szellőzés alap kérdéseire választ adó – dokumentumra Magyarországon is nagy szükség lenne. Örvendetes, hogy a TNM rendezni kívánja a komfort szellőzés rendezetlen kérdéseit, de a témakör ennél többet kíván. Ahogy az az e-gepesz hasábjan is megjelent decemberben, a Zehnder, a Helios és az Aereco közös gyártói állásfoglalást adott ki, amely – többek között – egy szellőzési koncepció bevezetését is szorgalmazza. Ebben minden segítséget megadunk, tamászkodva cégeink nemzetközi és magyar tapasztalataira. Tisztelettel, Tóth István

Facebook-hozzászólásmodul