e-gépész online szaklap

A magyar lakóépületek 80 százalékában nincs modern fűtésrendszer

| | |  0 | |

A magyar lakóépületek 80 százalékában nincs modern fűtésrendszer

Július 5-én mutatta be Magyarország harmadik környezetvédelmi teljesítményértékelését a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD). A kétéves munkával összeállított országjelentés számos elgondolkodtató kijelentést fogalmaz meg.

 

Magyarország 1996-ban csatlakozott az OECD-hez. A mostani teljesítményértékelés a 2008 óta eltelt tízéves időszak környezetvédelmi tevékenységét szondázta. A szervezet először 2000-ben, aztán 2008-ban publikálta Magyarország bizonyítványait. Az OECD Környezetvédelmi Teljesítmény Munkacsoportjának (WPEP) munkáját a szervezet belső szabályainak megfelelően külsős – ez esetben lengyel és osztrák – szakértők értékelték. A több mint 200 oldalas országjelentés 36 ajánlást fogalmaz meg.

Az OECD adatai szerint Magyarország energiaellátásának körülbelül kétharmada származik fosszilis tüzelőanyagokból. (A szervezet által feldolgozott adatokat a vizsgált intézmények, illetve a kormányzat szolgáltatta.) Ráadásul az üvegházhatású gázok kibocsátása, miután 1990 és 2015 között 35 százalékkal csökkent Magyarországon, elsősorban a közlekedés, kisebb részben a mezőgazdaság miatt újra növekedésnek indult. (A munkacsoport 2016-ig bezárólag gyűjtött adatokból dolgozott.) Dicséretet kapott viszont Magyarország azért, hogy a hulladékkibocsátás 17 százalékkal csökkent a vizsgált időszakban.

Az országriportból kiderül az is, hogy itthon a lakásszektor a legnagyobb energiafogyasztó. A lakóépületek 80 százalékában nincs modern, hatékony fűtésrendszer. A jelentés szerint az új lakóépületekre vonatkozó energiahatékonysági intézkedések bevezetésével ezeknek az épületeknek az energiafogyasztását kevesebb mint felére lehetne csökkenteni.

Az OECD szakértői azt is megállapították, hogy a szilárd tüzelőanyagok, köztük a régi bútorok és hasonló háztartási hulladékok elfűtése a levegőszennyezés jelentős forrása. A finomrészecske-kibocsátás (PM 2,5) gyors ütemben növekszik, a magyar népesség átlagos kitettsége az Egészségügyi Világszervezet (WHO) által meghatározott irányadó határérték több mint kétszerese.

A megújuló energiaforrások részaránya 11 százalék (a bruttó végfelhasználói energiafogyasztásban 2015-ben elérte 14,5 százalékot), ami háromszoros növekedést jelent 2000 óta, a tendencia alapján 2020-ra meghaladhatja az EU 13 százalékos célkitűzését. Csakhogy a megújuló energiaforrások között 93 százalékos részesedéssel a biomassza dominál. Ez azt jelenti, hogy Magyarországon nem a nap- vagy a szélenergia számít meghatározó megújulónak, hanem az energiafűtől az erdészeti hulladékon (például a brikettált forgácson) át a közerdőkből kivágott szociális tűzifáig terjedő fűtőanyagok.

FűtéstechnikaLégszennyezés

Hozzászólás

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.

Facebook-hozzászólásmodul