Termálvízzel fűtenének, befektetőre várnak
2009. március 3. | Ilonka Mária | | 2 |
A gázválság kapcsán különböző szinteken, szinte minden társadalmi csoportban felmerült az energiaellátás biztosításának kérdése. Cikkünkben egy a megújulókhoz kapcsolódó kezdeményezésről olvashatnak, ami arra hívja fel a figyelmet, hogy a tervezők és kivitelezők új piacokat találhatnak.
A Pest megyei Délegyházán a gázválság arra késztette a község polgármesteri hivatalát, hogy alternatív lehetőségeket keressenek. Mind a hivatalban, mind az intézményeiben elavult, gazdaságtalanul üzemeltethető kazánok vannak, amelyek rég megértek a cserére. Eddig elsősorban a pénzhiány miatt nem tudtak korszerűsíteni. Télen az iskolában a gyerekek egy része fázik, miközben az iskola másik részében álmosító meleg van. A tornatermet például csak úgy lehet felmelegíteni, hogy ha az egész iskolát fűtik.
A MOL Rt. 2004-ben kutatásokat végzett, szeizmográffal megvizsgálták a területet, hogy van-e olaj. Szénhidrogént nem, viszont termálvizet találtak Ráckeve térségében. A víz 2400 mélyen van, a hőmérséklete 122 ºC. A környéken Bugyi térségében történtek még fúrások az 1940-es, illetve 1960-as években, a 6 kútból egy lett vízvételre kiképezve, ami az önkormányzat tulajdona.
Nem mindegy, hogy milyen víz
Termálvíz vagy hévíz az a rétegvíz, amelynek hőmérséklete meghaladja a 30 °C-ot. A víz hőfokát az adott terület geotermikus gradiense határozza meg. Európában ez az átlagérték 33 m/°C, Magyarországon 20 m/°C. Ez azt jelenti, hogy hazánkban relatív kisebb mélységből hozható a felszínre termálvíz.
A termálvíz fogalmát a hétköznapokban gyakran helytelenül azonosítják a gyógyvíz fogalmával, mivel gyógyvíznek azokat az ásványvizeket nevezik, amelyek fizikai tulajdonságai vagy kémiai összetétele miatt gyógyító hatásúak, és számukra jogszabály alapján az ásvány- vagy gyógyvíz megnevezést engedélyezték. Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény, valamint a 74/1999. (XII. 25.) EüM rendelet alapján az Országos Gyógyhelyi és Gyógyfürdőügyi Főigazgatóság (OGYFI) engedélyezi ásványvíznek és gyógyvíznek vélelmezhető vizek ásványvízként, illetőleg gyógyvízként való megnevezését.
A MOL Rt. szakértői hangsúlyozták, hogy a megtalált termálvíz kitermelését az arra jogosultságot szerző végezheti. A víz - mint minden bányakincs - állami tulajdonban van, így a kitermelt mennyiség után a jogosultnak vízhasználati járulékot kell fizetnie. A termálvíz kinyeréséhez önmagában nem szükséges a bányafelügyelet engedélye. Ezt vízjogi engedéllyel az ún. zöld hatóság adja ki, ebbe általában szakhatóságként vonja be a bányafelügyeletet. Amennyiben ez a kinyerés energetikai célú (is), úgy ezt a geotermikus energiát a földkéreg e célra elhatárolt részéből, az úgynevezett geotermikus védőidomból szabad kinyerni, amit a bányafelügyelet engedélyez (lásd Bányatörvény 22/B. §). A döntő tehát nem a mennyiség, hanem a kinyerés/kitermelés célja.
Mint utaltunk rá, a föld felszíne alatti természeti erőforrások állami tulajdonban vannak, ezek az ásványi nyersanyagok, felszín alatti vizek és tartó képződményeik, valamint a geotermikus energia. A magyar állam a fent említett hatósági aktusokkal (esetenként szerződéssel) engedi át ezeket más gazdasági szereplők számára.
Már terjedőben
Magyarországon jelenleg több településen használnak termálvizet is a távhőszolgáltatás biztosítására. Ezek többek közt: Hódmezővásárhely, Szeged, Szigetvár, Szentes, Nagyatád, Csongrád, Veresegyház, Jászkisér, Makó, Kapuvár, Kistelek. Olyan települések is vannak az országban, ahol ez a fűtési mód jelenleg kialakítás alatt áll (például Mórahalom, Gárdony, Erdőkertes, Törökszentmiklós).
A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztériumtól kapott adatok alapján az ország területén jelenleg több mint 1500 termálvíz kutat tartanak nyilván. Ebből több mint 900 kút üzemel, amelyek mintegy 31 százaléka balneológiai célú, több mint negyedük ivóvíz-ellátásra hasznosul. A hévízkutak több mint 40 százaléka szolgál mezőgazdasági, kommunális ipari fűtési, használati melegvíz-ellátási és egyéb célokra. A kitermelt hévíz hőtartalmát általában a mezőgazdaságban üvegházak fűtésére, épületek, uszodák fűtésére, használati melegvíz-termelésre, esetenként távfűtésben hasznosítják. A kutak összes névleges kapacitása meghaladja az 1450 m3/percet.
A kutatás költségei erősen függnek az adott terület földtani felépítésétől, jelenlegi kutatottsági állapotától, a geotermikus energiahasznosítás tervezett módjától (földhőszivattyús vagy termálvíz-használattal járó), illetve céljától (egy kertes ház hőigényének kielégítése, vagy elektromos energiatermelés céljára irányuló nagy mélységű kutatás).
Szarvas
Pályázni is lehet
A Környezet és Energia Operatív Program (KEOP) elsősorban kis- és közepes méretű projekteket támogat az adott projekt megtérülési paramétereitől függően. Geotermikus energiahasznosításra az idén márciusban kiírásra kerülő KEOP 4.2. Helyi hő- és hűtési energiaigény kielégítése megújuló energiaforrásokból, valamint a KEOP 4.4 Megújuló energia-alapú villamosenergia-, kapcsolt hő és villamosenergia-, valamint biometán termelés konstrukciókra lehet pályázni. A támogatási intenzitás mértéke a KEOP 4.2 konstrukciónál 10-70 százalék, a KEOP 4.4 esetében 10-50 százalék.
A támogatásra rendelkezésre álló keretösszeg a KEOP 4.2 esetében 6 milliárd, a KEOP 4.4 esetében 10 milliárd forint. A geotermikus energia esetében a KEOP 4.2 konstrukciónál a támogatható projekttípusok között van többek között az új termálkút fúrása, használati meleg víz, fűtési vagy termelési folyamat hőigényének kielégítésére történő rendszer kialakítása, valamint hőfogyasztókkal való összekapcsolása, kapcsolódó visszasajtolási rendszer kialakítása.
A kezdeti lépések
A délegyházi polgármester, dr. gróf Bethlen Istvánné érdeklődött a MOL Rt. illetékeseinél annak érdekében, hogy ha elemzik a kutatásokat, akkor vizsgálják meg azt is, hogy van-e termálvíz a délegyházi térségben. Így került a téma egy állami kutatóintézethez, amely nonprofit szervezet. A Magyar Állami Eötvös Loránd Geofizikai Intézet a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal (MBFH) állami földtani feladatainak végrehajtásában közreműködik. A közreműködés keretében az MBFH geotermikus bázisintézményeként támogató tevékenységet végez a hazai geotermikus energiavagyon nyilvántartásának tekintetében. Ezen munka egyik eredménye, hogy a legteljesebb hazai földtani adatbázisra támaszkodva országos screeningeket végez. A screening tehát nem egy irányított kutatás terepi információgyűjtéssel, hanem a meglévő adatfeldolgozás regionális léptékben. A vizsgálatok eddigi tanulsága alapján a termálvíz kinyerésére vonatkozóan további célorientált kutatások szükségesek, elsősorban a felmerülő kockázatok csökkentése érdekében.
A hatályos bányatörvény értelmében a földben található ásványi nyersanyagok és a geotermikus energia is a magyar állam tulajdona. Az eljárás alapján a kitermelt mennyiségről, melyet a kitermelést végző a hatályos jogszabályoknak megfelelő bányajáradék befizetésével vált meg, a magyar állam lemond. A föld mélyét részben úgynevezett geofizikai (diagnosztikus) módszerekkel lehet a felszínről és fúrólyukból kutatni, az in-situ megismerést pedig kutatófúrás segítségével, magminta-vétellel és mélyfúrás-geofizikai módszerekkel lehet megtenni. A költségeket számos tényező határozza meg, mint például a fúrásmélység, kőzetminőség, a fúrás célja, a piaci igények kereslet-kínálat viszonya stb. A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium adatai szerint egy porózus hévíztárolóra mélyített 1000 méter mélységű visszasajtoló kút létesítési költsége a szerelvényekkel együtt 90-100 millió forintba kerül.
A gyomaendrődi kút
Dr. gróf Bethlen Istvánné polgármestertől tudjuk, hogy a kutatások egyelőre kedvező eredményeket mutatnak, ám azt még nem lehet tudni, hogy mennyire lehet párhuzamba állítani a vízenergia hőhozamát a település mostani energiafelhasználásával. Nem lehet még pontosan tudni azt sem, hogy hol vannak a vízadó erek, és hogy hosszú távon tudják-e biztosítani az elvárt energiamennyiséget, amely már a fűtéshez is elegendő. További alapos vizsgálatokra van szükség a tekintetben, hogy Délegyházán milyen energiafelhasználási igény van. A település esetében arról van szó, hogy ígéretes a termálvízlelet, érdemes azt tovább vizsgálni. A kutatóintézet segíti a délegyházi önkormányzatot abban, hogy kialakíthassa megfelelő álláspontját a termálvíz-kitermeléssel és -felhasználással kapcsolatban.
- Összegyűjtöttük a falu gázfogyasztásának adatait, kiküldtünk egy körlevelet, amelynek felmérés volt a célja, hogy érdekli-e a lakosságot a termálvizes fűtésre való áttérés. Számomra is hihetetlen volt a lakosság pozitív reakciója, hogy a legkisebb összegtől a legnagyobbig (20 ezertől a 200 ezer forintig) pénzt szánnának a próbafúrásra, illetve hosszabb távon magára a telepítésre is. Meglepett, hogy mennyire nyitott erre a gondolatra a település lakossága. A január végi falugyűlésen további kérdések merültek fel a témával kapcsolatban, az emberek választ kaphattak a kérdéseikre - idézi fel a kezdeteket dr. gróf Bethlen Istvánné polgármester. - A hosszabb távú elképzelések között körvonalazódik, hogy létrehoznánk egy társulatot, és mi magunk hajtanánk végre a beruházást. Sajnos központi támogatásra a jelenlegi helyzetben nem számíthatunk, hiszen az utóbbi években nem írtak ki az önkormányzatok számára megújuló energiával kapcsolatos érdemleges pályázatokat. Úgy tűnik, nekünk kell majd valamennyi beruházással kapcsolatos költségeket előteremteni és viselni. Ebben számítunk a lakosság segítségére.
- Ki működtetné a leendő rendszert?
- Amennyiben - anyagi megfontolásból - ennek a fűtőműnek a megépítését vállalkozóval végeztetjük, akkor valószínű, hogy azt a vállalkozó fogja működtetni. Esetleg a szerződéskötéskor lehetnek olyan kikötések, hogy a település rendelkezik majd a termálvízzel, és azt is ki lehet majd kötni, hogy a mindenkori gázár hány százalékát fizetik majd a lakosok. Ez azért fontos, mert így meg lehet előzni azt, hogy ne a beruházó diktálja az árat, ezért a lakosság visszaállna az eredeti gázfűtésre, így a vállalkozónak elveszne a befektetett pénze!
- Manapság a vállalkozások az építőiparban, illetve az üzemeltetésben nem tőkeerősek. Hogyan tudná ezt a projektet egy vállalkozó megfinanszírozni?
- A kutatóintézet tanácsokkal segít minket. Természetesen kíváncsiak vagyunk a gyakorlati tapasztalatokra is, és megkeressük azokat a településeket, ahol ez a rendszer már jól működik (Bóly, Hódmezővásárhely, Veresegyház). Ezekkel a településekkel fogunk először tárgyalni. Megvizsgáljuk a referenciamunkákat, ez előttünk van még.
- Más alternatív megoldásokban gondolkodtak-e?
- A pellettel kezdtük, de ezt emberi okok miatt, megfelelő üzleti partner hiányában nem sikerült megvalósítanunk. Szerettem volna bevonni a lakosságot is az energiafű-programba. A környékben rengeteg nyesedék is van, abból lehetett volna bőségesen pellettálni. Sajnos a mezőgazdasági környezet visszafejlődött, nem tudja biztosítani a biomassza alapjait, mivel nagyon kevés az állattartó a környéken.
Dunavarsány, Taksony, Majosháza, Délegyháza, Szigetszentmárton és Áporka községeknek van egy közös szennyvíztisztító telepe. A Csepel-szigeti kistérség meghívta ülésére a biomasszával foglalkozó vállalkozót, itt napirendként megtárgyaltuk a lehetőségeket, ám a biomasszával kapcsolatos ötleteket elvetették, mert nem tudták eldönteni, hogy a hat község mennyit kapjon a biomasszával megtermelt energiából.
A napkollektorokat, napelemeket, szélenergiát is körbejártuk. Ugyan szélzónában vagyunk, de nagyon elcsúfítaná a környezetünket egy szélgenerátor-rendszer, és az engedélyek kiosztása sem teszi lehetővé ezt a fajta beruházást. Természetesen szeretném elérni, hogy előbb-utóbb áramellátásban is önállók legyünk. Ez azt jelenti, hogy másban is próbálunk függetlenné válni!
- Végeztek-e számításokat, hogy hány munkahelyet teremtene a termálvizes beruházás?
- Természetesen végeztünk előzetes kalkulációkat. A munkahelyteremtés nagyon fontos lenne a falunak és ezért minden lehetőséget megragadunk.
- A falugyűlésen felhatalmazást kapott a polgármesteri hivatal arra, hogy tárgyaljon a termálvizes ügyben. Milyen lépések történtek azóta?
- Először is szeretnénk megtudni, hogy mennyibe kerül a tervezés, és jó lenne eljutni az első próbafúrásig. A tervezés és a próbafúrás költségeit összeadja a lakosság, akár 5-10 ezer forintot portánként.
Úgy tájékoztattak bennünket, hogy a környezetvédelmi pályázatok között a második negyedévben megtaláljuk a termálvizes beruházásokra vonatkozó pályázati kiírásokat. A pályázati rendszerben nem vagyunk éppen a legjobb helyen. Más pályázati kiírások vonatkoznak az agglomerációs körzetre, illetve megint mások a közép-magyarországi régióra. Küszködünk, és megpróbáljuk megtalálni a legkedvezőbb lehetőségeket, mivel muszáj megújuló energiára váltanunk, amennyiben hosszú távon életben akarunk maradni. Felkészülünk arra, hogy akár több százmillió forintba is kerülhet majd a beruházás, és ennek egy részét nekünk kell előteremtenünk.
Hozzászólások
A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.
Chiovini György | 2009. márc. 5.
Az önkormányzatok az intézményeik fűtését szeretnék költségtakarékosan megoldani. Ehhez az első tennivaló az adott helyzet ismerete. Megfelelő-e a fűtés (komfort), és ez mibe kerül? Ha van alkalmas szakemberük, akkor ő elvégezheti - időnként pontosíthatja, frissítheti - a helyzetelemzést. Ha nincs, akkor külső szakembert kell igénybe venni. Minden további lépést erre célszerű alapozni. Először a végső felhasználást érdemes rendbe tenni. Fűtésnél az épületek fűtési hőigényét egy kedvező szintre csökkenteni. Miért kellene egy túlméretezett hőellátó rendszert kiépíteni, majd a hőigények csökkenése után gazdaságtalanul üzemeltetni. Ha van egy hosszabb távon is alapul vehető hőigény, jöhet annak vizsgálata, hogy milyen forrásból állítsuk elő a hőt. Földgáz, pébé, biomassza tüzelés, villamos energia (hőszivattyú), napkollektor, ezek bizonyos megoszlásban? Ennek eldöntése ma nehéz. Ilyen döntés legalább két évtizedre szól. Ki tudja, hogyan alakulnak az árak, mennyibe kerül majd a földgáz, tűzifa, pellet, villamos áram? Van egy lehetőség, ami persze ugyancsak nem kockázatmentes. Hőszolgáltatási szerződést kötni egy ESCO céggel. Nagyon sok önkormányzati intézményt fűtenek ma már ilyen hosszútávú megállapodás keretében. De a szerződés megkötésére nagyon oda kell figyelni!
MP | 2009. márc. 3.
A fenti cikk több kérdést is megfogalmazott bennem. A teljesség igénye nélkül: 1. Van ma olyan vállalkozó, aki több százmillió, esetleg milliárdos összeget megfinanszíroz, cserébe a működtetésért, hosszú távra? 2. Ha akad ilyen beruházó, miért van olyan sok rossz fűtési rendszer Magyarországon? 3. Mi van, ha nem 250, nem 500, de még csak nem is 1000 méteren találnak termálvizet, ne adj isten pont ott pont nincs egyáltalán? Egy jóhiszemű és civil módon józan délegyházi lakos a falugyűlésen megkérdezte, nem lehetne-e először csak egy kutat lefúrni próbaképpen, ami elég az önkormányzat ellátására, aztán ha bejön, jöhetne a többi is. Sajna, ez nem a falusi gémeskút kategóriája... Itt egyben kell állni a cehhet. 4. Miért adja fel az egyéb megújulókat az önkormányzat úgymond megfelelő üzleti partner hiányában? Nem tudom elképzelni, hogy pl. pelletkazános rendszerre ne lenne vállalkozó. 5. Egy helyi lakosban az a kérdés is felmerült, hogy a megújulók üres propagandafegyverré is válhatnak, amikkel el lehet terelni a figyelmet a egyéb problémákról… Hiszem és remélem, hogy jelen esetben nem erről van szó, különösen, hogy én is délegyházi lakos vagyok, tehát az én bőrömre is megy a játék. Veresegyházi Béla főszerkesztő
