e-gépész online szaklap

A legokosabb fűtési módszer? Gazdaságos és környezetbarát? Jövőbiztos és sokoldalú?

Csak egy válasz létezik: a hőszivattyú

| | |  1 | |

A legokosabb fűtési módszer? Gazdaságos és környezetbarát? Jövőbiztos és sokoldalú?

A globális éghajlatváltozás, klímavédelem mindennapjainkat átszövő fogalmak. Ahhoz, hogy érdemben tenni tudjunk ellene, fontos, hogy csökkentsük az üvegházhatású gázok koncentrációját a légkörben. Az üvegházhatású gázok – többek között – a fosszilis energiahordozók égetése közben szabadulnak fel, beleértve azt is, amikor otthonunk fűtésére gázt, fát vagy szenet használunk. Az elektromos áram ugyan helyben nem okoz szennyezést, de az egyik legdrágább fűtési módszer, hiszen az áram előállításához valamilyen erőműre van szükség (ami persze lehet „háztáji” naperőmű is).

A legokosabb megoldás, ha csökkentjük saját energiafelhasználásunkat, mely persze nemcsak környezetünknek, hanem pénztárcánknak is jót tesz. Ehhez pedig – azon túl, hogy a falakat, lábazatot, padlást, nyílászárókat minél jobban szigeteljük – a hőszivattyú a leggazdaságosabb, egyben leginkább környezetbarát megoldás, mely egyszerre képes otthonunkat fűteni és hűteni, de meleg vizet is előállít.

+ 1 érv a hőszivattyúk mellett

2021 komoly mérföldkő a magyar építési szabályokban: a 2020 december 31. után használatba vételre kerülő új épületeknél már kötelező az épületek energiaellátását legalább negyedrészben  megújuló energiából biztosítani. A hőszivattyúk minden kiegészítő műszaki megoldás nélkül, önmagukban teljesítik a megújuló energia feltételt.

Legalább egy hőszivattyúja már biztos van otthon

Ha van hűtője, fagyasztója, mosógépe vagy mosogatógépe, akkor már van legalább egy olyan háztartási eszköze, mely a hőszivattyú működési elvét követi. A hőszivattyú egy olyan eszköz, amely energia bevitelével hőenergiát mozgat egyik helyről a másikra, eközben a közvetítő közeg lehűl, vagy felmelegszik.

A hőszivattyúk az energia akár 75 százalékát a környezetből (pl. levegőből, vízből, talajból, de akár a szennyvízből is) gyűjtik, míg a maradékot villamos energia biztosítja. A hőszivattyúnak több típusa is létezik. Ha a levegőből nyerjük ki az energiát, és levegő a közvetítő közeg, akkor levegő-levegő hőszivattyúkról (avagy fűtőklímáról) beszélünk; ha víz a hőt közvetítő közeg, akkor levegő-víz típusúról beszélünk. Ha a földfelszín alatti energiákat víz segítségével nyerjük ki, és a fűtendő oldalon is víz a hőközvetítő közeg, akkor víz-víz fajtájúról beszélhetünk. A levegőt, mint környezeti hőt hasznosító hőszivattyúk telepítése talán a legkönnyebb, de mára a talajszondás rendszerek telepítése is jelentősen leegyszerűsödött.

A hőszivattyúkban a kiegészítő energiát egy kompresszor biztosítja, és hűtőközeg továbbítja, amely párolgási és kondenzációs cikluson megy keresztül. A hőátadás nagy része akkor történik, amikor a hűtőközeg állapotát folyadékról gázra változtatja, és vice versa. Fűtés esetében a hőátadás oldala a fűtendő tér. Hűtés esetén a hőenergia az ellenkező irányba áramlik, a hőt elvonjuk a térből és a levegőbe, vízbe, talajba juttatjuk.

A hőszivattyúnak négy alapvető eleme van. Három található a kültéri egységben – a párologtató, a kompresszor és az expanziós szelep. A negyedik elem a kondenzátor, amely a beltéri egységben helyezkedik el. Ahogy a hűtőközeg kering a kültéri és a beltéri egység között, hőt továbbít a párologtatás és a kondenzáció során.

Sokan tévesen még mindig úgy gondolják, hogy a hőszivattyúk csak meleg víz előállítására szolgálnak.  Valójában a hőszivattyú-ciklus teljesen visszafordítható, és egész évben képes biztosítani az otthon teljes komfortját: télen a fűtést és nyáron hűtést. Mivel a talaj és a külső levegő mindig tartalmaz hőt, a hőszivattyú még a leghidegebb napokban is képes fűtést biztosítani, meleg vizet előállítani.

A  hőszivattyús megoldások jelentik az elektromos áram alapú fűtés leggazdaságosabb módját

Mivel főleg megújuló energiával működik, a hőszivattyú a jelenleg leginkább költséghatékony és környezetbarát fűtési megoldás. Általános jellemzője, és nagy előnye az alacsony üzemeltetési költség, de a választás előtt több előfeltételt érdemes  megvizsgálni.

Néhány választást segítő szempont

Egy hőszivattyús rendszer kialakítása előtt fontos azt megvizsgálni, radiátort vagy felületfűtést (-hűtést) tervezünk-e. Régebbi radiátorok esetén ugyanis melegebb víznek kell a rendszerben cirkulálnia, mint felületfűtés (padló-, mennyezet, oldalfali fűtés) esetén. A melegebb víz előállítása a hidegebb téli napokon pedig néhány hőszivattyú számára gondot okozhat.

Már vannak magasabb vízhőmérséklettel működő hőszivattyúk, illetve hibrid – gázkazán és hőszivattyú kombinációja – hőszivattyúk is, ezért egy rendszer telepítése előtt mindig érdemes a rendszer bekerülési és üzemeltetési költségét egy szakember segítségével összevetni. Annál is fontosabb egy szakértő bevonása, mert az elhelyezés is körültekintést igényel. Egy levegő-víz rendszerű berendezés esetén a kültéri egység pozícionálásánál például a távolság, az uralkodó széljárás, a „hangosság” is fokozott figyelmet kíván.

Fontos azt is mérlegelni, hogy mennyibe kerül 1 kWh hőenergia előállítása. Összehasonlításképpen, míg egy hagyományos kéményes gázkazán kb. 16-17, egy kondenzációs gázkazán mintegy 14 forintból képes 1 kWh energiát előállítani [1]. Amennyiben elektromos áramot használunk (pl. kazán, fűtőpanelek, fűtőfólia), akkor ez a költség kb. 38 (!) forintra nő. Ez éves szinten még egy új, modern, az energetikai szabályozásnak megfelelő épületszerkezet esetén – száz négyzetméterre, 100 kWh/m2a összesített energetikai jellemző és 20°C belső hőmérséklet mellett – évi 380 ezer forint energiaköltséget is jelenthet, hűtés nélkül [2].

Az üzemeltetési költségek terén a hőszivattyú verhetetlen

A hőszivattyús készülékek esetén két faktor is kedvezően befolyásolja az üzemeltetési költségeket. Az egyiket a hőszivattyú „jósági”, azaz szezonális hatékonysági foka (SCOP), a másik az igénybe vehető kedvezményes áramtarifák („H”- és „GEO”-tarifa) jelentik.

A kedvezményes tarifával működtetett hőszivattyú áramszámlája közel 40 százalékkal kevesebb. A GEO-tarifára csak a hőszivattyús berendezést, a „H”-ra egyéb megújuló energiaforrásunk energiaellátását is rá lehet kötni. A GEO-tarifa legnagyobb előnye, hogy a fűtési szezonon kívüli (április 15. és október 15. között) a használati melegvíz-előállítás és a hűtési energiatermelés is a kedvezményes tarifával történik.

Ha csak a hőszivattyú jósági fokát vesszük alapul, akkor 1 kWh energia 12-13 forintból jön ki. Ha ehhez kedvezményes tarifát is igénybe tudunk venni, akkor bizony akár 7-8 forintra is le tud csökkenni.

Értékálló és „zöld” befektetés

A hőszivattyú rendszer bekerülési, kiépítési költségétől függően 8-10 év alatt megtérül – és amellett, hogy a legmodernebb épületgépészeti megoldás, értékálló is. Otthonunkat jellemzően magunknak, gyakran egy életre építjük. Fontos tehát, hogy ne csak a ma, hanem az előttünk álló, változó trendekhez is igazodjunk. Ezek pedig előrevetítik a rugalmas, energiarendszerhez minél jobban alkalmazkodni képes épületeket, valamint a kevesebb energiát felhasználó, szén-dioxid-kibocsátást csökkentő, zöld megoldásokat. A hőszivattyús házak márpedig ilyenek.

Zuggó Balázs
Magyar Hőszivattyú Szövetség elnökségi tagja,
a Daikin Hungary Kft ügyvezetője


[1] Egy fűtési rendszer korszerűsítésének keresztösszefüggései: https://mehi.hu/hir/egy-futesi-rendszer-korszerusitesenek-keresztosszefuggesei

[2] A hőszivattyú-technológia lehet a kulcs a 2050-es dekarbonizált épületállományhoz?/Letölthető anyagok/Altherma Kiválasztó Riport- KNE energiaigényű családi ház

Hőszivattyú

Kapcsolódó

Hozzászólás

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Zoárd | 2020. júl. 2.

Alapvetően egyet lehet érteni a cikk leglényegesebb mondandójával, de azért van egy két megjegyzésem: Hőszivattyúval elkészíteni egy családi házat 3-5 MFt-al minimum drágább, mint gázkazánnal. Nem okoz ez gondot Budapest, XII. kerületében építtetőnek, az biztos, de vajon mit szóljon egy vidéki kistelepülésen építkező ehhez a többletköltséghez. Egy új családiház energia fogyasztása nem lehet több 40-60 kWh/m2 –nél, ez nagyjából a fele a cikkben említett 100 kWh/évm2-nek. Ha itt nézzük a megtakarítási különbséget a fogyasztásban egy gázkazános fűtéshez képest, akkor a 3-5 MFt megtérülési ideje bőven túllép a készülék (kazán, illetve hőszivattyú) élettartamán, azaz gazdaságossági számítás szerint veszteség keletkezik. Természetesen nem lehet komfort szempontjából egy gázkazán-radiátor rendszert összehasonlítani egy mennyezet hűtés-fűtés rendszerrel, de ne ringassuk magunkat abba a hitbe, hogy ezt a szinten generálisan meg kell mindenkitől követelni, mert egyszerűen nincs az emberek egy jelentős részének erre pénze.

Facebook-hozzászólásmodul