Hőszigetelés és parapetes konvektor
2018. október 2. | Szabó Sándor | | 3 |
Manapság egyre több lakóépület homlokzata újul meg, hőszigetelést, új vakolatot kap. Miközben a falazat vastagsága 10–30 centiméterrel növekszik, aközben a régi parapetes konvektorok égéstermék elvezetői a helyükön maradnak, nem hosszabbítják meg őket. Ezért gyakran találkozunk a vakolatba süllyesztett szélfogó rácsokkal, melyek sem esztétikailag, sem tüzeléstechnikailag nem állják meg a helyüket. Sőt, tűzveszélyesek is lehetnek.
Sokasodó problémák
Egyre többször keresik meg a konvektorhasználók a szerelőket azzal a problémával, hogy nem jól működik a berendezés, sokszor leáll, és időnként fura szagok jönnek be az ablakon keresztül, ha működtetik a készüléket. Azt azonban elfelejtik megemlíteni, hogy a házat, ahol a készülék telepítve van, nemrég korszerűsítették, utólagosan hőszigetelték és a nyílászárókat is kicserélték. A helyszínre érkezve máris szemet szúr a probléma, a parapetes konvektor égéstermék-elvezetőjét nem hosszabbították meg a szigeteléssel, a szélfogó rács a vakolatba süllyedt. Ennek következtében a készülékhez szükséges légutánpótlás, valamint a megfelelő füstgázáramlás többé nem biztosított megfelelő módon.
A parapetes konvektor is zárt égésterű készülék, azonban itt nincs ventilátor – mint a turbós gázkazánoknál –, ami szinte „kilövi” az égésterméket és beszívja a friss levegőt. A konvektoroknál gravitációs úton történik meg a légcsere, a forró égéstermék a készülékből kilépve felfelé kezd el megindulni. Ha szigetelőanyaggal van körbekerítve a szélfogó rács, akkor az égéstermék a szigetelőbe fog beleütközni. Ennek következtében a szigetelőanyag megolvad, az ütközés helyén turbulencia alakul ki, így nem a friss levegő jut vissza a tüzelőberendezés égésterébe, hanem a már elhasznált füstgáz. Az égésnél oxigénhiányos állapot lép fel, amit a konvektor kémlelőablakában is megfigyelhetünk, mert a láng sárgás lánggal ég. Ezenkívül a készülék kormolni fog, melynek nyomai a homlokzati falon is láthatóvá válnak kis idő elteltével. Ilyenkor a konvektor használói a legtöbb esetben a gázszolgáltatóra panaszkodnak, hogy rossz minőségű a gáz, biztosan keverik valamivel és azért nem megfelelő a készülék hatásfoka.
Nem a gáz a rossz, hanem a levegő kevés!
A gáz fűtőértékével kapcsolatban időről időre különböző tévhitek születnek és terjednek el a fogyasztók körében anélkül, hogy tisztában lennének a fűtőérték fogalmával. Tisztázzunk néhány tényt a tisztánlátás érdekében. A földgáz szénhidrogén gázok keveréke, a fűtőértéket azért mérik, hogy a különböző hőértékű földgázokat (és egyéb éghető anyagokat) össze lehessen hasonlítani. Ezt pedig a földgáz égetésekor felszabaduló hőmennyiség mérésével lehet megtenni. A földgáz fűtőértéke hazánk legnagyobb részén 33–35 MJ/m3 között van. A fűtőértéket szabvány írja elő, amelyet minden érintettnek be kell tartania. A szabvány a fogyasztási helyre vonatkozó átlagos fűtőértéktől plusz/mínusz 5%-os eltérést enged meg, tehát a fűtőértéknek 32,3–35,7 MJ/m³ közötti értéktartományban kell lennie. A földgázelosztó a rendszerébe betáplált gáz elosztását végzi, annak fűtőértékét sem befolyásolni, sem megváltoztatni nem tudja, így a gázkészülékek elégtelen működésére nem magyarázat a gáz minősége. A legtöbb esetben a sárgás láng oka a nem megfelelő légellátás, az elkoszolódott fúvókák, égőfejek, egyszóval a rendszeres karbantartás hiánya, illetve a körbeszigetelt „parapetkivezetés”.
Van megoldás, csak drága!
A parapet konvektorok égéstermék-elvezetőjének körbeszigetelési problémáját lehet orvosolni, hiszen a kereskedelemben kapható égéstermék-elvezetőt meghosszabbító rendszer. Azonban ez a meglehetősen nagy tétel nincs belekalkulálva a felújítás költségei közé, így a szakszerű kivitelezés helyett marad a rossz megoldás. Találunk Csepelen, de akár a XIV. kerületben is olyan 4 emeletes társasházat, ahol a falba süllyesztett szélfogó rácsok tucatjaival találkozhatunk. A „parapettoldók” ára kb. 10 ezer forint, annyiba kerülnek, mint egy új parapet égéstermék-elvezető. A magas ár egyik oka lehet, hogy viszonylag keveset adnak el belőlük a kereskedések. A zárt égésterű vízmelegítők esetén szintén nehéz megoldani a kivezetést – bár ebből lényegesen kevesebb van, mint a konvektorokból –, mert új egységet kell vásárolni.
A konvektorok égéstermék-elvezetőjének cseréjénél mindenképpen szükség van gázszerelőre – nem elég csak a szigetelést végző kivitelező –, le kell szerelni a lakásokban a készülékeket, amelyek tovább növelik a költségeket, esetenként 10–15 ezer forinttal konvektoronként. Egy lakásban minimum 2, de inkább 4 készülék van átlagosan. Számoljunk tehát: négy égéstermék-elvezető 40 ezer forint, a szerelő kedvezményesen lebontja a készülékeket 30 ezer forintért, tehát lakásonként 70 ezer forinttal növekednének a költségek a szigetelésen felül. Ez a legfőbb oka, hogy nem szakszerűen vezetik ki a konvektorok „kéményeit”, így a készülékek hatásfoka lecsökken, üzemeltetésük drágább lesz, bár a szigeteléstől az energiaköltségek csökkenését várnánk, mégsem jelennek meg a számlákon a kívánt eredmények. Nem beszélve arról, ha a készülékből valami oknál fogva láng csap ki, akkor könnyedén megolvaszthatja a szigetelőréteget, amely – ha nem megfelelően lett kivitelezve és nem a megfelelően minősített anyagokat építették be – akár lakástüzet is okozhat, bár a kialakulás valószínűsége csekély, köszönhetően a ma már jó minőségű polisztirol szigetelőanyagoknak.
A problémák sokasodnak
Viszont a tökéletlen égés következménye a szén-monoxid, amely könnyen kialakít a házfalon egy függönyszerű réteget, így aki az ablakot kinyitja, hogy szellőztessen, egészségtelen levegőt fog beengedni a saját lakásába. Szelesebb időben viszont a készülékek folyamatosan „elalszanak”, köszönhetően az elégtelen levegőellátásnak. Egyre többen keresik tehát a „parapettoldókat”, hogy megoldást találjanak a problémára. A már körbeszigetelt házaknál a cserét nem egyszerű megoldani. Körbe kell vágni a meglévő szigetelést, amely nem lesz esztétikus, sőt hőhíd is kialakulhat. Ezt elkerülendő tehát, ki kell javítani a szigetelést egy hozzáértő szakembernek. Ha ez a javítás egy társasház 4. emeletén lévő lakást érint, akkor bizony kosaras autó vagy ipari alpinista szükségeltetik a munkavégzéshez, mely tovább növeli a költségeket.
Fontos tehát az előrelátó gondolkodás, mert utólag lényegesen nagyobb költséggel lehet a konvektorok égéstermék-elvezetőit javítani. Egyre több pályázati támogatás van nyílászárócserékre, hőszigetelésekre, amit a fűtéskorszerűsítés nem mindig követ. El kellene jutni odáig, hogy az energetikai korszerűsítéseket, akár lakóházak, akár társasházak esetében komplexen kellene kezelni, így kevésbé fordulhatnának elő hasonló problémák.
Idén januártól már nem lehet felszerelni a régi, hagyományos konvektorokat, csak a korszerű és megfelelő hatékonysági mutatókkal rendelkező készülékek jöhetnek számításba, ezek bekerülési költsége lényegesen nagyobb, akár 150–200 ezer forintos tétel is lehet. Ilyen házak esetén érdemes elgondolkodni egy házközponti fűtésrendszer kialakításán is, melyre a komplex korszerűsítés fényében lenne lehetőség. Önerőből viszont kevés az esély, hiszen ma a konvektoros lakások többsége bérlakás, vagy alacsony jövedelemmel rendelkezők tulajdonában van, így még jó ideig „gyönyörködhetünk” a szigetelőbe süllyesztett szélfogó rácsok látványában.
A hanyag munkavégzés önmagáért beszél. A konvektor szélfogóján még megmaradtak az évekkel ezelőtti felújításból visszamaradt vakolatdarabok.
Van hová fokozni: utólag vésték a falba a parapetes konvektor égéstermék-elvezetőjét, de a füstcső úgy látszik kicsi volt – véstek hát a falból. Több munka, kevesebb haszon.
A konvektor füstcsöve.
Gyárilag kapható parapettoldó.
Parapetes konvektorok égéstermék-elvezetőjének alkatrészei.
Kapcsolódó
Hozzászólások
A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.
Fazakas Miklós Feren | 2018. okt. 3.
Kedves Ács Béla! A 15 mm átmérő szélvédő rácsának nyílására vonatkozik, nem a ki, vagy a bevezető csövek átmérőjére. Lehet, hogy félreérthető voltam. Az EN 613 szabványban van egy követelmény, amely szerint nem megengedett, hogy ezeken a nyílásokon át be lehessen vezetni egy 15 mm-nél nagyobb átmérőjű gömböt. A követelmény célja megakadályozni azt, hogy a fali-tartozékba madarak fészkeljenek be. A -10 fokos levegő a nagyobb átmérőjű levegő-vezető alsó felében áramlik be a készülék tűzterébe. A kivezető cső feletti levegő gyakorlatilag nem áramlik, ezért felmelegszik és a kivezető cső sugárzó hője is melegíti a nagyobb átmérőjű cső felső részét, amelynek hőmérséklete a mérések szerint 100 Celsius fok fölé emelkedhet . Ezért a fali átvezetések szoba felöli oldalán gyakori, hogy a vakolat illetve az átvezetés külső csöve körül alkalmazott cement-homok keverékéből készült vakolat, de gyakran, még a téglák is összetöredeznek 30 év alatt. Többször tapasztaltam olyat is, hogy a fali-átvezető és a téglák között 2- 3 cm vastag légrések voltak, amin át a külső és a belső légtér kapcsolatba került egymással, ami nem szerencsés, ha a rés közvetlen közelében égéstermék távozik a szabadba. Kétségtelen, hogy olyan esetek is tapasztalhatók, amikor a csövek beépítése hosszú idő után is megfelelő. Az eltérés nyilván a kivitelezés gondosságán múlik. Ebből következően a készülék cserék során ellenőrizni kell a fali-szerelvény beépítését, és a szükséges javításokat el kell végezni, ha a fali-szerelvény azonos a beépítendő gázkonvektor részeként tanúsított fali-szerelvénnyel. Egyéb esetekben a fali-szerelvényt is cserélni kell.
Ács Béla | 2018. okt. 3.
Kedves Fazakas Miklós! Hozzászólásában van egy sajtóhiba, ami megtévesztő is lehet: a régi konvektorok kivezető és egyben rögzítő szerelvényének külső csöve 150 mm, nem 15 mm. Ezenkívül az égéstermék kivezető belső 76 mm átmérőjű és a szerelvény felső részén helyezkedik el. Igy a köpenycső és a belső cső nem érintkezik, Igy a köpenycső felmelegedése kizárt annál is inkább, mert a köpenycsövön át lép be az adott esetben -10 fokos égési levegő.Tehát a vakolatromlás nem valószerű. Ezt saját tapasztalatból is állíthatom, saját házamban is külsőfali konvektorok üzemelnek már elég régen.
Fazakas Miklós Feren | 2018. okt. 3.
A cikk első ábráján látató, téglavörös szélvédőt egy 20 évnél régebben forgalomba hozott FÉG gázkonvektorok részeként telepítették. Ezek a régi szélvédők nem azonosak a mai gyártású gázkonvektorok kerek, 15 mm-nél kisebb átmérőjű nyílásokkal rendelkező, azonos funkciójú szerelvényeivel. Ezek a régi szerelvények nem felelnek meg a mai gyártású a gázkonvektorok megfelelőségét tanúsító európai gázkészülék tanúsító intézetnél letétbe helyezett azonosítási dokumentációjának. Ezekkel a régi szélvédőkkel a gázkonvektorok nem felelnek meg a 12,5 m/s szélsebességgel elvégzett vizsgálatok során sem. Ebből következően ezek a régi szélvédő szerelvények nem lehetnek részei a napjainkban forgalomba hozott gázkonvektoroknak. Tehát, ha a régi konvektornak a legfelső képen látható szélvédője van, akkor az új készüléket az új készülék fali-szerelvényével kell szerelni és telepíteni. Egyébként is minden ilyen esetben fel kell tenni azt a kérdést egy új gázkonvektor telepítésekor, hogy a meglévő, 30 éves fali-szerelvény vajon ki fog-e tartani még egyszer 30 évet? Ezen kívül célszerű a fali-szerelvény körüli fal, vakolat megfelelőségét ellenőrizni és javítani egy készülék csere során, ugyanis a fali-szerelvény gyakori felmelegedése és lehűlése, a körülötte lévő fal, vakolat töredezettségét okozhatja, aminek hatására a belső és a külső légtér között légátvezetés jöhet létre.
