e-gépész online szaklap

Hódít a villamos fűtés?

2016. november 18. | e-gépész | |  16 |

Kolléga jelezte, hogy tapasztalata szerint sokan, az elmúlt évekhez képest megtöbbszörződött számú lakástulajdonos gondolkodik a gáz villanyra cserélésében. És itt nem hőszivattyúra kell gondolni.

Új lakásnál, háznál az egy az egyben hőenergiává alakított áram ugye szóba sem jöhet, mert a primer energia tényező (2,5-ös szorzó) miatt a villamos fűtés csak FF minősítést kaphat, és napelemmel is csak CC-t. Nincs lakhatási engedély! Mégis, úgy tűnik, sokan próbálkoznak ezzel, és a tervezés, sőt kivitelezés, rosszabb esetben átadás bizonyos fázisaiban szembesülnek a keserű valóval.

A felújításnál már megvalósítható a fűtési mód-váltás. Hozzánk is érkezett több érdeklődő. Az egyik például az ún. nagyfrekvenciás indukciós kazánról érdeklődött - elmondása szerint azért szeretne váltani nyílt égésterű gáz falikazánjáról, mert függetlenedni szeretne a gáztól, kéménytől, illetve az ezekhez tartozó bürokráciától. A nagyfrekvenciás indukciós kazán beszerzése olcsó, a kereskedő szerint üzemeltetése is gazdaságos, és bürokrácia-mentes. Az úriember napelemmel szándékozott biztosítani az indukciós kazán áramellátását.

Kérdésünk: a kollégák s találkoztak ezzel az új, "áramközpontú" tendenciával?

Hozzászólások

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Zoárd | 2018. jún. 19.

Kedves Péter! Valóban, a hőszivattyús rendszer telepítése lényegesen drágább, mint egy direkt elektromos rendszeré, még akár a napelemmel is megfűszerezve. Látszólag a hőszivattyús rendszer ára szinte be se jön, ráfizetéses. A dolog addig fog kedvezően működni, amíg át nem vesszük a német, vagy a többi tőlünk nyugatabbra lévő országok napelem energia elszámolási rendszerét. Az ugyanis egész másképp működik, mint nálunk. Nálunk ön ingyen kap egy egész éves használatot lefedő elektromos akkumulátort, azaz éves ciklus szerint csak annyit kell fizetnie, amennyi az esetleges többletfogyasztás. Németországban pillanatnyi elszámolás van, azaz, ha a napelem többet termel, mint a ház fogyasztása, akkor a visszatermelt energiára kap díjat, de amit felvesz energia, arra is kiszámlázzák a díjat. A probléma, a kettő közötti hálózati díj, ami körül belül a fele az energiadíjnak. Egy példa: Fogyaszt éves szinten 6000 kWh-t és termel 6000 kWh, akkor nálunk nincs energia költség. Ha ezt úgy teszi, hogy a hálózatra termel 4000 kWh és onnan levesz 4000 kWh-t, azaz 2000 kWh ”házon” belül fogyaszt el, akkor fizet 4000x(38-17)=84.000 Ft egy évre. Az árak a magyar árak! Másik probléma az ön rendszerével, hogy rugalmatlan a fűtési rendszere. Egy vizes felület fűtés-hűtésbe egy központi egységgel kell a hőenergiát bevinni, azaz, ha egyszer olcsó lesz a gáz lehet gázkazánnal, ha a hőszivattyú, akkor azzal, ha a villany lesz nagyon olcsó, akkor egy villanykazánnal, vagy akár egy fa, vagy pellet tüzelésű kazán is szóba kerülhet. Végszóként meg kell említenem, hogy a villamos energia a hőenergiához képest egy „magasabb rendű” energiafajta. Ennek magyarázata, hogy villamos energiát minimális veszteséggel lehet mozgási energiává alakítani, hőenergiát csak jelentős 50-60%-os veszteséggel lehet mozgási energiává alakítani. Ezért, ott ahol hőenergiára van szükség – megfelelő kihasználtság mellett – környezetvédelmi szempontból az ellenállásfűtés pazarlásnak tekintendő. Persze lehet ezen vitatkozni, de a mai technológiai szinten ez egy elfogadott axióma az energetikai-környezetvédelmi szemlélet szerint.


Kinics Péter | 2018. jún. 19.

Üdvözlök mindenkit! Egy konkrét saját példát szeretnék leírni, talán segít: Elektromos fűtőfilmes mennyezetfűtés a szobákban, illetve elektromos padlófűtés a fürdőkben, előszobában, étkezőben. Ezt a rendszert építettük ki 2016-ban a házunk teljeskörű felújításánál. Hozzátéve, hogy 3 rétegű üvegezésű nyílászárókkal, 15cm hőszigeteléssel, a 140nm ház (plusz 59nm garázs: + 5-10 fokkal) teljes méretezési fűtési igénye 7-8kW. Mindezek mellett működik két 100L-es villanybojler (a két fürdőhöz), és a szokásos elektromos berendezések, sütő, főzőlap, hűtő, stb. A teljes rendszer (most csak a fűtési, bojlerek nélkül), helyiségenkénti szabályzással kb. bruttó 1,1 millió forint volt. Emellett van egy kis fatüzelésű kandalló a nappali-étkezőben, amit használunk (460.000.- Ft). (Nekünk a hulladékfa adottság, így az nem kerül pénzbe, nyilván itt van tüzelőanyag költség, kb. 1m3) A mellé telepített 22db napelem 2.5 millió forint. Összesen 3,6 millió a teljes rendszer telepítéssel, mindennel. A 2017-18-as idényben a december elején telepített napelemes rendszer óta 6040kWh fogyasztás volt (228.010.- Ft), a napelem a mai napig visszatermelt 2073kWh (június 18.-ig). Ez a 2018. decemberi leolvasásig nyilván változik, de a fűtési rendszer 23-24 fokot tartva a nappaliban-étkezőben (kb. 50nm), a hálókban 21-22 fokkal, nagyon jól szabályozható módon ennyi energiával működött. Karbantartási igény a fűtésre 0.- Ft. Klímára eddig nem volt szükségünk, bár a helye ki van építve egy split klímának a nappaliban. Átalánydíjban fizetünk havonta 17.000.- Ft-ot, ami ugye a teljes fűtés és villanyszámla. Mielőtt elköltöztünk volna ide, egy 77nm-es házfélben laktunk, ahol gázfűtés volt, a szigetelés és az ablakok a 20 éve épült házaknak megfelelő volt, 2 rétegű műanyag ablakok, 38-as porotherm, de szigetelés nélkül. Itt a villany és gáz számla együttes átalány díja: 13.000.- gáz + 5-6.000.- villany volt. És a kazán szintén 20 éves, éves karbantartás, plusz időszakos javítások itt-ott. Mindösszesen azt gondolom, hogy a hőszivattyúhoz képest (beruházás és karbantartás oldalon), a gázhoz képest (beruházás, komfort és karbantartás oldalon) is nézve a dolgot nekünk maximálisan bevált ez a megoldás. Nem beszélve arról, hogy a kandallótól eltekintve semmilyen károsanyag kibocsátásunk nincs, ami plusz jó érzés a dologban. Ezek együttesen egy estleges kicsivel magasabb üzemeltetés mellett is szerintem választható alternatívává teszik ezt a megoldást. Az egy, amit ez a rendszer nem tud, az valóban az energetikai besorolása, amit viszont a fenti költségek mellett nem igazán találok igazságosnak.


Zoárd | 2016. dec. 23.

őszintén szólva 100-150 eFt-nál drágább gáz belépési díjról, családi ház esetében én még nem halottam. Természetesen elhiszem, hogy ennyi az EON ajánlat, csak akkor nyilvánvalóan felejthetős a gázvariáció. Tény, hogy a fenti, adott esetben a legolcsóbb megoldás és a legkisebb karbantartást a napelem-villamos fűtés jelenti. Valóban egy jól kitalált családi házat meg lehet úszni hűtés nélkül. Vagy esetleg egy-két olcsó splittel át lehet vészelni a nyár 1-2 hetes csúcskánikuláját. Két ilyen split ára nem jelentős, ráér akkor telepíteni, amikor kiderül, hogy szükség van rá. Korábban elgondolkodtam azon, hogy én talajszondás hőszivattyús rendszert telepítenék maximális kapacitású napelemmel magamnak és a napelem felesleges energiáját egy villanyautó töltésére használnám. No de ez már kilép az épületgépészet köréből és jelenleg a villamos meghajtású autók nagyon drágák, azaz valószínűleg ehhez is megszállottság kell és nem rövid távú gazdasági érvek.


atitm | 2016. dec. 22.

Teljesen egyetértek. A hűtés természetesen a hőszivattyú irányába mozdítja a mérleg nyelvét, a kérdés azonban valóban az, hogy ehhez feltétlenül hőszivattyúra/klímára van-e szükségünk. Vannak egyéb, építészeti megoldások is, ami adott esetben feleslegessé teheti ezeket. A számokhoz annyit fűznék csak hozzá, hogy szerintem a 42 kWh/m2a nem primer tényezős módosítással keletkezett, az egyszerűen a puszta hőigény (nem is várnék sokkal jobbat a fenti épülettől). Így válik érdekessé számomra a napelemes rendszer méretezése. A költségek összehasonlításnál természetesen kizárólag a fát vettem alapul, pelletnél megtérülésről nem biztos, hogy jelent eszmefuttatás esetén van értelme beszélni.


Zöhls András | 2016. dec. 22.

Én teljesen korrektnek érzem ”;atitm”; gondolkodását, bár némely számával vannak kisebb fenntartásaim. Mai árak mellett például a pellet nem nagyon térül meg. 1 kg jó minőségű, 18,5-19,5 MJ/kg fűtőértékű pellet ~95 forintba kerül, ami átlag 5 Ft/MJ=18 Ft/kWh. A gáz meg napjainkban 11 Ft/kWh körül jár, és akkor még nem beszéltük a két különböző kazán hatásfokáról. A tüzifa fűtőértékre számított ára a pelletének talán a harmada, de van némi helyigénye, és macera is akad vele elég. Ami a 42 kWh/m2a energiaigényt illeti, lehet, hogy ott a primer energia átváltással történt valami kavarás, mondjuk gázra számolták, de a szivattyú, ventilátor fogyasztását az elektromos áramra vonatkozó e=2,5 szorzóval vették figyelembe, az dobta meg egy kicsit. Kedvező tájolás, meg tető hajlásszög esetén abból a 4,16 kWp névleges teljesítményű napelemből évi 4,5-5 ezer kWh-t lehet kihozni, ami a mostani árszabályozás mellett nagyjából fedezi a fűtés és a használati melegvíz előállítás költségeit. Jelenleg az önerős napelem beruházás megtérülését, a felhasználás módjától függetlenül 10-12 évre szokás becsülni, a félmillióból kiépíthető 1 kWp teljesítmény nagyjából évi 40-42 ezer forint áramot termel. A teljes villamos energia termelésünk mindössze 0,02%-a származik fotovoltaikus forrásból, olyan picike tétel, hogy talán egy ideig nem fogják piszkálni a jelenleg valóban fölöttébb kedvezményes átvételi rendszert. Az elektromos fűtéssel szemben tapasztalt ellenérzésnek az oka, hogy az áramot értékesebb energiának tekintjük, mint a gázt. Korszerű erőművek (elnézést a kerekítésekért) 2 egység hőértékű gázból állítanak elő 1 egység hőértékű elektromos energiát. Igaz abból egy hőszivattyú már mondjuk 3 egység hőértékű fűtővizet tud készíteni, tehát pazarlásnak érezzük, ha mi fűtésre közvetlenül azt az 1 egységet használjuk fel, nem a kiinduló kettőt, vagy az elérhető hármat, különösen, hogy az áram hőre vonatkoztatott ára a gázénak több mint háromszorosa, vezérelt áramnál is több mint kétszerese. Ugye ebbe a szemléletbe kavart bele, hogy (nem csekély befektetéssel) az ”;értéktelen”; szoláris energiából is tudunk áramot termelni. Persze nem akkor, amikor nekünk magunknak éppen szükségünk lenne rá, de mivel a lakosság által termelt mennyiség még nem oszt, nem szoroz a nagy egészben, ettől a kis szépséghibától eltekint az állam, aki így, kis ráfordítással, büszkén hivatkozhat környezetbarát elkötelezettségére. Az elektromos padlófűtés telepítésénél fokozott óvatosságot ajánlok, vannak ott csapdák, talán érdemes elolvasni a VGF októberi (?) számát. Természetesen meg lehet ezt is jól csinálni. 4-5 évvel ezelőtt a fűtés vonalon egyértelműen a gáz volt a sztár, napjainkban egyre többen fordulnak el ettől a megoldástól, sokallva a szolgáltató és kéményseprő újabb elvárásait. Ennek ellenére azt gondolom, új rendszernél még jó ideig nem kell félni, hogy valamit nem találnak megfelelőnek. Persze a kötelező időszakos felülvizsgálat, tisztítás, tömítéscsere költsége már-már összemérhető az éves gázszámlával. Az elektromos, illetve gázos rendszerű felületfűtés hiányossága, hogy hűteni nem lehet vele. Gondolom, azért választaná Zoárd a hőszivattyút, mert annál ez nem jelent gondot. Kettő az egyben, vagy valami ilyesmi. A legegyszerűbb levegő-víz rendszer közel egy millióval ugyan drágább, mint a gázos megoldás, de kedvezményes tarifával az üzemeltetése cirka harmadával olcsóbb. Valamivel komfortosabb érzést ad, mint ha az árkülönbözeten 3-4 split készüléket teszünk a szobákba. Persze egy jól eltalált háznál lehet, hogy nem is annyira igény a hűtés. Természetesen a hőszivattyú is igényli a rendszeres felülvizsgálatot. És, hogy miért nem könnyű egyértelműen letenni a garast valamelyik megoldás mellett? Mert a kiinduló paraméterek ismeretében itt az építtetőnek magának kell dönteni, melyik szempontot helyezi inkább előtérbe, az alacsony beruházási költséget, az olcsó üzemeltetést, a komfortot, vagy azt, hogy a berendezésével a lehető legkevesebbet kelljen a későbbiekben törődni. Ha ez sikerül, utána kezdődhet a babramunka.


atitm | 2016. dec. 22.

Keves Zoárd. Az EON ajánlat teljesen hivatalos, a papír épp itt van a kezemben, belterületre vonatkozik: 999.917 Ft. A gáz fővezeték 25 méterre van, a mi utcánkban senki nem kérte eddig. Ez számomra így rendszerbővítést és a telken a kiállást is jelenti. A villamos fűtés napelem nélküli ktsg. összehasonlításomból kihagytam a hőszivattyút, hiszen annak megtérülése rosszabb lenne, mint a gázé. A hőszivattyú villamos energiaigényét szintén napelemmel fedezve pedig az Ön által említett éves elszámolás változása ezt a verziót is érintené. Arról se feledkezzünk meg, hogy minden nemű jövőbeni költségnövekedés az összes energiahordozót érintheti, tehát nem igazán minősíthetjük ebből kifolyólag egyiket jobbnak vagy rosszabbnak. Bár említette, hogy függetlenül az ártól Ön a hőszivattyús megoldást választaná, azonban itt szerintem pont az ár az, ami a legfontosabb. Persze lehetünk zöldek így vagy úgy, de ez a téma nagyon messze vinne és értelmetlen hitvitákat szokott szülni (nem minden olyan zöld, mint amilyennek látszik). Véleményem szerint fontos a kényelem, az egyszerűség és a belátható időtáv, valamint a meghibásodás minimalizálása. Már nem B30-as kádárkockákról beszélünk, hanem energetikai szempontból kiváló épületekről. Ebben az esetben akár 20-30 éves megtérülési idő is szóba jöhet. Vajon mennyi a létjogosultsága van 20-30 évben gondolkodni ha körülnézünk a világban? És ha nem számít az ár, az ésszerű beruházás, akkor miben különböznénk egy kádárkockától? Nem szeretném, ha bárki félreértene, magam is bizalmatlan vagyok a villamos fűtéssel kapcsolatban, mert ha később változtatni kellene, akkor az borzasztó költség, de nagyon bosszant, amikor épületgépészek gondolkodás nélkül tartanak idiótának, amiért egyáltalán meg merem említeni.


Zoárd | 2016. dec. 22.

atitm Az 1M EON ajánlat nekem sántít, vagy ön külterületen építkezik. Szerintem a jó megoldás napelem és hőszivattyú. Én ezt választanám, függetlenül az ártól. Korábbi hozzászólásom szerint az elektromos fűtés addig fog virágzani, ameddig tartani lehet az éves elszámolást. De erre senki semmilyen biztosítékot nem fog tudni adni, hogy örökké így lesz, vagy holnap megváltozik.


Zoárd | 2016. dec. 22.

Apró szösszenet a gázszolgáltatók és a hozzájuk becsatornázott aljas szerelőkből: http://index.hu/gazdasag/energia/2016/12/22/gaz_futes_kikapcsolas_szerelo/ A cikkben leírt esetben csak látszólag van jogszerűség, a kazán levegőpótlását pillanatok alatt biztosítani lehetett volna résszellőzővel, ráadásul a cikk szerint CO érzékelőjük is volt, azaz probléma esetén lett volna vészjelzés, azaz az életveszély megállapítás egyszerű hazugság volt! Ezt a szerelő is tudta! Azaz a pofátlansága, minden józan határt átlépett! Én örökre eltiltanám az épületgépészet minden ágától. Más, hasonlóan bosszantó eset: Régi lakásban vissza lett adva a gázóra. A terveimen kötelezően előírják, hogy fémesen le kell zárni a csövet, azaz le kell hegeszteni! No, de kijön a gázművek és mit csinál? Leszereli a gázórát, beteker egy dugót a csatlakozásba és leblombálja! A mérő egy szekrényben volt. Nem lesz gázhasználat. Vajon ki garantálja, hogy 10 év múlva is ott lesz a blomba? És utána majd jönnek pattogni a büntetéssel? A történetben hab a tortán, hogy a tulajdonos azzal keresett meg, hogy a mérő leszerelése után a gázvezeték elbontásáról készítsek neki bontási tervet, mert a gazember művekben ezt mondták neki. Más, hasonlóan bosszantó eset: Közmű tájékoztatót kérünk a gázszolgáltatótól. Egyértelműen elmagyarázzuk, hogy 40 m3/h gáz szolgáltatásának biztosításáról kérünk információt. Na, mi a válasz? Az érintett telken nem megy gáz közcső, az építési engedélyhez hozzájárulunk, jelen levelünk a gázigény biztosításáról nem szól, fizess ezért a semmiért - mivel a kérésre nem válaszolt a szolgáltató - 3.302 Ft-t. A helyzet az, hogy ha vezetékük ment volna a telken, arról a tulajdoni lapon bejegyzésnek kellene lennie. Ezt mi is meg tudjuk nézni, meg is néztük. Az építési engedélyhez pedig nem is értem miért is kellene hozzá járulniuk. És vajon miért nem válaszolnak a kérdésre? Ezek után nem kell ragozni azt, hogy az emberek miért is nem akarnak gázt látni a lakásukban.


atitm | 2016. dec. 22.

Egy építtető dilemmája... (elnézést, hosszú lesz) Ház bruttó alapterületere 180nm, fűtött terület 135nm + tetőtérben egy fűtetlen, de szigetelt 30(50)nm-es tároló. U értékek: fal 0.16, tető/födém 0.15, aljzat 0.25, ablakok <1. Gáz 25 méterre a telekhatártól. DNy-i tájolás. Padlófűtés. Vajon milyen fűtési rendszer legyen? Előzetes árkalkulációk és módozatok az igényekhez igazítva: Gáz: 1.000.000 rendszerbővítés telek határig (EON árajánlat szerint) 250.000 gáz bevezetése házig 300.000 kondenzációs kazán 300.000 - 500.000 kémény 1.000.000 padlófűtési rendszer kiépítése + engedélyek, terv, helyiségenként szabályozás Összesen kb. 3.000.000-3.500.000 Levegő víz hőszivattyú: 2.500.000 hőszivattyú rendszer, pufferrel és minden tartozékával 1.000.000 padlófűtési rendszer kiépítése + helyiségenként szabályozás, valamint a helyigényét is költségként elszámolva Összesen kb. 3.500.000 - 4.000.000 Fa: 500.000 - 1.000.000 kémény 500.000 - 1.000.000 faelg. vagy pellettárolós kazán 300.000 hőcserélős puffertartály 1.000.000 padlófűtési rendszer kiépítése + csövek, szivattyúk, helyiségenként szabályozás, valamint a helyigényét is költségként elszámolva Összesen kb. 2.500.000 - 3.500.000 Fűtőfilm + Napelem: Eddig ez az egyetlen konkrét árajánlat. Egyszerűsített metódussal 42kWh/m2a értéket számoltak. Bár az ehhez igazított napelem rendszer mérete szerintem még magyarázatra szorul (4.16kWp vs. 42*135=5600), de fogadjuk el, hogy az elvártnak megfelelően üzemelne. 2.100.000 napelemes rendszer kulcsrakészen 1.500.000 kulcsrakész elektromos fűtőfilm rendszer hőtárolós megoldással Összesen kb. 3.600.000 Gondolkodjunk napelem nélkül: Villamos fűtés éves rezsi.: 5600*37=207.200 (vezéreltről 130.000). Gázt a villamos energiához képest harmadáron számolva 140.000 ft a gáz árelőnye. Gázos rendszer karbantartási költségeit figyelembe véve megtérülése 15-20 év. Fafűtés kb. 10-15 év után térülne meg (automatizált pelletadagolással 20 év) , azonban itt nem számolunk karbantartással, a kényelmetlenséggel és a befektetett plusz energiával (favágás/-tárolás, tűzrakás, hamuzás, stb.) Ezek után vajon mit válasszon a laikus építtető? Szeretne egy biztonságosan, alapvetően gondozásmentesen üzemelő rendszert. Vajon mivel jár a legjobban? Vajon ki vállal ebben az országban bármire is tényleges garanciát? Vajon megkapja-e a szükséges besorolást elektromos fűtés esetén? stb-stb.... Sajnos azt látom, tapasztalom, hogy a szakma sem objektív. Hitviták folynak szakemberek, mérnökök között, alig különbözik a kereskedelemben érdekeltek agyonmarketingelt konkurenciaharcától. Pedig ez fizika és matematika, vagy talán tévedek? Így hogyan döntsön egy laikus felelősen 2-4 M ft. felett? (Talán itt az idő átkapcsolni az EzoTV-re, vagy megpróbálkozni az okkultizmussal...) Köszönöm a türelmet!


Zoárd | 2016. dec. 22.

Könnyen lehet, hogy át kell gondolni mindent, amit eddig gondoltunk a fűtésről. Az okok a következők: A napelem egyre olcsóbb és a tulajdonos kap hozzá ingyen, egy végtelen kapacitású puffer tartályt. Végig számoltam, bizony olcsóbb napelemmel és közepes, de azért szabályozás technikailag tökéletes fali elektromos fűtő radiátorokkal egy jól hőszigetelt kis épületet kifűteni, mint hőszivattyúval! Persze elektromos fűtést is meg lehet drágítani, fűtőszőnyeggel és minden egyéb extradrága dizájnnal kialakított fűtőtesttel. Egy jól megtervezett családi háznál el lehet kerülni a hűtési igényt is. És akkor jönnek a kérdések: Jelenleg éves szinten kell a megtermelt és a fogyasztott napelemes energiával elszámolni. Ha túl sok lesz a villamos fűtés –; vagy egyszerűen észbe kap a szabályozás - és télen extraterhelést fognak kapni az elektromos hálózatok, akkor bizony könnyen lehet, hogy az elszámolási időszak változni, csökkenni fog! No, akkor nagyon fog fájni az elektromos fűtés! Hűteni nem tud az elektromos fűtés. És akkor a hozzászólásokhoz: Önmagában nem attól lesz CC-ből FF, hogy van egy 2,5-ös szorzó. Terveztünk házat, ahol a villamos fűtéssel is belefértünk a CC kategóriába. Ez inkább egy relatív váltás, ha CC gázkazánnal, akkor lehet, hogy FF villannyal. Murányi Sándornak igazat adok. A gáz és a kéménysztori ezer sebből vérzik. István gondolatai jól fedik a városias beépítésnél alkalmazható megoldásokat, de valóban egy kis, jól hőszigetelt családi házra esetleg néhány lakásos új társasházra nem biztos, hogy igazak. Viszont be kell lássuk azt is, hogy a meglévő lakás állomány lecserélése újra, még egy felturbózott beruházás esetén is 70-100 év! Szóval valamit kell kezdeni a meglévő állománnyal is. A védett környezetben lévő épületeknél pedig nem is biztos, hogy tudunk jelentős hőenergia igény csökkenést elérni. Egy-szó mint száz, nagyon, kiemelten fontos lenne a szükséges hőenergia minél gazdaságosabb megtermelése. És ezt az irányt jelzi István. Fázmán Józsefnek csak elvileg van igaza. De mint tudjuk a megrendelő már engedélyezési terv szinten is elvárja, hogy milyen besorolás várható majd a kész épületnél, arról nem is beszélve, hogy tervezési szinten az energetikai besorolás és az energetikai számítás között csak egy osztás és egy skála szerinti besorolás a különbség - most elhanyagolom, hogy megújuló hányad és részletes számítás is bekavarhat a besorolásba -. A dadogós, duplabetüs besorolás pedig még nekem is nehezen megy. Valóban a napelemmel megtermelt energia - ha elég sok - akár negatív értékig is eltolhatja az ingatlan 1 m2-re vetített éves energia igényét. Azaz akár ++AA-is lehet egy ház, akár elektromos fűtéssel is. És csak végszóként: Felhívott egy építtető felháborodva, hogy 2015-ben „;A”; kategóriás épületet ígértünk, „;agyon”; hőszigetelte az épületet és most meg azt mondjuk neki, hogy „;CC”;? Mi ez, ha nem átverés! Csak nagy nehezen értette meg, hogy nem csak az számit, hogy szinte nulla a gázszámla, a jó hőszigetelés mellett, hanem sajnos kellene 25% megújuló a jobb besoroláshoz. Az már hab a tortán, ha lenne 25% megújuló, a ház „;++AA”; lenne, ha valaki bevállalná a részletes számítást. A 25% megújulóhoz a 23 lakásos háznál 2,5 MFt-os hőszivattyúval kellene kiegészíteni. A választ, amit kaptam nem tudom ide leírni.


atitm | 2016. dec. 22.

Üdvözöm! Laikusként nem teljesen értem, hogy FF minősítésből miért csak CC-t kapunk napelemes rendszerrel. A vonatkozó rendelet alapján a megújuló energiák 0-ás energia átalakítási tényezőként számolandóak. Nem vagyok szakember, de a BME Épületenergetikai Tanszékéről származó egyenletben a megfelelő (ef) változót 0-ra cserélve a végeredményem is 0 lesz. Ez az én értelmezésemben a AA++ besorolást eredményezne (feltételezvén, hogy a teljes fűtési igényt fedezi a napelem).


Fázmán József | 2016. dec. 4.

Nem akarok kötözködni, de - 2016 év január 1-től "A" energia osztály nincs - energiatanúsítvány csak meglévő épületre készíthető, engedélyezési tervhez energetikai számítást kell készíteni, nem ugyanaz.


expa | 2016. nov. 24.

Ez igaz lehet tégla építésű háznál. A közel passzív ház szigetelése (tégla nélkül) olyan alacsony fogyasztást eredményez ahol nem lenne idokolt a leminősítés. Ez is bürokrácia és nem azt nézik, hogy egész évben nem több az ilyen fűtés elektromos infrafűtéssel mint évi 1000 kWh/év. Ezt miért nem veszik figyelembe?


Szép István | 2016. nov. 23.

Elnézést, de kicsit meglepnek az itt megjelentek, úgy érzem, túl röviden nem is lehet ezekről tájékozódni és csak félinformációk, rész igaszságok nyerhetők. 2016 év a családi házak és társasházak építésének újra fellendülésének kezdetét jelenti itthon. Több, nem feltétlenül műszaki intézkedések összességében az építési kedvet hivatottak helyreállítani, hiszen az igények jelentősen fokozódtak az utóbbi időben. Ez vonatkozik az épületek kivitelezésének műszaki színvonalára, és az energetikai tulajdonságaira is. Az energetikai követelmények már az építési engedélyhez tartozó energetikai tanúsítványban is testet öltenek, melynek a hő átbocsátási tényezők felső határai egyre alacsonyabb értékben jelennek meg a 7/2006 évi Korm. rendelet aktuális módosításában. Ezek egyre erősebb hőszigetelési tulajdonságokkal rendelkező építő anyagokat és nyílászárókat jelentenek. Az EU rendeletei szabnak irányt a fejlődésnek hazánkban is, amelyek például már azt is előírják, hogy 2020-tól éves szinten mérve csak nulla energiafogyasztású épületek épülhetnek. Ez nem jelent ugyan nulla értékű energiafelhasználást, előírja viszont az alacsony értékű felhasznált energia helyben történő megtermelését. Amennyiben a fűtés, hűtés és használati meleg víz előállítása elektromos hajtású hőszivattyúval történik, természetesen a felhasznált alacsony villamos energia felhasználás előállítása napelemekkel történhet meg legegyszerűbben. Ez természetesen azt is tudja teljesíteni, hogy helyben történjen. Az &#8222;A&#8221; energia osztályú épület minősítés elérése legegyszerűbben és gazdaságosan az ugyancsak megújuló energiaforrást hasznosító hőszivattyúkkal érhetők el. Társaságunk a magyarországi hőszivattyús rendszerek egyik vezető megvalósítója, akinek szoros kapcsolata van a világ egyik meghatározó gyártójával, s így a svéd NIBE AB hazai képviselete. Berendezéseinket a teljességre való törekvés jellemzi a svéd egyszerűséggel párosulva. Minden felmerülő igényre gyári megoldást tudunk ajánlani, beleértve a hűtést, fűtést, HMV előállítást, medence temperálást, napkollektorok és napelemek, szellőztetők és külső hőtermelők rendszerbe illesztését és vezérlését, illetve távvezérlését is. A rendszerek kialakítása viszonylag kevés szerelési munkával jár, pontos előkészítésükkel tudunk e legegyszerűbb, legjobb megoldáshoz jutni. Pontosan ismerjük a passzív hűtés, a szimultán fűtés és hűtés alkalmazásának lehetőségeit, s nem hiába jellemzők rendszereinkre a megbízhatóság és igen magas energia hatékonyság elérése. Az építtető igényétől és a rendelkezésre álló hőforrás elérhetőségétől függően valósítunk meg levegő-víz és geotermikus hőszivattyús rendszereket is. Az új épületeken kívül a régebbi épületek épület energetikai felújítása is a tevékenységi körünkbe tartozik. A rendelkezésre álló energia fogyasztási adatok segítségével konkrét felújítási javaslatot tudunk adni valamennyi érdeklődőnek, 95%-os pontossággal meghatározva a felújítás megvalósítása esetére vonatkozó energia felhasználás értékét. Itt fog újabb rohamos emelkedést hozni, az összesen 115 milliárd forint maximum 20 év futamidejű kamatmentes hitel bejelentése a magánemberek részére lakóházaik energetikai felújítására. Ez társasházaknál maximum 7, családi házaknál 10 millió Ft lehet. Ez Lázár Úr múlt heti bejelentése után várhatóan még idén decemberben indul el. Amennyiben valaki komolyan végiggondolja a választási lehetőségeket, ebben tudunk segíteni,mert számszerűsíteni fogjuk a különböző felújítási munkák által elérhető megtakarításokat, és bekerülési költségeiket. Egyet biztosan állíthatok, az elektromos infra fűtés nem fog ezek élén járni. Egyrészt a direkt elektromos energiával történő fűtéssel hűteni nem lehet. Oda a teljes komforthoz klíma berendezéséket is be kell szerelni. Másrészt,legalább háromszor akkora felületű napelem rendszert kell kiépíteni a fogyasztás ellensúlyozására, mint akár egy levegő/víz hőszivattyús rendszer esetén. Ugye nem gondolja senki komolyan, hogy az infrafűtés és a klíma valamint háromszoros napelem rendszer versenyzik a hőszivattyúval és az ő fogyasztását megtermelő harmad akkora napelem rendszerrel? A leírtak alapján bővebb információkért kérem olvassák el a www.pentaklima.hu, és a www.nibe.hu honlapjainkon található anyagokat.


Chiovini György | 2016. nov. 23.

Nem találkoztam. De ez nem csoda, mert nem tervezek, nem kivitelezek. A ma hivatalos európai uniós és magyar jövőkép szerint a közeljövőtől kezdve az új lakásokban gyakorlatilag nem lesz szükség a hagyományos értelemben vett fűtésre. Mindenesetre a felújítások ütemét tekintve a ma még fűtött lakások fűtési igénye sokáig fenn fog maradni. A fordulópontot valószínűleg az határozza majd meg, hogy milyen változás lesz a szellőzésben. A fűtési hőigényt a szellőzésnél alkalmazott hővisszanyerés válthatja ki. Sok függ a politikától. Ha a földgáz lobbi lesz erősebb, marad a lakossági fűtési gázfelhasználás. Főleg, ha a makói mező termelni fog. Ha a villamos lobbi lesz erősebb, akkor az önellátás jelszavával a fűtés is villamosítva lesz. (Paksra alapozva.)


Murányi Sándor | 2016. nov. 23.

Itt a kulcsszó: függetlenedni szeretne a gáztól, kéménytől, illetve az ezekhez tartozó bürokráciától. Nekem is van ilyen ügyfelem (remélem nem lesz belőle munka), aki az én hőszivattyú, falfűtés (hűt-fűt)megoldásom után megterveztette: (mással) a következőket: elektromos padlófűtés mindenhol, szobánként 1-1 db split klíma hűtésre.Mindezt nappali áramról, hiszen nincs más lehetőség. Ennél rosszabb megoldást nem lehet kitalálni. Én is egyetértek azzal, hogy nem szabad gázt tenni sehová, ahol van más megoldás. Ennek fő oka a gázszolgáltatók szolgáltatása, és a kéményseprők hatalmi harca, azonban ebből a megfontolásból sem szabad rossz megoldásokat kínálni.

Facebook-hozzászólásmodul