Ne törekedjünk passzívházra
2011. május 31. | e-gépész | | 9 |
Két modatot idézünk a Kazinczy Gyöngyvér építésszel folytatott beszélgetésünkből: Kevés kivételtől eltekintve a mai magyar építészetre a hatásvadász dobozépítészet a jellemző, amelyet többnyire némi zöld maszlag alá rejtve haladó, trendi öko-építészetnek adnak el. A mai építészet a látványtervek bemutatása után kifullad. Érdemes beleolvasni.
Az épületek jellege és a kivitelezés minősége okán az átadott épületek sokszor csalódást okoznak a csillogó látványtervek ismerete után. Úgy működik ez, mint a látványpékség. Íncsiklandó illatok után pofára esés az első falat ízlelése közben.
Az építészek sorban gyártják a rideg és korántsem fenntartható házakat, miközben a csapból is a fenntartható építészetről szóló előadások, cikkek, fórumok folynak. A hiba talán ott keresendő, hogy ezek az ismeretterjesztő programok sem a gyökerénél ragadják meg a probléma lényegét. Nem attól lesz fenntartható egy épület, hogy két kollektort biggyesztünk az épületre, vagy a betontengert zölddel futtatjuk be. Ez egy komplex kérdés, amit a telek kiválasztásától, az építőanyag nyersanyagának kitermelésétől kezdve az épület bontásából származó törmelék hasznosításáig terjed. Bölcsőtől bölcsőig… Ehhez képest ma hajlamosak az építési terület szakemberei az épületeket pusztán az üzemelésük időszakában vizsgálni, csak az energiafogyasztásuk minimalizálására koncentrálni, és az építőanyagok származását, energiaigényét, azaz a teljes életciklus vizsgálatát figyelmen kívül hagyni. Pedig az építészek felelőssége jelentős a klímaváltozás elleni küzdelemben, tekintetbe véve, hogy a jelenlegi épületállomány építése és üzemeltetése közel 50%-át okozza az össze CO2-kibocsátásnak.
Mi a véleménye az épülettechnika (épületgépészet) és építészet összhangjáról?
Minél egyszerűbb épületgépészeti kialakításra van szükség. Hiába építjük ki a legokosabb rendszereket, ha valami elromlik, és az alkatrész csak Japánból szerezhető be, ahonnan akár természeti, akár atomkatasztrófa miatt éppen nem szállítható, akkor a házunkban is megáll az élet? Extrém példának tűnik, pedig valós.
Az utóbbi időben egyre több megrendelő keres meg úgy, hogy korábbi házában már megtapasztalta a hőszivattyús, szellőztető rendszer (és még sorolhatnánk) hátrányait (rendszeres hibaüzenetek reggelente stb.); most olyan házat szeretne, amely energiatakarékos, és kütyük nélkül is hatékonyan, emberbarát módon működik. Szelíd technológiákat keresnek, szerencsére erre is nagy igény van. Függetlenedni kell, és nem csak energia tekintetében, hanem az alkatrészek és a nagyon speciális szervizt igénylő berendezések tekintetében is. Ez persze nem azt jelenti, hogy az általam tervezett házakban a kályhán és kemencén kívül semmi nincs - persze akad ilyen is a megrendelői igényeknek megfelelően. Kollektoros rendszer HMV előállítására, esővízgyűjtő rendszer locsolásra és WC-öblítésre nálunk „kötelező” elemek. A fűtést többnyire biomasszakazánnal vagy cserépkályhával, vízteres kandallóval biztosítjuk. Igyekszünk rábeszélni a megrendelőket, hogy legalább annyi napelemet telepítsenek, hogy a fenti rendszerek szivattyúinak elektromos energiaigényét fedezzék, hogy tényleg önellátóan tudjanak élni.
Hogyan értelmezi a passzívház fogalmát?
Nem törekszem passzívházak kialakítására, viszont arra igen, hogy a lehető legkisebb energiaigényű házakat tervezzem meg környezetbarát építőanyagokból, egyszerű épületgépészettel, a leggazdaságosabb megoldásokkal. Mint már említettem, fontos szempont, hogy ne csak az üzemelés ideje alatt vizsgáljuk az épület energiaigényét, illetve CO2-kibocsátását, hanem a beépített anyagokkal, szerkezetekkel is kalkuláljunk. Így a ma általánosan elterjedt betonfalazatú és PS hőszigetelésű passzívházak környezetterhelése teljes életciklusukat tekintve meghaladja a környezetbarát építőanyagokból épült, alacsony energiájú házak környezetterhelését, a bekerülési költségekről nem is beszélve, ami az energiafogyasztás igen kis különbsége miatt hosszabb idő alatt térül meg, mint amennyi az épület élettartama.
A teljes cikk a VGF júniusi lesz számában olvasható.
Hozzászólások
A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.
Benécs József | 2011. jún. 13.
... háááát én valamit nem értek. Most akkor merre van előre ? Éppen az imént botlottam bele egy portálba, ahol Kazinczy Gyöngyvér építész kerül megnevezésre, mint akihez passzívház ügyben bizalommal lehet fordulni. Tessék mondani, akkor most Ön lebeszéli az érdeklődőket a passzívházakról ? http://www.muszakiak.com/index2.php?option=com_content&do_pdf=1&id=135 ??
Benécs József | 2011. jún. 12.
... mármint "merő hőhíd egy ilyen szalmabálás épület", ha nem kellő odafigyeléssel és gondossággal kezelik őket. Attól, hogy zőld szemlélettel és zöld indíttatásból végzi valaki a dolgát, még nagyon sok hibát követhet el. Ezért NAGYON fontosnak tartom a képzést, továbbképzést, viszont megfelelő alapokon, felkészült oktatókkal, autentikus tananyagból. Attól, hogy valaki mélyen meggyőződött valaminek a helyességéről, nem következik automatikusan, hogy az általa képviselt (kitalált, összeállított) gyakorlat mindjárt helyes is, és megfelelő műszaki tartalmú. Pedig kellő felkészültséggel és odafigyeléssel így kellene működnie ... ... és akkor nem mondanák a 20 cm vtg hőszigeteléssel rendelkező (se hővisszanyerés, se hőhídmegszakítás, se energiamérleg) épületre, hogy az már "passzívház".
Koós Miklós | 2011. jún. 6.
pontosan. Az energiatudatosság és a fenntarthatóságot vagy tudatlanságból vagy szándékosan nemcsak hogy összekeverik, hanem még érvként is használják. Lám a passzívházakba is beépítenek magas CO2 vel készült építőanyagokat. Ezt olyan érvként hozzák rendszeresen elő, mintha a kritizáló maga kizárólag természetes(vagy természetesnek gondolt) anyagokból tervezné a házait. Pedig erről - az esetek többségében - szó sincs. A különféle bio és ökoházak ugyan tesznek erre kísérletet, de a beton, a vízszigetelés, a hőszigetelő üveg és a hatékony hőszigetelés kiváltásába rendszerint beletörik a bicska. A lélegző vályogfalakról szóló téveszmékről nem is beszélve. Egy hagyományos téglaépület hatékony hőszigetelése is számos hőhidat eredményezhet, ha nem figyelünk oda kellőképpen, hát még egy pl. favázas szalmaház, ami tele van km. tégla erősítőpillérekkel vagy egyebekkel. Egy merő hőhíd egy ilyen épület.
Sebes Péter | 2011. jún. 5.
Bár az elmúlt néhány évben a környezettudatosság és/vagy az energiatudatosság kötelező zászlója lett minden építési tevékenységgel kapcsolatos megmozdulásunknak (konferencia, cikk, termékek, technológiák, stb.), a szakmában tevékenykedők többsége mégis keresztül-kasul keveri a fogalmakat. Ha nem tisztázzuk kellő mélységig az egyes kifejezések hovatartozását, akkor könnyen abba a helyzetbe kerülhetünk, hogy bár nemes cél érdekében szólunk, téziseink üres frázisok puffogtatása marad. Véleményem szerint feltétlenül szükség lenne legalább a két fő fogalomkör -környezetvédelem és energiahatékonyság- tisztázására ahhoz, hogy szakmán belül mindenki ugyanarra gondoljon. Egy néhány hete Gödöllőn tartott előadásom nyomán alábbiakban tennék kísérletet a kapcsolódó fogalmak rendszerezésére: Környezetvédelem körébe tartoznak az alábbiak (a teljesség igénye nélkül): Megújuló energiák (nap, szél, víz) Természet és élővizek védelme Víztakarékosság Emisszió-csökkentés Környezetbarát építőanyagok (előállítás, újrahasznosítás) Hulladékkezelés Alternatív közlekedés Épületen belüli komfort Energiahatékonyság Hőszigetelés Légtömörség Hő-visszanyerés Energia-visszanyerés (pl. liftek) Szoláris hőnyereség Árnyékolás Kompakt épülettömeg Ha fenntartható épületeket akarunk létrehozni, akkor nem lehet kérdés, hogy mindennek, amit az energiatudatosság jegyében teszünk, bele kell férnie a környezetvédelem kritériumrendszerébe, ugyanakkor környezetvédelem címszóval sem pocsékolhatjuk az energiát, mondjuk, mert ingyen jön a Napból. Hogy mindkét szempontot a legszélesebb körben és "mérhetően" tudjuk megvalósítani, szükségünk van minősítő rendszerekre is. Az energiahatékonyság vizsgálatának egyik legteljesebb eszköze a PHPP-számítás, a környezettudatosságot pedig rendkívül komplexen lehet minősíteni például a BREEAM rendszerével. Mindkét szisztéma alapeleme a belső komfort megtartása illetve javítása, ez nem lehet kompromisszum kérdése. Mindkét rendszert hosszú évek munkájával dolgozták ki, ezért nehezen tudom elképzelni, hogy bárki saját ismereteire támaszkodva hasonlóan átfogó értékelésre lenne képes egy épület teljesítményéről. A cikk írója nyilvánvalóan kizárólag a mai formájában egyre kevésbé fenntartható kertvárosi családi ház kategóriájában tudja elképzelni a környezettudatosságot. Ha tetszik, ha nem, az igazi kihívást a városok meglévő és jövőbeli épületállománya jelenti, amire a passzívház koncepció egy igazolt, mérhető választ ad, hiszen többféle méretű és funkciójú épület esetében bevált. A házilagosan összebütykölt, napelemektől csillogó tetőzete okán kinézetre minden bizonnyal energia- és környezettudatos házak kétség kívül szabad teret engednek a fantáziának, individuumnak, romantikának, de ennek fejében megelégszenek néhány előre felvázolt szempont kipipálásával, és nem foglalkoznak azokkal az aprónak tűnő részletekkel, amelyek valóban garantálják az életcikluson át tartó alacsony energiafelhasználást. Gyenge érvelés ezt a japán földrengésre hivatkozni, hiszen természeti katasztrófa miatt a szomszéd városban is leállhat a termelés, és az esővíz használatát sem zárja ki egy sok gépészettel működő épület. A passzívak esetében alkalmazott építőanyagokra nem előírás a Kazinczy Gyöngyvér által említett példa, ő maga viszont szemérmesen elhallgatja mit tekint környezetbarátnak. Nem tudom szó nélkül hagyni a biomassza említését. Még előtte állunk annak, hogy komplexen elemezzük diadalmenetének hosszú távú hatásait. Jelenleg Brazíliában az Amazonas vidékén szisztematikusan irtják az őserdőt azzal a céllal, hogy növeljék a bioetanol ültetvényeket, és ugyanezzel a céllal hatalmas észak-amerikai mezőgazdasági területeken állítják le az élelmiszertermelést. Eredmény: változatlan káros anyag kibocsátás és növekvő élelmiszerárak. Hasonlóan "kedvező" hatása lenne, ha tömegesen biomassza-fűtésre akarnánk átállni Magyarországon, vagy meghirdetnénk a "magyar autóba magyar üzemanyagot" nemzeti programot.
Koós Miklós | 2011. jún. 5.
önálló tanulmányt érdemelne az a sajátos magyar helyzet, ahol a megrendelők szeretnének passzívházat, de ehhez az építészek nem partnerek, mi több lebeszélik őket, mint később kiderül közönséges tájékozatlanságból. A magyar építésztársadalom a kezdetektől gátolta, kigúnyolta mindazt, amivel 2015-től, de inkább 2020-tól maga is tervezni lesz kénytelen. lehet persze hülyeségekkel egymás butítani, a megrendelő legfeljebb elmegy egy másik építészhez. Az építészek jelentékeny hányada számára az épületgépészet egy szükséges rossz, akik csak belerondítanak a szép építészeti koncepcióba, hülye csöveket és elosztókat akarnak, csak gond van velük. Olvasták a Blikkben, hogy a passzívházban holmi "lélegeztetőgépek" kellenek, különben megfulladnának a bentlakók, miközben olyan házakat terveznek, amik a legalapvetőbb hőtechnikai szabványoknak sem felelnek meg és a "hülye kivitelezőket" okolják, ha egy lakás elkezd penészedni. Az építésztársadalomnak ideje volna felébredni csipkerózsika álmából és egy kis időre félretenni az t a mind idegesítőbb szórakozását, hogy a háztervezés egyenlő a minél jobban kinéző portfóliónk építésével. Persze amíg ennek ellenére kapnak megbízást, igazolva látják a téveszméiket. Mondjuk onnan kellne kiindulni, amit Zöld professzor szeret hangoztatni és amiben van egy jü adag igazság, miszerint az a (csaladi) ház, amibe kliímát KELL tervezni, az építészetileg egyszerűen rosszul van megtervezve. Elég ha ezt ízlelgetik egy kis darabig ezek az építészek, mielőtt mindenki előtt kinevettetik magukat. Az idióták nem azzal foglalkoznak, hogy mit lehetne tenni, hogy valami mielőbb megtérüljön, hanem azzal foglalkoznak, hogy bebizonyitsák, hogy mennyire nem táérül meg. Ha Németorszáég igy állt volna hozzá, 20 éve, akkor ma nem lenne Európa vezető napelem és napkollektor gyártója és felhasználója, ahol, senkit sem kell erre rábeszélni, mert természetes és nem ettől egy ház vagy óvoda "ZÖLD", sem attól, hogy az esővizet hasznositják. Sajnálatos, hogy építészirodák még ezzel rodeózzák körbe az építészeti portálokat, igazolva, hogy ők milyen frankó srácok, akik hallgattak az idő szavára.
Benécs József | 2011. jún. 5.
Örül a pici szívem, sikerült generálni egy kis együttgondolkodást, persze nem feledve Kazinczy Gyöngyvér munkásságát és hitvallását. Majdnem mindenben egyetértek a hozzászólókkal, különösen Fazakas Miklós úr összefoglalóját tartom nagyon jónak. őszintén, tetszett. Egy pici kiegészítéssel élnék. "Magyarországon súlyos hiba lenne, ha a gazdasági racionalitás helyett futurisztikus célok megvalósítására kényszerítenénk a lakósságot ..." Meglátásom szerint senki nem kényszerít senkit semmire. A lakosságot semmiképpen. Egyfajta alternatív választási lehetőség a passzívház, és az európai gyakorlatnak megfelelően hazánkban is azok terveztetnek és építtetnek passzívházat, akik meggyőződtek arról, hogy ez nekik jó. A tervezőket kishazánkban semmilyen rendelet nem kötelezi passzívházak tervezésére. A megrendelők (azok egy része) követelik meg a magas felkészültséget a megkeresett tervezőktől. És ha nem kapják meg a kívánt szolgáltatást, odébbállnak, elviszik a megrendelésüket, megbíznak olyanokat, akik felkészültek a kihívásra, képesek passzívházakat tervezni. Darmstadti autentikus alapokon és nem csak üres ígéretek mentén. Mi magunk is jónéhány olyan megkeresésnek és megbízásnak örvendhetünk, amelyek esetében a megrendelőnket máshol nem, vagy nem megfelelően tudták kiszolgálni a kedves kollégák. Természetesen a "kiszolgálás" a vonatkozó rendeleteknek előírásoknak és a szakma szabályainak való megfelelés mellet kell történnie minden esetben, és semmiképpen sem elvtelenül, a szakszerűséget feladva. Amit hiányolok Tisztelt Fazakas Miklós Úr összefoglalójából, az az ember. "... a gazdasági racionalitás helyett..." hivatkozással nem értek egyet akkor, ha hiányzik belőle a lakáshasználó. A számok bűvöletében a lényeg fog elsikkadni. Például, hogy a passzívházak hőellátásának megszűnése, megszakadása esetén (szolgáltató, vagy esetleg géphiba) napok alatt is legfeljebb néhány fokot csökken a belső léghőmérséklet, így nem kell kiköltözniük a lakóknak, ahogyan azt jósolta Fazekas Úr. Decemberi zimankóban, működő fűtés nélkül a kivitelezés befejezési szakaszában -16 fokC külső hőmérséklet mellett az épületben 10-12 fokC léghőmérséklet állt be (külön megkeresés esetén megadom a pontos címet és az építtető elérhetőségét, mivel ez itt nem a reklám helye). És nem volt belső felszabaduló hő, nem volt hővisszanyerés, talajkollektorral frisslevegő-előmelegítés sem, és metabolikus hő sem. Mindezek mellett számításokkal is igazolhatóan (PHPP) legfeljebb 14-15 fokC-ra csökken egy passzívház belső hőmérséklete fűtéskimaradás esetén. Szkeptikusok ilyenkor jönnek elő a "farbával" : De nem működik az a fránya gépi szellőztetés, az ablakot meg nem lehet kinyitni. Tévedés. Ki lehet nyitni, van rajta kilincs. Tehát műszaki probléma esetén ugyanúgy mint bármely épületet, a passzívházat is lehet ablakszellőztetéssel kiszellőztetni. Csakhogy energetikai szempontból (gazdasági racionalitásból adódóan) nem érdemes ablakot nyitni télen, mivel nagyon gyorsan ki lehet számolni, hogy egy fűtési szezon ablakszellőztetése esetén 50-60.000 Ft fűtési költség merül fel a szellőző levegő által megkövetelt fűtési energiaigény oldalon. Ez utóbbi számítás esetén teljesen mindegy, hogy normál- vagy passzívház ablakszellőztetés energiaveszteségét számoljuk. Az eredmény ugyanaz lesz, ablakon kidobott pénz (és persze környezet terhelés, lásd CO2). Ezek a technikai részletek. És akkor még nem beszéltünk a levegő O2-Co2 tartalmáról, arányáról. A vizsgálatok (Cseh) megállapításai szerint a higiéniai szempontból optimális levegő-összetétel biztosításához minden órában 5-perc időtartamban kereszthuzat jellegű szellőztetést kellene végezni. Ezt ki fogja éjszaka megtenni ? Senki. Mi ennek a "következménye" ? A hálószoba méretétől függően a CO2 tartalom reggelre feldúsul. Német vizsgálatok alapján azt állapították meg, hogy ahol hosszú éveken át nem megfelelő levegőminőségben tartózkodnak az emberek (Co2), a várható életkor 4-6 évvel csökken. Ennek a megállapításnak hol lesz a helye a "gazdasági racionalitásban" ? ... és akkor még nem is korteskedtem a passzívházak mellett... Utolsó gondolatom: A tervező felelőssége nem abban áll, hogy hivatását magas fokon tudja-e gyakorolni, mivel ez választott tevékenységével szorosan együttjáró alapkövetelmény. Meglátásom szerint a felelősségünk abban áll, hogy objektív és akár részletekbe menő pontos információkkal tudjuk ellátni a megrendelőinket azért, hogy döntés helyzetbe hozhassuk őket, nekik mi a jó, ezt ők dönthessék el még akkor is, ha az "üzletre" ezek az informácók nem éppen kedvezően fognak kihatni. Innen nézve etikátlan és mindenképpen kerülendő, ha a megfelelő felkészültség hiányában, saját meggyőződés és érzelmi alapon helytelen, pontatlan, egyoldalú tájékoztatást adunk a másik félnek, a megbízónknak. (természetesen itt nem a mérnöki számításokra, méretezésekre gondolok, hanem üzemvitelre, élhető környezetre, megfizethető kivitelezésre, egészséges, biztonságos használatra ...etc. amit az építtetőnek kell mérlegelnie)
Kálmán László | 2011. jún. 2.
Jó lett volna, ha a cikk nem reklámot szolgált volna, de valljuk be van igazságtartalma, a "Passzívház" nem passzív, mivel tele van aktív elemekkel (Kuba Gellérttől idézve, szabadon). Amikor arról beszélünk, hogy egy ilyen ház mennyi CO2-től szabadítja meg a földet, megint csúsztatás, ha nem vesszük figyelembe a beépített CO2-t. Az Öko-ház lovagokról nem is teszek említést. Jó lenne már tisztába tenni a dolgokat, (reklámmentesen)!
Fazakas Miklós | 2011. jún. 2.
Kazinczy Gyöngyvér cikkének szellemiségével értek egyet. A drága szabadidőmet nyilvánvalóan nem az elromlott berendezések hibáival kapcsolatos jogaim érvényesítésével kívánom eltölteni, azzal a tudattal, hogy közben nem működik a ház fűtése, vagy bonyolult kütyük függő szellőztetése, amelyek nélkül egy lég-tömör passzív ház köztudottan használhatatlan. Tudomásul kell venni, hogy egy élettér funkcióinak fenntartása teljesen más kategória, mint egy mobiltelefon vagy például egy autó: ha a telefon elromlik, beesik a vízbe, előveszem a régi megunt készülékem áthelyezem a kártyát és máris működik. Ha az autó romlik el, akkor használható például a tömegközlekedés. A fűtés hibája esetén azonban más a helyzet: a családot kell elköltözetni, sőt nagy hidegben rövid időn belül még fagyvédelemről is gondoskodni kell, ha például egy pótalkatrészt külföldről kell behozni! Ezét legalább a tartalékfűtésnek, szellőztetésnek rendkívül egyszerűnek, lehetőleg vezetékes energiahordózótól, elsősorban az elektromos hálózattól, és a fő fűtés rendszerétől is függetlennek kell lennie. Megjegyzem a gáz alapú fűtés, a gázellátás ismert és elmúlt problémás időszaka ellenére is, viszonylag megbízható, igen nagy kényelmet és a levegőminőség szempontjából is megfelelő megoldás, hiszen a gázkimaradás az ország nagy részében nem fordult elő az utóbbi 30 évben. A szilárd tüzelés az elmúlt évek tapasztalatai alapján, viszont lehetőséget adott arra, hogy különösen a kisebb jövedelműek a használt gumiabroncstól kezdve a műanyag palackokig bezárólag minden elégessenek, tönkretéve egész városrészek levegőjének minőségét. Ezért például Török országban például, levegőminőségi okból tilos a szilárd tüzelés ott, ahol a vezetékes gázellátás rendelkezésre áll. Családi házunk energetikai korszerűsítését pár éve végeztük: A tömör téglából készült 100m2-es házra akkor még szokatlanul vastag, 80 mm-es utólagos hőszigetelést tetettünk, a pincei gázkazán helyett kondenzációs gázkazánt és napkollektoros HMV előkészítést alkalmaztunk, az ablakokra redőnyt rakattunk, melyeket télen éjszakára mindig lehúzunk. Ezzel az éves gázfogyasztásunk 1200m3-re csökkent. A gázszámlánk kisebb, mint a villanyszámlánk! Mi biztosan nem fogunk több millió forintos befektetésekbe annak érdekében, hogy az évi 150 eFt körüli gázszámlákat pár tízezer forinttal tovább csökkentsük, mert egy ilyen befektetés soha nem térülne meg! Tudomásul kell vennünk, hogy azoknak az épületgépészeti berendezéseknek az élettartama, amelyeket ma beépítünk legfeljebb 20 év. Azaz, ha valami nagyon távoli célt tűzünk ki, amelynek igen nagyok a beruházási költségei, nagy az előállítás környezetterhelése, akkor hibát követünk el! Levezethető, hogy legalábbis az épületgépészeti berendezések tekintetében döntésünk alapja, beruházásunk leggyorsabb megtérülése kell legyen, amely nem lehet több 10 évnél! Meglévő épületek estén pedig környezetvédelmi szempontból a célfüggvény az egységnyi befektetéssel elérhető (kg/év)/Ft mértékegységű, legnagyobb fajlagos éves CO2 kibocsájtás csökkenés legyen. A két cél azonos végeredményhez vezet. Magyarországon súlyos hiba lenne, ha a gazdasági racionalitás helyett futurisztikus célok megvalósítására kényszerítenénk a lakósságot, például a pályázati támogatási rendszeren keresztül, mert sajnos az a helyzet, hogy még a gazdaságilag racionális beruházásokra sincs elég pénzünk. Sajnálatos, hogy manapság az épület felújításoknál legtöbbször kimarad a leggyorsabb megtérülésű épületgépészeti rendszer korszerűsítése, amelyet biztonsági szempontból sem lenne szabad kihagyni. Azaz az új épület létesítésénél ma sokkal gyakoribb épület felújítások esetében is azonos következtetés vonható le, mint amit Kazinczy Gyöngyvér cikkének utolsó szakaszában megfogalmazott. Szerencsésnek tartom, hogy a környezetvédelmi szempontok és a beruházók minél gyorsabb megtérülésre vonatkozó szempontjai azonos eredményre vezetnek.
Benécs József | 2011. jún. 1.
SZERENCSÉTLEN TERVEZő ! Az MMK egyik prominens vezetője volt kedves felhívni a figyelmemet a fenti cikkre. A címen elsőre erősen megütköztem. Aztán beleolvasva a cikkbe, hamar rájöttem, hogy csak a címválasztás volt szerencsétlen. Így ezt a hatásvadász technikát most én is kipróbáltam, nekem sikerül-e felkelteni a figyelmet a hozzászólásomra. Meglátásom szerint nem ad instrukciót a T.építész, amit a cím egyébként sugall, csak szerényen jelzi, ő az, aki nem törekszik passzívházak tervezésére. Lelke rajta. Semmi értelme a vitának. Arra azért felhívnám a figyelmet, hogy a rendetlenkedő kütyük esetében nem az a megoldás, hogy jól elhajigáljuk őket. Ebben az esetben számtalan autó, mobiltelefon vagy notebook heverne az utcán szanaszét, mert valami nemvárt üzenettel meglepte a gazdit. Helyette ajánlom a cikkolvasó és mindenki más figyelmébe, miszerint a drága pénzen megvásárolt műszaki berendezések gyártója, szállítója, telepítője és üzembe helyezője törvény által számonkérhető kötelezettséget vállalt a rendeltetés szerű használat melletti hibátlan működésért, ami ugyebár hibaüzenetektől mentes működést jelent első nekifutásra. Így ha egy passzívházban a hőszivattyú, vagy a szellőztető berendezés hibaüzenetet küld, akkor az üzemeltető először talán érvényesítse a fent említett jogait, ahelyett, hogy új koncepció alapján új házat terveztet vagy épít. Ugyebár ez is egyfajta enegriatakarékosság, ökológiai lábnyom csökkentés ... gondolom. Visszacseng az első sorban vastagon szedett felkonf egyik fogalma, ami a felvezetést követően a cikkből is "kihallatszik", idézem: "... hatásvadász..." Szívesen látnék konkrétumokat a nyilatkozó vizsgálataiból, ami alapján számszerűsíthető egzakt módon a megállapítása a cikk utolsó mondatában, szépen összefoglalva. Anélkül, hogy az EPS terméket akarnám védeni. A nagy számú bedőlt hitelekből jól kitűnik, hogy "lakhatáshoz" való jog erősebb az életciklus elemzésnél. Valószínűleg ez az a pont, ahol nem lehet okosat mondani. Aki 28 mFt-ból épít passzívházat EPS zsaluelemből, annak milyen alapon húzzuk meg a fülét, hogy ejnye-bejnye, a szálas- vagy fújt hőszigetelés környezetbarátabb, most szépen tedd félre a terveidet, a harmadik gyermekedet szüld meg az albérletben, és erősen szégyeld magad, mert rossz voltál ... (első minősített hazai passzívház, azaz konkrétumok alapján megfogalmazott gondolatok lennének ezek) Ott például két alternatíva közül választott az építtető. 1. épít EPS zsalus passzívházat, vagy 2. a 28 millát beteszi a hazai nyugdíjalapba, hogy öreg korárban ... ??? Mert hogy külföldön a nyugdíjtakarékosság kapcsán rakta össze ezt a tőkét. Már csak a "drága" jelző maradt hátra. Nekünk 3 olyan kulcsrakész (EPS-zsalus, és két ytong) épületünk is van, amelyek passzívházként kevesebbe kerültek a derága 3 rtg-ű passzívház ablakokkal és derága passzívház gépészettel (amik azóta is hibátlanul működnek), mint a kamara által átlagos épületekre kalkulált normatív beruházási költség. Akkor most mi a drága ?
