Az interaktivitás elkerülésének egyik módja, hogy a sorba kötött fogyasztói rendszereket, hálózatokat egy bypass vezetékkel szétválasztjuk. Ennek egyik lehetséges módja a nyomáskülönbség nélküli osztó-gyűjtő kialakítása, mely lehet:

- Nyomáskülönbség nélküli osztó-gyűjtő kialakítása by pass vezeték beépítésével (1. ábra)
- Nyomáskülönbség nélküli osztó-gyűjtő kialakítása hidraulikus váltó használatával (2. ábra)

1. ábra Nyomáskülönbség nélküli osztó-gyűjtő kialakítása by pass vezetékkel

2. ábra Nyomáskülönbség nélküli osztó-gyűjtő hidraulikus váltóval

Amennyiben a primer („energiatermelő”) és a szekunder oldali fogyasztói hálózat közvetítő közeg térfogatárama megegyezik, ill. a primer („energiatermelő”) oldali közvetítő térfogatáram nagyobb, mint a szekunder oldali, akkor a különböző módon kialakított nyomáskülönbség nélküli osztó-gyűjtők hasonló módon viselkednek. A primer és a szekunder hálózat hidraulikailag nem befolyásolja egymás működését ill. a szekunder oldali fogyasztók előremenő közvetítő közeg hőmérséklete megegyezik a kazán ill. a folyadékhűtő előremenő közvetítő közeg hőmérsékletével.
Ha részterheléses üzemállapotban, vagy a hidraulikai beszabályozatlanságból adódóan a szekunder oldali közvetítő közeg térfogatárama nagyobb, mint a primer oldalié, a különböző módon kialakított nyomáskülönbség nélküli osztó-gyűjtők eltérő módon viselkednek.

By pass vezetékkel rendelkező nyomáskülönbség nélküli osztó-gyűjtő működése

3. ábra By pass vezetékkel rendelkező nyomáskülönbség nélküli osztó-gyűjtő működése

A 3. ábra szerinti fűtési rendszer szabályozását a kazánok léptetésével és az időjárás függő szabályozás kétutú motoros szelepeivel érjük el. Az elosztó hurok ellenállását az osztó-gyűjtő DE by pass vezetékkel való összekötésével csökkentjük a hidraulikai interaktivitás elkerülése érdekében. Tételezzünk fel egy olyan üzemállapotot, amikor a két azonos szekunder oldali fogyasztói csoport szivattyúi a primer térfogatáram 150%-át keringtetik. Ebben az esetben az „A” pontból a teljes primer oldali térfogatáram 75%-a lép be a fogyasztói körbe, 25%-ot hagyva a második fogyasztói csoport áramkörének. A második áramkör szintén a 100%-os térfogatáram 75%-át kapja, de csak 25%-ot az előremenőből és 50%-ot saját visszatérőjéből, így a „C” pontban 25% melegvíz keveredik 50% visszatérő hőmérsékletű vízzel, ami a mértezési 90 ?C helyett alacsonyabb, 69 ?C-os előremenő hőmérsékletet eredményez. Amennyiben növeljük a második áramkör szivattyújának térfogatáramát, a helyzet még rosszabb lesz.
A DE by pass vezetékbe épített visszacsapó szelep beépítésével csak a primer és szekunder oldali szivattyúk sorba kötését érjük el, mely kedvezőtlenül befolyásolja a kétutú szabályozó szelepek működését ill. a különböző üzemállapotokban a fogyasztók egyes csoportjainál közvetítő közeg térfogatáram többlet, másoknál térfogatáram hiány lép fel.

A by pass vezetékbe visszacsapó szelepet, membrán szelepet nem szabad beépíteni!
A fenti példából jól látszik, hogy a primer és a szekunder oldali közvetítő közeg térfogatáram hidraulikai egyensúlyának felbomlásakor a by pass vezetékkel rendelkező nyomáskülönbség nélküli osztó-gyűjtők esetében az utolsó fogyasztóknál lépnek fel teljesítmény problémák.

Hidraulikus váltóval rendelkező nyomáskülönbség nélküli osztó-gyűjtő működése

A 4. ábrán négy folyadékhűtővel üzemelő hűtött vízrendszer elvi kapcsolása látható. Ha az üzemelés alatt a Vs térfogatáram nagyobb, mint a folyadékhűtők Vg térfogatárama, a hidraulikus váltóban a Vb térfogatáram a „B” pontból az „A” pont felé áramlik. Az „A” pontban keveredési hely alakul ki, így a ts vízhőmérséklet magasabb lesz a tervezett értéknél és a folyadékhűtők teljesítménye nem vihető át a szekunder hálózatra ill. romlik a rendszer hatásfoka.

4. ábra Hidraulikus váltóval rendelkező nyomáskülönbség nélküli osztó-gyűjtő működése

A fenti példában jól látszik, hogy a primer és a szekunder oldali közvetítő közeg térfogatáram hidraulikai egyensúlyának felbomlásakor a hidraulikus váltóval rendelkező nyomáskülönbség nélküli osztó-gyűjtők mindegyik fogyasztójánál teljesítmény problémák lépnek fel, de ez kisebb mértékű, mint a by pass vezetékkel rendelkező osztó-gyűjtők utolsó fogyasztóinál fellépő teljesítmény probléma.

A nyomáskülönbség nélküli osztó-gyűjtők kialakításánál ill. a rendszerek működtetésénél nagy gondot kell fordítani az alrendszerek közvetítő közeg térfogatáram egyensúlyának fenntartására. Az egyensúly felbomlásakor nem biztosítható a szekunder oldali fogyasztók tervezett teljesítménye.

A hidraulikus váltó felépítése

A hidraulikus váltó feladata a különböző -változó és állandó térfogatáramú - rendszerek hidraulikai szétválasztása ill. a két rendszer térfogatáram egyenlősége esetén az előremenő és a visszatérő hőmérsékletek egyenlőségének biztosítása.
A hidraulikus váltó akkor működik helyesen, ha az elválasztott rendszerek egyikében bekövetkező szivattyú munkapont változás nem hat a másik rendszerre.

Gyakori hiba, hogy hidraulikus váltóként egyszerű puffer tartály kerül beépítésre a rendszerbe, mely hibás működést eredményez!

5. ábra Túl nagy átmérővel rendelkező hidraulikus váltó

Az 5. ábra szerinti hidraulikus váltó például túl nagy átmérővel rendelkezik, ezért a primer és a szekunder kör rövidre záródik, így pl. hűtési rendszerekben a folyadékhűtő igen gyakran, és csak rövid időszakokra kapcsol be, míg a szekunder oldalon a fogyasztók nem jutnak megfelelő hőmérsékletű hűtött vízhez.

Hidraulikus váltók egyszerű kialakítása

A 6. ábra egy egyszerű, fűtési rendszerekben használatos hidraulikai váltó kialakítást ábrázol.

6. ábra Egyszerű hidraulikus váltó fűtési rendszerekbe

A hidraulikus váltó átmérője a csatlakozó csővezetékek névleges átmérőjének a háromszorosa ill. a csőcsonkok 3 d (névleges átmérő) távolságra vannak eltolva egymáshoz képest a 6. ábra szerint.

Nagy átmérőjű hidraulikus váltó kialakítása

Nagy átmérőjű hidraulikus váltó és puffer tartály esetében az 5. ábra szerinti hibás működést például a 7. ábra szerint kialakított szerkezeti felépítéssel lehet megakadályozni hűtési rendszerek esetében. Az átmenő alsó csővezeték alsó részén, a felső csővezeték felső részén megfelelő átmérőjű és számú furatok vannak kialakítva a hidraulikai interaktivitás és a rövidzár elkerülése végett.

- A hidraulikus váltók kialakítása és méretezése elsősorban a gyakorlatban elvégzett méréseken alapul. Csak olyan hidraulikus váltót tervezzünk és használjunk, melynek megfelelő működéséért a gyártó garanciát vállal!

7. ábra Nagy átmérőjű hidraulikus váltó kialakítása hűtési rendszerben