Az építési ágazat 2025. évi súlyponti problémái
2025. március 12. | e-gépész| | 0 |
Az építőipar kiemelt fontosságú ágazat, teljesítménye az elmúlt években növekvő szerepet töltött be a magyar nemzetgazdaságban és az európai gazdaságban egyaránt. 2022-ben a GDP 3,5%-kal nőtt az eurózónában és az EU egészében is, az előző évi 5,3, illetve 5,4%-os növekedés után.
Oroszország Ukrajna elleni agressziós háborúja jelentős hatással volt a globális ellátási láncokra, és megerősítette a globális inflációs nyomást. Az EU földrajzi közelsége a háborúhoz és az orosz energiaforrásoktól való függése különösen ki van téve a konfliktus hatásainak. Ennek következtében 2023-2024 években az EU gazdasága gyakorlatilag stagnál, az építőipar pedig csökkenő pályára állt. 2024-ben az EU építési piacán az éves átlagos termelés 2023-hoz képest 1,3%-kal csökkent – olvasható az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége által készített „Az építési ágazat 2025. évi súlyponti problémái, javaslatok ezek megoldásához” című szakmai anyagában, amely a szövetség tagszervezeteinek bevonásával készült és érdekképviseleti munkát hivatott megalapozni.
A foglalkoztatást tekintve az ágazat az EU-ban 2023-ban 12,3 millió munkavállalót foglalkoztatott, ami 1,1 százalékos növekedést jelent 2022-höz képest.
Magyarországon az építési beruházások finanszírozása – különös tekintettel a közösségi megrendelésekre – erőteljesen függ az uniós forrásoktól. A 2021-2027 közötti pénzügyi ciklus magyarországi forrásainak késéssel történő, részleges lehívhatósága az építőipart nehéz piaci helyzetbe hozta.
A magyarországi építőipar 2016. évtől folyamatosan, látványos növekedési pályán volt 2022. év végéig. A járvány előtti 2019. évben elérte a gazdasági válság (2008-2014) előtti termelési szintet, majd évről-évre 10-15% között bővült összehasonlító árakon számolva.
A 2021-2022. évek nagy kihívása volt a világkereskedelmi árváltozások begyűrűzése a magyar építési piacra is. A 48%-os nagyságrendben import termékeket beépítő magyar építési piacon a 2022-es és 2023-as években együttesen 40%-os építőanyag és alapanyag áremelkedés történt. A legnagyobb árnövekedést mutató fa-acél-réz és alumínium alapú termékeknél ugyanakkor 2023. évben már átlagosan 10-15%-os ár-visszarendeződés volt tapasztalható. 2024. évben az építésgazdasági értékláncban 7%-os áremelkedés volt. Ezt döntően az energiaárak szintje és a forint gyenge árfolyama miatti import áremelkedés okozta.
A 2019. évi Covid járvány óta és az orosz-ukrán háború által okozott beszerzési nehézségek hatására az ÉVOSZ az egész építésgazdasági értéklánc folyamatainak elemzésével is foglalkozik. Ennek hatására tagjai között nagy számban jelentek meg építőipari anyaggyártók 3 és építőanyag-kereskedő vállalkozások is. Így az építési piac helyzetértékelését és a várakozásokat széles körből merített elemzésekkel lehet hitelesen megtenni.
2024. évben a hazai építőipar jellemzően a korábbi években kötött szerződéseit teljesítette. Összehasonlító árakon mintegy 1-2%-kal kisebb a teljesítmény a 2023. évvel összemérve, folyó áron 7767 Mrd Ft. A teljesítménycsökkenés mögött nagy a szóródás. Ettől gyengébb a teljesítés a lakásépítés területén. Növekvő piaci lehetőséget a logisztikai létesítmények és az ipari gyárépítések biztosítottak.
A 2018-2023. évek rendkívül dinamikus termelésbővülését tekintve is összességében 2024. évben az építőipar még elfogadható évet zárt. Piaci bizalomvesztés jellemezte a 2024. évet, az egész szakmára kiterjedten. Az építőanyagok, az építési termékek forgalma az év során csökkent, ezzel nehéz üzleti helyzetet teremtve az anyaggyártók és kereskedők számára. 2024 év végére a tervezők rendelésállománya 50%-ra csökkent, egyes létesítménycsoportoknál (pl. víziközmű, csatornahálózatok) ettől erőteljesebben. A kivitelező vállalkozások újonnan kötött szerződésállományának volumene a múlt év végén összességében 40%-kal volt kisebb az egy évvel korábbihoz viszonyítva.
2023. év utolsó negyedévétől az építőiparban tartósan foglalkoztatottak átlagos állományi létszáma csökken. Egyre több vállalkozásnál jelenik meg a részidős foglalkoztatás, illetve a segéd- és betanított fizikai állomány létszámának csökkentése. A szakmunkás- és mérnöki állományt a vállalkozások igyekeznek megtartani. 2024. évben 12%-os bérfejlesztés volt az ágazatban. Ennek eredményeként 2024. év végén a szakmunkásoknál az átlagkereset eléri a 500.000 Ft-ot, mérnöki körben 700.000 – 1.200.000 Ft között szóródik a munka bonyolultságának függvényében. Összességében azonban a jelenlegi ágazati foglalkoztatotti átlagkereset még mindig csak a versenyszféra 78%-a körül van 508.261 Ft/hó értékkel. A hazai munkaerőpiacról felvett új munkaerő szakmai képzetlensége rengeteg nehézséget okoz. Az élő munka melletti betanítás, képzés nagy kihívás elé állítja a vállalkozásokat. A hatékonysági javulás akadálya hogy a foglalkoztatási idő jelentős részében nem történik valós munkavégzés.
A lánctartozás mértéke 2024. évben folyamatosan növekedett. A benyújtott vállalkozói számlák 10%-a továbbra sincs időre kifizetve, 5%-a pedig lánctartozásba kerül. 2024. év végére a lánctartozási összeg becslések szerint elérte a 260 Mrd Ft-ot.
Az építési ágazat jövedelmezőségi helyzete 2016-2019. években javult, átlagosan 15% közötti volt, de nagy szóródást mutatott. 2021. évben a járványhelyzet és a nem várt mértékű magas építőanyagár-emelkedések hatására romlott az ágazat árbevétel-arányos jövedelmezősége, amit 2022-ben az orosz-ukrán háború negatív hatása tovább rontott. Átlagos szintjét az ÉVOSZ 2024. évben 8-10%-ra becsüli. 2025. évben a jövedelmezőség
várhatóan tovább csökken.
A mikro- és kisvállalkozások meghatározó többségének pénzügyi tartaléka nincs, a likviditási helyzetük nem kielégítő. Ez is hozzájárul ahhoz, hogy a vállalkozásoknak a képzésben, innovációban és egyéb társadalmi szerepvállalásban betöltött helye alacsony szintű. A gazdaságélénkítő hitelprogramba csak kevés építési vállalkozás tudott bekapcsolódni.
2024-ben a jogszabályok adta lehetőségek ellenére komoly nehézséget jelentett a korábban megkötött nagyértékű állami projektek árváltozások miatti szükségszerű szerződésmódosításának realizálása. A recesszió elfedi az ágazat régóta meglévő szakmunkaerő problémáit. Valamennyi építőipari alapszakma hiányszakmának minősíthető az egész ország területén. Az építőipar nehézsége a szakemberhiány (mind a mérnöki, mind a szakmunka terén) és a digitalizáció, a modern gépi eszközök, technológiák hiánya, az iparosított építési termékek lassú elterjedése. Első helyre került a vállalkozások hatékonyságának javítási kényszere. 2023-2024 években összességében elmaradtak az állami és önkormányzati beruházások előkészítései, nem rövidültek a gazdasági perek és nem valósult meg a piac erőteljesebb ellenőrzése sem.
Telejes elemzés ide kattintva olvasható el.
Hozzászólás
A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.
