Alternatív energiaforgatókönyv készült az ELTE energiaföldrajzosainak közreműködésével
2024. november 21. | e-gépész| | 2 |
Hatalmas energiamegtakarítást érhetnénk el Európában, ha az energiastratégiák figyelembe vennék az emberi tényezőt – derül ki egy nagy nemzetközi kutatásból, amelynek Magyarországra vonatkozó részét az ELTE Természettudományi Kar munkatársai dolgozták ki.
A kutatók által megfogalmazott javaslatok nem csak az energiacsökkentést, de a megújuló energiaforrások jelentős növelését és Európa külső energiafüggésének csökkentését is segítenék már a közeli jövőben – olvasható az ELTE MTI-hez eljuttatott közleményében.
Az európai energiagazdálkodást több évig vizsgáló, átfogó nemzetközi kutatás eredményei a Nature Communications című folyóirat októberi számában jelentek meg, az ELTE Környezet- és Tájföldrajzi Tanszék két munkatársa, José Campos és Munkácsy Béla társszerzőségével.
A tanulmány az energiagazdálkodás és az energiatervezés egy olyan dimenzióját – az úgynevezett elégségesség témakörét, vagy ahogy a kutatók mondják, az emberi tényező fontosságát – állítja az előtérbe, amely kulcseleme kellene legyen a stratégiai dokumentumoknak, általában mégis kimarad a kormányzati tervekből, hosszú távú műszaki elképzelésekből.
A kutatás eredményeképpen 100 százalékban megújuló energiaforrásokra támaszkodó energiamodell készült, amely 2050-ig vázol fel a kontinens vonatkozásában alternatív energiaforgatókönyvet (Collaborative Low Energy Vision for the European Region/CLEVER).
Munkácsy Béla elmondta, hogy a legtöbb ma születő energiaforgatókönyv a technológiai megoldásokra és a rövid távú pénzügyi vonatkozásokra fókuszál, és nem számol a bekövetkező társadalmi és környezeti hatásokkal.
Mint mondta, az energiastratégiákban nem foglalkoznak az energiával kapcsolatos hasznos ismeretek széleskörű terjesztésével, pedig ezekkel a gyakorlati ismeretekkel jelentősen csökkenthető lenne az energiafelhasználás, miközben az életminőség akár még javulna is.
Példaként említette, hogy Magyarországon a háztartások 40 százaléka télen fával fűt, ennek ellenére csak kevesen ismerik a fatüzelés helyes gyakorlatát, így például a begyújtás helyes módját, pedig ezáltal akár harmadára csökkenthető a kiáramló füst mennyisége és jelentősen növelhető a fűtés hatékonysága.
A kutató szerint az ilyen, természettudományos alapú, ugyanakkor a gyakorlati életbe jól átültethető ismereteknek az alkalmazásával jelentős mértékben visszaszorítható lenne a primer energiafogyasztás.
A kutató szerint a legnagyobb kihívás ennek a praktikus tudásnak az átadása. Az oktatás szerepét kiemelve fontosnak nevezte, hogy már az általános iskolákban – például a természettudományos tárgyak oktatása során – találkozzanak a diákok azokkal az ismeretekkel, amelyekkel ésszerűen csökkenthető az energiafogyasztás.
Elmondta, hogy ennek jegyében a közelmúltban zárult az a tematikus program, amelynek során a kutatók 9 hónapon át Bükkszentkereszten dolgoztak ki energiastratégiát, miközben általános iskolás korú gyerekeknek is tartottak foglalkozásokat a fenntartható energiafelhasználás lehetőségeiről, így például a fa tüzelésének helyes módjáról.
A kutatók felelőssége ebben az, hogy a felhalmozódó tudományos ismereteket segítsenek átültetni a hétköznapi gyakorlatba, az oktatásé pedig, hogy ezek a praktikus ismeretek bekerüljenek a tananyagba - tette hozzá.
A nemzetközi kutatás szoftveres energiamodellje szerint megfelelő intézkedésekkel 2050-re Európában akár 50 százalékkal csökkenthető lenne a társadalom energiaigénye 2019-hez képest, ennek 40 százalékához pedig elég lenne a már meglévő ismeretek minél szélesebb körben való propagálása és ezek alkalmazásának gazdasági motivációval történő elterjesztése.
Hozzászólások
A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.
Zoárd | 2024. nov. 21.
Amúgy a környezetvédelem legbiztosabb megoldása a CO2 adó lenne! Akkorára kellene emelni a CO2 adót, hogy például az ÁFA jelentősen csökkenthető legyen. És ne legyen súlyozás, okoskodás, kivétel! Senki se úszhassa meg! Aki CO2 ereget a világba az fizessen! Természetesen ezt a termékekben kell megfizetni, de ha a terméken fel van tüntetve a CO2 adó tartalom, akkor lehet gondolkodni azon, hogy mit célszerű venni. használni. Azaz ez is fogyasztás jellegű adó kell legyen.
Zoárd | 2024. nov. 21.
A fatüzelés legnagyobb problémája: 1. A fatüzelésű kazánok elsöprő többségét eleve ki kellene cserélni. Nem tudom hány falegázosító kazán van Magyarországon, de gyanítom, hogy a fatüzelésű kazánállomány minimális része korszerű. 2.A fatüzelés sem olcsó, ha nem fű alatt, vagy valami helyi gazdaságtól veszik messze a piaci ár alatt, akkor nagyjából kétszer annyiba kerül, mint a gáz! Azaz a felhasználók jelentős része valószínű nem a neten fellelhető piaci áron szerzi be. 3. A fát 1-2 évig kéne tárolni, mire kellően kiszárad. Én nem látom Magyarországon azt, hogy a vidéki fatüzelésű házak mellett ott sorakoznának a felhalmozott tüzifák, mint Ausztriában, vagy Svájcban! Egy vidéki ismerősnél láttam fatüzelésű kazánt, az helyi lakatosok egyedi gyártmánya. Ők alapból gázzal fűtenek és csak a kerti maradékot égetik el a kályhában.
