Testo hőkamerák az épületgépészetben 2. rész
Rejtett gépészeti elemek vizsgálata és hibaelhárítás hőkamerával
2024. november 11. | e-gépész| | 0 |
A rejtett gépészeti elemek, mint például a padló- vagy falfűtés rendszerek hibáinak feltárása különösen kihívást jelentő feladat lehet, de a hőkamera itt is nagy segítséget nyújt. A padlófűtési és falfűtési rendszerek csővezetékei rejtve vannak a felületek alatt, így a hőkamerás vizsgálat roncsolásmentesen képes megmutatni a csövek helyzetét és állapotát.
Ez különösen fontos szivárgás esetén, hiszen a hőkamera gyorsan képes kimutatni az anomáliákat a fűtőrendszerekben, például a szivárgási pontokat vagy a keresztmetszet-szűkületeket, amelyek a rendszer teljesítményét rontják. A hőkamerás ellenőrzés segítségével könnyen azonosíthatóvá válnak a csőrendszerek eltömődései, így célzottan elvégezhetők a javítási munkálatok.
A hőkamerák nemcsak hibakeresésre, hanem a rendszer optimalizálására is használhatók. A padlófűtés és falfűtés esetében például a különböző fűtőkörök hőmérséklet-különbségeit vizsgálva biztosítható a megfelelő hőmérsékletkülönbség az előremenő és visszatérő ágak között. A hőkamerás mérések nemcsak technikai segítséget nyújtanak, hanem vizuálisan is megkönnyítik a rendszerek állapotának megértését. Például falfűtés esetén a hőkamera segítségével a falon belüli csőkígyó helyzete is pontosan meghatározható, így elkerülhetjük a csövek véletlen átfúrását, amikor fúrásra vagy egyéb beavatkozásra van szükség a falban.
Hőkamerák esetén a gyakorlatban legelterjedtebbek a 160 x 120 és a 320 x 240 pixel felbontás. A detektor fizikai méretének növelésével növelhető a felbontás, viszont a Testo legújabb fejlesztésével a SuperResolution technológiával a felbontás megduplázható. A 160 x 120 pixeles (testo 868s), és a 320 x 240 pixeles (testo 872s) felbontás a SuperResolution technológiával akár 320 x 240 pixelre (testo 868s) és 640 x 480 pixelre (testo 872s) is javítható, amivel az épületrészek és alkotóelemek kellő részletességgel láthatók. A SuperResolution technológiával a detektor azon hátránya küszöbölhető ki, hogy az egyes pixelek között mindig van egy minimális távolság. A műszer a kéz természetes mozgását, remegését kihasználva egyidejűleg több képet készít, amit egy összetett algoritmussal egyetlen hőképpé fűz össze, így a detektor pixelei közti holttér is kitölthető információval. Az eredmény négyszer több képpont, 40%-kal jobb geometriai felbontás, részletgazdagabb kép – a hőkamera felbontása egy osztállyal javult az ár duplázódása nélkül.
Összességében a hőkamerák használata jelentős előnyöket nyújt a fűtési rendszerek szivárgásainak feltárásában, hatékonyságuk növelésében és a rejtett gépészeti elemek vizsgálatában. A hőkamerás vizsgálatok nemcsak időt takarítanak meg a hibaelhárítás során, hanem segítenek a fűtési rendszerek gazdaságosabb és biztonságosabb működésének biztosításában is.
Kapcsolódó
Hozzászólás
A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.
