Kérdés és válasz a társasházi költségosztók alkalmazása kapcsán
2024. július 23. | e-gépész| | 0 |
Az e-gépészen korábban megjelent „Az MMK állásfoglalása társasházi lakások fűtési költségmegosztására vonatkozó kormányrendelet módosítására” anyagra hivatkozva érkezett egy olvasói levél a szerkesztőségbe, amelyre nyilvánosan válaszolunk, gondolván, hogy a felvetett probléma szélesebb körű eszmecserére is alkalmas.
A hivatkozott, 2017-ben íródott állásfoglalás ide kattintva érhető el.
Olvasói levél
Társasházunk 1963-ban épült, 3 emeletes tégla lapos tetejű egyenház. A 90-es években külső felújítást kapott, leheletnyi (néhány cm-es), szórt homlokzatszigeteléssel és nem hőszigetelt nyeregtetős ráépítéssel, amelyben a 3. emeleti lakások tetőtér-beépítést hajthattak végre, lépcsővel egybenyitva azokat az addigi lakásukkal.
A korábbi, szobai hengerdobos olajfűtőket az egész házat egységként szemlélő távfűtéses radiátorrendszer váltotta le. Ennek kialakítása: 2 körös, függőleges strangos rendszer, a fűtés szerves részét képező, lépcsőházi radiátorfűtéssel. Tehát a rendszer lényege: hogy komplett házfűtés van, a ház fogyasztását hagyományos, légköbméteres átalányrendszerben számolják el, nem pedig egymástól elszigetelt lakásokban lévő, egyedi lakásfűtés.
A lépcsőházi nyílászárók az eredeti, fémkeretesek, szimpla üveggel.
Nagy vita után, egy korábbi közös képviselőnk azzal győzött meg néhány vonakodó tulajdonostársat a költségosztós rendszer megpályázásáról, hogy a régi, többeknek beragadt radiátorszelepek helyett „ingyen” kapnak termosztátos szelepeket, és hogy a pályázat elnyerése nem kötelez minket arra, hogy a felszerelt költségosztókat el is kell majd indítani.
A pályázat elnyerése és a beszerelések után évekig tartó vitás szavazások voltak, mert az egymást váltó több képviselő mindegyike (ki tudja, milyen motivációból) végig akarta erőltetni a költségosztós rendszer beindításának megszavazását.
Az idén is nagy vita volt, de egy közgyűlés alatt, egymás utáni 3! szavazás után kijött a képviselő által áhított végeredmény, hogy átáll a ház a költségosztós rendszerre. A jelenlegi képviselő az évek alatt már vagy negyedszer szavaztat erről.
További lényeg: a ház amellett, hogy szinte teljesen szigeteletlen (kivéve, hogy majdnem mindenki egyénileg hőszigetelős nyílászárókat rakatott be a lakásába), a pinceablakok eddig a fűtési szezon évi 7 hónapjában is nyitva voltak, mert a pince vizesedik, penészedik, a vas nyílászárók erősen korrodálnak. A szakértő szerint ez ilyen korú házban normális, nincs vele mit tenni.
Kérdéseim a következők lennének:
- A kedvezőtlen fekvésű lakások előírt díjkompenzációján túl milyen további kompenzációt kérhetnek a leolvasó cégtől a földszinti lakások tulajdonosai, melyek alatt folyamatosan nyitva vannak a pinceablakok,
- Egyáltalán szabad-e az 1. pontban leírt körülmények között átállni a lakásonkénti (azaz költségosztós) elszámolásra?
- Ha az adott társasház jóformán szigeteletlen, a várható lakásonkénti méretes számlakülönbözetek miatt egyáltalán szabadna-e átállni az átalány-elszámolásról a lakásonként mért elszámolásra?
- Ha egy társasház úgy lett megépítve, és a fűtésrendszere úgy lett kialakítva, hogy a szigetelés hiánya miatt nem alkalmas a lakásonkénti fűtésfelhasználás-mérésére, tehát a ház fűtésrendszere átfogó, házfűtés-elszámolásra (tehát nem lakásonkénti elszámolásra) lett kialakítva (tehát a lépcsőházzal közös, szigeteletlen lakásfalak hőt kapnak a lépcsőházi radiátorokból is), szabadna-e átállni az átalány-elszámolásról a lakásonként mért elszámolásra?
- Ha a rendszer (nem lakásonkénti, hanem) házfűtés-elszámolásra lett kialakítva, akkor megengedhető-e az, hogy a lakók bármelyik (akár felső emeleti) lépcsőházi radiátor szelepét teljesen elzárják (mondván, hogy az alulról jövő hő amúgy is felfelé száll)?
- Régi emlékeim szerint valamilyen jogszabály maximálja, hogy egy társasházban költségosztós elszámolás esetén (az 1 négyzetméterre vetített) legkisebb fűtésszámladíjat kapó lakás és a legmagasabbat kapó lakás között mekkora lehet a különbség.
a) Melyik ez a jogszabály,
b) kinél kell ennek létét jelezni (közgyűlésen rögzíteni vagy a leolvasó cégnek írni, aki tapasztalatból tudjuk, hogy úgysem válaszol a megkereséseinkre)?
c) ha még sincs ilyen jogszabály, akkor megszavazhat-e ilyen díjkülönbség maximálást a ház, és előírhatja-e azt a leolvasó cégnek?
Válasz
Az olvasó levélre az eredeti állásfoglalást jegyző Hrabói Kelecsényi Tibor adott választ:
A hivatkozott központi fűtésről és melegvíz-szolgáltatásról szóló 189/1998. (XI. 23.) Korm. rendeletet 2024. I. 28. napjával hatálytalanította a központi fűtésről és melegvíz-szolgáltatásról szóló 676/2023. (XII. 29.) Korm. rendelet 35.§-a.
Viszont e rendeletnek az 1. § szerinti hatálya:
a) a legalább két lakással vagy nem lakás céljára szolgáló helyiséggel rendelkező épület alkotórészét képező minden olyan központi hőellátó rendszerre, amelyből az épületnek vagy azzal együtt más épületnek a hőellátása távhővezeték nélkül történik;
b) az a) pont szerinti központi hőellátó rendszer üzembentartójára és fogyasztójára,
következésképpen, az olvasó által lakott épületre nem vonatkozik, mivel az hőtávvezetékre kapcsolt.
(Egyébként pedig javasolnám figyelembe venni a rendelet 4.§ /5/ és /6/ bekezdését, illetve az 1. és 3. mellékletét.)
Mindent összevetve, mivel fenntartom a korábbi szakmai állásfoglalásomat, semmiképpen nem javaslom a költségosztók alkalmazásának bevezetését az adott épületnél. Részletezés nélkül kiemelten azért, mert a silány hőszigetelés, az EU és hazai érvényes előírásokat közel sem kielégítő épületszerkezeti állapotok miatt olyan jelentős és követhetetlen belső hőáramlások alakulhatnak/alakulnak ki, amelyek leképezhetetlenek, s ezáltal mérhetetlenek – különösen a már többször jellemzett költségosztókkal. Annál is inkább, mert a 2017-es MMK állásfoglalásban hivatkozott EU-s, és azóta elrendelt jogszabályok mind további szigorításokat vezettek be. Hiszen erről szól a legújabb, fenti 676/2023. (XII. 29.) Korm. rendelet hatályba léptetése is (ld. pl. 34.§.), amiknek az adott lakóépület semmiképpen nem felel meg.
Kapcsolódó
Hozzászólás
A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.
