Reakció az égéstermék-elvezető berendezések szabványai kapcsán
2023. október 10. | Blazsovszky László| | 3 |
A közelmúltban adtunk hírt az égéstermék-elvezető berendezések tervezési, kialakítási és üzembe helyezési szabványainak bevezetéséről, amely kapcsán Blazsovszky László fogalmazott meg reakciót.
„A jóváhagyó közleménnyel bevezetett szabványok magyar nyelvű kiadása elengedhetetlen további magyar szabványok, többek között az MSZ 845:2012 Égéstermék-elvezető berendezések tervezése, kivitelezése és ellenőrzése szabvány korszerűsítése során az esetlegesen felmerülő értelmezési viták elkerülése érdekében, illetve az égéstermék-elvezető berendezésekre vonatkozó korszerű, egységesen értelmezhető és alkalmazható műszaki követelmények megteremtése végett. E három szabvány rendkívül fontos szerepet tölt be a kéményseprőmesterek szakmai munkájában is, a szabványok követelményeinek, útmutatásainak ismerete nélkülözhetetlen mindennapos gyakorlatukban, valamint a vizsgákra való felkészülésükben.” – írja a szabványbevezetésről szóló cikk.
A nemzeti szabványosításról szóló 1995. évi XXVIII. törvény az alábbiak szerint rendelkezik:
6. § (1) A nemzeti szabvány alkalmazása önkéntes. → A Tervező választhatja önként, és a kéményseprő-ipari tevékenységet ellátó nem kötelezheti az érintett szakmagyakorlókat, beleértve a tervezőket, gázszerelőket és a felhasználókat is a szabványban foglaltak betartására!
6. § (2) Műszaki tartalmú jogszabály* hivatkozhat olyan nemzeti szabványra, amelynek alkalmazását úgy kell tekinteni, hogy az adott jogszabály vonatkozó követelményei is teljesülnek.
*A 3/2020. (I. 13.) ITM rendelet, mint műszaki tartalmú jogszabály (Lásd a 7. §-a alatt) nem hivatkozza meg az MSZ 845 szabványt, amelynek alkalmazását úgy lehetne tekinteni, hogy a rendelet 1. melléklete, „A csatlakozóvezetékek, a felhasználói berendezések és a telephelyi vezetékek műszaki biztonsági szabályzata” vonatkozó követelményei teljesülnek.
A cikkben nevesített „értelmezési viták” a szabvány és a „műszaki biztonsági szabályzat” – mint jogszabály – között a kéményseprő-ipari tevékenységet ellátók részéről merülnek fel, mert az MSZ 845:2012 szabványban foglaltakat, mint mindenek felett, még az EU rendeletek felett is álló „jogszabályt” jogszabályellenesen alkalmazzák, figyelmen kívül hagyva további magasabbrendű jogszabályok rendelkezéseit is!
Nem a műszaki biztonsági szabályzatot kell a szabványhoz, hanem a szabványt illik a műszaki biztonsági szabályzathoz igazítani azzal, hogy a jogalkalmazásról szóló 2010. évi CXXX. törvény alkotmányosan nem ad lehetőséget állásfoglalás, illetve jogértelmezés adására. Ez is indokolja a szabvány visszavonását.
Figyelmen kívül hagyják továbbá azt a tényt, mely szerint a felhasználói berendezéssel (GET 3. § 18.), és annak égéstermék-elvezetővel (Kstv. 1. § 2.) kapcsolatos műszaki biztonsági követelményeit (tervezés, kivitelezés, üzemeltetés, átalakítás, javítás és megszüntetés) a 3/2020. (I. 13.) ITM rendelet és annak 1. melléklete a GET felhatalmazás alapján [2008. évi XL. törvény 133. § (2) bekezdés 3.] szabályozza. A megtervezett és kivitelezett égéstermék-elvezetőnek a létesítéskor hatályos követelményeknek való megfelelést – annak megszüntetéséig – az ingatlantulajdonosnak biztosítani szükséges a rendszeres karbantartással, javítással [21/2016. (VI. 9.) BM rendelet 1. § ad)] szükség szerinti felújítással [21/2016. (VI. 9.) BM rendelet 1. § ac)].
A kéményseprőmesterek tevékenységeit a Kstv. és annak felhatalmazás alapján közzétett jogszabályok – mint ahogy azok címei is igazolják – szabályozzák, azok „tevékenységet”, és nem műszaki-biztonsági követelményeket szabályoznak. A műszaki tartalmú jogszabályban meg nem hivatkozott MSZ 845 szabványban foglaltak nem fogadhatók el a 3/2020. (I. 13.) ITM rendeletben előírt követelményeknek való megfelelőség igazolásaként.
Az MSZT közleményének bevezető szövege* szlogennek sem jó, mert a tervező felhasználói berendezést (GET 3. § 18.) tervez, amelynek nem minden esetben szükséges „tartozéka” az égéstermék-elvezető (Kstv. 1. § 2.), amely önmagában égésterméket nem termel, továbbá a szabvány címe sincs összhangban a Kstv. 1. § 2. szerinti fogalommeghatározással. A Kstv. „égéstermék-elvezető”, és nem „égéstermék-elvezető berendezés” fogalmat nevesít és használ. Arról nem beszélve, hogy a szabványok címeiben a „Chimneys.” → „Kémények.”, és nem „Égéstermék-elvezetők” szerepel.
*„Az égéstermék-elvezető berendezések szakszerű tervezése, kialakítása és üzembe helyezése alapvető fontosságú a kémények biztonságos működéséhez, az életet és egészséget veszélyeztető balesetek megelőzéséhez.”
Blazsovszky László
Kapcsolódó
Hozzászólások
A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.
Fazakas Miklós Feren | 2023. okt. 13.
Az előző hozzászólásom alapján felmerülhet, hogy az ott leírtak egy része nem kapcsolódik a cikkhez, de ez nem így van. A szakterület összes vitás kérdésének a legfőbb oka az, hogy egyesek a vonatkozó jogszabályok összességéből egy, vagy akár egyszerre több jogszabály előírásait is önkényesen, ki tudja, hogy alkalmanként milyen megfontolások alapján kiválasztva ezeket az éppen negligálandó jogszabályokat, igen határozottan állítják és ennek megfelelően járnak el, hogy a negligálásra kiválasztott jogszabály előírásait nem kell betartani. Ennek a jelenségnek az egyik esete például, amikor valaki úgy gondolja, hogy a kéményseprő-ipart érintő területen nem kell betartani a szabványok önkéntes alkalmazására vonatkozó törvény előírásait. A másik esetben gázipari jogszabályokról állítják ugyanezt, miközben ugyanabban a kéményseprő-ipari eljárásban, ugyanaz a személy a jogszabályban számára biztosított hatáskőr minden lehetőségét kihasználva, minden képességét latba vetve síkra száll azért, hogy az építőipari jogszabályban előírtakat tartsák be. Nem hiszem, hogy ez magyarázható. A harmadik esetben a kéményseprő-ipari jogszabályok és a nemzeti szabványosításról szóló törvény előírását egyszerre hagyják figyelmen kívül. Ez tényleg maga az anarchia. Utóbbi esetre példa, amikor az MSZ 845 szabványnak azt az előírását kényszerítik ki, hogy az összekötő elemben legalább egy tisztítónyílást el kell helyezni a tisztíthatóság érdekében. Ugyanakkor a jogszabály hatályos változata szerint a kérdéses esetekben a tisztíthatóság az összekötő elem meglévő bonthatóságával biztosítható, azaz a kéményseprő-ipari jogszabály előírása fölé helyezték egy szabvány előírását. Az eljárás nemcsak a hatályos és a létesítéskor hatályos kéményseprő-ipari jogszabály előírásával ütközik, de a nemzeti szabványosításról szóló törvény 6. § (1) bekezdésébe ütköző törvénysértés is. Ráadásul nem a hatályos, hanem a létesítéskor hatályos előírásokat kellett volna alkalmazni. Amikor a kérdéses felhasználói berendezést létesítették, akkor még az MSZ 845 szabvány készítésére vonatkozó gondolat sem született meg. Ráadásul az összekötő elem alumínium elemeinek állapota az esetek döntő többségében köztudottan nem változik az idővel, így nem merülhetett fel az összekötő elem állagromlásának lehetősége sem. A jelenség további félreértéseket generál abból következően, hogy ha a vonatkozó jogszabályok köréből egy vagy több jogszabályt önkényesen kivonnak, annak az lesz a következménye, hogy a többi megmaradt jogszabály előírásait is hibásan fogják alkalmazni. Például a kéményseprő-ipari tevékenységről szóló törvény és a kéményseprő-ipari tevékenység ellátásának szakmai szabályairól szóló rendelet szabványok alkalmazására vonatkozó előírásai teljesen más jelentést kapnak abban az esetben, ha ezeket az előírásokat összeolvassuk a nemzeti szabványosításról szóló törvény vonatkozó előírásaival, mint abban az esetben, amikor ezt nem tesszük meg, mert a jogszabályok előírásainak összeolvasása esetén kiderül, hogy a megfelelőség kimutatására csak olyan szabvány alkalmazható, amelyik a vonatkozó jogszabályban a törvény 6. § (2) bekezdése szerint hivatkozott, és így már nem létezik magyarázat arra, hogy egy szabvány alkalmazását törvénybe ütközve, valakire rákényszerítsék. A jelenség legsúlyosabb következménye az, hogy a telepítések tervezői a tervet úgy készítik el, hogy a terv a gázipari, tűzvédelmi és az építőipari jogszabályok égéstermék-elvezetővel kapcsolatos követelményeinek feleljen meg. Ezzel a tervvel kapcsolatban, ha a telepítés során égéstermék-elvezető létesül, olyan kéményseprő-ipari szakmai nyilatkozat születik, amelyik arra alapozva állapítja meg a tervezett megoldás nem-megfelelőségét, hogy az nem felel meg az MSZ 845 szabvány valamelyik követelményének, amit gyakran kiegészül azzal a követeléssel is, hogy a tervezői nyilatkozat adattartalma ne a vonatkozó jogszabályban, hanem az MSZ 845 szabványban előírt legyen. Ez azaz ütközés, amelyet 20 éve nem tudunk feloldani. Ha mindenki megértené azt, hogy az összes vonatkozó jogszabályt egyetlen összeolvasott jogszabályként kell alkalmazni, ha kéményseprő-ipari tevékenység ellátója a szakmai nyilatkozatát a tervezővel szinkronban a gázipari, tűzvédelmi és az építőipari jogszabályok égéstermék-elvezetővel kapcsolatos követelményeinek fényében fogalmazná meg, akkor a szakterület neuralgikus problémáinak meghatározó része megszűnne.
Fazakas Miklós Feren | 2023. okt. 13.
Sosem szabad megfeledkezni arról, hogy a kéményseprő-ipari tevékenység célja a gázipari, a tűzvédelmi és az építőipari jogszabályok égéstermék-elvezetővel kapcsolatos követelményeinek betartása. Szabványok érintettsége esetén a nemzeti szabványosításról szóló törvény is része annak a jogszabályrendszernek, amelybe a kéményseprő-ipari tevékenység szempontjából legfontosabb jogszabályok tartoznak. A nemzeti szabványosításról szóló törvény előírásait a felsorolt jogszabályokkal összeolvasva, egyetlen jogszabályrendszerként kell alkalmazni, a kéményseprői-ipari tevékenység során. Az említett gázipari jogszabályok közé tartozik a 2016/426/EU (március 9.) rendelet is, amely a tanúsítási körbe tartozó gázfogyasztó készülékek fordalomba hozatalának feltételeit szabályozza. A GAR hatálya alá tartozó gázfogyasztó készülékek azonosítása a későbbiek során is csak a GAR előírásai szerinti lehet. A felhasználói berendezésen belül a gázipari technológiai rendszert, a gyártó dokumentációjának megfelelően kell azonosítani. A szabványok viszonyát a jogszabályokhoz a nemzeti szabványosításról szóló törvény, különösen annak 6. § (1) és (2) bekezdései szabályozzák. Ezek szerint a szabványok alkalmazása önkéntes, továbbá abban az esetben, ha a jogszabály egy szabványra ebben az értelmemben hivatkozik, akkor a szabványnak megfelelő műszaki megoldást úgy kell tekinteni, hogy megfelelő. Az előbbieken kívül, más lehetőség a jogszabályok és egy szabvány viszonyában nem lehetséges. Nem létezik olyan indoklás, amely alapján egy szabvány alkalmazása legálisan bárkire rákényszeríthető. Ahhoz, hogy egy szabványnak való megfelelőség alapján megállapíthassuk a megoldás megfelelőségét az szükséges, hogy a jogszabály a szabványra ebben az értelemben hivatkozzon. A szabványra való hivatkozás egyértelmű kell legyen, azaz a szabvány azonosítóját és címét a jogszabályban meg kell adni. A kéményseprő-ipari tevékenységről szóló jogszabályok szabványokra vonatkozó előírásait értelemszerűen a nemzeti szabványosításról szóló törvény előírásaival összeolvasva kell alkalmazni, amiből az következik, hogy az MSZ 845 szabvány jelenleg még arra sem alkalmazható, hogy a jogszabályoknak való megfelelőséget az MSZ 845 szabványnak való megfelelőség kimutatásával igazolja valaki. Az előbbiek alapján az is könnyen belátható, hogy kizárt az a lehetőség, hogy valaki arra a következtetésre jusson, hogy a kéményseprő-ipari tevékenység során figyelmen kívül hagyhatók a gázipari jogszabályok előírásai. A végrehajtás során senki sem válogathat a vonatkozó jogszabályok között úgy, például, hogy kiáll az építőipari jogszabályok égéstermék-elvezetővel kapcsolatos követelményeinek betartása mellett, de ezzel egyidejűleg úgy dönt, hogy jogában áll a gázipari jogszabályok előírásait figyelmen kívül hagyni, arról saját hatáskőrben dönteni, hogy melyik vonatkozó jogszabály kell betartani és melyiket nem. Az ilyen eljárás maga az anarchia.
Zoárd | 2023. okt. 12.
Régen volt olyan lehetőség, hogy a cikk tetszik, vagy nem tetszik. Most nincs, így most írnom kell hozzászólást. Tetszik! És teljesen egyet értek a leírtakkal!
