Kész az állami építési beruházásokról szóló törvényjavaslat
2023. április 26. | e-gépész| | 4 |
Benyújtotta az állami építési beruházások rendjéről szóló törvényjavaslatot a kormány az Országgyűlésnek április 19-én. Lázár János építési és közlekedési miniszter előterjesztése új alapokra helyezi és egységesíti az állami építési beruházások rendszerét.
Az Országgyűlés honlapján olvasható, indoklással együtt hatvanoldalas törvényjavaslat célja, hogy növelje az állami építési beruházások megvalósításának hatékonyságát, megfelelő jogi, szakmai és költségvetési garanciákat nyújtson a beruházások szereplőinek ezen jogviszonyok kiszámíthatósága érdekében. A célok között szerepel az állami építési beruházások megvalósításában közreműködő állami szervezetrendszer megerősítése és egységesítése, annak érdekében, hogy „Magyarország a sikeres állami építési beruházások területén 2030-ra Európa élmezőnyébe kerüljön".
Az indoklás szerint a javaslat újraszabályozza az állami építési beruházások teljes „életciklusát" az előkészítéstől a tervezésen és kivitelezésen át az üzemeltetésig és fenntartásig, különös figyelemmel a költséghatékonyság és az érték-haszon szemlélet elvére. Jelezték a szakmai koncepció kialakítását széles körű szakmai egyeztetések, valamint az uniós tagállamok állami beruházási gyakorlatának vizsgálata előzte meg. Az előterjesztés hatálya azon nemzeti közbeszerzési értékhatárt elérő, új építmény, építményrész, építményegyüttes megvalósítására, meglévő épület bővítésére, felújítására, helyreállítására, lebontására irányuló építési beruházásra terjed ki, amelynek a megvalósításához felhasznált költségvetési vagy nem közvetlen európai uniós forrás külön-külön, vagy együttesen meghaladja a becsült érték ötven százalékát.
A törvényjavaslat egyik alapelve, hogy a kapcsolódó állami feladatokat lehetőség szerint az állami intézményrendszeren belül szükséges ellátni, az állami gazdasági társaságok irányából a beruházásokért felelős minisztérium irányába átterelve azt. A jövőben az állami építési beruházások éves költségvetési fedezetét a minisztérium fejezetétől elkülönülő, önálló költségvetési fejezetben kell tervezni, első alkalommal a 2024-es költségvetésben. Ha a parlament elfogadja a törvényjavaslatot, az állami építési beruházások végrehajtásának alapja az állami építési beruházási keretprogram lesz, amely szakpolitikai-ágazati beruházási koncepciókra és ágazati beruházási tervekre épül. Az első keretprogram a 2035. december 31-ig szólna.
Az állami építési beruházások érdekegyeztető fórumaként létrehoznák az Állami Beruházási Érdekegyeztető Tanácsot is. A törvény július 1-jén léphet hatályba.
ÉPÍTÉSI TÖRVÉNYJAVASLAT LETÖLTÉSE
Forrás: MTI
Hozzászólások
A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.
Mácsár János | 2023. jún. 12.
Kedves Zoárd! Erre gondoltam én is.
Zoárd | 2023. jún. 12.
Kedves János! Nem néztem meg a 4§. Ezek alapján 15 -nem tévedés tizenöt- olyan kitétel van, ami alapján semmi értelme ennek az egész jogszabálynak. Az állam ott bújik ki alóla, ahol csak akar. Ráadásul a kivételek egy része úgy értelmezendő a későbbi bekezdések szerint, hogy a miniszter úgy írja felül az elvárásokat, ahogy csak akarja. Igazán nem is tudom, akkor kikre fog vonatkozni a jogszabály? A 85 éves Julcsi nénire, homokpusztán?
Mácsár János | 2023. jún. 9.
4.§...
Zoárd | 2023. ápr. 28.
Szépen hangzó célkitűzések, de ezeket elolvasni sem érdemes, mert nem ez a lényeg, hanem az, hogy mi van utána megában a törvényben. A szép célókat számtalan törvényben sikerült magával a törvénnyel felül írni. Nem fogom, nem is akarom a 60 oldalt elolvasni. Ici-pici részbe néztem bele, abba, hogy mit lehet közbeszerzésre kiírni! 25 éve hallom, hogy közbeszerzést csak kiviteli tervdokumentáció alapján lehet kiírni. 25 éve hallom, hogy költségelemzés és tervellenőrzés kell. Volt pár év, amikor volt is tervellenőrzés, de csak utólag, a kész tervek kerültek a tervellenőr kezébe, az egész csak játék volt. Na ez az a rendszer, amit a politika sorozatosan felülír és el se tudom képzelni, hogy a mai rendszerben ez majd keresztül megy a gyakorlatban. Olyan szöveg ez, mint a szocializmusban, hogy egyszer majd lesz kommunizmus és mindenkinek jó lesz. A leírt tervezési folyamat a ma elvárt időintervallumot 3-5-szörösére növeli, vajon lesz-e ehhez türelme a hatalomnak? És természetesen ennek a költségei is lényegesen magasabbak, mint amit ma elvárnak. Nem akarok rossz májú lenni, de az is kérdéses, állami oldalról meg tudják-e -akarják-e- megfizetni azt a színvonalú szakmai stábot, akik végig tudnak a jogszabályi elképzelések szerint vinni egy nagyberuházást.
