A hőszivattyús technológia lett a leginkább pénztárcabarát fűtési megoldás
2022. július 21. | e-gépész| | 3 |
A Magyar Hőszivattyú Szövetség üdvözli a kormány döntését, mely szerint a hőszivattyúkkal otthonukat fűtő háztartások esetén sem a villamosenergia-mennyiség tekintetében, sem az igénybe vett kedvezményes – H vagy Geo – áramtarifára a módosítás nem vonatkozik, azaz a korábbi szabályozás maradt érvényes.
Megjelentek az egyetemes szolgáltatásokra vonatkozó rendelet részletszabályai, amelyek tisztázták, hogy a rendeletet nem kell alkalmazni
- lakossági fogyasztó által igénybe vett B GEO árszabásra, továbbá B GEO árszabással elszámolt villamosenergia-mennyiséget a rendelet alkalmazása során nem kell figyelembe venni,
- a lakossági fogyasztó által, fűtési idényben igénybe vett H árszabásra, továbbá fűtési idényben H árszabással elszámolt villamosenergia-mennyiséget a rendelet alkalmazása során nem kell figyelembe venni.
A Magyar Hőszivattyú Szövetség üdvözli a kormány döntését, hiszen ez azt is jelenti, hogy Magyarország is elköteleződött a hőszivattyúzás mellett. A hőszivattyú technológia terjedésének elősegítése lehet hazánkban is az energiafelhasználás hathatós csökkentésének, és a fosszilis energiahordozóktól való függetlenedésnek az egyik záloga.
A hőszivattyús megoldások jelentik ugyanis az elektromos áram alapú fűtés leggazdaságosabb módját. Mivel főleg megújuló energiával működik, a hőszivattyú a jelenleg leginkább költséghatékony és környezetbarát fűtési megoldás.
A hőszivattyú működési elve viszonylag egyszerű: az egyre nagyobb arányban megújuló forrásokból előállított, alacsonyabb széndioxid-tartalmú villamos áramot arra használják, hogy hatékonyan összegyűjtsék a környezet hőjét, és olyan hőmérsékletre emeljék, amelyen az épületek fűtésére, hűtésére és meleg víz előállítására alkalmas. Napjainkban a hőszivattyúkban leggyakrabban a levegőből és a talajból származó környezeti hőt hasznosítják, de a technológia alkalmas a hulladékhő, szennyvíz, geotermia vagy természetes vizek hasznosítására is. A hőszivattyúk tehát az energia akár 75 százalékát képesek a környezetből (pl. levegőből, vízből, talajból, de akár a szennyvízből is) gyűjteni, míg a maradékot villamos energia biztosítja. Ha ezt leegyszerűsítjük, akkor elmondható, hogy egy egységnyi energia bevitelével a hőszivattyú akár három-négyszer több hőenergiát is tud előállítani. Ezért is lehet új építések esetén a 25 százalékos megújulóenergia-követelményt hőszivattyúval könnyen, más kiegészítő gépészeti megoldás nélkül is teljesíteni.
Ahogy a hőszivattyúzás trendje erősödik, és a hőszivattyúk az előttünk álló időszakban egyre inkább fókuszba kerülnek, a Magyar Hőszivattyú Szövetség ezúton is fel kívánja hívni a figyelmet arra, hogy egy rendszer telepítése előtt terveztessék meg a rendszert és a telepítést megfelelő szakmai képzettséggel és adott esteben gyártmányspecifikus telepítési és szerviz-jogosultsággal rendelkező szakcéggel végeztessék el! A tervezés során mindig érdemes a bekerülési és várható üzemeltetési költségeket egy szakember segítségével összevetni. Számos olyan szempontot fontos figyelembe venni egy hőszivattyús rendszer kialakítása előtt, mely komoly szaktudást és körültekintést igényel. A hőszivattyúk esetében sokkal kisebb teljesítménylépcsők vannak, 4 kW-tól indulva jellemzően 2 kW-os lépcsőnként. A méretezés azért fontos, hogy a hőszivattyú az energiafelhasználás szempontjából optimálisan tudjon működni. Ehhez pedig minden esetben energetikai számítás, és magas szintű rendszerismeret szükséges – olvasható a Magyar Hőszivattyú Szövetség közleményében.
Hozzászólások
A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.
Zoárd | 2022. aug. 9.
Kedves Ferenc! Különböző helyzetek adódnak a hőszivattyúzás tekintetében. 2000-ben 1:5 volt a gáz, villany ár-arány, hőszivattyúról nem is volt érdemes beszélni. Tőlünk nyugatra régóta 1:2 körüli az arány, amit ma már a levegős hőszivattyúk is hoznak, még -13°C-ban is! A mai elrugaszkodott ár-arány biztos tarthatatlan, ez normális gazdasági környezetben vissza fog állni 1:2 közelébe, hogy ehhez 1 vagy 5 év kell, az nem rajtunk múlik. Dél-Koreában a gáz/villany ár 1:1, nem véletlen fűtenek mindent hőszivattyúval – igaz gáz csak hajón érkezik! Talajszondás rendszerben nem merül fel olyan élesen a hőmérséklet különbség kérdése, hatásfokban is bőven jobbak, mint a levegős rendszerek, stabilabb a működése a hőszivattyúnak és lényegesen hosszabb egy ilyen rendszer élettartama - igaz itt is probléma a magas beruházási költség. Ettől függetlenül a csúcs fűtési igényt, országos, közgazdaságossági szemlélet alapján érdemes gázzal biztosítani, mivel jól tárolható, a kapacitás biztosítása független a külső hőmérséklettől és komoly kiépített hálózat áll rendelkezésre. Ma viszont nem elhanyagolható a gáz bekötésének költsége – van, ahol csak a bekötésért milliós összeget kell befizetni! Kis és közepes családi házak esetében a gázhoz szükséges plusz rendszer kiépítése 2-4 MFt-os többletköltséget is jelenthet. A lakossági szegmensben a hőszivattyúk 4-16 kW-os teljesítmény tartományban nem lineáris árral rendelkeznek. Egy 16 kW berendezés csak a duplája egy 4 kW készüléknek. Azaz, a hibrid rendszer országos szinten hiába lenne kedvezőbb, ha ez az építkezéskor jelentős többlet költséget okoz. Természetesen, ahol már rendelkezésre áll, vagy már üzemel is a gázkazán ott valóban a hibrid rendszer a jó megoldás. 0°C-ig hőszivattyúval még a radiátoros rendszerek is üzemképesek és ez már azt jelenti, hogy az éves fűtési hőigény 70%-át hőszivattyú fedezi. Az igazi az lenne, ha bizonyos kapacitás felett jogszabály írná elő a hibrid rendszer alkalmazását – de ezt csak csöndesen merem mondani, mert a jogszabály alkotásunk a jó irányt is el tudja rontani, a hozzá nem értő politikai beavatkozásokkal. Egyébként a hőszivattyú elterjedéséért eddig a gázszolgáltatók és a kéménylobbi tett a legtöbbet!
Fazakas Miklós Feren | 2022. aug. 4.
A technika fejlődésének következő fokozatát a hibridek jelentik. A levegő-levegő hőszivattyúk hatékonysága a külső hőmérséklet csökkenésével sokszorosára nő, amit szorozni kell a hőigény növekedésének mértékével, hogy a teljesítmény igény növekedésének mértékét megkapjuk, ami igényelné az elektromos hálózatunk jelenős kapacitásának bővítését. Nagy hidegben a levegő-levegő hőszivattyúk használata a gázfűtéshez képest gazdaságtalanná válik. Ezért fejlesztették ki azokat a hőszivattyúból és gázkazánból álló hibrid készülékeket, amelyekbe be kell írni a gáz és az áram árát, a készülék pedig kiszámítja a külső hőmérsékletet, mely alatt automatikusan gázüzemre vált, illetve amely felett a készülék visszavált hőszivattyú üzemre. A meglévő gázüzemű felhasználói berendezésünk képes a leghidegebb időszakokban a hőszivattyúknál gazdaságosabban üzemelni és kiszolgálni a hideg időszakok fokozott fűtési teljesítmény-igényét is. Ha van egy meglévő gázfűtésű rendszerünk, akkor nem ésszerű olyan nagy-teljesítményű hőszivattyúk telepítése, amelyek képesek az év során előforduló néhány hideg téli napon is kielégíteni hőigényeket, különös tekintettel az elektromos hálózatunk utóbbi esetben szinte mindig szükséges teljesítménybővítésének jelentős beruházási költségére, ami a hőszivattyúk megközelítőleg kétszeres teljesítményével jár. A meglévő felhasználói gázberendezés megtartása esetén, és annak hőszivattyúkkal történő kiegészítésével olyan hibrid megoldásokat alakíthatunk ki, amelyekbe megközelítőleg fele akkora teljesítményű, azaz jóval kisebb költségű hőszivattyúkra van szükség, és amelyek üzemeltetési paraméterei ráadásul kedvezőbbek lesznek, mert a hőszivattyúk nem szeretik a gyakori ki-be kapcsolgatást. A ki-be kapcsolgatás gyakorisága nyilvánvalóan nagyobb, ha a hőszivattyú teljesítménye nagyobb, ugyanabban a rendszerben. Hibrid megoldások esetén kicsi az esélye annak, hogy egy lakásban a gázért piaci árat is kelljen fizetni. Utóbbi esetben, a lényegesen kisebb teljesítménybővítési igény miatt, általában nincs szükség az elektromos hálózat költséges bővítésére sem. Ráadásul a gázfűtésű rendszer mellé telepített hőszivattyút, tartalék fűtési megoldásként is szolgálhat. Országosan pedig nincs értelme egy sokszoros teljesítményű elektromos infrastruktúra kiépítésének (erőművek, hálózat) csak azért, hogy néhány igen hideg téli napon is biztosítani tudjuk a tisztán elektromos alapú energiaellátást, annak fényében, hogy már van egy meglévő kiépített gázinfrastruktúránk, amely az elektromos hálózat jelenlegi teljesítmény-átvitelének a hatszorosára képes és vannak olyan gázfűtő berendezéseink is, amelyek a legnagyobb téli hidegben is képesek a lakások fűtésére, ez pazarlás lenne. Az éves földgáz-felhasználás akkor is megfelelő mértékben csökkenni fog, ha meglévő gáz-felhasználói berendezések megtartásával hibrid megoldásokat alakítunk ki. És arról sem szabad megfeledkezni, hogy a szél és naperőművek által nyáron termelt energiával előállított zöld hidrogén tárolásának és felhasználásának jelenleg egyedül ismert, gazdaságilag racionálisnak nevezhető módja a zöld hidrogén földgázhoz való hozzákeverése, tárolása és gáz-felhasználói berendezésekben való eltüzelése. Sőt az ellátásbiztonság biztosítása érdekében a szél és naperőművek teljesítményének bővülésével bővíteni kell a gáz és olajerőművi kapacitást. A hidrogénnek a gázfogyasztó készülékekben történő egyszerű eltüzeléséhez képest például a hidrogén üzemű autók előállítása irracionálisan költséges megoldás. Azaz a földgáz kivezetésére vonatkozó elképzeléseket nem szabad azonosítani a gázfogyasztók kivezetésével, mert a gázfogyasztók a földgázon kívül más gázfajták eltüzelésére is alkalmasak, például képesek hidrogén-földgáz keverékkel is üzemelni. Ma már kaphatók olyan gázkazánok is, amelyek átállíthatók, vagy átállítás nélkül képesek 100% hidrogént tartalmazó gázzal üzemelni. Utóbbiak pedig egyáltalán nem bocsájtanak ki szén-dioxidot. Végeredményben a hőszivattyús megoldások és a gáz felhasználáson alapuló megoldásokat nem szabad egymás alternatíváiként kezelni. Ezzel szemben ezeket együtt alkalmazva kapjuk a legkisebb beruházási és üzemeltetési költségű megoldásokat, egy olyan országban, ahol a gázinfrastruktúra ilyen nagymértékben kiépített és ahol a beruházásokra fordítható keretek korlátosak.
Szilágyi József | 2022. júl. 27.
Tehát megint azok jártak jól, akik jelentős anyagi háttérrel, vagy hitel lehetőséggel rendelkeznek. Azért a hiteleket vissza is kell fizetni, meg meddig lesz ennyire barát a kormány ha kell majd minden bevétel, és negyed évente felülvizsgálják a döntéseiket. Én azért nem nyugodnék meg teljes mértékben egy csak áram felhasználás keretében.
