e-gépész online szaklap

Az építőipari szakképzésről egyeztettek az ágazat szereplői

2022. május 24. | e-gépész| |  0 |

A vállalkozói oldal, a szakképzési centrumok, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara és az ügyben érintett minisztérium képviselőivel hívott össze egyeztetést az ÉVOSZ az építőipari szakképzés, felnőttképzés jövőjével kapcsolatban.

A találkozó célja egy olyan párbeszéd volt, ahol minden érintett megoszthatta észrevételét, tapasztalatát a témában, amit az Építőipari Ágazati Készségtanács összegezve a döntéshozók elé tár majd. Az egyeztetésen többek között a triális képzési rendszerre való átállást szorgalmazták, valamint hangsúlyozták a szakképzés terén történő forrásemelést, támogatási programok bővítését is.

Az ágazati szakképzésben részvevő meghatározó vállalatok, valamint a szakképzési centrumok vezetőit, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara témáért felelős képviselőjét, illetve a szakképzésért felelős minisztérium illetékesét is meghívták az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségénél tartott egyeztetésre. A cél az volt, hogy valódi párbeszéd jöjjön létre az ágazati felnőttképzés, szakképzés súlyponti problémáit, kérdéseit illetően, illetve, hogy megosszák tapasztalataikat a terület javítása érdekében. A résztvevők közül többen ismertették, hogy nagymértékben javult az építőipari szakképzésben résztvevő száma, ugyanakkor továbbra is fontos hangsúlyt fektetni erre a területre.

Triális rendszer

Koji László az egyeztetésen elmondta, az ÉVOSZ álláspontja most is az, hogy a szakképzés Magyarországon elaprózódott, ami sokáig nem maradhat így. Hosszú távon nem finanszírozható, és nincs annyi beiskolázandó fiatal, amennyit ez a nagy számú képzőhely fogadni tudna – hangsúlyozta az ÉVOSZ elnöke. Kiemelte, a szervezet most triális rendszerre való átállást tart szükségesnek: elméleti oktatás az iskolában – gyakorlati hely a képző központokban – szintén gyakorlat, munka a vállalkozásoknál. Kiemelte, a legjobb szakképzési centrumoknak, a legerősebb építőipari cégeknek és az állami szervezeteknek együtt kell működni, és olyan centrumokat kell létrehozni, melyek a legerősebb képzéseket tudják biztosítani.

Jelenleg óriási hiány van a megfelelően képzett szakmunkásokból, ezért fontos a tapasztalatok megosztása, a közös szemléletformálás, ami a szakmát segítheti – hangsúlyozta Koji László, hozzátette az ÉVOSZ ebben integrátori, koordinátori feladatokat vállal. Kiemelte, az egyeztetésen résztvevőket, sőt, az ágazati szereplőket összeköti, hogy mindannyian több fiatalt szeretnének a szakmában látni; egyetértenek abban, hogy több forrás szükséges a rendszerbe; valamint konszenzus van a tehetséggondozás és a nemzetközi tapasztalatok integrálásának jelentőségében.

A fiataloknak a legkorszerűbb tudást kell kapniuk

Tóth Istvánné az ÉVOSZ alelnöke, a Szakképzési Bizottság és az Építőipari Ágazati Készségtanács (ÉÁK) elnöke elmondta, az új szakképzési rendszer alapvetően jó, de egyes területeken finomhangolást látnak szükségesnek. Problémát jelent például – emelte ki az ÉVOSZ alelnöke –, hogy a fiatalok nem szakmát, hanem ágazatot választanak az új rendszer szerint, azonban az építőipar széles palettáját így nehezebb bemutatni, hiszen 12 szakmát ölel fel. Hangsúlyozta, a piaci igények szerinti szakmabemutatások szükségesek, ehhez pedig elengedhetetlen az oktatási rendszer és a vállalkozói szféra együttműködése.  Rámutatott arra is, hogy az építőiparban nagy kilengések lehetnek a humán erőforrás terén, és fontos lenne, hogy az ágazatba szükség esetén belépő emberek megfelelő és minőségi szakképzésben részesüljenek. Fontos, hogy a legkorszerűbb tudást kell, hogy kapják a fiatalok ahhoz, hogy jó munkaerőkké váljanak az ágazatban.

A megoldást a triális képzésben látja az ÉVOSZ – hangsúlyozta a Szakképzési Bizottság elnöke –, ahol létrejön az iskola-képző központ-vállalkozások három pillérű rendszer, emellett a szakmának régóta igénye a tömbösítés. Tóth Istvánné hangsúlyozta, a mostani találkozó és a későbbi szakmai egyeztetések célja, hogy megosszák tapasztalataikat, észrevételeiket és javaslataikat, melyeket az ÉÁK a döntéshozók elé tár.

Mátyus Mihály, az Innovációs és Technológiai Minisztérium, Szakképzési és Felnőttképzési Főosztályának osztályvezetője és a Készségtanács koordinátora elmondta, az új szakképzési rendszer a visszajelzések alapján jó, azonban még kibontakozóban van. Tapasztalatokra, további visszajelzésekre van szükség ahhoz, hogy a finomhangolásokat elvégezhessék a rendszerben az eredményes működés érdekében, mindent azonban a keretek változatlanul hagyása mellett. A szakképzés új kormányciklusban való helyével kapcsolatban elmondta, vélhetően helyettes-államtitkárság marad a Kulturális és Innovációs Minisztérium irányítása alatt.

Az oktatók továbbképzése is kiemelt feladat

Az Innovatív Képzéstámogató Központ (IKK) igazgatója, Valló Péter azt hangsúlyozta, hogy a jó minőségű oktatáshoz jó szakmai oktatókat kell képezni, ezért a szakképzés terén erről sem szabad megfeledkezni. Valló Péter ismertette, az IKK ennek érdekében elindította az Oktatói Továbbképzési Rendszert, amivel céljuk, hogy az hozzájáruljon a szakképzés megújításához.

Az építőiparnak szüksége van egy képzési bázisra

Naderi Zsuzsanna, a KÉSZ Csoport ágazati központjának vezetője rámutatott, az építőiparnak jelenleg nincs egy olyan képzési bázisa, ahol akár betanító, rövid- vagy hosszútávú képzéseket lehetne tartani, ezt pedig egy ilyen súlyú ágazatban nem tartható. Problémaként jelölte meg azt is, hogy a szakképzési centrumok között előfordul olyan, ahol nem túl nyitottak a vállalkozói szférával való együttműködésre, ebben viszont fejlődni kell, mert a közös munka nemzetgazdasági érdek – fogalmazott Naderi Zsuzsanna. Elmondta azt is, tévhit, hogy egy vállalati képzés során nem tudják biztosítani a tanulók kompetenciafejlesztését, a gazdasági szereplők sokkal nagyobb figyelmet fordítanak erre. Fontos hangsúlyozni – mondta a KÉSZ szakképzési vezetője –, hogy a már meglévő képzési modellekben a nagyvállalatok nem a saját utánpótlásukra fókuszálnak a képzések során, a kis-, közép- és nagyvállalatok együttműködnek e téren.

A Miskolci Szakképzési Centrum kancellárja Kiss Gábor rámutatott, az építőipar tekintetében a szakképzési centrumokban sok a nehéz sorsú, hátrányos helyzetű hallgató, amit fontos, hogy figyelembe vegyenek, mert esetenként ez speciálisan kezelendő. Kiss Gábor szerint azt is mérlegelni kell, hogy a duális képzésben résztvevők közül vannak, akik egyértelműen csak a hasznot látják. A szakember felhívta a figyelmet arra is, hogy a pályaorientáció során meg kell találni a megfelelő kommunikációs stílust és eszközöket a gyerekek elérésére.

Általános képzés után – A gyerekek igényeit, képességeit kell szem előtt tartani

Szabó Károly, a Zalaegerszegi Szakképzési Centrum kancellárja hangsúlyozta, nagyon fontos lenne, hogy az általános iskolai minőségbiztosítási rendszerben ne az legyen a mérvadó, hogy mindenképpen gimnáziumba kerüljön a gyerek, hanem az, hogy a képességeinek és az ő igényeinek megfelelő képzési rendszerbe kerüljön, amit el is tud végezni.

A szintén zalaegerszegi központú ZÁÉV Zrt. vezérigazgatója, Dormán József elmondta, alapításuk óta foglalkoznak szakmunkásképzéssel, és jelenleg a duális képzési rendszerben is szerepet vállalnak. Ugyanakkor fontos lenne, hogy több pályázati lehetőség, támogatási forrás álljon rendelkezésre a vállalati képzési helyek fejlesztésére – tette hozzá a ZÁÉV vezérigazgatója. A ZÁÉV vezérigazgatója kiemelte, támogatnák a triális képzést, azonban egy nagyvállalat nem tud minden területet felkarolni a szakképzésben, szükség van a kkv-k kapcsolódására, azonban erre nehéz rávenni ezeket a gazdasági szereplőket.

A szakmunkásképzés, azon belül is az ács és bádogos oktatás ügye iránt elkötelezett Piltman Miklós ács a ZÁÉV vezérigazgatójának felvetésére elmondta, a kisvállalkozások azért fektetnek be kevésbé a képzésekbe, mert nem terveznek 5 évnél hosszabb időtávra. Kiemelte azt is, hogy az oktatók, a tananyagok le vannak maradva a piaci igényektől, ezért feltétlenül szükséges a továbbképzésük. Piltman Miklós hozzátette, ezen nagymértékben segíthetne, ha az oktatói továbbképzés is bekerülne az unió által támogatott programokba, mint például az Erasmus. Erre a felvetésre reagálva Valló Péter, az IKK igazgatója tájékoztatott, hogy dolgoznak ezen a területen is, és hamarosan realizálódhat.

A hátrányos helyzetű fiatalokra nagyobb figyelmet szükséges fordítani

Grabarics Gábor, a Grabarics Építőipari Kft. cégvezetője is felhívta a figyelmet a szakmamarketing jelentőségére, amire véleménye szerint több forrást kellene biztosítani ahhoz, hogy a jó képességű fiatalokat bevonzzák. A Grabarics Kft. vezetője szerint a hátrányos helyzetű fiatalok jelenlegi rossz körülményeikből való kiszakítására koncentrált képzési centrumokban lenne lehetőség. Az oktatásban résztvevők szállítását is szükséges megoldani, mert helyi szinten nem mindig van megfelelő épület az oktatásra – tette hozzá Grabarics Gábor. Elmondta, több példa van arra, hogy a leginkább vidékről a nagyvárosokba utaztatott fiatalokat a szürke, vagy fekete gazdaságban tevékenykedő vállalkozók mindenféle szakképesítés, oktatás nélkül dolgoztatják, kiszolgáltatott helyzetbe kényszerítve őket. Az is gyakori, hogy ezek a cégek, a szakképzésben aktívan résztvevő vállalatoktól mindenféle ígérettel elcsábítják a már képzett fiatalokat. Ezt a problémakört szabályozási szinten szükséges kezelni – vélekedett a cégvezető.

A Bayer Construct Zrt., a KÉSZ Csoport, valamint a Market Építő Zrt. összefogásával idén megalakult ágazati képzőközpont, a Tudásépítő Team vezérigazgatója, Kólya Dániel elmondta, ők is a triális képzésben hisznek, és elmondta, számukra is kiemelt kérdés, hogy a hátrányos helyzetű fiatalokkal foglalkozzanak. 

Építőipar

Hozzászólás

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.

Facebook-hozzászólásmodul