e-gépész online szaklap

Milyen következményekkel járna, ha az oroszok elzárják a gázcsapot?

| | |  2 | |

Milyen következményekkel járna, ha az oroszok elzárják a gázcsapot?

Magyarország évi 9-10 milliárd köbméter földgázt fogyaszt, amelynek 75-80 százaléka Oroszországból származik. Az orosz-ukrán háború következtében a gázszállítások, az orosz fél döntése miatt, bizonyos irányokba, elsősorban Lengyelország és Bulgária felé, korlátozásra kerültek. A kialakult helyzet miatt a 24.hu Szemán Róbertnek, a VGF&HKL szaklap főszerkesztőjének tette fel a kérdést, hogy mi történne, ha hazánkba nem érkezne orosz gáz.

„Beláthatatlan következményekkel járna, ha hirtelen leállna az orosz gázszállítás” – mondta Szemán Róbert épületgépész-mérnök, a VGF főszerkesztője a 24.hu-nak, aki belátható időn belül lehetetlennek tartja az orosz energiafüggőségtől való szabadulást, mert az alternatív gázbeszerzés nem megoldott.

A magyarországi gáztartalék jelenleg európai viszonylatban is rendkívül alacsony. A kereskedelmi tárolóink május 1-jei adatok szerint csupán 9,29 százalékos töltöttségi szinten állnak, a szőregi stratégiai készletnek pedig több mint a harmada elfogyott a télen úgy, hogy nem tapasztaltunk ellátási zavart. Az együttes töltöttség a tárolói kapacitások mintegy 20 százalékát teszi ki. Mennyiségét tekintve körülbelül 1,3 milliárd köbméter letárolt földgázunk van, miközben egy évben elfogyasztunk 9 milliárd köbmétert. Ha tehát elzárják az oroszok a gázcsapot, nem sok időnk lesz átváltani valamiféle alternatív megoldásra, amellyel tudunk fűteni, főzni, meleg vizet előállítani.

Az épületgépész mérnök szerint a gázellátás hiánya nem csak a gázkészülékek használatát gátolja, de közvetett módon az áramellátást is elérhetetlenné teszi. Ha a gáz elzárására kapcsán a lakosság gyors, alternatív fűtési megoldásként az egyedi elektromos fűtőberendezéseket választja az az elektromos hálózat túlterheléséhez és korlátozásokhoz vezethet. Önámítás azt hinni, hogyha most veszünk néhány villanyradiátort, vagy elektromos fűtési rendszert telepítünk, akkor megmenekültünk, ha nem lesz gáz.

A 24.hu-n megjelent írásban számos megoldási lehetőség említésre kerül a családi házaktól kezdve, a kisebb társasházakon át, a távfűtéses lakásokig, ahol egészen extrém eshetőségként a falon kidugott kályhacső is szóba kerül.

A gázszolgáltatástól való függetlenedés gondolata nem új, jelen helyzetben felerősödhetnek ezek az igények. A családi házak tulajdonosai kedvezőbb helyzetben vannak Szemán Róbert szerint, aki a gázfűtés kiváltására vagy új ház építése kapcsán leginkább a hőszivattyút javasolja, lehetőség esetén napelemmel kombinálva.

A beszélgetésben számos vetülete szóba kerül még a témának. Itt az e-gépészen szívesen teret adunk egy beszélgetésnek, amelyhez várnánk az olvasóink véleményét a kérdéshez.

Egy dolog biztos, az elérhető műszaki megoldások között való eligazodáshoz elengedhetetlen a szakemberek segítsége. Ezt erősítette meg Wagner Ernő, a Magyar Mérnöki Kamara elnöke is, aki szerint fontos, hogy komplexitásában vizsgáljuk meg mérnöki szemmel az adott ingatlanokban rejlő lehetőségeket. A szerkezettől a szigetelésig keresztül komplex energetikai megoldásban gondolkodjunk és a napelemes rendszerek és hőszivattyúk kombinációjával modern és komfortos otthonokat építsünk.

Talán sosem volt még ennyire aktuális a téma, így a Media12 kiadó ismét megszervezi az Elektromos Fűtés Konferenciát, amelyre május 25-én Budapesten kerül sor. Az eseményen az előadók és a meghívott vendégek szakmai előadásokban és kerekasztal-beszélgetésekben vitatják meg a felmerült kérdéseket.

Elektromos fűtésGázellátás

Hozzászólások

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Zoárd | 2022. máj. 14.

Bele néztem a május 25-i programba. Épületgépészként mindig hidegzuhanyként ér, amikor elektromos fűtésről beszélnek. Folyamatosan küzdeni kell a tisztelt amatőr, félre vezetett megrendelőkkel, hogy az, hogy infra, meg gazdaságos szlogenek összefűzése az egyszerűen szemfényvesztés! Természetesen a többi „gazdaságos” elektromos fűtőszőnyeg és egyéb kütyü is ugyan ilyen szemfényvesztéssel van hirdetve. Az infra panel ugyan olyan egyszerű ellenállás fűtés, mint minden egyéb, tisztán a hőellenállás elvén működő villamos fűtőtest. A különbség csak annyi, hogy a hőjének a berendezés hány százalékát adja le sugárzással és hány százalékát adja le konvektív módon. A hajszáritó 99%-ban konvektív módon adja le a hőt, míg az infra panel 90% feletti értékben sugárzással. De mindkettő 1,0 kWh villamos energiát használ fel 1,0 kWh hőleadásra. Ellentétben egy hőszivattyús rendszerrel, ahol a felvett villamos energia egy hőtranszport fenntartásáért felelős. Azaz a hatásfoka a hőszivattyús rendszernek 200% és 600% közötti értéke vesz fel, attól függően hogy a hőtranszport két oldala között mekkora a hőmérséklet különbség. Átlagos hőszivattyús rendszer szezonális, azaz éves átlagos hatásfoka 3,0-4,5 (300-450%) közötti. Ez azt jelenti, hogy egy 4,0 szezonális hatásfokkal rendelkező hőszivattyús rendszer ¼ annyi villamos energiát fogyaszt, mint az infrapanel! Azaz egy olyan családi ház, aminek a fűtési igény éves szinten 11200 kWh, az a 38 Ft-os villamosenergia esetén a fűtésre infrapanel esetén kifizet 425.600 FT-t, míg egy korszerű hőszivattyús rendszerrel ennek a negyedét, azaz 106.400 Ft! A különbség évi 319.200 Ft! Ez azt is jelenti, hogy az infranapellel 4,0 tonna CO2 eregetünk a légkörbe, míg a hőszivattyúval ennek a negyedét, 1,0 tonna CO2-t. Az adatok egy most elkészült nagyon jól hőszigetelt, hővisszanyerős szellőzéssel ellátott, 280 m2-es családi házról szólnak. Hozzá fűzném, hogy a napelemet a fűtési igényekkel össze kombinálni nem észszerű. A napelem télen minimális energiát termel. Persze ez egy szakmai oldal, ahol az épületgépész kollégák tisztában vannak a fent leírtakkal, de hát itt tudom a véleményemet elmondani, hátha ide téved egy körön kívüli, leendő felhasználó.


Fazakas Miklós Feren | 2022. máj. 5.

Sajnos csak a szigetüzemű napelemes rendszerek képesek a hálózattól függetlenül üzemelni. A telepített rendszereink többsége nem ilyen. Ezen változtatni kellene. A hibrid rendszerek rendelkeznek akkumulátorral, de hálózati feszültség hiányában az akkumulátorokban tárolt energiát ezek esetében sem tudjuk felhasználni a hálózati feszültség kiesése esetén. Pedig léteznek olyan biztonsági kapcsolók (Például a három és az egy fázissal történő üzemre alkalmas hegesztő transzformátorokban használnak ilyeneket.), amelyekkel a rendszerünk biztonságosan leválasztható a hálózatról. A lakást a hálózatról és a napelemes kis-erőműről is lekapcsolva a biztonsági kapcsolóval, egyben átkapcsolva egy másik inverterre, az akkumulátorainkban tárolt energia már felhasználható lenne.

Facebook-hozzászólásmodul