e-gépész online szaklap

Kombi cirkót lehet cserélni fali kivezetéses kondenzációs kazánra?

| | |  4 | |

Számos megkeresést kap a tagozatunk az épületgépészettel összefüggő kérdésekkel kapcsán, vannak közöttük összetett problémákat érintők és egyszerűbb tájékoztatást igénylők is. A kérdésekre privát üzenetben vagy – ha az adott kérdés/válasz többeket érinthet – nyilvánosan reagálunk.

Ezúttal egy egyszerűbb kérdésre adunk feleletet.  

A levélíró az OTÉK (253/1997. (XII. 20.) Korm. rendeletet és a 211/2012. (VII. 30.) Korm. rendelet értelmezésével kapcsolatban kért segítséget.

Már meglévő fali kivezetéses 24 kW-os kombi cirkót lehet cserélni fali kivezetéses 24 kW-os kondenzációs kazánra?

Amennyiben atmoszférikus gázkazánt cserél azonos teljesítményű kondenzációs, zárt égésterű gázkazánra, úgy a válasz: igen, ha a kivezetés eddig is az előírásoknak megfelelően volt kialakítva.

Ennél bővebb választ talán nem is érdemes adni, hiszen a kérdés szerint az eddigi állapot – oldalfali kivezetés – formailag alapvetően nem fog változni. A rendszer viszont a biztonság- és a gazdaságosabb üzemeltetés irányába jelentősen.

Mindazonáltal beidéznénk a GMBSZ idevágó, alább kiemelt passzusát.

3/2020. (I. 13.) ITM rendelet 1. melléklet – kivonat

6.13.5.1. A „C” típusú gázfogyasztó készülékek égéstermékének homlokzati, külső fali kivezetését úgy kell megtervezni, hogy a kiáramló égéstermék ne jelentsen veszélyt az épületben tartózkodók számára, egészségüket ne veszélyeztesse, továbbá a kiáramló égéstermék az épület meglévő berendezéseinek működését hátrányosan ne befolyásolja.

Az MSZ EN 15287-2 (Égéstermék elvezető berendezések. Égéstermék-elvezető berendezések tervezése, kivitelezése és üzembe helyezése. 2. rész: Zárt égésterű tüzelőberendezések égéstermék-elvezető berendezései) szabványnak megfelelő, az ezekkel legalább egyenértékű más műszaki megoldásokat úgy kell tekinteni, hogy azok e pont követelményeinek megfelelnek.

A GMBSZ ezen előírása megfelel a nemzeti szabványosításról szóló 1995. évi XXVIII. törvény 6. § (2) rendelkezéseinek:

„6. § (2)  Műszaki tartalmú jogszabály (A GMBSZ műszaki tartalmú jogszabály!) hivatkozhat olyan nemzeti szabványra, amelynek alkalmazását úgy kell tekinteni, hogy az adott jogszabály vonatkozó követelményei is teljesülnek.

GázkazánKondenzációs kazánOlvasói kérdés

Hozzászólások

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Fazakas Miklós Feren | 2021. nov. 24.

Kedves Zorád, Ha az égéstermék szabadba történő kivezetése teljes egészében a gázfogyasztó készülék részeként megoldott (Például egy C1 típusú gázfogyasztó készülék esetén), akkor a gázfogyasztó készülék készülék-modulja (kazán-modulja) és az a szabadban elhelyezendő égéstermék kilépésre kialakított kivezetése közötti elemeinek legnagyobb megengedett elvezetési hosszát a gyártó a készülékhez mellékelt dokumentációban megadja. Egyszerűsített készülékcsere esetén abból indul ki a jogszabály, hogy a tevékenység végrehajtására jogosult képes a gyártó ilyen típusú előírásának betartására. A gyártók által megadott legnagyobb megengedett elvezetési hossz cső a csőben rendszer esetén sokkal kisebb, mint osztott rendszer esetén, pontosan az általad említett okból, mely szerint cső a csőben rendszer esetén a legnagyobb megengedett elvezetési hosszt a jegesedés lehetősége határozza meg. Egy Jellemző értékpár például, hogy cső a csőben rendszer esetén ez a távolság 17 m, míg osztott rendszer esetében 65 m. A gázipari szabályozás szerint különbség van a ventilátor nélküli készülékek égéstermék kivezetésének elhelyezésére vonatkozó előírások között. Ebből következően a GMBSZ lesz a meghatározó előírás, különös tekintettel arra a cikkben és általad is kiemelt körülményre, hogy a gázfogyasztó készülékek homlokzati égéstermék kilépési helyére vonatkozó jogszabályi előírások együttesében az EN 15287- 2 szabvány szerinti megoldásokra úgy hivatkoznak, hogy a szabványnak megfelelő megoldásokat úgy kell tekinteni, hogy azok megfelelnek a jogszabályok követelményeinek.


Zoárd | 2021. nov. 19.

Kedves Fazakas Miklós Ferenc. Mindig örömmel olvasom a precíz hozzászólásidat. Az alábbi leírásod egy pontjával viszont vitatkoznék, egy részéhez pedig plusz megjegyzést tennék. A kondenzációs kazánok cső a csőben rendszerű kivezetésénél könnyebben előfordulhat lejegesedés, mint a nem kondenzációs kazánoknál. Ez adódik abból, hogy alacsonyabb a füstgázhőmérséklet és 100%-ban telített nedveséggel a füstgáz. Természetesen csak szerencsétlen körülmények egybeesése után alakulhat ki lejegesedés, de erre 100%-os garancia nincs. A másik kérdés, hogy a szerzett jog szerintem csak abban az esetben áll fenn, ha a létesítéskor egyébként betartották az akkor érvényes előírásokat. Alapból persze azt feltételezi az ember, hogy eredetileg szabályosan került oda a füstgázkivezetés, de sajnos a valóság számos esetben ennek ellentmond. Kérdés, aki cseréli a készüléket az foglalkozik-e ezzel és egyáltalán felkészült-e e tekintetben, hogy 5, 10, 20 évvel ezelőtt vajon éppen milyen előírások voltak. Mint írtam, a régi előírások jellemzően sokkal szigorúbbak voltak, mint a jelenlegi elvárások, ezért gondolom, hogy ha a jelenlegi előírásoknak megfelel a kivezetés, akkor nem biztos, hogy érdemes azzal foglalkozni, hogy a létesítéskor mi volt az előírás, ami nem is biztos, hogy kinyomozható. Volt idő, amikor ANTSZ-től kellett hozzájárulás és nem mindig értelmezte a szakhatóság ugyan úgy az elvárásokat.


Fazakas Miklós Feren | 2021. nov. 19.

A fent leírtakkal egyetértve, kiegészítésként jegyzem meg, hogy a gázfogyasztó készülék cseréje esetén nem létesül új homlokzati égéstermék kivezetési hely. A jogszabály nem új „égéstermék kivezetésről”, hanem „új égéstermék kivezetési helyről” szól. Eddig is volt ott égéstermék kivezetés, ezután is lesz. Új égéstermék kivezetési hely nem létesül. A jogszabály nem foglalkozik azzal, hogy kondenzál-e az égéstermék a készülékben vagy sem. Nyilvánvaló, hogy a homlokzati égéstermék kivezetéssel üzemelő lakások fűtése, melegvíz-ellátása nem lehetetlenülhet el, ha a gázfogyasztó készülék cserére szorul. Az adott helyen a homlokzati égéstermék kivezetés lehetősége szerzett jog. Azaz ezen a logikai úton is arra a következtetése jutunk, hogy az GMBSZ műszaki-biztonsági előírásait kell betartanunk. A tervezett megoldás környezetvédelmi szempontból nyilvánvalóan kedvezőbb a meglévőnél. Ezért mindenképen támogatni kell. Egy azonos rendeltetési egység fűtése átlagosan 25 -30%-al kevesebb gázt fog felhasználni, így ebben az arányban kevesebb égésterméket, ezen belül széndioxidot fog produkálni, egységnyi idő alatt, és éves összesítésben is, a tervezett megoldásokban alkalmazott kondenzációs technika, a gáz-égéslevegő arányszabályozás, a jobb „alaphatásfok”, stb. következtében. Azonos leadott teljesítmény esetén a gázfogyasztás és ennek következtében az égéstermék tömegárama a hatásfok javulásával arányosan csökkenni fog. Az égéstermék mennyisége tovább csökken a vízgőz-tartalom jelentős arányú csökkenése miatt is, hiszen az égéstermék vízgőz-tartalmának meghatározó részét a gázfogyasztó készülékben, a kondenzáció során már eltávolítottuk, így csökken a vízgőz-lecsapódásának esélye az égéstermék kivezetés környezetében. Az új ErP-s gázkazán, előbbiek szerint csökkent tömegáramú égéstermékében lényegesen kisebb arányú lesz (harmada, negyede, vagy még ennél is kisebb lesz) az égéstermék fajlagos nitrogén oxid tartalma.


Zoárd | 2021. okt. 22.

Fenti cikkhez érdemes megjegyezni, hogy az MSZ EN 15287-2 lényegesen enyhébb megkötéseket tartalmaz a homlokzati kivezetésekre, mint a korábbi magyarországi előírások. Azaz, ha annak idején megfelelt a kivezetés az előírásoknak, akkor nagy a valószínűsége, hogy most is meg fog felelni. Természetesen ez nem jelenti azt, hogy ne kellene ellenőrizni a kivezetés megfelelősségét.

Facebook-hozzászólásmodul