Alkalmas lehet a hazai földgázszállító infrastruktúra hidrogén szállítására?
2021. június 29. | e-gépész| | 0 |
Paradox módon nehezíti a szén kivezetését az uniós zöld szabályozás, miközben még nőhet is a földgázfelhasználás a következő tíz évben. Az év végére elkészülő FGSZ emissziós stratégiáról, a hidrogén-földgáz keverékek szerepéről és a Horvátország felől érkező gázszállítási tapasztalatokról beszélt Ferencz I. Szabolcs, az FGSZ elnök-vezérigazgatója az NRGreportnak adott interjújában – ebből a beszélgetésből közlünk részletet.
Hogy érinti a Green Dealhez kapcsolódó uniós szabályozás alakulása a magyar gázinfrastruktúra és ellátásbiztonság kilátásait, különös tekintettel a földgáz-beruházások zöld taxonómiából történt időszakos kizárására, illetve a döntés elhalasztására?
Az európai Zöld Megállapodáshoz kapcsolódó energiapiaci szabályozás alakulása arra enged következtetni, hogy a közeljövőben a fosszilis energiát, így a földgázt hasznosító projektek európai uniós forrásokból nem számíthatnak támogatásra. Egy ilyen szabályozás paradox módon nehezíti a szenes erőművek kivezetését a piacról, mert kedvezőtlenebb feltételeket teremt a helyettesítő gázerőművi beruházások számára. Mégis azt gondolom, hogy nincs más út, a szenes erőművek kivezetése szükségszerű, és ennek következtében régiónk földgázfelhasználása tízéves távlatban a szenes villamosenergia-termelő kapacitások földgázra való átállásával tovább emelkedhet. Mindez valós piaci igényt teremthet a meglévő gázinfrastruktúra további bővítésére is. Hosszabb távon a jelenlegi gázinfrastruktúra hidrogénre, mint energiaforrásra való részleges átállása miatt is bővülhet, hiszen a hidrogén fűtőértéke mintegy harmada a földgáznak, tehát azonos fűtőérték szállításához háromszor akkora kapacitású infrastruktúra van szükség. Mindenesetre nekünk, rendszerüzemeltetőknek készen kell állnunk az energiaátmenetből származó új igények kiszolgálására.
Az FGSZ az MVM-mel és számos más jelentős európai nagyvállalattal együtt támogatja a hidrogén földgázba keverését, illetve jelenlegi gázhálózatban való szállítását. Milyen fő érvek, magyar érdekek szólnak e megoldás mellett?
Az elsődleges szempont a környezetünk megóvása, a klímacéloknak való megfelelés, illetve az európai Zöld Megállapodásban foglaltak teljesítése. Ezen szempontok komoly jövőképet vázolnak fel az FGSZ számára, ugyanis meglévő eszközeink egy karbonsemleges jövőben is hasznos célokat szolgálhatnak. Meglévő rendszerükre építve elkerülhetjük, hogy a generációk alatt kiépített, fejlett infrastruktúránk elértéktelenedjen – ez mindenképp magyar érdek. Hosszú távú célunk, hogy eszközeink egy olyan jövőben is működőképesek és hasznosak legyenek, amikor a földgáz szerepe csökken. Ehhez mind az infrastruktúrát, mind a szabályozást tekintve fokozatos átmenetre van szükség, a jelenlegi földgázpiacról a hidrogén felhasználására való átállásra. A hidrogén-földgáz keverékek biztosítják, hogy a termelői kapacitások és a fogyasztói igények függvényében fokozatosan nyerjen teret a hidrogén felhasználása.
Emellett természetesen szempontként jelenik meg a költséghatékonyság is. A meglévő infrastruktúra hidrogén vagy hidrogén-földgáz keverékek szállítására való átalakításának költsége mintegy 10-30%-a annak a költségnek, amely egy teljesen új hidrogénszállító hálózat kialakításakor jelentkezne.
Mekkora beruházással és milyen fejlesztésekkel tehető erre alkalmassá a hazai földgázszállító infrastruktúra?
Megkezdtük a munkát annak felmérésére, hogy milyen beruházások szükségesek ahhoz, hogy rendszerünk alkalmas legyen a hidrogénkeverékek szállítására. Eddigi vizsgálataink alapján egy legfeljebb 4%-os bekeverés elsősorban a mérőműszerek cseréjét igényli, az ennél magasabb hidrogéntartalmú keverékek szállítása a szállítóvezetéken már komolyabb beruházásokat igényel, míg 20%-os bekeverési arány felett új kompresszorok telepítése is szükségessé válik.
A hazai gázhálózat és az FGSZ részt vehet valamilyen módon a nem bekevert, 100 százalékos hidrogén jövőbeli szállításában is? Erre alkalmassá tehető gazdaságosan a hazai gázrendszer vagy bizonyos elemei? Indult ezzel kapcsolatban előzetes tervezési munka, tervezik az MFGT Akvamarin projektjéhez hasonló kísérleti projekt indítását, esetleg részt vesznek/vettek a magyar hidrogénplatform és/vagy a hidrogénstratégia kialakításának munkájában?
Magyarországon egyelőre nincs elégséges piaci igény a 100 százalékos tisztaságú hidrogén szállításához, továbbá nem áll rendelkezésre az ehhez szükséges hidrogénelőállító kapacitás sem. Emellett a tiszta hidrogén szállítását megengedő infrastruktúra kialakítása jóval meghaladja a hidrogén-földgáz keverékek szállítására szolgáló hálózati átalakítások költségét. Így jelenleg a hidrogén-bekeverés lehetőségeire fókuszálunk. Jó példa erre az Akvamarin projekt, melynek keretében az MFGT hidrogén előállítására és bekeverésére alkalmas technológiát létesít földalatti gáztárolójában. Az FGSZ az együttműködési megállapodásunkban foglaltak szerint részt vesz ebben a projektben, melynek keretében vizsgáljuk, miként szállítható maximum 2%-os hidrogéntartalmú keverék a rendszerünkön, valamint hogyan mérhető és számolható el ez a mennyiség. Bízunk abban, hogy tapasztalataink hozzájárulnak majd a hidrogénszállításra vonatkozó szabályozási keretrendszer kialakításához is – mint ahogy eddigi tapasztalatainkkal is részt vettünk az ország hidrogénstratégiájának kialakításában.
Az NRGreport interjúja számos további érdekes kérdést érint, a teljes beszélgetés ide kattintva olvasható.
Hozzászólás
A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.
