e-gépész online szaklap

Állásfoglalás a „G” tervezési jogosultság kapcsán

| | |  3 | |

Állásfoglalás a „G” tervezési jogosultság kapcsán

Egy épületgépész szakmagyakorló – tervező – kolléga kért állásfoglalást „G” tervezési jogosultsággal kapcsolatban egy speciális igényű installációs tervezési munkára vonatkozóan.

Egy fokozottan tűz- és robbanásveszélyes berendezés telepítéséhez kapcsolódó munkánál a „G” jogosultságát – a kivitelezés fázisában – megkérdőjelezte egy szakértő. Arra hivatkozott, hogy az ilyen munkához – a „G”-t kiegészítendő – igazolni kell kompetencia-jogosultságot is!

A MMK elnöke az Épületgépészeti Tagozat elnökségével történt konzultáció után adta ki az itt közölt állásfoglalást. Ennek lényege, hogy a MMK-nál nyilvántartott teljeskörű „G” tervezési jogosultság mellé további feltétel nem köthető!

Egy jelentős – a területi szakcsoportok vezetőivel 35 főre kiterjesztett – létszámú ÉgT elnökségi egyeztetés teljes egyetértésével találkozik az állásfoglalás úgy, hogy a kompetencia szükségességét senki nem kérdőjelezi meg!

Nagy azoknak a speciális épületgépészeti tervezési feladatoknak a száma, amelyek elvégzéséhez többletinformációkra, többlettudásra van szükség. A víz-csatorna, hőellátás és kiemelten a légtechnikai tervezés feltételeit, a tervezés input adatait ilyen esetekben a megrendelő, illetve annak képviseletében a technológia szállítója, tervezője adja meg adatszolgáltatások és egyeztetések formájában. Ez az ismert gyakorlat! Gondoljunk az egyik legegyszerűbb esetre, egy konyhatechnológiai tervezésre. Ilyen alapon külön vizsgához kellene kötni ezt a fajta speciális gépész tervezést is? Ilyen alapon kiegészítő jogosultság kellene pl. egy tisztatér, egy műtőblokk, egy vegyi üzem, egy öntöde, egy biogázüzem stb., stb. – a sor folytatható – épületgépész tervezéséhez is?

Ismételten hangsúlyozzuk, hogy ezzel nem kérdőjelezzük meg a speciális tudás ismeretén alapuló kompetencia szükségességét!

Van olyan tagozat, ahol ezt nem így gondolják. Az egységes jogosultságukat részterületekre bontják. Ha valaki az adott részterületen akar tervezési munkát végezni, ahhoz igazolnia kell, hogy ehhez a szükséges ismereteket megszerezte. Ezt nevezik kompetencia-igazolásnak! (Ennek – általában – egy tanfolyamelvégzés a feltétele!)

Filozófiai kérdés az ilyen értelmezésből adódó, tagozati többletkötelezés. Nálunk pl. a „különösen gyakorlott” kategória is igen ritkán kérelmezett cím, mert akár korlátozó jelzőként is értékelhető.

Az RB tevékenységgel kapcsolatban megalakított a MMK elnöksége egy munkacsoportot. Nem az már a kérdés, hogy ki kell-e egészíteni többlet „igazolvánnyal” a kamarai jogosultságunkat. Sokkal inkább az, hogy ennek a területrésznek rendezetlen-e annyira a helyzete, hogy a MMK-nak kellene tennie valamit ebben az ügyben? Kell-e pl. egy olyan – tanúsítással igazolt – tevékenységi kört alakítani valamelyik tagozatnál, amely fontos a korrekt szakmai munkához? Kell-e a kormányzat felé a szabályozásra javaslatokat tenni? Az ilyen terek üzemeltetése, karbantartása, felügyelete OKJ-s képzési körben kapott jogosítások alapján végezhető tevékenység. Új helyzetet jelent az OKJ-s képzések kivezetése.

Ez a munka elindul. A munkacsoportban az Épületgépészeti Tagozat is képviselteti magát. A munkához a szakmagyakorlók észrevételei, az észrevételeitek segítséget jelenthetnek.

Gyurkovics Zoltán
MMK, Épületgépészeti Tagozat, elnök

A jogszabály módosítása érdekében a Magyar Mérnöki Kamara megkereste a szabályozási jogkörrel rendelkező Innovációs és Technológiai minisztérium illetékes államtitkárát.

Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62.§ (1) bekezdése szerint „Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy….4. a településtervezési, a településrendezési szakértői, az építészeti-műszaki tervezési, az építésügyi műszaki szakértői, az építési műszaki ellenőri és a felelős műszaki vezetői…4.1. tevékenység folytatásának részletes feltételeit” szabályozza.

A Kormány e felhatalmazás szabta feladatának alapvetően az építésügyi és az építésüggyel összefüggő szakmagyakorlási tevékenységekről szóló 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet megalkotásával tett eleget. E rendelet melléklete részletesen szabályozza – többek között – az egyes szakmagyakorlási jogosultságokat, azon feladatokat, amelyek az adott szakterületi jogosultsággal lehet végezni, valamint a megszerzésükhöz szükséges képesítési minimum követelményeket és az ezzel egyenértékű szakképzettséget, továbbá a szükséges gyakorlati időt.

Azok, akik e szabályozás szerinti jogosultsággal rendelkeznek, az ott meghatározott tervezési tevékenység végzésére jogosultak.

A kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény 12. §-a (2) bekezdésének a) pontjában „(2) Felhatalmazást kap a kereskedelemért felelős miniszter, hogy a) egyes ipari, kereskedelmi tevékenységek végzéséhez szükséges szakképesítéseket” szabályozza. A felhatalmazással tehát a kereskedelemért felelős miniszter – többek között – arra kapott jogalkotási jogkört, hogy egyes „ipari tevékenységek végzéséhez szükséges szakképesítéseket” szabályozza. A fentebb jelzett tervezési jogosultsághoz kapcsolódó szabályozási jogkör részletes a szabályozására a törvényhozó a Kormányt hatalmazta fel.

Megjegyzendő: más szakterületen is előfordul, hogy jogszabály egyes tevékenységek végzéséhez a mérnöki végzettséghez valamely egyéb szakképesítést is megkövetel. Ilyen például a gázszerelők és gázkészülék-javítók tevékenysége folytatásának részletes feltételeiről, az e tevékenységek bejelentésének és nyilvántartásának rendjéről, valamint az e tevékenységekre vonatkozó kötelezettségek be nem tartásának esetén alkalmazandó jogkövetkezményekről szóló 42/2017. (XII. 11.) NGM rendelet. Kiemelten fontos körülmény azionban, hogy a többletkövetelmény nem a tervezési szakmagyakorlással kapcsolatos, hanem meghatározott egyéb, nem tervezői tevékenység többletfeltétele.

Mindamellett a joggyakorlat egységességének, valamint a miniszteri rendelet kormányrendelettel való összhangjának biztosítása érdekében szükséges, hogy az egyes ipari és kereskedelmi tevékenységek gyakorlásához szükséges képesítésekről szóló 21/2010 (V.14.) NFGM rendelet melléklete 5. pontjának 4. alpontjában rögzített „robbanásbiztos berendezések tervezése, karbantartóinak és javítóinak műszaki vezetője” szövegrészből a „tervezése” szó törlésre, azaz hatályon kívül helyezésre kerüljön. A jogszabály módosítása érdekében a Magyar Mérnöki Kamara megkereste a szabályozási jogkörrel rendelkező Innovációs és Technológiai minisztérium illetékes államtitkárát.

Hozzászólások

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Zoárd | 2021. márc. 11.

Fentiekhez minden képen hozzá kell tenni, hogy a jogosultság nem jelenti azt, hogy az adott tervező a jogosultsághoz tartozó teljes területhez megfelelő szakértelemmel, tapasztalattal rendelkezik. Ezért lenne fontos a tervek ellenőrzése. De nem látjuk, hogy ezen a vonalon bármi is történne. Az eddigi próbálkozások, amik néha kötelező előírások voltak szerintem nem váltották be a hozzá fűzött reményeket, elsősorban azért, mert csak végellenőrzések voltak. Pedig a beruházó érdeke az lenne, hogy egy-egy projektet a saját részéről a tervezési folyamatban ellenőrizzen és ne egy végterméket. A végtermék ellenőrzése már csak arról szólhat, hogy a tervezett rendszer a szabványoknak, előírásoknak megfelel-e, kivitelezésre alkalmas. De nagyon nem szól arról, hogy maga a tervezett gépészeti rendszer egyáltalán oda való-e. Éppen most van előttem olyan projekt, ahol az olcsóbbnak gondolt gépészeti rendszer a tapasztalat és a köztes ellenőrzések miatt másfélszer drágábbra jött ki, mint egy, magasabb színvonalat biztosító rendszer, amiről úgy gondolták, hogy az drága lesz oda, legyen valami egyszerűbb.


Zoárd | 2021. márc. 11.

Minden dolognak két oldala van. Alapvetően örülök az MMK döntésének. A magam részéről elképesztőnek tartom, hogy vannak olyan szakterületek, ahol olyan szinten szétvagdalt tervezési jogosultságok vannak, ami egy-egy projektnél azt a helyzetet hozza, hogy egy közműtervezéshez 5-8 különböző jogosultság kell. Ez teljesen irreális, de természetesen van másik oldala is a problémának. A tervező, amikor elvállal egy munkát tisztában kell lenni a saját tudásával, hogy mi az, amit felelősséggel el tud végezni és mi az, amit nem. Biztos, vagyok benne, hogy a ”G” jogosultság olyan széles, hogy sokszor bele lehet futni ebbe a problémába. A cikkben jelzett feladat jellemzően ilyen. Sorolhatnám azokat a területeket, ahol előbb utóbb a gépész tudása kevés lesz a feladat elvégzéséhez. Akusztika, rezgésvédelem, tűzvédelem (ebbe bele tartozik a hő és füst, a tűz és robbanás védelem) de van a gépésznek statikai határa is, amikor egy gépészeti berendezés vagy csővezeték rögzítéséről van szó. Mindig az a kérdés, hogy a tervezői felelősség, a piaci folyamatok és a bírósági gyakorlat alapján kell-e beavatkozni ebbe a folyamatba. Ennek azért elég érdekes múltja van nálunk és mindkét irányra (jogosultsági kör szélesítése, avagy szűkítése) is lehet indokokat felhozni. De, ha Európához akarunk közelíteni, akkor a jogosultságok nyitása lehet a jó irány, mert különben súlyos hátrányba hozzuk a mérnök kollégáinkat az európai piacon.


Bokor András | 2021. márc. 10.

Kedves Kollégák! Örülök, hogy így nyilatkozott a MMK elnöksége. Csak azzal egészíteném ki, hogy a tervező felelőssége is nő a bevállalt feladatával. Üdvözlettel: B.A.

Facebook-hozzászólásmodul