e-gépész online szaklap

Reakció a 7/2006. TNM rendelet módosítása kapcsán

| | |  12 | |

Reakció a 7/2006. TNM rendelet módosítása kapcsán

A 7/2006. TNM rendelet 2021. januári módosítása számos értelmezési nehézséget okozott a szakmán belül. A témában írt korábbi bejegyzésünk kapcsán is számos vélemény született, az alábbiakban ezekre reagálunk.

Kapcsolódó cikk: Jó így az irány

Tisztelt Kollégák!

Köszönöm a Jó így az irány címmel közreadott írásomra érkezett tartalmas-, az értelmezési módokat elemző hozzászólásokat. Mindegyik fontos, és hasznos információt ad.

Ahogy jeleztem, más-más szakmai érdekeltségi körből – tervező/szakértő, kivitelező, forgalmazó – kerestek meg a rendeletmódosítással kapcsolatban. Azért tartottam fontosnak az ITM-el tisztázni, pontosítani a tartalmat.

A „net-jogtár” a különböző Rendeleteket a módosításokat folyamatosan jegyző, frissített formában közli.

A TNM Rendelet 1. Mellékletének 2.1 pontjára 2021. január 28-án nem jelez módosítást. Jelez viszont a 2.2 és a 2.4 pontokra. Tehát a számított légmennyiség meghatározási módja a nem lakójellegű épületekre nem változik, de változik a lakóépületekre.

Beidézem ismét a frissített állapotú 2.4. pontot az 1 jelű figyelmeztető megjegyzéssel együtt.

2.4.1 Az épület 2.1. vagy 2.2. alpontban meghatározott, a tartózkodási zónába minimálisan bejuttatandó friss levegő mennyiséget és az elvezetésre kerülő szennyezett levegőt, így a légcserét, csak szabályozott működésű hővisszanyerős szellőztetőrendszer, vagy központi elszívásos szellőzés kiépítésével lehet biztosítani, mely a belső páratartalom és CO2 -szint alapján automatikusan és folyamatosan, igény szerint üzemel. A rendszer részeként és kialakításánál figyelembe vehetők a friss levegő bevezetésére alkalmas passzív, automatikus működésű páraszabályozású légbevezető elemek. Az épület külső nyílászáróinak teljes vagy részleges nyitásával történő friss levegő bejutást a 2.1. és 2.2. alpontban meghatározott érték számításnál nem szabad figyelembe venni.

1 Beiktatta: 61/2020. (XII. 30.) ITM rendelet 6. § (1), 1. melléklet 1. Hatályos: 2021. I. 1-től.

(A részleges szövegkiemelés tőlem.)

Nehezen olvasható ki ebből a szövegből az, hogy úgy kell/lehet érteni, „ha légtechnikai rendszert használunk”, akkor … . Hanem úgy, hogy „… CSAK szabályozott működésű …” stb.

Lehetne-e vajon magyarázatul hivatkozni arra, hogy a 253/1997 (XII.20) Kormányrendelet (OTÉK) 91. paragrafusa megengedi a természetes szellőzést is? (Ilyen alapon lehetne még a 4/2002 (II.20) SzCsM-EüM együttes rendeletre is hivatkozni!) Lehetne, de ez már értelmezési- és vitahelyzetet eredményez!

Véleményem szerint az gond – mi több, nem fogadható el! – ha „két jogszabály mondhat egymásnak ellent”. Az alkalmi szabályértelmezés típusú megoldás nem kívánatos vita forrása lehet. Ezt a mindennapok gyakorlata nem tudja kezelni, nem kezelheti!

Az az állításom, miszerint kritizálható a módosítás „a meglepetésszerű, előkészítetlen bevezetése miatt. Azért, mert nem kellően átgondolt”, nem vitatható. Ezt a kommentek sem vitatták! Fontos viszont azért, mert én ebben a vonatkozásban – meglepetésszerű, egyeztetetlen, értelmezési vitákat generáló, nem kellően átgondolt – értelmeztem a „rossz az irány” kifejezést! Távolról sem annak műszaki tartalmi változtatása miatt. Pontosítok: távolról sem elsősorban annak műszaki tartalmi változtatása miatt!

Ismételten megköszönve a kommenteket, jelzem, hogy az MMK elnöke kezdeményezte az ITM illetékeseivel a személyes egyeztetést.

Gyurkovics Zoltán

Gyurkovics ZoltánSzellőztetés

Kapcsolódó

Hozzászólások

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Zoárd | 2021. márc. 4.

És, hogy folytassam a sort! A TNM rendeletbe bekerült egy 8-as melléklet, ”Az elektromobilitás elősegítése”. Ennek a pontnak mi a frász köze van az épületenergetikához! Ha van ilyen elvárás, akkor annak vagy az OTÉK-ban, vagy valamilyen, az épületek elektromos energia ellátására vonatkozó jogszabályban van a helye. Most van az a pillanat, amikor nem tudom leírni, amit szóban egyébként kimondok, mert nem tűr nyomdafestéket.


Zoárd | 2021. márc. 4.

Kedves Kollégák! Rugózunk itt a TNM rendelettel kapcsolatban olyan problémákon, amit épületgépészként szerintem minden képen kezelni tudnánk, ha akarnánk. Na de mit kezdjünk a következő zseniális elvárással: 7/2006-as TNM rendelet 5§: (3) bekezdés: Meglévő épületek jelentős felújítása esetén az építészeti-műszaki tervdokumentációban vizsgálni kell a nagy hatékonyságú alternatív rendszerek alkalmazásának lehetőségét a (2) bekezdés szerint, és ennek eredményét ismertetni kell a műszaki leírásban. A vizsgálatnak a tűzbiztonsági követelményeknek való megfelelésre, az egészséges beltéri légállapotra vonatkozó, valamint a földrengésállósági követelmények teljesülésére is ki kell terjednie. Van valakinek ötlete, hogy épületgépész mérnökként hogyan is fogunk tűzbiztonsági és földrengésállósági követelményeket ellenőrizni?


Zoárd | 2021. febr. 24.

Lemaradt egy mondat az előző hozzászolásomból, azaz az idézőjel közötti épületekre nem vonatkozik a TNM rendelet.


Zoárd | 2021. febr. 24.

Azért, hogy valami pozitívot is említsünk az év végi módosításokból: „a nem lakás céljára használt alacsony energiaigényű olyan mezőgazdasági, logisztikai és ipari épületre és épületrészre, amelyben a levegő hőmérséklete a fűtési rendszer üzemideje alatt nem haladja meg a 12 °C-ot vagy négy hónapnál rövidebb ideig kerül fűtésre és két hónapnál rövidebb ideig kerül hűtésre”. Konklúzió: például azon épületek, melyek csak fagymentes temperáló fűtést használnak, végre kikerültek a TNM rendelet hatálya alól. Ilyenek például a legtöbb garázs és ipari épület, ahol eddig, ha fagymentesítő fűtést akartunk alkalmazni, akkor vonatkozott rá a TNM rendelet.


Zoárd | 2021. febr. 18.

Szerintem nincs mit rugózni ezen. Az, hogy egy helyiségnek, ha van nyílászárója, azon keresztül is ki lehet szellőztetni, ez nem akadályozhatja meg egy felelős tervező azon gondolkodását, hogy egyébéként a helyiség üzemi szellőzését mesterséges, azaz a mai építéstechnológia, komfort és energetikai elvárásoknak megfelelően tervezze meg. Ezt az elvárást semmilyen módon nem tiltja az OTÉK. Elég sajnálatos, hogy jogszabályi elvárásokon keresztül kell ehhez a felelős tervezési gondolkodáshoz eljutni. Egyébként még egy tucat butaságot, oda nem való elvárást fel tudnék sorolni az OTÉK-ból. Itt ezen a fórumon számtalanszor leírtuk, hogy az OTÉK túlterjeszkedik a saját hatáskörén és számtalan olyan elvárást fogalmaz meg, ami hibás, rossz, túlhaladott. De a tervezői életünkben mindig is voltak a szabályozásokban anomáliák, abból is fel lehetne sorolni jó sokat…


Erdősi Csaba | 2021. febr. 18.

Minél többet foglalkozom ezzel a témával, annál kevésbé értem, mi a helyzet. Az OTÉK egyértelműen fogalmaz: „91. § (1) A helyiségeket, tereket a rendeltetésüknek megfelelő intenzitású természetes szellőzés lehetőségével kell megvalósítani. Kivétel lehet, ha a folyamatos légcsere nem természetes szellőzéssel biztosított.” Na már most az OTÉK kormányrendelet lévén, egyértelműen egy kormányrendelet felett helyezkedik el a jogszabályi hierarchiában. Egy alacsonyabb hierarchiájú jogszabály pedig nem írhat felül egy magasabb hierarchiájút.


Erdősi Csaba | 2021. febr. 18.

Minél többet foglalkozom ezzel a témával, annál kevésbé értem, mi a helyzet. Az OTÉK egyértelműen fogalmaz: „91. § (1) A helyiségeket, tereket a rendeltetésüknek megfelelő intenzitású természetes szellőzés lehetőségével kell megvalósítani. Kivétel lehet, ha a folyamatos légcsere nem természetes szellőzéssel biztosított.” Na már most az OTÉK kormányrendelet lévén, egyértelműen egy kormányrendelet felett helyezkedik el a jogszabályi hierarchiában. Egy alacsonyabb hierarchiájú jogszabály pedig nem írhat felül egy magasabb hierarchiájút.


Zoárd | 2021. febr. 5.

Kedves Balázs. Sajnos én elvekről beszéltem és abban igazad, hogy a jogszabály ”kvázi” visszamenőleges hatályú lehet a hibás megfogalmazása miatt. Sajnos ez a probléma az első pillanatban, 2006-os megjelenésekor is benne volt a jogszabályban. Úgy jelent meg, hogy minden, jelenleg használatbevétellel nem rendelkező épületre vonatkozik. Szerencsére ezt egy építési hatóság sem gondolta komolyan, hogy az átadás előtt lévő elkészült épületnél a 0,70-es U értékű falat javítsák fel U=0,45-ös értékre. Érdekes, akkor senkinek nem tűnt fel ez a probléma, pedig ha valaki be akarta volna hajtani ezt a részt, akkor országos botrány tört volna ki.


Csigó Balázs | 2021. febr. 5.

Kedves Zoárd! Mi is hasonlóan jártunk el, mindig rögzítettük az ügyfél vállalását, hogy 2020.12.31. előtt befejezi az építkezést. A probléma nem is ezekkel a projektekkel van, hanem azokkal, amiket már KNE szerint terveztünk szellőző rendszer nélkül. A TNM 6. §-a szerint új épület esetén meg kell felelni a az 1. melléklet IV. és V. részének és a 6. mellékeltnek is. Ugyanitt van rögzítve, hogy a „2020. december 31-e után használatba vételre kerülő – a 6/B. §-ban meghatározott kivétellel – minden épület esetén az épületnek meg kell felelnie a 6. mellékletben foglalt követelményeknek”. Vagyis teljesen mindegy, hogy tavaly vagy tavalyelőtt terveztük a házat, ha nem tartozik a 6/B. §-ban meghatározott kivételek közé, akkor követelmény lesz a KNE és az 1. mellékelt V. részében forszírozott szellőztetés is…. Emiatt az összefüggés miatt állítom, hogy per pillanat nincs kiskapu a tavaly tervezett, minden tavaly érvényben lévő előírásnak megfelelő, szellőzés nélküli KNE házaknál… Persze csak akkor van gond, ha ennek a zűrzavarnak tényleg az lesz a vége, hogy kötelező a szellőzés!


Zoárd | 2021. febr. 4.

A tervezéssel kapcsolatban természetesen sok gondot okoz, hogy szép lassan nekünk is olyan jogszabályi előfizetést kellene megrendelnünk, mint az ügyvédeknek, akiknél létfontosságú, hogy az elkövetés idején érvényes jogszabályok szerint járjanak el. Olyan szélsebesen változnak az előírások, hogy ember legyen a talpán, aki korrektül mindent követni tud. És akkor még nem beszéltünk a szabványokról, ahol szintén folyamatos a változás. Nem is érdemes drága pénzen szabványt vásárolni, mert 3-6 éven belül megváltozik az előírás. Az MSZT honlapján az érvénytelenített szabványok is fellehetők.


Zoárd | 2021. febr. 4.

Kedves Balázs! Egy épületnél az építési engedély beadásakor hatályos jogszabályoknak kell megfelelni. Kivételnek látszik, -de nem az- hogy az olyan előírásokat is be kell tartani, amiket már a terv engedélyezésre beadáskor még nem követelmény, de időpont meghatározással ismerni lehet, hogy használatbavételkor miket kell betartani. Azaz 2014-es évben adták meg azt a menetrendet, hogy milyen épületenergetikai feltételnek kell megfelelni 2021 január elsején. Ha az épület, engedélyeztetésre 2014 végén lett beadva, akkor az abban az időpontban ismert feltétel rendszert kellett betartani és ekkor már lehetett tudni, hogy 2021-ben minek kell megfelelni használatbavételkor. Kétségtelen, hogy számos projektnél okozott problémát, hogy építtető le tette a szent esküt, hogy 2021 előtt lesz használatba vétel, aztán mégse sikerült. De, ez jellemzően nem tervezői hiba, felelősség, ha Tervező vállaláskor kezelte az ebből adódó feltétel rendszert. Mi szerződésben rögzítettük az ehhez hasonló problémákat. Sőt, ígyekeztünk meggyőzni a Megrendelőt, hogy mi várható és higgye el, jobb lesz, ha már eleve ezekkel a feltételekkel vág neki a projektnek. Meg kell mondjam, kivétel nélkül sikerült elfogadtatni a szigorúbb feltétel rendszer szerinti terveztetést. Az EU-s szabályozások tele vannak energetikai szempontból ehhez hasonló elvárásokkal. Ott a gyártók évekre előre tudják, mit kell majd betartani. Itt Magyarországon a többség homokba dugja a fejét és csodálkozva néz amikor egy sok-sok éve tudható követelmény egyszer csak életbe lép. Jellemző volt a kondenzációs kazán körüli hisztéria, de jellemző a mostani megújulókkal kapcsolatos hasonló értetlenség. A lényeg: Nem látom, hogy a tavaly tervezett és építési engedéllyel rendelkező épületekre miért is kellene alkalmazni ezt a most bevezetett elvárást. Senki se mondta, hogy minden új előírás esetén át kellene tervezni egy éppen futó projektet.


Csigó Balázs | 2021. febr. 4.

Kedves Zoltán! Had idézek a cikkéből, ami a TNM rendelet ominózus 2.4. pontjára vezet vissza: ”Nehezen olvasható ki ebből a szövegből az, hogy úgy kell/lehet érteni, „ha légtechnikai rendszert használunk”, akkor … . Hanem úgy, hogy „… CSAK szabályozott működésű …” stb.” A 2.4 pontnál meg van hivatkozva hogy 2.2. állapotban: ”2.2. Lakóépület Légtechnikai rendszerrel az alábbi helyiségekben a tartózkodási zónába minimálisan bejuttatandó friss levegő mennyiséget a 2. táblázat szerint lehet megállapítani…...” Ha nem tervezünk légtechnikai rendszert, akkor miről beszélünk? Értelmezésem szerint emiatt nem lehet kijelenteni, hogy kötelező a szellőzés. Ha a rendelet alkotói pontosítanak, és bebizonyosodik, hogy az volt a szándékuk, hogy legyen kötelező a légtechnikai rendszerekkel való szellőztetés, akkor mi van azokkal a házakkal, amiket tavaly terveztünk KNE követelmények szerint, szellőztetőrendszerek nélkül? Felmentést kapnak? Vagy nekik is meg kéne felelniük ennek a hirtelen bevezetett kötelezettségnek? Tervezőként fel kellen őket keresnünk, hogy idén már nem felel meg a házuk? Mutogassunk a rendeletalkotókra, hogy nem mi tervezők tehetünk erről az egészről? Hogy gondolhatja bárki, hogy ezekbe a projektekbe van annyi anyagi tartalék, hogy így hirtelen lesz pénz a tervek módosítására és a szellőzőrendszerre? Hol engedte el a szakma azt az alapvető logikát, hogy az érvényben lévő előírások szerint kell tervezni és befejezni egy házat? Hoppá, eszembe is jutott. Ezt is a TNM vezette be, amikor is megfogalmazta, hogy a 2020.12.31-e utáni használatbavétel esetén a KNE lesz a követelményszint. Ezt még benyelte a szakma, hisz évek óta ismertük a követelményeket, lehetett rá készülni. Viszont ha úgy módosítanak, hogy az kihat a múltban tervezett, de még folyamatban lévő építkezésekre is, akkor szerintem az nagyon nem fair… Várom a jelenleg helyzet mielőbbi rendezését, hisz a folyamatban lévő munkáknál nem tudunk egységes álláspontot képviselni. A rendeletmódosításig egy MMK és MÉK által is elfogadott értelmezés nagy előrelépést jelentene a témában.

Facebook-hozzászólásmodul