e-gépész online szaklap

2021-től kötelező a szellőztető rendszer

| | |  0 | |

2021-től kötelező a szellőztető rendszer

2021. június 30-tól a közel nulla energiaigényű épületeket már gépi szellőzéssel kötelező átadni. Ez nem jelenti feltétlen azt, hogy Önnek azonnal be kell építtetnie egy hővisszanyerős szellőztető rendszert, bár ez is lehetséges.

Módosult a TNM rendelet

Eszerint az ablakon keresztül történő szellőzéssel a jövőben nem számolhat a tanúsítványt készítő szakember. Az előírt friss levegő mennyiség kizárólag gépi szellőzéssel biztosítható, ablaknyitással nem. Valójában a korábbi években sem lehetett volna ezt a kiskaput használni, hiszen az előírt levegőmennyiség (fejenként minimum 25,2 m³/h) sem a józan ész szerint, sem a tudomány eredményei szerint sem volt biztosítható. Természetesen használható a hővisszanyerős szellőztető, és a központi elszívás, néhány egyéb kritériummal kiegészítve (TNM rendelet részletei a Zehnder honlapján).

Új fogalmak: szellőző rendszer, épülettechnika, páraszabályozású légbevezető

A TNM rendelet új fogalmakat is bevezetett, az épületgépészet szót a rendelet az épülettechnika szóra cserélte. Ennél fontosabb, hogy definiálja a szellőző rendszer fogalmát, az alábbiak szerint: „...a  2009/125/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a  szellőztetőberendezések környezettudatos tervezésére vonatkozó követelmények tekintetében történő végrehajtásáról szóló, 2014. július 7-i 1253/2014/EU bizottsági rendelet szerinti berendezés”.

Páraszabályozású légbevezető:

A hivatkozott EU rendelet szerint a páraszabályozású légbevezető nem szellőztetőberendezés, így csak elszívó ventilátorral együtt használható. A szellőzőberendezés definíciója: „elektromos árammal működtetett, legalább egy járókerékkel, egy motorral és készülékházzal rendelkező készülék, amely egy épületben vagy épületrészben a használt levegő kültéri levegővel való cseréjét szolgálja”

Némi félreértésre adhat okot a 2.4 pont megfogalmazása: „figyelembe vehetők a friss levegő bevezetésére alkalmas passzív, automatikus működésű páraszabályozású légbevezető elemek”. Talán eligazítást ad a „folyamatos és igény szerinti működést” előíró szövegrész, illetve a „rendszer részeként figyelembe vehető” szövegrész. A páraszabályozott légbevezető tehát a rendszer része, a másik része egy folyamatosan működő elszívó ventilátor. 

Nem páraszabályozású légbevezető:

Páraszabályozás nem csak a légbevezetőkben valósítható meg. Nem egyértelmű, hogy mihez kezd a rendelet az automatikusan és folyamatosan, igény szerint üzemelő elszívó rendszerekkel, ahol a páraérzékelés a ventilátorban történik. Elvileg egy ilyen rendszer minden kritériumot teljesít, de nem használ páraszabályozású légbevezetőt. A friss levegő más típusú légbevezetőkön lép be a lakásba.

Szabályozott működésű szellőztetőrendszer

„...a légcserét, csak szabályozott működésű hővisszanyerős szellőztetőrendszer vagy központi elszívásos szellőzés kiépítésével lehet biztosítani, mely a belső páratartalom és CO2-szint alapján automatikusan és folyamatosan, igény szerint üzemel”. Vajon ebben a mondatban a „a belső páratartalom és CO2-szint alapján” szövegrész csak az elszívásos megoldásokra, vagy a hővisszanyerős szellőztetőrendszerre is vonatkozik? Ha igen, akkor a minden hővisszanyerős szellőztető rendszert (legyen az akár központi vagy akár decentralizált), CO2 vagy páratartalom érzékelővel kell ellátni, vagy olyan gépet kell alkalmazni, amiben ilyen érzékelő van beépítve. Ez nem egyértelmű.

Kötelező az energiacímke is

Eddig is kötelező volt, de a módosított TNM külön kiemeli az energiacímke használatát:

„...a beszállító vagy a  kereskedő a  termékre vonatkozó adatlappal és a  termékre helyezett címkével, távértékesítés esetén az  épülettechnikai rendszerre vonatkozó adatlap és a  címke elektronikus változatának rendelkezésre bocsátásával dokumentálja és továbbítja az  épület tulajdonosának...”

A szellőzés termékekre vonatkozó címkézési és mérési eljárásokról évek óta cikkezünk és beszélünk, mert e területen hatalmas „hiányosságokat” – vagy inkább komoly szabálytalanságokat-  érzékeltünk a piacon. Reméljük, hogy ez gyorsan megszűnik, és 2021-ben már kikerülnek a piacról a webáruházakat elárasztó olcsó, tanúsítvány és energiacímke nélküli szellőztetőgépek. A TNM rendelet ezt hangsúlyozó részét külön üdvözöljük.

TNM rendelet 2.4-es pontja és a következmények

A TNM rendelet 2.4 pontjáról és a gyakorlati következményekről a Zehnder honlapján olvashat részletesebben!

SzellőztetésZehnder

Hozzászólás

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.

Facebook-hozzászólásmodul