e-gépész online szaklap

Meglepően takarékos klímával fűteni

| | |  2 | |

A laikusok körében sokan máig nem tudják, hogy a modern klímaberendezések fűtésre is használhatók és sokkal takarékosabbak mondjuk egy hősugárzónál, vagy elektromos radiátornál. A lakossági körben leginkább elterjedt (split) klímák ugyanis 1 kilowatt befektetett energiából 3-5 kW fűtési energiát tudnak előállítani, ami igen kedvező.

A Fisher Klíma közleményéből kiderül, hogy a szakértők a „COP” és az „SCOP”, azaz a pillanatnyi és a szezonális energiahatékonysági mutatókat vizsgálják, ha egy fűtési megoldás hatékonyságáról van szó. Ha a COP értéke 2, akkor egy adott pillanatban a fűtési megoldás egy kilowatt befektetett energiából kettőt tud előállítani fűtési energiában. Sokkal fontosabb azonban az SCOP-érték, amely megmutatja, hogy szezonálisan, az egész fűtési szezon során mekkora hatékonysággal tud fűteni egy klíma. Ez a mutató úgy kerül kiszámításra, hogy figyelembe veszik azt, hogy a teljes fűtési szezonban milyen az átlagos hőmérséklet és hogy milyen gyakran fordul elő egy adott hőmérsékleti érték.

A hagyományos fűtési módszerek SCOP-mutatója gyakorlatilag 1 körül mozog, míg a légkondicionálók ennél kétszer-ötször jobb értéket is el tudnak érni. 7 °C hőmérséklet felett ez 4-5, és –15°C körül is 2, tehát még extrém hidegben is kifejezetten hatékonyak lehetnek a klímák.

„A lakosság körében legelterjedtebb klímák a split klímák, melyek amellett, hogy hűtenek, hőszivattyú-funkció segítségével fűtenek is. Hűtési üzemmódban a benti levegőt lehűtik – hőenergiát vonnak el, amit a kinti levegőbe adnak le –, fűtés esetén pedig fordítva: a kint található hőenergiát veszik fel és adják hozzá a bentihez, tehát az energiát nem fűtésre használják, hanem arra, hogy a kinti hőtartalmat bevigyék és így az energia ott hasznosuljon" – fogalmaz Váradi György, a Fisher Klíma lakossági klímaszakértője.

A klímák teljesen más elv alapján működnek, mint mondjuk egy gázkazán, vagy elektromos radiátor, hiszen az elektromos áram nem közvetlenül a levegőt fűti, hanem csak a rendszert mozgatja:

„A klímákban egy különleges anyag van, amit hűtőközegnek hívunk. Hűtés funkcióban ebből az anyagból gáz lesz, mely bejut a kompresszorba, ami összepréseli, hogy sűrűbb legyen és kijuttatja a kültéri egységbe.  Az anyag hője ezután távozik a szabadba, tehát kivonja a hőenergiát a szoba levegőjéből majd átadja azt a külső levegőnek. Ugyanez a folyamat megy végbe akkor is, ha fűtünk a klímánkkal, annyi csupán a különbség, hogy a hőenergiát a külső levegőből vonjuk ki, ami a lakásunk levegőjébe távozik” – tette hozzá Váradi György.

Az egyszerűbb klímák is általában megbízhatóan működnek fűtési módban +5°C-ig, vagy egy kazánhiba esetén ideig-óráig akár –15°C-ig is. Viszont létezik olyan is, ami –20–25°C-ban is remekül funkcionál. Tervezéskor fontos viszont figyelembe venni, hogy +5°C alatt időnként leolvasztási üzemmódba szoktak kapcsolni a készülékek, ez pedig azt jelenti, hogy 7-8- percig nincs fűtés.  

Váradi György szerint, ha van egyéb, hagyományos fűtési rendszerünk, a legjobb az, ha az átmeneti időszakban még nem kapcsoljuk be, inkább a hatékonyabb klímánkat használjuk fűtésre 5 °C külső hőmérséklet felett, mert olyankor ez a megoldás a leghatékonyabb. Emellett azt ajánlja, hogy ha egész évben fűteni szeretnénk a klímánkkal, akkor vegyünk fűtésre optimalizált klímát vagy terveztessünk hőszivattyús rendszert egy szakemberrel. Ilyen esetben a gázbekötés és kéményépítés akár teljesen elhagyható és a megújuló energiák hasznosításával védjük bolygónkat, valamint a pénztárcánkat is.

FűtéstechnikaKlímatechnika

Hozzászólások

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Zoárd | 2020. nov. 11.

Kedves Csaba! Még Svédország is tele van levegő-levegő -ezt nevezik split berendezésnek- és levegő-víz hőszivattyúkkal. Magyarországon +4°C felett használja fel a fűtőrendszer az éves hőenergia igény 70%-t. De egy mai korszerű split, cikkben említett szezonális hatásfoka – amiben benne van a -10°C-os üzemidő is – 3,5-5,0 közötti érték. Azaz ha egy átlagos családi házat veszünk, ahol gázzal az éves fűtési költség 240 eFt, és a split SCOP értéke 4,0, akkor a splittel a villamos energia költség 175 eFt. Természetesen a komfort és sok minden más miatt nem lehet ilyen egyszerűen összehasonlítani a kettőt, azaz arról szó sincs, hogy dobjuk ki a kazánt és rakjunk splitet. De, ha valakinek a nappalijában van egy jó minőségű split, akkor érdemes elgondolkodni azon, hogy a fűtési idény egy részében a split berendezéssel fűtsön. Ráadásul manapság sok split eleve wifin keresztül is vezérelhető, azaz otthon se kell lenni a készülék vezérléséhez.


Csaba | 2020. nov. 11.

Tisztelt György! és mi a helyzet 0-5 °C közötti külső hőmérsékletnél fűtéskor ???? Ill. 0 °C alatt mínuszban kazánnal 0°C felett + ban klímával. Gondolom a klíma még ekkor is gazdaságosabb???

Facebook-hozzászólásmodul