e-gépész online szaklap

A járvány nélkül is várható volt a lakásépítések csökkenése

| | |  0 | |

A járvány nélkül is várható volt a lakásépítések csökkenése

Az évente épített új lakások számának csökkenése a lakáspiaci élénkítési kísérlet kifulladása miatt a veszélyhelyzet nélkül is várható volt, vélik a független Építési Piaci Prognózis készítői.

A 2019-re meglehetősen pontos előrejelzést adó anyag vezető elemzője, Varga Dénes ma is reálisnak tartja 2020-ra, a tavalyinál 25 százalékkal kisebb lakásszámot: a 2019-re jelzett 21 500 darabhoz képest a valóságban 21 127 lakás épült meg, az idei várakozás pedig 16 650 lakóegység. A szakember évek óta hangsúlyozza: lakáspiaci stabilitást nem lehet pusztán befektetői célú vásárlókra alapozni. Ehelyett a nem megfelelő lakásban élő, vagy lakással nem rendelkező családok fizetőképességét kell erősíteni.

Háttér: nemzetközi és hazai gazdaság

A 2020. évi világgazdasági folyamatokat nagymértékben a járvány elleni védekezés gazdaságkorlátozó hatásai határozzák meg. Az USA és Kína gazdasága közötti különbség a járvány hatására jobban csökken, mivel a várakozások szerint a kínai gazdaság kevésbé fékeződik le. Ez nem enyhíti a két világhatalom közötti konfliktust, ami a világgazdaságban növeli a bizonytalanságot. Az előrejelzések szerint erőteljesen lassul az európai gazdaság, ami Magyarország számára is nehezíti a visszatérést a korábbi növekedési pályára. Az Euróövezet 2020. évi GDP csökkenésére nézve a prognózisok – 7,5- és -9,1 százalék között szóródnak. A járvány hatására erősödnek a nemzetközi integráció elmélyítésére irányuló törekvések, mivel globális problémákat egyre nehezebb nemzeti keretek között kezelni.

A magyar gazdaság a Build-Communication kiadásában június végén megjelent Építési Piaci Prognózis 2023 című, középtávú előrejelzés tavaszi frissítése szerint 2020-ban -5,6 százalékkal zsugorodik. A járvány megfékezésére irányuló magyar és nemzetközi intézkedések gazdasági hatásai ágazatonként eltérőek, de szinte mindenhol a teljesítmények csökkenését eredményezték.

Prognózisok* a magyar GDP változására

Az előrejelzések “V” alakú görbét rajzolnak ki, a feltételezések szerint 2020. második félévétől nem lesz szükség újabb védelmi intézkedésekre, legalábbis a fejlett országokban.

A 2020. utáni növekedési kilátásokat javítja, hogy várhatóan Magyarország is rendkívüli uniós forrásokhoz jut, ha megegyezés történik a járvány hatásainak enyhítésére létrehozandó támogatási program részleteiről. A növekedést segíti, hogy a 2014-2020-as uniós költségvetési ciklusból Magyarországnak járó összeg nagyjából felét még nem utalták át. Erre 2023 végéig van lehetőség.

Építőipar: a csökkenés járvány nélkül is várható volt

Varga Dénes szerint az építőipar teljesítménye 2020-ban akkor is csökkent volna, ha nincs járvány. Magyarországon nem került sor az építkezések leállítására, az építőipar folyamatosan dolgozhatott. A járvány kétségtelenül lassította a folyamatokat, így a független elemzés a 2019. ősszel 2020-ra kiadott prognózisát a 2020. június végén kiadott frissítésben módosítja: 2020-ra az építőipar teljesítményének 6 %-os csökkenését várja.

2017-2019 között az építőipar több mint 90 százalékkal növelte a termelését, az állam a független elemző szerint ugyanis 2016-tól erőteljes piacélénkítési kísérlet beindítását határozta el. „A 2016-ot megelőzően az építőiparból sokan mentek dolgozni a fejlett európai országokba, így az állam által generált gyors növekedés elsősorban a munkaerőpiacon eredményezett azonnali feszültségeket. Ez más ágazatokból a munkaerő átcsábításával, illetve külföldről lehetett, de főleg csak mennyiségileg, valamennyire pótolni. Természetesen a három év alatt végbemenő, 90 százalékot meghaladó növekedés az építőanyag-piacon is átmeneti feszültségeket, és ezzel együtt áremelkedést okozott.” – mondta el Varga Dénes.

Az építőipari termelés alakulása és prognózisa (2015: 100,0)

Az elemző várakozása szerint a 2021-től kezdődő időszakban a kormány már nem fogja erőltetni az évi 20 százalék feletti növekedési ütem fenntartását, az EU támogatások elköltése jól áll, a lakásépítési piacon pedig a növekedés kifulladt. Véleménye szerint a magas növekedési ütemhez való ragaszkodás, annak érdekében, hogy az építőipar továbbra is legalább egy százalékkal járuljon hozzá a GDP növekedéséhez, csak további jelentős külföldi munkaerő bevonásával lenne lehetséges. Utóbbi reálisan nem várható, viszont az alacsonyabb növekedési ütem ezzel szemben lehetőséget ad arra, hogy a kapacitáshiányt a hatékonyság növelésével lehessen feloldani, valamint hogy a munkaerő színvonala javuljon.

„Az építőipari árak 2016-ig az infláció alatt, azt követően afelett alakultak. A mesterségesen keltett konjunktúra, és a szükségszerűen fellépő kapacitáshiány nyilván nem csak az árakra, hanem a profitrátára is hatott. Annak ellenőrzése, hogy a vállalkozói árak mennyire reálisak, nyilván sokkal nehezebb akkor, ha a megrendelő a piacon a teljesítmények extrém gyors növekedését akarja kikényszeríteni.” – tette hozzá a szakember.

Felmérés közvetlenül a vírus előtt: építés helyett felújítás

Az Építési Piaci Prognózis tartalmának elkészítésében a szerzők évtizedek óta az építési piacon működő szakemberek (tervezők, kivitelezésben és az önkormányzatok szakosztályain dolgozók) kérdőíves véleményfelmérésének eredményeit is figyelembe veszik. A lekérdezés a szokásoknak megfelelően 2020. év elején ismét megkezdődött, ám a speciális helyzet miatt a tavasszal szokásos 300-350 válaszból a veszélyhelyzet elindultáig 99 darabot sikerült rögzíteni.

„Világossá vált, hogy a járvánnyal kapcsolatos intézkedések alapvetően meghatározzák a 2020. és a 2021. évek gazdasági, és így építési piaci kilátásait is. Emiatt úgy döntöttünk, hogy a felmérést csak 2020 őszén folytatjuk. Ellenben tanulságosnak tartottuk, hogy az addig beérkezett válaszokat feldolgozzuk, hiszen azok a járványtól függetlenül is érvényesülő tendenciákat és várakozásokat mutatják.” – magyarázza a vezető elemző.

Hat felmérés eredményeinek összehasonlítása – Megrendelői csoportok

Az eredmények illeszkednek a korábbi öt hasonló felmérés idősorába. 2017 őszétől a várakozások minden megrendelői csoportban folyamatosan romlottak. 2018 tavasza óta mindig a multinacionális vállalatok építési keresletével kapcsolatban voltak a válaszadók a legoptimistábbak. Az egyes részpiacok közül már nem az új lakások piacától, hanem a lakásfelújítási piactól remélik legtöbben a megrendeléseket.

Befektető keresletre nem lehet tartós növekedést építeni

Az Építési Piaci Prognózis szerzői szerint a 2016-ban indult építési piacélénkítési kísérlet fontos része volt az új lakások piacának az élénkítése. Ennek eredményeképpen három év alatt sikerült az évente épített lakások számának igen jelentős emelése: a 2016. évi 9 994 új lakással jellemezhető szinthez képest 2019-ben 21 127 db lakás került a statisztikába.

Lakásokat a statisztikák szerint elsősorban Budapesten, Pest és Győr-Moson-Sopron megyékben, néhány Balaton parti településen, és néhány divatos településen építettek. Az elemzés évek óta elkészül a hagyományos statisztikai régiók felbontásával, a lakásépítési teljesítmény alapján képzett, három megye-csoportra is.

Az előrejelzés tehát nem csak a hét régióra, hanem erre a három csoportra is tartalmaz adatokat.

A lakásépítés alakulása a megyék három csoportjában (lakás/1000 fő)

Az építési piac más területeihez hasonlóan, az itt tapasztalt gyors növekedés is nagyon gyors áremelkedéssel járt együtt. „Évek óta hangsúlyozzuk: az felfutáshoz legjelentősebben hozzájáruló, a kormány által bevezetett 5 százalékos lakás ÁFA miatt keletkezett állami bevételkiesés döntően a befektetők zsebében landolt. Becslésünk szerint néhány év alatt összességében 300 milliárd forinttal növelte ez a befektetői profitot. Miután a befektetők elsősorban ott építkeztek, ahol egyébként is magasak voltak a profitkilátások, a piacon gyorsan nőtt a befektetési célú kereslet, ami felverte az árakat. Így a lakáscélú kereslet nagyrészt kiszorult a piacról.” – figyelmeztet Varga Dénes, aki szerint az elkövetkező években a lakáspiacon a vírushelyzet nélkül is visszaesésre, majd lassú növekedésre lehetett számítani. – „Az a körülmény, hogy a kormány a lakáspiaci élénkítést egyrészt a befektetési lakáskeresletre, másrészt a három gyermekes, jobb anyagi körülmények között élő családokra, vagy inkább a babaváró hitellel összekombinálva, a három gyermeket vállaló családokra alapozta, oda vezetett, hogy az élénkítési kísérlet hamar kifulladt.”

A teljes lakáspiacot tekintve a független elemző 2020-ra 16 650 db, majd 2021-re 12 400 lakás felépítését várja.

További információ az Építési Piaci Prognózisról.

Építőipar

Hozzászólás

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.

Facebook-hozzászólásmodul