Épületek energetikai jellemzői: sürgős jogszabály-módosításra van szükség
2020. február 11. | e-gépész| | 0 |
Több kamarai tag jelezte: súlyos következményekhez vezethet, hogy hiányzik az átmeneti rendelkezés az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló 7/2006. (V.24.) TNM rendelet módosításánál. A kamara javaslatot tett a megoldásra az Innovációs és Technológiai Minisztériumnak.
Az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló 7/2006. (V.24.) TNM rendelet 6. sz. melléklete 4.2. pontja a 2019. november végi módosítás előtt az alábbi szöveget tartalmazta:
„A gépészeti és elektromos berendezésekkel átalakított napenergián kívül számításba vehető még a bevilágító felületeken és más passzív hő nyerő felületeken (pl. Tromb fal, tömegfal, transzparens hőszigetelés) belső téren fűtést kiváltó szoláris hőnyereség a hőtároló tömeg figyelembevételével vett hatásos hányada.”
Ezt a 4.2. pontot a TNM rendeletet módosító 41/2019. (XI. 14.) ITM rendelet hatályon kívül helyezte. A módosítás 2019. november 29-én lépett hatályba.
A gyakorlatban komoly problémát okoz, hogy a módosítás nem tartalmaz átmeneti rendezést. Ennek következtében a 2019. november előtt elkészített tervdokumentációban tervezett megújuló energiahányad a még hatályos 4.2. pont szerint elérte a 25%-ot, azonban a módosítást követő átadásoknál ez már csak 18%-ot tesz ki, ugyanis a módosítással hatályon kívül helyezett 4.2. pontban meghatározott szempontokat figyelmen kívül kell hagyni. Előfordul, hogy az így készült – és engedélyezett – terv alapján 2021-ben kerül átadásra az épület, amelyet már érint a jelzett probléma.
Ahhoz tehát, hogy a már elkészített – de legalábbis az engedélyezett – tervek alapján átadott épületek mentesüljenek e problémától, szükséges a jogszabály módosítása. A javasolt módosítás a korábbi 4.2. pont szövegét azzal a kiegészítéssel emeli vissza hatályos szövegbe, hogy
„A 2019. november 29-e előtt jogerősen engedélyezett, de ezen időpontot követően átadásra kerülő épületek esetében a gépészeti és elektromos berendezésekkel átalakított napenergián kívül számításba vehető még a bevilágító felületeken és más passzív hő nyerő felületeken (pl. Tromb fal, tömegfal, transzparens hőszigetelés) belső téren fűtést kiváltó szoláris hőnyereség a hőtároló tömeg figyelembevételével vett hatásos hányada.”
A kamara kezdeményezte az ITM illetékes államtitkáránál, hogy a javasolt módosítás elfogadására mielőbb kerüljön sor, mert ez kikerülhetővé teszi az átmeneti rendelkezés hiányából fakadó problémákat.
JogszabályokMagyar Mérnöki Kamara
Hozzászólás
A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.
