e-gépész online szaklap

Számokban a szegedi távhőberuházás

| | |  0 | |

Számokban a szegedi távhőberuházás

Huszonkét milliárd forintos beruházással, uniós támogatással geotermikus fűtési rendszert alakítanak ki több szegedi városrészben.

Szegeden jelenleg mintegy 27 ezer távfűtött lakás és 469 intézmény található. A nagyrészt az 1980-as években kiépült szegedi tűvfűtés 23, egymástól független távfűtőmű rendszerből áll, vagyis ennyi helyen állítják elő a hőt, míg más hazai nagyvárosokban, például Győrött egy, Miskolcon kettő működik. A geotermikus lakossági távhőszolgáltatórendszer-fejlesztésnek köszönhetően 9 geotermikus fűtési rendszer jön létre a városban szétszórtan, ehhez 9 kitermelő és 18 visszasajtoló kutat telepítenek. A termelő kutak mélysége 2000, a visszasajtoló kutaké 1600-1700 méter lesz. Átlagos hozamuk óránként mintegy 80 köbméter lesz, átlagosan 92 Celsius-fokos vizet hoznak majd a felszínre.

A rendszer a 23 távhőkörzetből a hat legnagyobbat fogja ellátni, bizonyos körzetekben két rendszer lát majd el egy távfűtő körzetet. A geotermikus energiából a távfűtött lakások 92 százalékába jut majd, de a rendszerek intézményeket, például az épülő új uszodát, a belvárosi hivatalokat, a városházát, gazdasági épületeit és a megyeházát is ellátják majd.

Lesznek olyan, kisebb hőkörzetek, ahol elegendő mennyiségű geotermikus energia fog rendelkezésre állni ahhoz, hogy a régi távfűtőmű teljes kapacitását kiváltsa, vagyis itt többé nem lesz szükség gázra. Ezek, így például az említett intézmények tehát 100 százalékban geotermikus energiával fognak működni, még mínusz 15 fokban is. Más, nagyobb körzetekben hibrid rendszer működik majd, vagyis gáz és geotermia alapon is kapják majd a hőt, hidegebb időben pedig a gáz aránya növekedhet. Vagyis a külső hőmérséklettől függ, hogy éppen mennyi gázt vált ki: a távfűtésben a 730 ezer gigajoule-ból körülbelül 450-500 ezer GJ-t fog tudni kiváltani a geotermia, míg az összes kiváltott fosszilis energia aránya mintegy 82 százalék körül alakulhat. A szén-dioxid-kibocsátás a terv szerint évi 34 699 tonnával, vagyis mintegy 55-60 százalékkal mérséklődhet.

A projekt megvalósításával a költségeken mintegy 12-14 százalékot nyerünk a gázalapú hőtermeléssel szemben: jelenleg mintegy 2300-2400 forintért vesszük a földgázt gigajoule-onként, ehhez képest a geotermikus energiához körülbelül 300 forinttal olcsóbban juthatunk hozzá. Évente úgy 730-740 ezer gigajoule-t forgalmazunk, tehát a pénzügyi befektető által finanszírozott projekt több száz millió forintos megtakarítást hoz a Szetávnak éves szinten, az amortizációt is beleszámolva. Azt gondoljuk, a befektetett összeg már évtizedes távlatban megtérülhet, még a jelenlegi viszonylag alacsony gázár mellett is; amennyiben a gáz ára felfelé mozdul, nyilvánvalóan javul a megtérülés is - mondta Kóbor Balázs, a Szegedi Távfűtő Kft. ügyvezető igazgatója az NRGreportnak adott interjúban, amelyből számos érdekes részlet és háttérinformáció kiderül.

Távhő

Hozzászólás

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.

Facebook-hozzászólásmodul