e-gépész online szaklap

A BIM az építőipar jövője?

Így látják építőipari szereplők

| | |  0 | |

A BIM az építőipar jövője?

A Lechner Tudásközpont a múlt év második felében felmérést végzett a BIM magyarországi alkalmazásának jelenlegi helyzetéről, amelyben az építőipari szereplők részvételével tárták fel a BIM-mel kapcsolatos véleményeket, tapasztalatokat. Az alábbiakban a kérdőív kiértékelése olvasható, amellyel kapcsolatban kíváncsiak vagyunk az épületgépészek véleményére.

A kérdőívezés módszere

A BIM az építőipari folyamatok és módszertanok új megközelítése. Lehetővé teszi az építmények létrehozásában érdekelt szereplők számára a szakági munkarészek kölcsönös figyelembevételével történő koordinált térbeli tervezést és releváns információt szolgáltat többek között a kivitelezés, illetve üzemeltetés résztvevőinek. A szakma eredetileg „Building Information Modeling”-et, azaz épületinformációs modellezést értett a név alatt, amely többletinformációval rendelkező virtuális háromdimenziós modellek készítését és bizonyos célokra (pl. ütközésvizsgálat) történő felhasználását jelentette. Napjainkban már inkább „Building Information Management”-nek, azaz épületinformációs menedzsmentnek nevezzük, amelybe beletartozik a 3D modell és a modellhez csatolt nem grafikus információk teljes életcikluson keresztüli kezelése, többcélú felhasználása is.

Egyre több építőipari szereplő számára válik szükségessé, hogy időben reagálni tudjon a BIM technológiai és módszertani terjedésével együtt járó változásokra, kihívásokra. Nincs ez másképp a Lechner Tudásközpont esetében sem, a KÖFOP projektjeink egyik célja az építésügyi folyamatok elektronizálása és egyszerűsítése a BIM segítségével. A jelenlegi helyzet felmérése érdekében a BIM magyarországi alkalmazási szokásait, illetve a BIM lehetőségeinek ismeretét célzó kérdőívet állítottunk össze. A válaszadásra két hónap állt rendelkezésre 2017 nyarán a Lechner Tudásközpont erre kialakított honlapján, a kitöltésre való felhívást igyekeztünk minden szakmai fórumon a nyár folyamán többször is meghirdetni.

A kiértékelésénél több szempont szerint is csoportosítottuk a beérkezett válaszokat annak érdekében, hogy a lehető legátfogóbb képet tudjuk alkotni a BIM magyarországi helyzetéről. Ezúton is nagyon köszönjük válaszadóinknak, hogy szakítottak időt kérdéseink megválaszolására és ezáltal a BIM magyarországi terjedését célzó fejlesztéseink pontosítására. Felmérésünk nem célzott megkeresésekkel, hanem nyilvános online kérdőív segítségével készült, a nagyvállalati szereplők mellett a főként tervezési- és projektmenedzsment tevékenységi körrel rendelkező egyéni vállalkozásokat sikerült elérnünk.

Az értékelés során a releváns kérdéseknél figyelembe vettük az egyéni, illetve vállalati környezetből érkező válaszok megoszlását, csakúgy, mint a tevékenységek szerinti csoportosítást. A kérdőív egészére igaz, hogy a tervezési tevékenységi körrel rendelkező szakemberek válaszoltak legaktívabban a feltett kérdéseinkre.

A kérdőív kitöltői

Egyéni vállalkozók, vállalati szereplők, megbízók

A kérdőívet összesen 89-en töltötték ki. 80%-ban vállalati szereplőktől (munkavállaló, cégvezető, tulajdonos) érkeztek válaszok, minden ötödik volt egyéni vállalkozó. Mindkét csoportra jellemző, hogy kétharmad-egyharmad arányban magán-, illetve állami beruházások megvalósításában vesznek részt.

Tevékenység fő profilja

A fő profil megjelölésénél több tevékenységi kör is választható volt. A válaszadók 90%-a jelölte meg a tervezést (önmagában, vagy más tevékenységekkel együtt). Minden negyedik esetben jelent meg a projektmenedzsment, ezen kívül a beruházás és a kivitelezés kapott tíznél több említést.

CAD/BIM felkészültség

Tapasztalat

A felkészültséget illetően a válaszadók – függetlenül attól, hogy egyéni vagy vállalati szereplők – átlagosan 16 év tapasztalattal rendelkeznek, a BIM terén viszont csak harmadennyi tapasztalatuk van.

CAD/BIM menedzser és sablon

A kérdőívet kitöltő egyéni vállalkozók és vállalati szereplők nagyjából 16%-a nyilatkozott úgy, hogy rendszerint igénybe veszi CAD menedzser segítségét. Ezen eredmény mellett kimondottan biztató, hogy BIM menedzser már ennél kicsit nagyobb arányban is jelen van a szakmában.

A sablonokat tekintve az esetek valamivel több mint 50%-ában alkalmaznak CAD mintafájlt, viszont a BIM sablon használata egyelőre ennél kisebb arányban terjedt el (különösen az egyéni vállalkozóknál).

BIM alapú folyamatok

Vállalati oldalon a válaszadók több mint fele, míg az egyéni vállalkozók kétharmada alkalmazott már BIM folyamatokat. A beérkezett válaszokból az is megállapítható, hogy a vállalati szereplők további 30%-a tervezi kipróbálni a közeljövőben a BIM lehetőségeit, viszont az egyéni vállalkozók majdnem ugyanilyen arányú csoportja továbbra sem tervezi a BIM alkalmazását.

A csoportosítást elvégeztük állami- és a magánberuházásokra vonatkoztatva is. Az eredmények azt mutatják, hogy a magánberuházásban résztvevők nagyobb arányban alkalmaztak már BIM alapú folyamatokat, vagy legalábbis nyitottabbak azok kipróbálására.

Gondolatok a BIM-ről

Kíváncsiak voltunk arra is, hogy milyen gondolatok társulnak a BIM fogalmához. A legtöbb szakmabeli (a válaszadók több mint 80%-a) azzal értett egyet, hogy „A 3D modell és a modell elemeiről szerzett metainformációk alkotják együttesen a BIM modellt”. Legkevésbé azt az állítást gondolják valósnak, hogy „A BIM az adott szoftver alkalmazását jelenti”.

Érdekesség, hogy néhány esetben jelentős különbség mutatkozott a vállalati és egyéni szereplők válaszai között. Vállalati oldalon kétszer akkora arányban állítják, hogy a „BIM az építőipar jövője”, mint az egyéni vállalkozók, azaz valószínűsíthetően az ő munkájuk során jobban kirajzolódnak a BIM-ben rejlő előnyök. Ezt a feltételezést az is alátámasztja, hogy az egyéni szereplők inkább gondolják, hogy a „BIM csak a 3D CAD rajzok szinonimáját jelenti”, azaz kevésbé látják a módszertan hasznosságát. Tekintve, hogy a kitöltők között a vállalati szereplők domináltak, utóbbi állítások összességében is kevesebb szavazatot kaptak.

BIM alapú projektek során használt és használni tervezett szoftverek

A válaszadók többsége a tervezést jelölte meg tevékenységi körként, így érthető az eredmény, miszerint legtöbben a Graphisoft ArchiCAD szoftverét használják a BIM alapú projektek során, a válaszadók mintegy 60%-a említette meg a kérdőív kitöltésekor. A lista következő helyeit a modellek ellenőrzésekor és a koordinációs egyeztetések során alkalmazott szoftverek (sorban: Tekla BIMSight, Solibri Model Viewer és Autodesk Navisworks) foglalták el.

A BIM használata során szerzett tapasztalatok

BIM által támogatott munkafolyamatok

Tekintettel arra, hogy a tervezés erősen felülreprezentált volt a válaszadók tevékenysége során, a BIM által leginkább támogatott folyamatok között dobogós helyre került a tervdokumentációk kinyerése, a tervezési folyamat támogatása és a tervellenőrzés. Elmondható, hogy e három terület a válaszadók több, mint felénél abszolút prioritást élvez, azonban költségbecslésre, költségvetésre vagy térbeli tervezéskoordinációra már csak kevesebb, mint egyharmaduk használja. A listán az aktuális állapot rögzítése jelent még meg 20%-nál nagyobb arányban.

BIM hasznossága

Egytől ötig osztályozva a BIM hasznosságát a különböző folyamatokban, szintén a tervezéssel kapcsolatos tevékenységek kapták a legmagasabb átlagpontszámot. Ez alapján a BIM leginkább a tervezési folyamat támogatásában jelent előnyt (átlag: 4,4). A BIM épületüzemeltetésben való hasznosítása kevésbé ismert, legalábbis erre utal, hogy legkevésbé területgazdálkodásra és katasztrófavédelmi tervezésre tartják alkalmazhatónak.

Elégedettség a BIM alapú folyamatok eredményével

A válaszadók 0-150 közötti skálán értékelhették, mennyire voltak elégedettek a BIM alapú folyamatok eredményével (150%-ot adva, ha az elvártnál jóval magasabb volt az eredmény szintje). Itt is azok a tervezéssel összefüggő feladatok kapták a legmagasabb átlagos értékelést, melyeknél a korábbi kérdésekre adott válaszokból kiderült, a leghasznosabbnak gondolják a BIM-et és melyeknél használják is a BIM-et. (Az ábrán csak azokat a folyamatokat tüntettük fel, melyeket legalább a válaszadók 10%-a értékelt).

Elvárások a BIM használata kapcsán

Hatékonyságnövelő BIM felhasználási módok

Arra a kérdésre, hogy mely folyamatoknál növelheti a hatékonyságot a BIM, szintén a már említett, tervezéssel összefüggő folyamatokat említették legtöbbször, a költségvetés, költségbecslés készítésének támogatásával együtt. Érdekesség, hogy az Energetikai analízist jóval többen (28) tekintik hatékonyságot növelő BIM felhasználási módnak, mint ahányan (13) alkalmazták már ilyen területen.

A BIM bevezetését akadályozó tényezők

A BIM terjedésének szempontjából bíztató, hogy kevesen kételkednek a BIM jövőbeni szerepében vagy érzik úgy, hogy a BIM alkalmazása nem jár előnyökkel. A felhasználás gátjának leginkább a bevezetés forrásigénye és a tapasztalat – ideértve a szakágakkal való együttműködést is – hiánya látszik, de majdnem ugyanilyen súllyal említették a képzések és a technológia elsajátításához szükséges idő hiányát is a főbb akadályozó tényezők között. Biztató, hogy az egységes munkafolyamatok (szabványok és irányelvek) iránti igény is mérhető eredményeket hozott.

Forrás: Lechner Tudásközpont

A Lechner Tudásközpont által végzett felmérés vélhetően pontos képet ad a BIM magyarországi megítélésről, azonban a téma kiváló alkalmat kínál arra, hogy megvitassuk az épületgépészek BIM-es tapasztalatait, illetve kíváncsiak vagyunk a kollégák véleményére a kérdőív eredményeivel kapcsolatban is.

BIMTervező

Hozzászólás

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.

Facebook-hozzászólásmodul