e-gépész online szaklap

Több ezer éves a legrégebbi légkondicionáló

| | |  0 | |

Irodát, lakást, autót már nehezen tudunk elképzelni légkondicionáló nélkül. Az éven belüli elektromos energia csúcsfogyasztás már nem télre, hanem a nyári kánikula idejére esik, jelezve, hogy egyre többen használnak valamilyen légkondicionáló berendezést. Az éghajlat egyre melegebb, és aggódunk, hogy mi lesz 5-10 év múlva, de akárcsak jövőre. Pedig elérhető áron, jobbnál jobb technológiák, berendezések várják készen, hogy megvásároljuk őket. Hogy is bírták ki eleink a nyári forróságot? Hát, klímáztak.

A több ezer éves perzsa építészeti kultúra egyik fő eredménye, hogy a forró sivatagi körülmények között is megfelelő klimatikus viszonyokat tudtak elérni a belső terekben. Mindezt úgy valósították meg, hogy a mai napig működő, tehát bizonyítottan fenntartható, megújuló energiára támaszkodó, tetszetős, „berendezéseket” építettek.

De, hogy is néztek ki és hogy működtek ezek a klímaberendezések, amelyeket lakóépületekhez, ciszternákhoz és mecsetekhez is használtak? Úgy néznek ki, mint valami nagy kémények az ősi iráni városok sziluettjében. A tornyok tetején lévő függőleges tengelyű nyílások vezetik be a szelet a belső terekbe, hogy biztosítsák a kellemes belső komfortot. Ez az építészeti elem jól mutatja a kompatibilitást az építészeti tervezés és a természeti környezet között. Konzerválja a megújuló energia és funkció alapján a fenntarthatósági elveket.

A szél egyike azon fontos elemeknek, amelyek alapján az éghajlatot tanulmányozzuk. Egyik fontos eleme a kellemes komfort kialakítása érdekében megtehető intézkedéseknek a forró éghajlati régiókban. Ez azért lehetséges, mert a szél aktuálisan nyomáskülönbséget teremt a külső falakon, ami hatással van a természetes szellőzésre és így az épület belső léghőmérsékletére. Az építészeknek a szél fontos tényező volt az épületek tervezésénél.

A szél hatása a hőérzetre a konvekciós hatáson keresztül érvényesül, mivel a levegő behatol, áramlik a belső terekben.

A szél tehát nagy figyelmet kapott a városok tervezésében, és különösen azokban a városokban, ahol forró az időjárás, mint pl. Yazd, ahol ezek a széltornyok jelenleg is láthatók. A Perzsa-öböl északi partja és az Omán-tenger mentén az építészek ismerték, hogyan lehet a tengeri szellőt hatékonyan felhasználni. Az általuk kidolgozott tervezési módszerekkel elérték, hogy a széltornyok nyílásaival maximális lehessen a természetes szellőzés.

A széltornyot Irán nagyvárosaiban úgy nevezik, "badgir", amelynek jelentése: szélcsapda. Az első történelmi bizonyítékok a széltornyot illetően a Krisztus előtti negyedik évezredig nyúlnak vissza.

A széltornyok fel vannak osztva több függőleges válaszfallal belső légcsatornákra vagy aknákra. Az aknák teteje a torony fején végződik, és az oldala kifelé meg van nyitva. Az áramlás a széltorony egyes oldalain két irányba történik egyszerre, felfelé és lefelé is. Nevezetesen, amikor a szél az egyik irányból fúj, a szél felőli nyílás lesz a bemeneti és a szélárnyékos nyílás lesz a kimeneti, illetve fordítva. A legtöbb széltorony, különösen a négyutas típus esetében válaszfalakkal van osztva. Az egyik akna mindig a szél bevezetése érdekében működik, a másik akna pedig a benti kidobandó levegő kieresztésére szolgál. Ezek vezetik el a fülledtséget a nappali térből, részben kéményhatás-szerűen. A kéményhatás azon az elven alapul, hogy a levegő sűrűsége csökken a hőmérséklet emelkedésével. A hőmérsékletkülönbség az épület belső és külső részei között nyomáskülönbséget hoz létre, ami légáramlatokat eredményez. Az átlagos relatív páratartalom, azaz a légnedvesség a meleg és száraz régiókban igen alacsony, és szükség van magasabb belső páratartalomra. Itt a szél tornyokat úgy használják, hogy a lakásban a légáramlás és a párolgás révén növeljék a komfortot. A széltoronyban a légáram először egy kőből épült vízmedencén és egy „szökőkúton” halad át. Ezután lép be a levegő az épületbe, és ezáltal szállít nedvességet az épület különböző tereibe. A meleg és száraz időjárás Yazd-ban hatással van a víz könnyű párolgására, amely így hűti a belső tereket és növeli a relatív páratartalmat a levegőben, ezzel csökkentve a hőmérsékletet és a légszárasságot. Ezt már nyugodtan nevezhetjük hűtőtoronynak, amely adiabatikusan hűti a levegőt, vagy más néven klímaberendezésnek.

Az olasz Thermocold folyadékhűtő- és hőszivattyúgyár nem hiába választotta a perzsa hűtőtornyot cége logójának. Mint Perzsiában, a Thermocoldnál is nagy figyelmet fordítanak mind a funkcionalitásra, mind az energiatakarékosságra, mind a tetszetős kialakításra.

A Thermocold régi és új logója a perzsa hűtőtoronnyal

A REGALE Energy Zrt. várja épületgépészeti tervezéssel, kivitelezéssel, épületenergetikai felújítással, korszerűsítéssel foglalkozó vállalkozások jelentkezését, további együttműködés reményében.

Thermocold Domino Thermocold ARTECH

További információért kérjük, keresse a REGALE EnergyZrt. szakembereit.

REGALE EnergyZrt.
H-1016 Budapest, Krisztina krt. 99.
tel.: +36 1 214 4444
fax: +36 1 225 1972
web: www.regale.hu

(x)

Hozzászólás

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.

Facebook-hozzászólásmodul