e-gépész online szaklap

A hidraulikai beszabályozás fajtái, eszközei, dokumentációja

2015. március 3. | Doholuczky Tibor| |  0 |

A hidraulika beszabályozás fajtáit, illetve (hidraulikai körbe épített) eszközeit két csoportba oszthatjuk. Az első csoport a statikus, más néven a kézi beszabályozás és annak elemei, a második csoport pedig a dinamikus beszabályozás és annak eszközei. Mint látni fogjuk, mind két csoportnak nevében a „jelleme”.

Statikus (kézi) beszabályozás, eszközei

Statikus, más néven kézi beszabályozás eszköze, minden olyan beszabályozásra alkalmas, mérhető vagy csak beállítható hidraulikai elem, amely a beszabályozás után, minden üzemi körülmény között állandó kv-értékkel rendelkezik. A beszabályozási eljárás végén ezen hidraulikai elemek biztosítják a hidraulikai hálózatban a helyes térfogatáram-viszonyokat.

Statikus beszabályozó szerelvényeket elsősorban állandó térfogatáramú rendszerekben alkalmazzuk, illetve olyan hidraulikai hálózatban, ahol az áramlást fordulatszám-szabályozott szivattyú biztosítja nyomáskülönbség-szabályozás mellett vagy anélkül. Ha csak a szabályozó szerelvények árát nézzük, akkor azonos méretben, azonos térfogatáram kívánalom mellett a statikus beszabályozó-szerelvények ára a legalacsonyabb, de ne feledjük, hogy a hidraulikai rendszerünket legjobban mindig az élettartamköltsége jellemzi, így előfordulhat (sőt gyakran elő is fordul), hogy a magasabb bekerülési költségű dinamikus szabályozók alkalmazását kell preferálnunk.

Statikus beszabályozó elemek:
• menetesbeszabályozószelep, mérőcsonk a szelepszár két oldalán
• menetesbeszabályozószelep beépített mérőperemmel
• karimásbeszabályozószelep
• mérőperem
• kombinált szabályozó- és beszabályozószelep
• egyéb statikus beszabályozószelepek (kettős beállítással rendelkező kézi radiátorszelep)
• szelepek, visszatérő csavarzatok...

Menetes beszabályozószelep, mérőcsonk a szelepszár két oldalán

Fűtési- és hűtési rendszerek lezárásához, beszabalyozasahoz alkalmazott olyan menetes szerelvény, ahol az öntömítő mérőcsatlakozók a szelepszár két oldalán találhatók. Általánosságban elmondható, hogy a mai modern, menetes beszabályozó-szerelvények kézikerekén a szelep pontos állása digitális kijelzőről, tizedes pontossággal leolvasható. A beszabályozószelep rendkívül pontosan beállítható, illetve kiváló ismétlési pontosságú rejtett rögzítő berendezés tartozik hozzá. A szelepek korlátozhatók és a beállítások a beállítási emlékeztetőbe rögzíthető. Javítási munkák esetén ezek segítségével ellenőrizhető, illetve újra beállítható a rendszer a beszabályozáskor megadott értékekre anélkül, hogy bármilyen segítséget igénybe vennénk. A korlátozás után a szelep természetesen elzárható, ezzel más hidraulikai résztől „nem veszünk el” közvetítő közeget, de jobban nem nyitható ki. Méretük 1/2”–3”-ig terjed. 3” felett általában már karimás kivitelben használjuk a beszabályozó-szerelvényeket. Fő előnye a szelepszár két oldalán elhelyezett mérőcsonknak, hogy tudunk a szelepen zárási nyomáskülönbségetmérni, ezzel a hidraulikai rendszerünkön a hibakeresés és a rendszer diagnosztika is elvégezhető (egyéb segédeszköz nélkül) mindössze egy nyomáskülönbséget mérő készülékkel.

Menetes beszabályozószelep beépített mérőperemmel

Fűtési- és hűtési rendszerek lezárásához, beszabályozásához alkalmazott olyan menetes szerelvény, ahol az öntömítő mérőcsatlakozók a szelepülék elé beépített mérőperem két oldalán találhatók. Általánosságban elmondható, hogy a mai modern, menetes beszabályozó-szerelvények kézikerekén a szelep pontos állása digitális kijelző formájában, tizedes pontossággal leolvasható. A beszabályozószelep rendkívül pontosan beállítható és kiváló ismétlési pontosságú rejtett rögzítő berendezés tartozik hozzá A szelepek korlátozhatók és a beállításuk a beállítási emlékeztetőbe rögzíthető. Javítási munkák esetén ezek segítségével ellenőrizhető, illetve újra beállítható a rendszer a beszabályozáskor megadott értékekre, anélkül, hogy bármilyen segítséget igénybe vennénk. A korlátozás után a szelep természetesen elzárható, ezzel más hidraulikai résztől „nem veszünk el” közvetítő közeget, de jobban nem nyitható ki. Méretük 1/2”–2”-ig terjed. Fő előnye a mérőperem két oldalán elhelyezett mérőcsonknak, hogy a mérőperem állandó kv-értéketszavatol minden előbeállítási érték mellett, ami egyszerű és gyors beszabályozást biztosít. Az integrált mérőperemnek köszönhetően a nyomáskülönbség igen pontosan mérhető és teljesen fokozatmentes beállítást tesz lehetővé (az előző esetben a mérőkészülékek általában a kézikerék 1/10-nyi elmozdulását értelmezik csak).

Karimás beszabályozószelep

Fűtési- és hűtési rendszerek lezárásához, beszabályozásához alkalmazott olyan karimás szerelvény, ahol az öntömítő mérőcsatlakozók a szelepszár két oldalán találhatók. A karimás kivitelnek köszönhetően gyorsan, akár utólag is beszerelhető a hidraulikai rendszerekbe. Általánosságban elmondható, hogy a mai modern, karimás beszabályozó-szerelvények kézikerekén a szelep pontos állása digitális kijelzőről, tizedes pontossággal leolvasható. A beszabályozószelep rendkívül pontosan beállítható, valamint kiváló ismétlési pontosságú rejtett rögzítőberendezés tartozik hozzá. A szelepek korlátozhatók és a beállítások a beállítási emlékeztetőbe rögzíthető. Javítási munkák esetén ezek segítségével ellenőrizhető, illetve újra beállítható a rendszer a beszabályozáskor megadott értékekre,anélkül, hogy bármilyen segítséget igénybe vennénk. A korlátozás után a szelep természetesen elzárható, ezzel más hidraulikai résztől „nem veszünk el” közvetítő közeget, de jobban nem nyitható ki. Méretük NA25 – NA300 – 400-ig terjed.

Fő előnye a szelepszár két oldalán elhelyezett mérőcsonknak, hogy tudunk a szelepen zárási nyomáskülönbséget mérni, ezzel a hidraulikai rendszerünkön a hiba keresés és a rendszer diagnosztika is elvégezhető egyéb segédeszköz nélkül mindössze egy nyomáskülönbséget mérő készülékkel.

Mérőperem

Fűtési- és hűtési rendszerek beszabályozásához alkalmazott olyan karimák közé építhető szerelvény, ahol az öntömítő mérőcsatlakozók a mérőperem két oldalán találhatók. Méretük NA15 – NA300 – 400-ig terjed.

Fő előnye a mérőperem két oldalán elhelyezett mérőcsonknak, hogy a mérőperem állandó kv-értéketszavatol, ami egyszerű és gyors beszabályozást garantál. A mérőperemnek köszönhetően a nyomáskülönbség igen pontosan mérhető és teljesen fokozatmentes beállítást tesz lehetővé (fordulatszám szabályozott szivattyú vagy bármilyen fojtóelem beépítése esetén is).

Kombinált szabályozó- és beszabályozószelep

Fűtési- és hűtési rendszerek végponti berendezéseinek, hőcserélők, fűtő- és hűtőregiszterek lezárásához, beszabályozásához alkalmazott olyan menetes szerelvény, ahol az öntömítő mérőcsatlakozók a szelepülék elé beépített mérőperem két oldalán találhatók. Méretük 1/2”–3/4”-ig terjed. Fő előnye a mérőperem két oldalán elhelyezett mérőcsonknak, hogy a mérőperem állandó kv-értéketszavatol, ami egyszerű és gyors beszabályozást garantál. A mérőperemnek köszönhetően a nyomáskülönbség igen pontosan mérhető és teljesen fokozatmentes beállítást tesz lehetővé (fordulatszám- szabályozott szivattyú vagy bármilyen fojtóelem beépítése esetén is). A kombinált elnevezést a beépített termosztatikus szelepbetétnek köszönheti, melyre beszabályozás után termoelektromos állítómű szerelhető, amely akár épületfelügyeleti rendszerre is köthető.

Fő előnye a mérőperem két oldalán elhelyezett mérőcsonknak, hogy a mérőperem állandó kv-értéketszavatol minden előbeállítási érték mellett, ami egyszerű és gyors beszabályozást garantál. Az integrált mérőperemnek köszönhetően a nyomáskülönbség igen pontosan mérhető és teljesen fokozatmentes beállítást tesz lehetővé. További előny, hogy egy szerelvényben egyesül az elzárási, beszabályozási és beavatkozási lehetőség igen kis méret mellett.

Egyéb statikus beszabályozószelepek

Gyakorlatilag minden olyan statikus beszabályozó-szerelvény ide tartozik, ami az előző csoportokba nem lett felsorolva.

Legismertebb fajtái például a kézi radiátorszerelvények, amelyek kettős előbeállítási lehetőséggel rendelkeznek, illetve ugyanezzel a tulajdonsággal bíró visszatérő-csavarzatok.

Ezen szerelvények előbeállításra és elzárásra alkalmasak, általában speciális szerszám segítségével állítható kv-értékük.

Általában ezek a szerelvények a legolcsóbb beszabályozó-szerelvények a statikus szerelvények között, de mérőcsonkkal nem rendelkeznek, amikor például hőmennyiségmérővel mérhető a térfogatáram, tökéletes megoldást nyújthatnak. (Folytatjuk) (x)


Hőmennyiségmérő

Hozzászólás

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.

Facebook-hozzászólásmodul