e-gépész online szaklap

Acta Danubiana

| | |  0 | |

Az MMK és a Vízépítési és Vízgazdálkodási Tagozat a Duna természettudományi vizsgálatainak nemzetközi összehangolására 2010. március 31-én eljuttatta javaslatát angol és magyar nyelven az Európai Bizottsághoz, a Duna Stratégia nemzetközi konzultáció keretében. A javasolt projekt legfontosabb célja a Duna forrásától a torkolatáig tartó országok kutatásainak, fejlesztési koncepcióinak, megvalósult és tervezett beruházásainak összefogása lenne.

A Duna egészét – vagy majdnem egészét – két nemzetközi szervezet vizsgálja, illetve a maga szempontjából kezeli. A Nemzetközi Duna Bizottság 1948-ban alakult a belgrádi egyezmény aláírásával. Ez a szervezet a Dunát, mint szabadon hajózható nemzetközi víziutat, a hajózás szempontjából kezeli. Hatásköre a Duna nemzetközi hajóútjára terjed ki, azaz Regensburgtól a torkolatig. A Duna védelméről szóló 1994-ben aláírt Szófiai Egyezmény alapján megalakult a Duna Védelmi Nemzetközi Bizottsága (International Commission for the Protection of the Danube - ICPDR), mely elsősorban a Duna minőségi-ökológiai állapotával foglalkozik. Mai állapot szerint felelőse az EU Víz Keretirányelve („Az Európai Parlament és a Tanács 2000/60/EK irányelve „a közösségi cselekvés kereteinek meghatározásáról a vízügyi politika területén” - Directive 2000/60/EC of the European Parliament and of the Council of 23 October 2000 establishing a framework for Community action in the field of water policy) szerinti vízgyűjtő-gazdálkodás terv Duna medence szintű elkészítésért.

Ezek a szervezetek fontos és nagy munkát végeznek, de tény, hogy a Duna, mint folyóvíz alapkérdéseivel ők sem foglalkoznak. Nincsenek a folyam teljes hosszára, a vízgyűjtőterület teljességére kiterjedő összehangolt, összekapcsolt alapkutatások a Duna-menti országokban. Ezért az egyes országok nem, vagy csak esetlegesen ismerik a vízgyűjtő más országainak tudományos, statisztikai, kutatási eredményeit. Ilyenek például

• a hordaléktranszport vizsgálatok,

• a folyam teljes hossza menti (forrástól a torkolatig) összehangolt morfológiai vizsgálatok,

• összegyülekezési (hidrológiai) vizsgálatok a teljes vízgyűjtőterületre,

• ivóvízbázisok és védelmük,

• élőhely-viszonyok és ökológiai állapotok,

• energetikai kérdések (vízerőművek száma, teljesítőképessége, termelése stb.),

• integráló jellegű geográfiai és geológiai vizsgálatok (térképezés) stb.

Egyértelműen megállapítható, hogy a Duna egészét tekintve nincs gazdája, kezelője a potamológiának – felszíni vízfolyások tudománya – a Duna egészét illetően a folyam rezsimje, illetve változásai vizsgálatának. Nagy szükség lenne egy szellemi központra, mely felvállalja fenti kérdéseket (akár nemzetközi kutatási központ formájában, mely virtuális intézményként üzemelhetne). Ennek felállítására javasolja MMK az „Acta Danubiana Project” megfogalmazását és megvalósítását.

A projekt legfontosabb célja a Duna forrásától a torkolatáig tartó országok kutatásait, fejlesztési koncepciót, megvalósult és tervezett beruházásait fogná össze. Kidolgozná, illetve összehangolná a legfontosabb kérdésekre vonatkozó statisztikai, módszertani, monitoring stb. koncepciókat, ami a koordináló tevékenység alapját képezi. Dokumentációs központként összegyűjtené és közreadná a Duna teljes hosszára nézve az alapvető természettudományos információkat, nemzeti adatokat és kutatási eredményeket. Kezdeményezője lehet egyes kérdésekben nemzetközi – a teljes vízgyűjtőre kiterjedő – a kutatási hálózatok kiépítésének, kutatóhelyek együttműködésének. Mindezen keresztül az EU regionális politikájának a meghatározói és az egyes országok pontosabb mérőeszközt kaphatnak a projektek kiválasztásához, azok eredményeinek az értékeléséhez. Elérhető, hogy a ma egymástól elszigetelten megvalósuló projektek a folyó mentén párhuzamosan legyenek meghatározva, és az elérendő cél szerint optimalizálva.

Hozzászólás

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.

Facebook-hozzászólásmodul